Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

IO Pta T ál EG K-/&s'iap 1968. AUGUSZTUS 4.. VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Az új gép üzembehelyezéséről... A szülési szabadságról... A fegyelmi büntetésről... Az áthelyezésről... és a katonai szolgálatról... Nem lehet új gépet, berendezést vagy létesít­ményt üzembe helyezni a szakszervezeti bizott­ság hozzájárulása nél­kül. A főváros közeli szomszéd­ságában levő egyik üzemben két új gépet állítottak be az eddig is szűknek bizonyult he­lyiségbe. Egyik irodaépületben pedig olajtüzelésű, nyáron is működő fűtési és melegvíz­szolgáltató berendezést építet­tek, és a kazánházban azóta szinte kibírhatatlan meleg, pá­radús, egészségtelen levegő van. „'MARABU—IX.” jeligére kérik olvasóink véleményün­ket, hova fordulhatnak pa­nasszal. Ügy hisszük, olvasóink egyet elfelejtettek, mégpedig azt, hogy üzemükben szakszerve­zeti bizottság is van. A Munka Törvénykönyve a szakszerve­zetek kötelességévé teszi a munkavédelem fokozott bizto­sítását, a dolgozók testi épsé­gének védelmével kapcsolatos teendők ellátását. Kimondja ugyanis a rendel­kezés, hogy új létesítmény, új gépek beállításához a szak- szervezeti bizottság vélemé­nyét kell kikérni, illetve a ka­zánházra vonatkozóan az épít­kezés terveit munkavédelmi szempontból jóváhagyásra be kell mutatni. Lehetséges azon­ban, hogy mindez megtörtént, de utólag merültek fel előre nem várt körülmények pl. a tervekben előírt automatikus vezérlőszekrénv helyett, devi- zaokokból, mástHretfett relsze-- relni stb.), de természetesen ez sem indokohatja az egészség­telen munkakörülményeket. Ez esetben gondoskodni kell megfelelő szellőztetési lehető­ségről, esetleg légkondicionáló berendezés felszereléséről. Meghosszabbodik-e a betegség idejével a szü­lési szabadság? N. Gy.-né cegédi olvasónk szülési szabadsága alatt meg­betegedett. Kérte, hogy erre az időre vegyék táppénzes ál­lományba, és betegségének idejével hosszabbítsák meg szülési szabadságát. Levélírónk kérelmének el­utasítását sérelmezi különösen azért, mert — mint ahogy ír­ja — így rosszabbul jár. Ugyanis ő nem rendelkezik 270 nap előzetes társadalom- biztosítással, ezért a szülési se­gélye havi keresetének csupán fele. Ha viszont nem most szül, akkor betegsége alatt — mint írja — 75 százalékos táppénzt kapott volna. A táppénzt il­letően tévedésben van levél­írónk. Semmi szín alatt sem járna olvasónknak 75 százalé­kos táppénz, mivel arra az a dolgozó jogosult, aki legalább 2 éves munkaviszonnyal ren­delkezik. Ha olvasónk ilyennel rendelkezne, akkor terhességi, szülési segély címén nem a fél fizetésével azonos összeget, ha­nem a teljes havi fizetésének megfelelő összegű segélyt kap­ná húsz hétig. Az ötvenszáza­lékos segély azt feltételezi te­hát, hogy legfeljebb 65 száza­lékos táppénzre Jenne jogosult. A jelenlegi hatályos rendelke­zések szerint nincs lehetőség a szülési szabadság idejének meghosszabbítására és arra sem, hogy ezen idő alatt be­tegség esetén táppénzt kap­jon. A természetbeni já­randóságot meg lehet-e vonni fegyelmi bünte­téssel? Z. D. kocséri olvasónk álla­mi gazdaságban dolgozik, ke­nyérgabona természetbeni jut­tatása van. Megvonható-e az fegyelmi büntetéssel? — kér­dezi. Az új Munka Törvényköny­ve a fegyelmi büntetések kö­rét kiterjesztette. Anélkül, •hogy azt most itt részletesen felsorolnánk, csak a kérdésre válaszolunk. GYERMEKNEVELÉS Jánoska egy napja Jánoska 10 hónapos. Most zárult le a tehetetlen baba­korszaka. Már szélsebesen mászik a tárgyakért, kutatja az ismeretlen és sokat ígérő világot. Mennyi tevékenység, mennyi lázas igyekezet szorul egy ilyen kis emberbe! Mohó érdeklődése, pásztázó tekintete azt tükrözi, hogy „Mindent tudni akarok!" Reggel ébredéskor madár- csicsergésszerű hangokkal hív­ja mamáját. „Ébren vagyok, vegyetek ki, adjatok enni, sok a dolgom!” A mama megkí­sérli kinyújtani a felkelés ide­jét. „Sss, aludj még, János­ka!” Jánoska azonban figyel­men kívül hagyja a csltítást, rikkantva fejezi ki afeletti örömét, hogy a mama reagált rá. Dünnyögése nyöszörgő fel­kiáltásokba csap át, míg vé­gül a mama beismeri veresé­gét és felkel tisztába rakni, etetni kisfiát Jánoska a kí­vánság teljesítéséért hálás cuppogással, a mamához simu- lással fejezi ki elégedettségét és nedves szájacskáját a ma­ma arcához nyomkodja. Bög­réjét kétmarokra fogva, teljes odaadással élvezi az evést. Meg-megpihen közben, de ke­zét óvatosan az edényen hagy­ja és abban a pillanatban, ahogy elhúzzák tőle, mohón szájjal újból a pohárra csap. Mikor jóllakott, egy kortyot sem hajlandó már elfogadni, fejét elfordítja, kis száját ösz- szeszorítja. „Nem kérek, ne erőltess!” A mama megérti Jánoskáját. „Jóllaktál kisfiam, mehetsz játszani!” Egy puszi, és Jánoska már a földön van. A szőnyegre készített játék­szereit ismerősként üdvözli, meglöki a zenélő babát, figyel csilingelősére, előveszi a kis- vödröt, belekukucskál, majd mikor tapasztalja, hogy ma is éppen olyan üres, mint teg­nap volt, felfordítja, dobolni kezd rajta. A kongó hangot pár pillanatig figyeli, de ez sem ad új élményt. Megnyalo­gatja a vödröt, hátha az íze más! Nem, az sem változott. Elgondolkozva szájába veszi hüvelykujját és úgy, mint a dohányzó felnőtt, aki cigaret­tára gyújt, hogy újabb ihle­tet szerezzen, Jánoska ujjszo- pás közben seprűs pillái alól méri fel a terepet, nézegeti a szobát. És egy pillanat, már ott kúszik az asztal alatt, irány a konnektor! Mám emel­geti is kis ujjait, mikor meg­szólal az egyik nagymama: „Nem szabad! Nem, nem!” Hátrafordul, mint aki nem hisz füleinek. Nagymami mondja, hogy nem? Valóban, nagymami a tiltást megerősí­ti. Ránéz a másik nagyma­mára. Hátha ott engedményre lel. „Nem, nem”, hangzik on­nan is. Ezt már komolyan kell venni! Hátrább csúszik, távo­labbról nézi a falon azt a két nyílást, amit pont akkora, hogy ujjacskáit belehelyez­hetné. Megint hátrafordul és a I nagyik figyelő arcát, tiltó hangját hallja. Sóhajt, elfor- ■ dúl. Mintha csak azt gondol- I ná: „nem lehet velük ujjat húzni, ritkán mondják, hogy nem, ez úgy látszik komoly”, j A szekrényhez ér, felikapasz­kodik és diadallal harsogja „Ááá”, ami felnőtt nyelven azt jelenti, álL Oldalt pislog „rab­szolgái”, a két nagymama örömmel ismétli meg, „Áll a baba áll" János örömében, hogy teljesít­ményét nyugtázták, rúgózmi kezd lábaival és megvillantja rizskása fogait. Azután hirte­len elkomorul az arca, vala­mi furcsa kiálló tárgyat pil­lant meg. „Kulcs”, mondja nagymami. Miilyen jó is, hogy az embernek bemutatják a tárgyaikat. „Kli-111”, ismerkedik a szóval Jánoska. Ujjad már körül is ölelik a csillogó kul­csot. Jó lenne megízlelni, úgy jobban megismeri! De a kulcs nem mozdul .Testsúlyát he- lyezgeti egyik lábáról a másik­ra. Rázza, forgatja és egy ri­koltó diadalmas kiáltás jelzi, hogy kint van a kulcs. Meg­szopogatja, a földhöz dörzsöli, forgatja és közben beszél, be­szél. Eltelt a délelőtt, Jánoska mind gyakrabban fordul nyu­galmat keresve a hüvelyk­ujjához. Nem tiltakozik a nagymama ölbevétele en. Úját cumizva helyezik kis­ágyába, kipihenni a sok-sok tevékenységet. Ébredése vi­dám. Ebéd után újabb felfe­dezések, az erkélyajtó tapoga- tása és közben megpillantja saját körvonalait. Beszél hoz­zá, csodálkozó arccal fordul környezetéhez. Ki az a másik kisfiú? Újabb pihenés a játék után, majd uzsoma után újból elmélyült tevékenység. A vil­lanyt ismét megközelíti, de anélkül, hogy tiltást hallana, tisztes távoliban ül le. Méltat- lianfcodiását kivörösödő arccal, mély torokhanggail, ökölbe szorított kezeivel fejezd ká, de nem nyúl hozzá! János teljes elmerültséggel tevékenykedik. Egy nap alatti felfedező kőrútjának eredmé­nye: a kulcs kihúzása a szek­rényből, megismerkedés egy tilalommal, felfedezése önma­ga tükörképének, és még sok minden, amit felsorolná nem is győznénk. Ismételgetése a régebben tudottaknak és új helyzetek kialakítása a régi játékszerekkel. Mennyi új szó, mennyi új gesztus! János boldog baba. Ha tevékenykedni akar, nem zavarják azzal, hogy mást kí­nálnak neki. Környezetének mindegyik tagja tudja, hogy a világot a kicsinek kell felfe­deznie. Ismereteket csak úgy szerezhet, ha kapcsolatba ke­rül a tárgyaikkal, ha maga ta­pasztalja meg. Tiszteletben tartják tevékenységét, ez az ő A rádió és televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.10: Édes anyanyelvűnk. 8.15: Traviata. Részletek Verdi operájá­ból. 8.55: Finom kis vendéglő. If­júsági komédia. 10.00: Szerkesztői üzenetek. 10.10: Szivárvány. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Tiszta szívvel. 13.00: Mozart-mű- vek. 13.30: Júliusban hallották elő­ször. 14.06: Pillantás a nagyvilág­ba. 14.26: Liszt: H-moll szonáta. 15.08: Zenegyár a Themze partján. II. rész. 16.40: Nóták. 17.05: Enrico Caruso énekel. 17.25: A magyar költészet századai. Radnóti Mik­lós. II. r. 17.40: Operettmuzsika. 19.10: Csárdások. 19.17: Mindenki­nek a magáét. Rádiójáték. 20.30: Kapcsoljuk a Salzburgi Ünnepi Já­tékokat. 22.30: Szófiából jelentjük. 22.50: Könnyűzene éjfélig. PETŐFI RADIO 8.00: Miska bácsi levelesládája. 8.30: Népi muzsika. 9.10: Opera­kalauz. 10.20: Tánczene. 11.14: Szirmok és szívek. 11.26: Hang­verseny a berlini Metropol Szín­házból. 12.50: A dzsessz kedvelői­nek. 13.06: Riki-tiki-tévi. Mesejá­ték. 14.03: Táskarádió. 15.03: Nép­dalok. 16.15: Művészlemezek. 16.55: Mérkőzések percről percre. 17.50: Tiana Lemnitz énekel. 18.11: Jelzőállomások a Kazán-szoros­ban. 18.26: Könnyűzene. 18.53: Mendelssohn és a Szentivánéji álom. 20.22: Tánczene. 21.00: Zel­ler: A madarász. Kétrészes ope­rett. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Üj lemezeinkből. 20.12: Mozart est. 21.15: Dzerzsinszkij: Csendes Don. 22.35: Századunk zenéjéből. TELEVÍZIÓ 9.43: Hétmérföldes kamera. Üt- törőhíradó. 10.00: A tenger encik­lopédiája. Olasz természetfilmsoro­zat. 5. A tenger tudománya (ism.). 11.00: Rókafogás rádióval... 11.30: Bogiári beszélgetések 1968. Riport- film a pedagógusok, újságírók és a televízió munkatársainak ta­nácskozásáról. 14.53: Gusztáv ide­gen toliakkal. Magyar rajzfilm (ism.). 15.00: Motorcsónak nemzet­közi verseny. Közvetítés Szeged­ről. 16.30: A Magyar Hirdető mű­sora. 16.40: Délutáni előadás. Ki­vetettek. Magyarul beszélő angol film. 17.35: Zenés utazás Kana­dában. 17.55: írók, könyvek, kri­tikusok. 18.10: A véső mestere. Henry Moore köszöntése, születé­sének 70. évfordulóján. 18.25: Nó­taszó. 18.45: Delta. Tudományos híradó. 19.15: A kincses sziget. Magyarul beszélő francia filmso­rozat. 5. Felszedjük a horgonyt. 19.40: Esti mese. 20.00: Tv-Híradó. 20.20: Wengraf. Tv-játék. 21.00: Sporthírek. 21.10: VIT 68. Ifjúsági karnevál közvetítése Szófiából, fel­vételről. 22.10: Tv-Híradó — 2. ki­adás. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.15: Haydn operáiból. 8.45: Is­kola és társadalom. 9.00: Hangle­mez. 9.04: Mario Rossi. Molnár Jenő Antal előadása. 9.39: Óvodá­sok műsora. 12.15: Tánczenei kok­tél. 13.41: Színes néni muzsika. 14.27: A furcsa lány. Elbeszélés. 14.47: Pol-beat. 15.15: Arturo Tos­canini vezényel. 17.20: Kónya Sán­dor énekel. 17.45: Munkásszemmel a munkahelyről. Riport. 18.00: A Húszas Stúdió nemzetközi klub­estje. 19.35: A Rádiószínház be­mutatója. Dulska asszony erköl­cse. 20.57: Esti pihenő — muzsiká­val. 22.20: Szófiából jelentjük. 22.40: Magyar rokokódalok. 22.50: Korunk gondolkodói. 23.10: Kama­razene. 23.45: Operettrészletek. PETŐFI RADIO 10.00: Mini-KRESZ. 10.20: Ismer­kedjünk a dzsesszmuzsikával. 10.50: Világhírű előadóművészek lemezeiből. 11.52: Lehár: A ván­dordiák. Daljáték. 14.08: Délutáni frissítő. 14.50: Telefon. Várkonyi Endre írása. 15.19: Fúvószene. 15.34: Dénes György versei. 16.05: Radnai György énekel. 16.35: De- bussy-müvek. 17.00: Ötórai tea. 18.10: Britten: Menyegzői kantáta. 18.20: Élni tudni kell. 18.45: Mario Rossi vezényel. 20.35: „Cserebogár, sárga cserebogár’*... 21.26: Nők­ről — nőknek. 21.56: Francia ope­rettmuzsika. 22.25: A hét előadó- művésze: Mario Rossi. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Kamarazene. 19.35: Láttuk, hallot- I tűk. 19.55: Zenekari dalok. 21.00: I A dzsessz kedvelőinek. 21.25: A ró- ; zsalovag. Részletek Strauss ope- j rájából. 22.18: Händel összes or- I gonaversenyei. — III. rész. tanulása, az ő munkája. Sze­rető figyelmük azonban kíséri Jánoska minden mozdulatát. És ha kell, közbelépnek. Ép­pen azért, mert kevés a „nem, nem”, Jánoska, bármilyen pi­ci is még, ezt komolyan veszi. Ez az igazi szabadság, amikor a korlátozások az alkalmazko­dást segítik elő. Ez az igaza szabadság, amikor nem játék­szernek tekintik a bontakozó kis embert, hanem tiszteletben tartják egyéniségét. János mellett dolgozni is lehet, nem sír, hogy foglalkoz­zanak vele, mert érzi a közel­ségét, a szeretetét az egész családinak. János nem csoda­gyerek. Egészséges, értelmes, boldog kisbaba .János boldog­ságának, okosságának titka a’z, hogy okosan szeretik. Légy ilyen boldog, tevékeny felnőtt is, Jánoska! (Dr. H. A.) Falunap Tápiószecső vendégeket vár ma. Sport és játék, nevetés és drukkolás — tánc jegyében te­lik el a nap. Akik vasárnapon­ként Pestre vagy kirándulni mennek, vagy csak odahaza nézik a tv-t, azok is mind ott lesznek ma a művelődési ház­ban, a sportpályákon s végül a bálon. Mert érzik, értük történik ezen a napon minden, kedvük­re, szórakoztatásukra. Értük, a bejáró dolgozókért, az ő tiszte­letükre. S kik lesznek a ven­dégek? Legtöbben a Kőbányai Tég­lagyárban dolgoznak a köz­ségből. Most, erre a falunapra, meghívták á pestieket is, az üzem dolgozóit. Érezzék jól magukat Tápiószecsőn, ahol annyi munkatársuk, esetleg barátjuk lakik. KERESZTREJTVÉNY Augusztus 1 1 3 H 5 6 T 1 9 1J 12_ n ää 13 it 15 SV 46 17 1/ 19 20 21 n 13 íi • 25 ■M “I ä* 16 17 21 29 sä 30 sk 31 32 13 35 36 äs 3T 3* äs 33 H0 sä Hl H2 sä H3 HS Hb H7 Hi H9 \\ \N S0 51 52 53 *sä SH •55 56 S7 SS äi S3 . GO 61 62 63 6H äs 65 66 67 bt. sä 69 TO sä TI Ti 73 äs TH TS 16 Ti it Sa TS SO *1 L n » ä* SH SS L VÍZSZINTES: 1. Nagy költőnk (1909—1944) így idézi augusztust (folytatása függőleges 16. szám alatt). 13. Női név. 14. ...Ha, te­lepülés a VDK-ban. 15. Ritka ve­zetéknév. 17. Ilyen ló is van. 19. R. G. A. 21. ... ang, település Bor­neo szigetén. ZZ. Keresztül. 24. A függőleges 16. folytatása, az idézet befejező része. 26. Vérpályája. 27. Az egyik térítő. 29. Retesz. 30. Harci eszköz. 32. Félig — női név. 33. Né velős spion. 35. Mint víz­szintes 27. számú. 37. Háziállat. 39. Sakkban sáncol. 41. Vízlelőhely. 43. Rátaszít (+*). 45. Hangosat, fülszaggatót — például füttyent. 47. Dunántúli város. 49. Hiányos moly. 50. Mulató. 52. Probléma. 54. T. C. 55. Egyik minisztériu­munk nevének rövidítése. 57. Pör­költ is van ilyen. 59. Igénylő. 61. Vizes föld. 63. Tekében minden bábut üt. 65. Édesség. 67. Fedd. 69. Nekem is adj. 71. Végnélküli mesealak. 72. A vér „teszi” a le­vegőn (+’). 74. Egymás után mond. 76. Kalóriadús étel. 77. Alarmok. 79. Veszteségem. 81. Biztató szó. 82. Zaj. 84. Város a Belorussz SZSZK-ban. FÜGGŐLEGES: 2. Kötőszó. 3. Becézett férfinév. 4. Északi ország fővárosa. 5. Nép,t nemzetség. 6. Nemzeti Bank. 7. ... uz, török­országi település. 8. ösztökél (—’). 9. P. M. 10. Olasz — szent. 11. Állat. 12. Az ókori perzsa és asszír csá­szárok fejdísze volt. 16. A vízszin­tes 1. folytatása. 18. A növény ré­sze. 20. Mezőgazdasági munkát végez. 23. Eszkábál. 25. Korok. 28. Nem érkezel időben. 31. K. U. A. 34. Nem ezek. 36. Mértani test. 38. Orosz kérdőnévmás. 40. Lefoglal. 42. A szoros ellentéte. 44. Neme­sít, például fát. 46. Fegyvertarto­zékok. 48. Hiányos pókér (—’). 51. Nyílás a vároldalon. 53. Huzal (—*). 56. Szerencse. 58. Régi nép, töb­besszámban (—’). 60. A jó hírt kö­veti. 62. Rákiabál, rá . .. 64. Cson­tot „letisztító** (—*). 66. Szállító­oszlop, utánpótlás. 68. óvónőm. 70. Égéstermék. 73. Női név (+’). 75. Fakorona. 78. K. M. R. 80. Kecske­hang. 83. Azonos magánhangzók. 85. Tüzel. Beküldendő: a versidézet, a víz­szintes 1., függőleges 16., és víz­szintes 24. számú sorok megfej­tése. M. J. A július 14-1 keresztrejtvény helyes megfejtése. (Vízszintes 2.): Georgi Dimitrov; (Vízszintes 54.): Aranypart; (Vízszintes 79.': Kird- zsila; (Függőleges 1.): Nikola Ni- j kolov; (Függőleges 19. : Sumen; ; (Függőleges 28.): Hriszto Botev; (Függőleges 73.): Ivajlo. Könyvjutalmat nyertek: Fehér László, Budapest, XV. kerület, Klapka utca 44., Simon Csabáné, Budapest, XVI. kerület, Rákos­szentmihály, Sándor utca 80., Tóth Mária, XXII. kerület Nagytétényi út 279., Nagy Béla, Budapest, IX. kerület, Börzsöny utca 15., IV. emelet 16., Fejős Kálmánné, Nagy­káta, Járásbíróság, Dede Sándor, Monor, Mező Imre utca 1., dr. Cső­vári Ervin, Vác, Űrhajós utca 3., II. emelet 6., Bus Margit, Tárnok, Ponorelli Károly, Mende, Bajcsy- Zsilinszky Endre út 35. Dobróti Lászlóné, Nagymaros, Hunyadi utca 17. G YERMEKREJTVÉNY Pajtások! Ebben a hónapban van 30 esztendeje, hogy Karinthy Frigyes, a_ nagy magyar humo­rista, költő, író és kritikus meg­halt. Az évforduló alkalmábó> Ka­rinthy egy műve szerepel a rejt­vény vízsz. 1. sorában, amely diá­kokról szól. Mi a könyv címe? VÍZSZINTES: 4. A béke orosz nyelven. 7. Nyolc lyukú fúvóhangszer. 8. Szakít. 9. Utolsó eleje és vége?? 11. Tóth Nándi névjele. 12. E. P. 13. Benne tüzet rakni tilos. 15. Az egyik me­gyei székhely. 19. Tüzelőanyag. 20. Egyforma magánhangzók. 21. Nem valódi. 24. Talpon van. 25. Nagy tökéletességgel végez el valamit. 27. Cselekvést fejez ki. 28. Tréfái beszéd. FÜGGŐLEGES: 1. Törzsi jelvény volt a primi­tív népeknél. 2. Névelős festmény. 3. Égitest. 4. Magunk. 5. Jelez. 6. Rendfokozat. 10. A hajdankor han­gulatát kifejező. 13. Hírneves ku­ruc brigadéros volt. 14. Hat láb­nak megfelelő hosszmérték. 16. Ugyancsak. 17. A rabok zárkája. 18. Lcánynév. 20. Ez meg egv fiú­név. 22. A felsőfok jele. 24. ‘Belül mákos??? 26. Félig ment! Pajtások! a vízszintes 1. sor megfejtését írjátok le egy levele­zőlapra és 1968. augusztus ll-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek az augusztusi jutalomsorsolásban. Az 1968. július 21-i rejtvény meg­fejtése: Bernhard Antal. Azokat a természetbeni jut­tatásokat, amelyeket a válla­lat állapított meg a kollektív szerződésben, azok megvonha- tók, amelyeket miniszter álla­pított meg, azok is megvonha­tok, kivéve, ha azt a rendelet megtiltotta. Ide tartozik a ke­nyérgabona-juttatás is. Tehát a kenyérgabona-juttatást meg­vonni nem lehet. Lehet-e áthelyezni fe­gyelmi úton más válla­lathoz? kérdezi K. M.-né Csepel-szige­ti olvasónk. Az új Munka Törvényköny­ve a korábbitól eltérően sza­bályozza az áthelyezést. Álta­lában munkahelyen belül, egyik munkapadról a másik­hoz, ugyanabban a munkakör­ben való átirányítás nem te­kinthető áthelyezésnek. Úgy­szintén akkor sem, ha ugyan­azon a telephelyen történik a dolgozók átcsoportosítása. Ha azonban más munkakörbe vagy a telephelyen kívül vagy más munkahelyre, más válla­lathoz történik ugyanez, akkor az már áthelyezésnek minősül, és az csak a vállalat és a dol­gozó közös beleegyezésével történhet. Áthelyezés fegyelmi büntetés azonban nem szólhat más vállalathoz (ki is venne át szívesen fegyelmi büntetés­sel terhelt dolgozót). Nyugdíjalapnál a ka­tonai szolgálati időt fi­gyelembe kell-e venni? Sz. I. újlengyeli levélírónk úgy hallotta — írja —, hogy a .nyugdíj megállapításánál a 1 katonai szolgálati éveket is beszámítják. Nála azonban ezt nem tették, ezért ezt sérelmes­nek tartja. Kéri erre vonatko­zó válaszunkat. Van egy olyan korábbi ren­delkezés, amely szerint akkor számított a katonai szolgála­ti idő, ha a bevonulás a mun­kahelyről történt, és előzőleg a dolgozónak legalább 6 hó­napi munkaviszonya volt, vagy iskolai tanulmányok alatt vagy annak befejezését követően rövid időn belül hív­ták be. Az új rendelkezés szerint a szolgálati idő beszámítására akkor van lehetőség, ha a be­vonulásra 1960. december 18-án vagy azt követően ke­rült sor, függetlenül attól, hogy előtte volt-e és mennyi mun­kaviszonya a bevonulónak. Ol­vasónk leveléből úgy látjuk, hogy nem követtek el szabály­talanságot, mert még olyan időben ment nyugdíjba, ami­kor az említett rendelkezés reá nem vonatkozhatott. Dr. M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom