Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

EZT OLVASTUK Vá£LiLá£UI Filmesek a (lómban Színes, kétórás film készül a Dunakanyar szépségeiről, történelmi emlékeiről. A stáb péntek délután a székesegy­házba látogatott. A késő esti órákig fényképezték Maul- bertsch freskóját, a ihat pár korinthoszi oszlopot s a rene­szánsz szentélykorlátot. A fil­met a hazai mozikon kívül külföldön is bemutatják. Megnyitják a kisnánai várai Augusztus 4-én ünnepélye­sen megnyitják a kisnánai vármúzeumot. A Mátra déli lábánál levő erődítményt az Aba-nemzetség építtette. A középkorban, egészen 1543-ig, amikor a törökök lerombolták, fényűző birtokközpont volt. Helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség végez­te el. A napvilágra került ér­tékes kortörténeti emlékeket a helyszínen állítják ki a hely­reállított belső kaputoronyban. A megnyitás napján a váron ismét az Aba-nemzetség zász­laja leng majd. MOHOMIDÉKE ,* It pül a versest víztorony Mint amikor befejezéshez közeledik a játszma, és a sakk­táblán már csak két figura van, a bástya és a futó... úgy áll egymás mellett Vecsés szí­vében, a tanácsháztéren a régi, kicsike hidroglobus és a gyors iramban épülő ha­talmas új, az 500 köbméteres víztorony. Éjjel-nappal dolgoztak raj­ta az építők, a Kelet-magyar­országi Vízügyi Vállalat mun­kásai, óriási gépek csörgése kopácsolás verte fel a környé­ket, de ezt a zajt ezúttal nem bánták a vecsésiek. A külső burkolat már elkészült, lesze­relték a csúszózsalukat, felke­rült a tetejére a szalagokkal díszített jegenyeág. Eddig nagy gondot jelentett az építőknek a beton gömbvas beszerzése, ez most sikerült, s ha a munkát az eddigi tempó­ban folytatják, akkor a vízto­rony a tervek szerint az év végére üzembe áll. Kétszeres niáktermés Az állami gazdaságban az idén ötven holdon termeltek mákot. Eredetileg két és fél mázsát terveztek holdanként, és az eredmény még a szak­embereket is meglepte: öt má­zsa húsz kiló lett az átlagter­més. Jól jártak a részesműve­lők is, mert ebből származó jövedelmük 90 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. Az állami gazdaság a gaz­dag máktermést már értékesí­tette 2600 forintos mázsánkén- ti áron. A mákgubóért — rend­kívül értékes gyógyszer-alap­anyag — háromszázhúsz fo­rintot kapott mázsánként. A részesművelők 80—100— 120 kiló mákot kaptak, a mű­velt területtől és a termés- eredménytől függően. A Kortárs Nagykőrösről Egyik irodalmi folyóiratunk, a Konars, augusztusi száma legnagyobb részét Nagykőröst érintő írások és grafikák al­kotják. A 24 oldalas gazdag anyag ízelítőt ad a város tör­ténetéből, történelméből, kul­turális életéből, szociográfiai és demográfiai helyzetéről — vagyis sokrétűen emlékezik meg a jubiláló Nagykőrösről. XII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Soha ennyi áru SLÁGER A LENVÁSZON, A FÜGGÖNY. A FÜRDŐRUHA Ha az üzletek kirakatában megjelenik a hirdetés, hogy szezonvégi kiárusítás kezdődik — a hagyományokhoz igazod­va — a vásárolni szándékozó nyitás előtt az ajtónál várako­zik, tudva, hogy ez tumultus­sal járhat. Aki azonban ezek­ben a napokban az új áru­házban akar vásárolni, kelle­mes meglepetésben van része; a tágas eladótér, az önkivá­lasztó polcok, a blokkolás új rendszeres minden kellemet­lenségtől megkíméli a közön­séget. Pedig még soha ennyi áru nem sze­repelt a szezonvégi listán, mint most. — Hárommillió forint ér­tékű árut tudtunk a vásárlók rendelkezésére bocsátani, 30— 40 százalékos árcsökkentéssel — mondotta Haffner Vladimir, az áruház igazgatója. — Eb­ből 1 millió forintnyi árucikk kerül eladásra saját készle­tünkből, de hogy — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — az árusítás utolsó napján, augusztus 12-én, se menjen el egy vásárló sem üres kézzel, még kétmillió forint ér­tékű árut vásároltunk. — A vásár első napján 490 ezer forint volt a bevételünk. Ebinek az összegnek legna­gyobb részét nylonharisnyából, — 300 párat adtunk el! — fö- rülközőből és függönyből árul­tuk. Díjakat szereztek, vendégeket várnak Kézilabdázóikról épp úgy, mint más sportolókról, gyak­ran olvashatnak sportrovatunk barátai. Ismerünk nem egyet, aki szinte csak azért vásárol­ja az újságot, hogy a hét ceg­lédi sporteseményeiről tájéko­zódjék. Gyakran zsörtölődnek amiatt, hogy „pont a kedvenc csapat” maradt ki a heti ran­gos listából. A napokban Virág Ottó sportköri elnökhelyettes és Gál Márton párttitkár levelét hozta a posta. A ceglédi Kos­suth Építők SE nevében a női kézilabda-szakosztály eredmé­nyeiről, igyekezetéről és őszi terveiről számoltak be. A női kézilabdacsapat a ta- tavaszi idény után sem tért pihenőre. Nemzetközi, barát­ságos mérkőzésen szerepeltek Csehszlovákiában, Nővé Zam- kyban és Surányban. Hazatér­ve tovább folytatták az edzé­seket. Csapatuk több tagja a tatai edzőtáborban sportolt vagy Cegléden készült a terü­leti ifjúsági bajnokságra. A tornát igen szép játékkal meg is nyerték, kihasználva a ha­zai pálya előnyeit és a közön­ség lelkes biztatását. Bekerül­tek a debreceni országos dön­tőbe, ahol ificsapatuk két győ­zelemmel és három vereséggel az ötödik helyen végzett. Emi­hez hasonló jó eredményt még a fennállása óta nem ért el a Kossuth Építők SE női kézi­labda-szakosztálya. A felnőtt női csapat a megyei bajnok­ság tavaszi szezonjában a má­sodik, a férficsapat NB II. mezőnyben a harmadik lett. Augusztus 4-én már ismét bajnoki mérkőzésen szerepel­nek Cegléden, 11-én pedig sor kerül a nemzetközi visszavágó mérkőzésre: a surányi Loko­motív csapatát várják vendé­gül. Kelendők voltak a női, férfi és gyermekfürdőru- ruliák, s nagy volt a forgalom a konfekcióosztályunkon is. Az idei sláger: a 40 százalékkal olcsóbb, női ruhának való lenvászon. A nyári, rövid uj­jú férfiingekből eddig több mint kétezer darab talált gaz­dára. (csat—) Hungarocid a falon Vakolás előtt légzáró hungarocid .kabátot” kapnak az épülő ceglédi kórház külső falai. Varga Lajos brigádvezető a hungarocid lemezeket helyezi a falra Foto: Szabó BERCELI (Sokféle arc. Mindegyik mö­gött más világ rejtőzik. Mégis, vannak típusok. Ezek határoz­zák meg a falu jellegét.) PP Őszülő asszony — Sokszor már remegek az idegességtől, hogy mit művelnek itt a faluban. Van néhány ráérő „úrinő”, akik nem tudják, hogy flan- coljanak. Es az a borzasztó, ha egy kitalál valamit, a többi ész nélkül csinálja utána. ! Senki sem akar lemaradni a másiktól. Itt van például a híres-neves berceli lagzi. Kész cirkusz, amit ott csinálnak! Ezerforintos ajándékok, készpénzben is elmegy ugyaneny- nyi. Ha egy forinttal kevesebbet tesz le az ember, megszólják. És nézze meg a gyereke­ket! Sokan élő reklámnak használják a kis ártatlanokat, hogy ők kicsodák-micsodák. Lá­tott már ötéves fiún fehér zakót, kesztyűt, meg csokomyakkendőt ?! Vagy hároméves kislányon külföldről hozott alsószoknyákat és drága aranyórát? Itt ez járja. Hát ki győzi ezt? Az a baj, hogy mindenki így akar különb lenni a másiknál! Öreg paraszt — Régen sok jómódú gazda élt a faluban, összeházasodtak még a rokonok is, csakhogy táguljon a birtok. Na, persze, ellenezték a téaszt. Otthagyták inkább a földet, elmentek a vasúthoz. Nekünk lett igazunk, mi okosko­dás helyett dolgoztunk. Szépen is élünk. De ők ezt nem akarják meglátni. Itt van az öreg Jóska bácsi. Köti magát nem jön közénk. Ott él a fia nyakán és szidja a világot. A vén csont nem hajlik, inkább törik. Sovány vasutas — Bejárok már tizennyolc éve. Nem külö­nös dolog. Hajnalban kelek, vonatozok, aztán EMBEREK a munka, este vissza. Ez az életem. Nemi pénzzel bélelt, de megvagyunk. Egyszer elérni állt a gyerek. Hogy ő nem akar Pestre járni!! Valami iskolára jelentkezne. Hát, persze; hogy kifakadtam. Ha nekem jó volt tizen­nyolc évig, embert neveltem belőle, neki is- csinálni kell. Vrizálni akar, lenézi az apját is! Pont az én fiam. Nem engedtem. Nem én! ** Őszinte fiatal — Volt egy cikk az újságban, hogy nem megfelelő itt a kulturális élet. Hát nem is könnyű valamit produkálni! Az idősek nem mozdulnak otthonról. Maximális igényük a televízió. A fiatalok meg Pesten dolgoznak, bent maradnak munka után. Moziba járnak, színházba csak kevesen. Későn érnek haza, akkor meg sietnek lefeküdni. A másik dolog, hogy azt gondolják magukról, mert Pestre járnak, ők már pestiek. Ügy öltöznek, visel­kednek, mernősködnek. Lenézik a falut — a sajátjukat. Bámuló fecsegők — Jó napot! Kiültek? — Ki. Hát ti hova mentek? — A sógorékhoz. (Elhaladnak, összedugják a fejüket.) — Tudjátok, hogy ez a Rozi összeveszett az anyósával? (Ismét jönnek.) — Jó napot! Kiültek? — Ki. Hova lesz a séta? — Megyünk a keresztkomához. (Elhaladnak, összedugják a fejüket.) — A Bözsi mondta, hogy ezek válni akar­nak. Egy nő miatt. Az asszonyok késő estig kint ülnek a ház előtt... (kohlmayer) Mindenkinek van egy álma Fiatalok rendezték, fiataloknak Bemutaikozott a Non Stop zenekar Ritka esemény: világító fényfüggöny zárta a kíváncsi szemek elől pénteken este a Dózsa Művelődési Ház kert­színházának színpadát. Az idén néhány filmelőadást már tartottak, de igazi, vidám, ze­nés nyári szórakozásra csak most került sor itt első ízben. Az ÜTGÉP Vállalat KISZ-M- zottsága slágerestet rendezett, fővárosi előadóművészeket és zenekart hívott el a ceglédi fiatalok szórakoztatására. Házon belül, házon kívül népes nézőközönség várta az előadás kezdetét. A park kö­zeli fáinak ágai közt több tu­cat „pótnéző” kuporgott, és a nézőtér valamennyi helyét el­foglalták a slágerek kedvelői. A Non Stop zenekar saját számait épp olyan lelkesen tapsolta meg a közönség, mint a kíváncsian várt művészek: Németh József és Harangozó Teréz énekszámait. Keleti László érdemes művész és fia, Keleti Pál humoros, dalbeté­tes műsorát. A legnagyobb si­kert azért — mivel a nézők zömmel táncdalkedvelő fiata­lok voltak — a táncdaléneke- sek aratták. Németh József valóban művészien iskolázott hangja, egyszerű modora, Ha­rangozó Teréz kedves egyé­nisége most is napokig emle­getett téma lesz a városban. Piros körte Piaci nap, dél­előtt 11 óra. A so­rok közt már csak egy-két tibláboló vevő nézelődik. A kofasorcn van már idő megtár­gyalni a piac ese­ményeit, a ma- gánjárusok is elő­szedik az elemó- zsiáis zacskót. Piac utáni hangulat. S ebbe az álrno- sító zsongásba gördül be három­kerekű kocsiján a százagy éves Törnek bácsi. Már a sor végén is tudják: ma érett körtére éhezett a jó öreg. Itt min­denkinek illik tudni, mikor mit keres a piac törzs- kuncsaftja. Mert Törnek bácsi — ha esik, ha fúj — minden garabós ünnepen ilyentájt „vizitál”. S mint ahogy őt az egész város ismeri, sze­reti, ő is ismer itt mindenkit. Nem­csak megnézi a kirakott gyümöl­csöt, az ára is ér­dekli. ö a piac „becsüse”. Ha ©gy­ógy gyümölcsös kosár előtt meg­csóválja a fejét, az asszonyságnak tudnia kell, hogy bizony ez az al- mácska nem kell az otthon gyűjtö­getett forintokért. De baj van! Nincs már „szaf­tos körte"! Pedig az egyik asszony még a sorokat is végigfutja, hátha akad. Az bizony tragédia lenne, ha Törnek bácsi ma nem ehetne ilyet! Már a sátoros so­rok között keres­gél az asszony, s nem hiába. Két szép körtével menti meg a hely­zetet. Törnek bá­csi elégedetten nyugtázza: — Azért kellett nekem ma piros­pozsgás körte, mert az éjjel pi­ros arcú menyecs­kével álmodtam! Hát ha azt mór nem kaphatok, legalább a piros körtét simogathass sam... Mosolyog, ne­vet az egész sor. Törnek bácsi ma is, mint mindig, jó kedvet hagyott maga után. Távo­zó alakját szere­tő tekintetek kísé_ rik. (csat-) Nem használt a figyelmeztetés Rendőrüket rágalmazott a részeg asszony Majercsik Józsefné 24 éves csemői tsz-doLgozó eddig még nem volt büntetve. Április ele­jén egyik este a szolgálattevő rendőrjárőr benézett a Kos­suth Étterembe, s mert ott mindent rendben levőnek ta­lált, továbbment. Ekkor az étteremben volt Majercsikné is. A rendőrök távozása után — moha már ittas volt — sze­szes italt kért, de már nem adtak neki. Mivel azt hitte, hogy a rendőrök tiltották meg a kiszolgálását, utánuk ment, s az utcán kérdőre vonta a törzsőrmestert: miért szólt a pincérnek, hogy őt ne szolgál­ják ki? Ugyanekkor a rendőrt ingyenélő csavargónak nevez­te. Emiatt a ■ részeg rágalmazót a rendőrkapitányságra bekí­sérték, ott figyelmeztették a helyes viselkedésre, és haza­engedték. Még aznap éjjel új­ra találkozott a járőr vele a Rákóczi úton, ahol ismét sze­meteknek, csirkefogóknak ne­vezte a rendőröket. Tekintettel arra, hogy a vádlott büntetlen előéletű, a bíróság kéthónapi szabadság- vesztésre és 400 forint pénz- büntetésre ítélte, de a szabad­ságvesztés végrehajtását há­romévi próbaidőre felfüggesz­tette. Amennyiben Majercsik­né a pénzbüntetést nem fizet­né meg, azt napi 25 forinton­ként szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az ítélet nem jogerős. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma: táncest, holnap: tánc­zenei koktél. Játszik a Lowers együttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este táncest. Játszik a Klub gitáregyüttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Makrancos hölgy (olasz—an­gol—amerikai). Dózsa: vasárnap: A legszebb (NDK). Kossuth: vasárnap: Egy nap a régi házban (kubai). SPORTMŰSOR Szombat: Délután fél 5 órakor az Épí­tők 4-es tekepályáján a Cég- i lédi Építők—Újpesti Dózsa Kossuth Kupa mérkőzést játsszák. Vasárnap: Reggel 7 órai kezdettel a Ceglédi Építők II—Ceglédi Vasutas SE tekecsapata mér­kőzik. Délelőtt fél 10 óraikor a Kecskeméti Vasutas—Debre­ceni Vasutas tekecsapata ját- I szik. [ ■ Labdarúgás: Délután 2 órakor az Építők gerjei pályáján a Ceglédi Vas- ittas II—Csemői Állami Gaz­daság labdarúgói, majd 4 órai kezdettel a Ceglédi Vasutas SE—Soproni Vasutas SE játé­kosai mérik össze erejüket. A szolnoki rádió műsora AUGUSZTUS 5-TŐL 11-IG Hétfő: Zenés autóstop 50. adás. Krónika. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Keringők — operettekből. Pár perc mező- gazdaság. Betyárdalok. Táborról- táborra. Szerda: Alföldi krónika. Magyar­nóták. Húszéves óriások. Hang­szerszólók. Nyári különkiadás. Csütörtök: Alföldi krónika. Pa­lóc népdalok. Konzervfagylalt. Kő- rössi János zongorázik. Játékok öröme — örömök játéka. A Stúdió 11 játszik. Péntek: Krónika. Tagok között, beszélgetve. Verbunkosok, csárdá­sok. Hallgatóink kérdeznek. Opera­kedvelőknek. A mesés valóság va­lós mesélői. Hogy tetszik? Szombat: Hétvégi kaleidoszkóp. Népek zenéje. Jászok-kunok. Ze­nés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi magazin. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres középhullámon hang­zanak el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom