Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
MST HEGYEI 1968. AUGUSZTUS 7., SZERDA Az alapszervi választásra készülnek: Pártmunka és termelés a váci Híradástechnikában Négy helyett öt — Brigádvizsgálat A pártszervezetek életében nincsen nyári szünet. A Politikai Bizottság májusi határozata értelmében október 1. és november 16. között újjá kell választani az alapszervezetek titkárait és vezetőségi tagjait. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában Kovács Imre üzemi párttitkárral beszélgettünk az előkészületekről. — A városi pártbizottságon titkári értekezleten ismertette Papp József a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat — mondotta. — Ezt alapszervezeti titkáraink bevonásával, csúcsvezetőségi ülésen megvitattuk, s a júliusi taggyűléseken ismertettük a pártbizottság ide vonatkozó határozatát. — Vannak már elgondolások? — Igen. A választások tisztségviselőire, a jelölő bizottság elnökeire és tagjaira, akiket az augusztusi taggyűléseken terjesztünk elő, elfogadásra. Legnagyobb felelősség a jelölő bizottságra hárul. Minden párttagot fel kell keresniük, véleményüket figyelembe véve kell javaslataikat a vezetőségválasztó taggyűlés elé terjeszteni. figyelem,be véve, egy ötödik alapszervezet létrehozása is szükséges. Az eddigi tapasztalatok alapján, megítélésem szerint a vezetőségekben nincs változásra szükség. Miután háromtagú vezetőségeink öttagúra bővülnek, s mint mondtam, ötödik alapszervezetet is létrehozunk, lehetővé válik, új, friss erők bevonása, a párttagság döntése aiapján. — Lesz-e változás az alap- szervezetek életében? — Jelenleg, a HAGY párt- szervezete négy alapszervezettel dolgozik, azonban az üzem adottságait és fejlődését — Beszélnek-o majd a termelés kérdéseiről is? — Ezt csakúgy, mint az oktatás előkészítését össze kell kapcsolnunk a választási munkával. Gondot okoz, hogy az utóbbi időben erősen leromlott ferritterméfceink minősége. Ez az üzemrész huzamos idő óta 40 százalékon felüli selejttel dolgozik. Ha ez a helyzet nem javul, fennáll a veszély, hogy jelentős, főleg nyugati piacokat veszít el a vállalat. A problémák megoldása érdekében a pártvezetőség brigádvizsgálatot indított. Ennek alapján megtesszük a szükséges intézkedéseket. — Közismertek a gyár személyi gondjai, kaphatnánk erről is tájékoztatást? — Erről nem szívesen beszélek. Mégis meg kell említenem, hogy nagy gondunk a vállalaton belül tapasztalható széthúzás, a vezetésben megnyilvánuló ellentétek, az egyes osztályok közötti megfelelő együttműködés hiánya. MindJó kereseti iehetó&’égi&el, állandó budapesti munkára (téli idényre is) m¥i;§züNK AZONNALI BELÉPÉSSEL kőműveseket, ácsokat, állványozókat, festőket, mázolókat, asztalos gépmunkásokat, villanyszerelőket, segédmunkásokat és komplett brigádokat. Vidékieknek munkásszállást, étkezési lehetőséget és szociális juttatásokat adunk. ÁLLANDÓ 5 NAPOS MUNKAHÉT Budapesti Építő és Elemgyártó Fisz XVIII., Hengersor u. 73. (Honvéd pályával szemben, a 42-es villamos végállomásánál) épület és háztartási biztosítás A GÁZPALACK VESZÉLYES HÁZTARTÁSI ESZKÖZ! Felhívjuk biztosítottaink figyelmét, hogy saját érdekükben pontosan tartsák be o oalack használatával kapcsolatos előírásokat! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Pest megyei Igazgatósága ezek zavarják az ereményes termelőmunkát. Bízom abban, hogy a pártszervezetnek lesz elég ereje a bajokon segíteni. (P. r.) Kincsek a tengerben Egy 260 éve elsüllyedt kincsszállító hajó után kutató búvárok csontvázra búk kantak az angol Scilly-s.”’getek közelében. A hagyomány szerint az elsüllyedt Hajón több mint 1 millió font értékű arany és ezüst volt. így érthetően nagy érdeklődés kíséri a kutatásokat. Eddig már legalább negyvenen jelentkeztek a kincsek jogos örököseként. A csontváz e.s a körülötte talált használati tárgyak útbaigazíthatják a kutatókat. ' Konzerv újdonságok az asztalon Mandarinszörp — Hurkapástétom — Szántott betöri — Azt hiszem stílszerűbb is, hasznosabb is, ha szavak helyett mindjárt a lényegre térünk, hogy ki-ki maga dönthessen — így a Budapesti Konzervgyár igazgatója, Häher Sándor. Ezzel adott jelt százféle csemege-, étel-, szörp- és gyümölcsléújdonság bemutatására. S következtek is egymás után: sárgabarack üdítő ital, mandarin ízű szörp, hering Piccadilly mártással, csípős és paradicsomos mustár, különböző hússzeletek, töltöttkáposzták, de még hurkapástétom, sőt hamm and eggs is, azaz sonkás tojás. Mindez konzervdobozokból került elő, s olyan ízletes volt, mintha most készítette volna valamelyik kitűnő szálló híres szakácsa. Csontleveskocka és sárgabor- sókrém-leves, majonéz és szegedi kecsöp (fűszeres paradicsomlé) következett, míg a sort gyümölcsbefőtt-aszalványok zárták. Lehetetlen elmondani mindent. Ehelyett hadd idézzük a termelési főnök Hlatky Béla szavait: — Korábban évenként, ha egy-kétféle újdonsággal jelentkeztünk, megtettük a magunkét. Az új kereskedelmi-gazdasági körülmények között ez elégtelen. Az idén fordul elő első ízben, hogy ezzel a rendkívül nagy választékkal állunk elő ezen a bemutatón és kereskedelmi partnereinknél. — Egy fontos kérdés: az idei aszály nem befolyásolja-e jelentősen a konzervárakat. — Természetesen befolyásolja, de reméljük, hogy csak minimálisan. Mi magunk igyekszünk az előállítási költségünket csökkenteni, hogy ne kelljen a terhet áthárítani a vásárlókra. A mostani bemutatóban jelentős szerepet játszott természetesen a gyár dunakeszi üzeme is, amelyet nagy összeg! rekonstrukcióval bővítenék. Hlatky Béla is valamikor ennek az üzemnek volt a főmérnöke. Elismeréssel szól régi munkahelye mai erőfeszítéseiről és eredményeiről. Egyúttal jelzi, hogy az első üzletet a Pest megyei FÜSZÉRT-tel kötik — rövidesen. Sztanyiszlavszkij igazsága A harminc éve halott Szta- nyiszlavszkij példája és művészi hagyománya ma is élő. Müvei — az Életem, a Szí- nészetil<M, az Egy színész felkészül, a Cselekvő elemzés — világszerte megjelennek, vitákat indítanak, .visszhangra találnak a színészek és rendezők körében. Hatását segíti, hogy nem kevés tévedés után módszerének hamisítatlan lényege kerül az eszmecserék középpontjába. Így van ez nálunk, Magyarországon is. Sztanyiszlavszkijról egy időben annyian és olyan solcat beszéltek, hogy maga a világhírű rendező és színházteoretikus alig jutott szóhoz. Akár indokolt volt, akár nem: idézték és mindenféle vitához okkal, ok nélkül perdöntő tanúnak hívták. Ugyanakkor megfeledkeztek munkáinak pontos értelmezéséről, mélyebb igazságairól. Ma más a helyzet Sztanyiszlavszkij körül. Korábban ismeretlen műveinek kiadása tisztázta a félreértéseket. Ilyen tévhit volt például, hogy Sztanyiszlavszkij lebecsüli a színészi alakítás hatását fokozó ihlet szerepét. Valójában azonban a Moszkvai Művész Színház egykori igazgatójának véleménye egészen más: „Az értelem — mondotta Sztanyiszlavszkij — felderítő katonához hasonlóan felderíti a színdarab és a szerep valamennyi síkját, irányát, alkotó elemét. Űj utakat készít elő az érzelmek keresése számára. Az elemzés a megismerés eszköze. A mi művészetünkben pedig megismerni annyi, mint érezni.” Sztanyiszlavszkij szerint a szereppel való találkozás pillanatában dől el, hogy o színészi alakítás milyen eszközeivel lehet élni. Van eset, amikor a kivételesen nagy színészegyéniség és a külső- belső adottságoknak megfelelő szerep találkozásából pillanatok alatt megszületik a teljes átélés. Ha azonban a dráma és a szerep megismerése nem vált ki ilyen hatást, a színész csak kitartó, elmélyült munkával teremtheti meg a reális átélés lelki és fizikai feltételeit. S ehhez a munkához nyiijthat komoly segítséget a helyesen értelmezett és alkalmazott rendszer, Sztanyiszlavszkij rendezői és színészpedagógiai módszere. Sztanyiszlavszkij a sze- refypel való azonosulás művészetét nemcsak nagyra becsülte, hanem a színész és a színjátszás legfőbb céljának is tekintette. Rendszerében gondolat és érzés, tudatos ösztönös elem a színészi alkotómunkában szoros egységet alkot. Éppen ez az egység Sztanyiszlavszkij felfedezése, gyakorlati és elméleti munkásságának lényege, színházújító törekvéseinek időt álló igazsága. d. CEGLED A gólya kacsa volt! Lábadozó lovak, mohó macska, szenvedélyes mackó 1953 óta működik Cegléden, a Kossuth Ferenc utcában az állatkórház, melynek vezetője, ár. Komár Gyula nagyon soFOLYÓIRATSZEMLE A Területi Statisztika, a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, ez évi 3. számában két érdekes Pest megyei vonatkozású cikket is közöl. Kirchner Gyuláné — Radies István a lapban a Dunakanyar ellátottságával és idegenforgalmával foglalkozik. Megállapítják a többi között, hogy a Dunakanyart egy év alatt mintegy 3,5—4 millió látogató keresi föl. Foglalkoznak a szállodák és az egyéb szálláshelyek vendég- forgalmával, a községek fejlettségével és kommunális ellátottságukkal, a szórakozási lehetőségekkel, a közlekedéssel. Befejezésül hangoztatják: „A Dunakanyar fejlesztésében érdekelt szervek a harmadik ötéves terv ideje alatt közel 800 millió forint ráfordítást terveznek az idegenforgalmat elősegítő különböző létesítmények létrehozására, karbantartására. Ez az összeg hozzávetőleg megegyezik a második ötéves terv ráfordításaival. Figyelembe véve, hogy a fenti összegnek szállodák, utak, kereskedelmi egységek létrehozását, műemlékvédelmet, közművesítést stb. is fedeznie kell, az elkövetkező évek sem hoznak ugrásszerű fejlődést a Dunakanyar ellátásában, hanem a megkezdett fejlesztés folyamatos továbbvitelét fogják eredményezni.” A lap egy másik összeállítása Pest megye szövetkezeteiben a nem mezőgazdasági tevékenység alakulásáról ad képet. A zárszámadást készítő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1966-ban 339,4 millió forint volt a nem mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel Pest megyében, az összes árbevétel 20 százaléka, míg az országos átlag csak 10 százalék. Nem mezőgazdasági tevékenységből eredt az árbevételiek jóval több mint fele Szentendrén, Gödöllőn és a szentendrei járásban. 1967. január 1 és szeptember 30 között újabb 57 termelőszövetkezet kapott összesen 88-féle ipari tevékenység folytatására engedélyt, közülük a legtöbbet — 19—19-et — a budai és a gödöllői járás termelőszövetkezetei. Várható, hogy azokban a járásokban nő elsősorban az ipari tevékenységből származó árbevétel, ahol az már eddig is az átlagot meghaladó színvonalon volt. B. J, kát tett e fontos állategészségügyi intézmény fejlesztéséért, jó hírének megalapozásáért. A kórház népszerűségére és megbecsülésére jellemző, hogy nemcsak a városból és környékéről, hanem Pest megye távolabbi részeiről, sőt, Szolnok és Bács megyéből is hoznak beteg állatokat. Komár Gyula dr. hosszabb idő óta beteg, így egy kiváló régi munkatársát, dr. Ráto- nyi Dénes főorvost kértem meg, hogy nyilatkozzon a kórház munkájáról. — Főleg értékes haszonállatok, beteg és sérült lovak, tehenek és sertések kerülnek hozzánk — mondotta a főorvos. — De gyakran hoznak különféle betegségekkel juhot, kecskét, nyulat, baromfit, Játszanak a gyerekek — Játsszunk katonásdit! — Hurrá! Hurrá! Én leszek a vezér! Én vagyok a legidősebb! — Itt a kor nem számít. A mi hadseregünkben az erő a legfontosabb. Ezért nem te, hanem én leszek a vezér. A sovány kis rangidős majdnem elsírja magát. Az erő képviselője megszánja. — Ne bőgj! Lehetsz vezér. A labancoknál. Azok úgyis kikapnak. ★ A férfi már tíz perce türelmetlenül járkál fsl-alá. A taxiállomás üres. Csak egy kisfiú rollerezik a kocsik helyén. — öcsi! Ha szerzel nekem egy kocsit, akkor kapsz tőlem egy kétforintos fagyit! — kiált utána. A gyerek kap az ajánlaton és elrohan, öt perc múlva lógó orral, die szemében lapos reménnyel, lihegve azt mondja: — Kocsi sehol sincs... De ha a bácsi feláll a rollerre, oda viszem, ahová akarja, három kétforintos fagyiért. ★ Laci mindennap együtt focizik az utcán a kis srácokkal. Termetre nem, de életkorra már majdnem kétszer- annyi, mint a barátai. Minden este, pontosan fél nyolckor megjelenik a kapuban á mamája és éles hangon elsivítja: — Lacika! fia ,kaIlyenkor a összeszedi a puifát”, amit egyébként kabátnak szokott használni hűvösebb időben és hazavonul. Amióta megszületett, ez így van és mindenki megszokta. Tegnap este is megjelent a mama és elkiáltotta magát: — László! Az utca felkapta a fejét. Mindenkiben meghűlt a vér. Mi ez az új név? A Lászlóvá előlépett Lacika elpirul és lesüti a szemét, miközben a héttagú „tizenegyesnek” magyarázza: — Tudjátok, én már nem vagyok gyerek. Ma van a születésnapom. A tizenhatodik... Sunyó macskát, sőt, mint már előfordult, papagájt és mókust is. A múlt évben pedig egy vándormutatványos barnamedvét vezetett a rendelőbe, s arra kért, hogy hajtsunk végre a medvén műtétet, mert párosodás idején nem bír vele, mindig megszökik, s az egyik községben mar le akarták lőni. Gyakori a kutyí páciens. A vizsla, dobermann, boxer, dog fajkutyákat ide-? hozzák farok- és fülcsonkításra. A múlt héten azután többek között egy galamb tört lábát gyógyítottuk meg, a napokban Szolnokról meg egy kiscicát hoztak, mely egy spárgás szalámivéget nyelt és fulladozott. A nyár elején az újságokban megjelent az a hír, hogy abonyi beteg gólyát kezeltünk. Ez azonban „kacsa” volt, mert nem volt gólyapáciensünk. Súlyosabb esetben ott-tartják a „betegeket”. A higiénikus, tiszta istállóban most is tíz ló lábadozik, meg egy tehén, amelyet Tápiósze- léről szállítottak be. Nem tudott megelleni s a borjút ai oldalán vették ki. A nagy vágás már szépen gyógyul. — Az ilyen esetekben, ha idejében hozzánk kerül a jószág, a borjút vagy a csikó', is meg tudjuk menteni — mondotta Rátonyi dr. —, de ha késnek, már csak az anya megmentésére gondolhatunk. Itt hívom fel — különösképpen a közös gazdaságok figyelmét, hogy baj esetén ne késlekedjenek. Jószágaik biztosítva vannak és a kórházi költséget a biztosító intézet megtéríti, sőt még a fuvart is megfizeti. A beteg malacok az udvaron, egy kutricában vannak. Az egyik tüdőgyulladásban volt anyadisznó már kéri az ennivalót. — Sajnos, kevés a helyünk — mondja búcsúzóul a főor vos. — De egyelőre 'nem kér hetünk bővítést, mert egy-ké. éven belül a kórházat máshova helyezik, társasházak épülnek a helyére. K. L.
