Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CE6 XII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 7., SZERDA Tél helyett, őszre átadnak nyakvanlakást Még augusztusban; Csillag bisztró, minikonyhával Az ország északi részét a Jászberényi út köti össze Ceg­léddel. A most épülő vasúti fe­lüljáró elkészülte után az ed­diginél jóval nagyobb átmenő forgalomra iehet számítani ezen az úton. Az átutazó ven­dégek étkeztetéséről már jó előre gondoskodik a Róna Vál­lalat. A Szűcs telepi Bakter- ház büfét már átadták rendel­tetésének, de a vendégek ét­keztetését ily módon nem tud­ták megoldani. Rövidesen megoldják ezt a problémát is. Még ebben a hónapban meg­nyílik a Csillag bisztró. Az üz­lethelyiséget a Vörös Csillag Tsz bocsátotta a vendéglátó vállalat rendelkezésére. A me­leg étel árusítását itt úgy old­ják meg, hogy a hagyományos­nál jóval kisebb helyet elfog­laló minikonyhát szerelnek fel. A Csillagban a Vörös Csillag Tsz saját termésű bo­rait kóstolhatja a betérő ven­dég. Azok a járókelők, akik gyakran elhaladnak a gimná­zium mögött épülő új állami és szövetkezeti lakások előtt, akaratlanul is számon tarthat­ják, hogyan halad az építke­zés. Az egyik negyvenlakásos tömb pirosra vakolva, leenge­dett fehér vászonrolókkal vár­ja tulajdonosait. Már megtör­tént a műszaki átvétel, most azokat a kisebb hibákat javít­gatják ki a szerelők, festők, amelyeket a hibajegyzékben felsoroltak az átvevők. Az építésvezető elmondotta, hogy jó ütemben halad a mun­ka a most befejezéshez kö­zeledő lakásoknál is. Villanyszerelők, vízszerelők dolgoznak a kőművesek mel­lett. Ezekbe a lakásokba is be­szerelik a gázvezetéket, csu­pán az utcáról kell majd be­kötni a fővezetékbe a lakáso­kat. A most épülő új otthonok többsége kétszobás, előszobás, fürdőszobás, erkélyes, konyhá­val és éléskamrával. Alapterü­letük 51 négyzetméter. Ölel, szőrit, vibrál Acélkarmok a talpfák alatt Vonatra vártam a pályaud­varon. Sokat késett, volt időnk nézelődni. A legtöbben a har­madik vágányon lépdelő gép­kolosszust figyelték. Óriási ro­bajjal dolgozik. Egy-egy sín két oldalán 2—2 acélkarom süllyed a talpfák közé, s a gépkezelő egy mozdulatára irtózatosat szorít a zúzott kö­veken. Szorítás közben a ka­rok állandóan vibrálnak. „Vibro-Hydraulik” olvasom az oldalán a táblát. A karmok hatalmasak, akkorák, mint egy ökör szarva. A pokoli dübörgésben óhatatlanul Petőfi gyönyörű verse, A négyökrös szekér jut eszembe. Mint ellentét. Abban a csodálatos csöndben — amíg a négy ökör lassacskán balla­gott, legalább lehetett beszél­getni. De itt a körülállók csak egymás szeméből olvas­hatják a gondolatokat: no, odabenn sem lehet valami kel­lemes ülni! De egyszercsak megszűnt a lidércnyomás. Medve Mihály gépkezelő le­állította a gépet, kiszállt be­lőle. Vattát keresek a fülében, nincs. Csak legyint és moso­lyogva mondja: — Meg lehet ezt szokni. Én már két éve dolgozom ezzel az aláverőgéppel. Van fülvé­dőnk. de nem használjuk. — Nehéz pályát választott. Kevés aláverőgép-kezelő van Nyáron is van fülvédőjük az országban. Hogyan szánta rá magát? — Eredeti szakmám autó- motorszerelő. Néhány évvel ezelőtt azonban elvégeztem a vágánygépvezetői, majd a ne­hézgépkezelői tanfolyamot, s azóta ezen a gépen dolgozom, a vasútnál. Kétszer, három­szor végigmegyek egy szaka­szon, s akkor kész a szinte­zés, jöhetnek a szerelvények. Autószerelőként nem kerestem olyan jól, mint az aláverőgé­pen. Valóban igaz, hogy kevés szakember van ezen a terüle- . ten. Mi harmincat! voltunk tanfolyamon, de az általános iskolának és a 2 éves vasúti szolgálatnak meg kellett len­ni. Évenként — télen — csak egy tanfolyamot rendeznek, így aztán sok gépen még most sem ül szakképzett gépkezelő. — Mennyit dolgoznak egy­folytában ezen a gépen? — A kollégámmal 2—3 óránként váltjuk egymást. Ebből a hatalmas robajból és az állandó rázogatásból ennyi nagyon is elég. 10 óra a napi munkaidőnk, minden szomba­tunk szabad. Gyakran utazom haza a feleségemhez Buda­pestre, de otthon a pesti csúcsforgalom zaja sem sok­ban különbözik az én 17 má­zsás gépemétől. Ezért aztán hétvégi programunkból nem hiányozhat a kirándulás érdi telkünkre. Ott különösen a gyümölcsös gondozása szá­momra az igazi kikapcsolódás. A masina a síneken alszik. Péntek délután van, Medve Mihály hazaindul. Hétfőn újra szintezi a síneket, hogy mi­előbb kész legyen a ceglédi pályaudvar. Szabó Alfréd Szeptember közepére be­fejezik munkájukat az építők. Már elkészült az egyelőre még kopár panelfalakat körülölelő állványerdő. Rövidesen meg­kapja köntösét az épület. A Bács megyei Építőipari Vállalat, amely az építkezés kivitelezője, itt sem marad szégyenben. A terv szerinti decemberi átadási időnél fél évvel korábban adták át a la­kások felét, s negyedévvel ha­marabb teljesen befejezik a házépítést. A lakóházak mellett, a Vár- konyi iskola portáján, szin­tén ők építkeznek. Űjabb négy tantermet ra­gasztanak a meglevők mellé. Ügy tervezik, hogy ezzel a munkával is elkészülnek a ki­tűzött december végi határ­időre. A Wartburg elgurult Nyeremények a láthatáron nemrég megjelent az újságok­ban, sajnos, ezúttal Ceglédet kihagyta a szerencse istenasz- szonya. De reméljük, csak a főnyereményből, mert ezen a héten jelenik meg a nyeremé­nyek hivatalos nyereménylis­tája, s talán a szorgalmas vas­gyűjtők több ezres táborából ceglédi nyertesnek is gratulál­hatunk. „10 kiló - ócskavasért — Wartburgot nyerhet!” — hir­dették a MÉH plakátjai a má­jusban kezdődött gyűjtési ak­ció keretében. A kampányban — a kilátásba helyezett érté­kes nyereményért — a város és a járás iskolásain kívül több százan részt vettek a felnőttek közül is. A főnyeremények listája A FÖSVÉNY Nyáron több Barnát csak „Ízelítőnek" — — Friss a kenyér? — kér­dezgetjük reggel, délután a boltokban. — A válasz mindig megnyugtató: a nap bármely időszakában van elegendő friss, ropogós kenyér. Köztu­domású, hogy kenyérszerető ország vagyunk. Hogy a város lakói mennvi kenyeret fo­gyasztanak el naponta, arról Szabó Ferenc, a Sütőipari Vál­lalat főkönyvelője tájékozta­tott bennünket. — A város sütödéi, beleért­ve a magánsütödéket is, na­ponta 130 mázsa kenyeret szállítanak az üzletekbe. Azonban ez az átlag megosz­lik, júniustól szeptemberig, a mezőgazdasági munkák nagy kenyér fogy Zsemle helyett töltött kifli hajrájában nagyobb a fogyasz­tás. — A fehér, vagy barna ke­nyeret veszik szívesebben? — Egy idő óta alaposan csökkent a barna kenyér fo­gyasztása, s ha ez továbbra is csökkenést mutat, a sütödék­nek csak „ízelítőül" kell majd barna kenyeret készíteni. — Kevesebb lett a kifli- és zsemlefogyasztók száma is. Ezt csak azzal tudjuk magya­rázni, hogy az utóbbi időben többféle árut tudunk gyárta­ni. Különösen nagy népszerű­ségnek örvendenek a töltött kiflik, s a különféle krémes áruk. Foto: Rudolf Karber Az új nyitva tartási idő A SZABADSÁG TÉRI VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLETBEN: 8—12-ig és du. 15—19 óráig. Szombaton 8—13 óráig Tudd meg, ha nem tudnád! Hajdanában agancsnyeiű volt a bicska Tíz évig várt a bárd ® Ki lesz a köszörűs ? Szathmáry Károly műkö­szörűs Kisfaludi utca 6. szám alatt levő műhelyének abla­kában ez a strófa olvasható: „Tudd meg, ha nem tudnád, itt élesítik élesre, ollód, késed, borotvád!" Valamikor régen, ha a háziasszony konyhakése kicsorbult, fülelhetett, míg az utcába vetődött egy vándor­köszörűs. Igaz, annak is megvolt az előnye, hiszen házhoz jött a mester. Szathmáry köszörűs nehe­zen tudná felpakolni egy két­kerekű járgányra műhelyé­nek köszörűit. Mert van itt villanymeghajtású vaskorong, amin a kényesebb dolgokat, kórházi szikéket, ollókat, bo­rotvákat élesítik, s ezenkívül sok kisebb-nagyobb köszörű­féle, amelyeken a gyalukéstől a manikűrollóig mindent le­het élesíteni, sőt még tűélesí­tő alkalmatosság is akad. — 1920-ban szegődtem el köszörűsinasnak — mondotta Szathmáry Károly. — Két és fél évig kellett ahhoz inas- kodni, hogy olyan élesre tud­jam köszörülni a borotvát, hogy arra még a bolha se merjen ráugrani. A falon különböző agancsok sorakoznak. Már-már gratu­lálni akartam a vadásznak, de szerencsére közbeszólt: — Hajdanán divat volt ? csontnyelű, agancsból készül t kés. Nem volt könnyű a ki­munkálásuk. De szépek vol­tak. Cifra mintájú vadászké­sek készültek belőle. Ezek már csak az emlékeiket őrzik. Nagy fadobozokban áll a kész munka. Mindegyiken rajta van a javíttató neve. Kell is, hiszen a több száz egyforma kis olló csak így ta­lálhat vissza gazdájához. Per­sze, azért akad egy-kettő, aki­nek a mester lesz nemkívánt tulajdonosa, mert itt felejtik. Majdnem ez történt egy bárd- dal is. Tíz évig őrizgette, míg egyszer hajnali négy órakor kopogtattak a lakásán. A bárd gazdája volt. Bizonyára az el­felejtett bárdról álmodott. A mai fiatalok közül nem sokan érdeklődnek a köszörűs mesterség iránt. Nehezen akad jelentkező. Persze nem is könnyű mesterség ez, jó szem, sok türelem és jó fizi­kum kell hozzá. Pedig éles késre, szerszámra mindig szükség lesz. (csat—) Tiszta toll, mázsaszámra Kutyabőrre nem alkusznak SZÜRETKOR JÖN A BIRKABŐR Neon nagy most a forga­lom a földművesszövetkezet toll- és bőrfelvásárló boltjá­ban. Az eddig felvásárolt tollnemű szép sorban, bálázva vár szállításra, hogy a nem­sokára kezdődő kopasztási szezon alatt helye legyen az új tolinak. — Az előrejelzések szerint az idén nem lesz annyi toll, mint az elmúlt évben — mondotta Farkas János, a bolt vezetője. — Ebben az évben kevesebben szerződtek kacsa-, libahizlalásra, s ez nálunk is érezhető. — Hány kiló tollat vásárol­nak fel évente? — Körülbelül 15—20 mázsa liba- és kacsatoll érkezik be. Régebben megvettük a csir­ke- és pulykatollat is, egy idő óta ennek felvásárlását beszüntettük. — Eladással is foglalkoz­nak? — Igen, de az eladásra ke­rülő tollat a fővárosi Tollke- reskedelmi Vállalattól kapjuk. Ugyanis kopasztás után a tolinak még sokféle tisztoga­táson, fertőtlenítésen kell ke­resztülmenni. Persze, a hoz­zánk hozott toll átvételének is megvannak a feltételei, csak „kifürdetett”, tehát tiszta tollat veszünk meg. A sarokban állatbőrök. Nem sok, hiszen a nagy szezon csak ősszel kezdődik. — Kutya- és macskabőrön kívül minden állatbőrt meg­vehetünk. Szüret idején na­gyon sok birkabőrt hoznak eladásra, s raktár hiányában nem is nagyon tudunk más bőrökkel foglalkozni. Pedig szép számmal akadna borjú , nyúl- és lóbőr is. Így az ezekkel jelentkezőket kény­telenek vagyunk a szolnoki „nyekészek”-hez (Nyersbőr- felvásárló Vállalat) küldeni. Ez a kis bolt évente több mint 100 ezer forintos forgal­mat bonyolít le. Még többet tudna, ha módja lenne a rak­tározásra. <cs—i) Száz festmény — ajándékba A Kossuth Múzeum gyűjte­ményei vásárlások és ajándé­kozások útján — állandóan bővülnek. A képgyűjtemény is mind gazdagabbá válik. Legutóbb egy elaggott vecsé- si festőművész, Gammel Jó­zsef, száz festményét ajándé­kozta a múzeumnak. Gammel József, aki most hetvennégy esztendős, közis­mert festő. A Nemzeti Galéria negyven képét vásárolta meg a korábbi években. A múzeológusok úgy terve­zik, hogy — ha a múzeum átalakítási munkálatai befeje­ződnek — Gammái József festényelnek kiállításával nyitják meg a földszinti kiál­lítótermet. Győztek, de sok helyzetet kihagytak Ceglédi Vasutas SE—Soproni Vasutas SE 4:0 Cegléd, Vasutas Kupa C. csoport, 300 néző. Ceglédi VSE: Farkas — Cseh, Tóth, Vágó, Kábák, Halmi, Csur- gai, Kökény, Csontos, Liptai, Papadimitriusz. Edző: Szigeti Ferenc. Az első félidőben 15 percig nem talált magára egyik csa­pat sem. Ekkor 20 méterről szabadrúgáshoz jutottunk és Csontos ritkán látható nagy erejű lövését a soproni kapus alig tudta védeni. Pár perccel később Liptai előtt nyílt le­hetőség gólszerzésre, de ez sem sikerült. Majd Papadimit­riusz saját félpályánkon sze­rezte meg a labdát és a sopro­niak által szorongatott hely­zetben is remek labdát tálalt kapu elé, amit Csurgat érté­kesített. (1:0). Ezzel zárult az első félidő. A második félidőben sokáig kellett várni. Hullámzó játék volt csak. A 29. percben Lip­tai lőtte a második gólt, 2:0. Két perc múlva Cseh előre­tört, egészen a 16-oson belül­re, ahol a soproni védők el­kaszálták. Vitathatatlan 11-es, de Csontos nagy erejű lövését a kapus kivédte. A 35. perc­ben ismét Liptai lőtt gólt, 3:0. Két perc múlva Csurgat állí­totta be a végeredményt, 4:0. Gyenge közepes szintű mérkő­zés volt. Mégis meg kell em­líteni, hogy az őszi bajnoki nyitány előtt nem szabad eny- nyi gólhelyzetet kihagyni. Még akkor sem, ha ez nem volt bajnoki találkozó. (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom