Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-03 / 181. szám
2 "j&CMgp 1968. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Óriás erejű földrengés pusztított Manilában Borzalmas természeti csapás * pusztított Manilában, a Füiöp- ! szigetek fővárosában. A Várost pénteken hatalmas erejű ! földrengés rázta meg. A 7-es j erejű földlökések központja | Manilától mintegy 280 kilómé térré, északkeleti irányban volt. A földlökések helyi idő szerint 4 óra 21 perckor kezdődtek, egészen a délelőtti órákig tartottak. A katasztrófa a legnagyobb pusztítást a belvárosban, a Santa Cruz kerületben okozta. Itt szemtanúk elbeszélése szerint egy ötemeletes ház. amelyben mintegy ezer lakó tartózkodott, óriási robaj közepette dűlt össze, „mintha egy óriási kéz morzsolta volna szét”. Becslések szerint is csupán eb- ben az épületben kétszáz em- I bér lelte halálát. A természeti I csapás Manila lakóit álmuk- I ban érte. Gyűlés Prágában ÚJABB KUDARCOK Miközben az Egyesült Államokban teljes erővel folynak az elnökválasztási clőcsatározások, Johnson jelenlegi elnök — aki korábbi bejelentése szerint nem jelölteti magát, de a hivatalos kormánypolitikát még teljhatalommal diktálja — egyre elszigeteltebb helyzetbe kerül, s mind sűrűbb a politikai és adminisztratív összecsapás közte. valamint más politikusok, vagy éppen a törvényhozó szervek között. Ismeretes, hogy az elnökjelölt- várományosok közül többen bírálják Johnson vietnami politikáját, mint McCarthy, Rockefeller, Uinsday és legújabban Humphrey. Az utóbbi hetekben emellett a törvényhozás két háza ismételten leszavazta az elnök előterjesztéseit a külföldi segélyprogram ösz- szegének megállapításában, a legfelsőbb bíróság elnökének kinevezése ügyében és egy sor kérdésben halogató taktikát folytat. Johnson ezekben a napokban is újabb kudarcokkal tetézi elnöki pályafutását. Prága Öváros terén csütörtökön este több ezer fiatal gyűlt össze. Húsz János szobrát a tér közepén, nemzeti zászlót lobogtatva, valósággal megszállták, a köztársaságot éltették és a himnuszt énekelték. A CTK jelentése szerint Josef Smr- kovsky, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke az ágcser- r.yői találkozóról való visz- szatérésé után a CSKP KB elnökségének megbízásából az egyik ház erkélyéről beszédet mondott a fiatalok előtt. A gyűlésen részt vett tudósítók beszámolnak róla, hogy a tömegből provokatív közbekiáltások is elhangzottak. Az Öváros téri gyűlésről néhány száz főből álló csoport a CSKP Központi Bizottságához vonult, ahol Boliumil Simon, a CSKP KB elnökségének póttagja, a prágai városi pártbizottság első titkára beszélt az egybegyűltek előtt. A tömeg a hajnali órákban szétoszlott. Az elnökválasztási kampány utolsó felvonása Megkezdődött a republikánusok konvenciója Az amerikai elnökválasztási kampány utolsó felvonásához érkezik hétfőn: a floridai Miami Beach-ben megkezdődik a republikánus párt elnökjelölő konvenciója, amelyet a hónap végén a demokraták chicagói tanácskozása követ. A két párt konvenciója- j nak fő feladata, hogy megválassza a párt elnök- j jelöltjét és kidolgozza a párt programját, az úgynevezett platformot, j bár a programnak a később I megválasztott jelölt számára ! nincs kötelező ereje. A republikánus konvención 1 az egyes államok pártszervezeteinek képviseletében 1333 j küldött vesz részt. A küldöttségek tesznek majd javaslatot a párt elnökjelöltjének személyére, s a jelöltséget az nyeri el, aki legalább 667 szavazatot szerez. A konvenció hétfőn délelőtt nyílik meg. A jelölésekre, majd a jelöltek feletti szavazásra szerdán, illetve csütörtökön kerül sor. A legtöbb esélye a szakértők szerint Richard Nixon volt alelnöknek van, azonban szorosan vele együtt halad Nelson Rockefeller New York-i kormányzó, s az elmúlt napokban tért hódított Ronald Reagan California! kormányzó...is. .......„ N ixon a párt úgynevezett mérsékelten konzervatív szárnyának jelöltje, akit a többi | között Eisenhower volt elnök [ és Barry Goldwater is támogat. Rockefeller hívei elsősor- j ban a republikánus párt „lir 1 berális” szárnyából kerülnek ! ki. Reagan az ultrakonzervatív, szélsőségesen háborús pár- | ti frakció támogatását bírja. Száguldás — szöges cipőben (iV.J Coubertin azt is megállapította, hogy még ugyanazon sportág hívei is ellenségei voltak egymásnak. A német torna képviselői kétségbevonták a svéd tornarendszer értékeit, az angol labdarúgók pedig tudni sem akartak az amerikai rögbiről. Egyre erősödött az üzleti szellem is. Coubertin nem elégedett meg a sportélet bajainak megállapításával, hanem receptet is ajánlott. Javaslata így hangzott: — Szabályosan ismétlődő időközökben ismétlődő versenyeket kell rendezni, ezeken jogot kell kapnia minden jelentős sportágnak, és az indulás lehetőségét biztosítani kell a részvétel lehetőségét minden nemzetnek. így jutott Coubertin arra a gondolatra, hogy fel kell újítani az ókori olimpiai játékokat. Javaslatával 1892-ben lépett a nyilvánosság elé, a Sor- bonne-on tartott előadást ezzel a címmel: „Az olimpia újjászületése". Két évvel később elérkezettnek tartotta az időt, hogy nemzetközi értekezletet hívasson össze. A színhely ismét a híres francia egyetem volt. Az újságírók, külföldiek és franciák egyaránt feltették a kérdést: — Miért éppen a Sorbonne-t választotta a tanácskozás színhelyéül? A széles látókörű, fáradhatatlan francia tudós így válaszolt : — Azért, hogy mindenki érezze, hogy többről van szó, mint egyszerű sporttanácskozásról. Kétezer hallgató előtt, tizenhárom európai nemzet képviselőjének jelenlétében ismertette elképzeléseit Coubertin: — Javasolom, hogy a testgyakorlatok fellendítése és ápolása érdekében, de különösen a népek közötti barátságos érintkezés megteremtése céljából, a hellén olimpiának megfelelően, négyévenként nagy versenyeket tartsanak, és ezekre hívjanak meg minden nemzetet... Egyhangú szavazással emelték határozattá 1894-ben Pierre Coubertin javaslatát. A francia tudós először azt tervezte, hogy a XX. század egy párizsi olimpiával kezdődik majd. A görögök azonban csak görög földön tudták elképzelni az első versenyeket. Várni sem volt türelmük, és már 1896-ban elvállalták, hogy megrendezik a küzdelmeket. 'Már a legelső modern olimpián, mint ahogy később is, az atlétika volt a játékok gerince. Ezt jelképezi, hogy 1896- ban Athénben a program a százméteres síkfutással kezdődött. Amerikában ebben az időben a sprinterek nagy népszerűséget szereztek maguknak, mert ők érték el a pályán a legnagyobb gyorsaságot, és ezzel mintegy szimbolizálták« modern élet egvre rohanóbb tempóját. A legjobb rövidtávfutók nem is utaztak át a tengerentúlról a görög fővárosba, csak a második vonalhoz tartozó versenyzők jelentek meg a napfénytől vakítóan fehér márványstadionban. Az amerikaiak még így is megnyerték Burke révén a százméteres síkfutást, kerek 12 másodperces idővel. Az Egyesült Államok versenyzői egyébként, ellenfeleik csodálkozására, szögescipőben versenyeztek. A magyar Szokolyi Alajosnak nem volt ilyen jó és hasznos felszerelése, neki meg kellett elégednie a 100 méteres síkfutásban a harmadik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika. Négy esztendővel később, a párizsi olimpián már 10,8 másodperces idő kellett az amerikai Jarvisnak száz méteren a győzelemhez. Ki lehet igazán jó sprinter? Mi a nagy gyorsasig titka? Ezekre a kérdéseibe kerestek választ a nagy verseny napjaiban a francia lapok, és a Bois de Boulogne-ban, az atlétika; pálya közönsége. Eleinte még az Egyesült Államokban is, ahol pedig hamar kifejlődött a rövidtávfutás, azt hitték, hogy különleges alak, Dubcek rádióbeszéde: Soha nem térünk le a szocializmus útjáról (Folytatás az 1. oldalról) bentartását, valamint azt az elvet, hogy minden kommunista párt a maga országában maga valósítja meg a népe javát szolgáló szocialista politikáját, amelyért — mint már többször hangsúlyoztuk — ő viseli a teljes felelősséget a nép előtt. — Tárgyalásaink során az internacionalizmust nemcsak deklaráltuk. Mindkét fél készségesnek mutatkozott, hogy további gyakorlati lépésekkel mélyítse el a kölcsönös együttműködési, a KGST és a Varsói Szerződés keretei között. A mi Csehszlovák Kommunista Pártunk schssnn árulta el ebeket az elveket és továbbra is politikája szerves részének tekinti ezeket. Ezzel kapcsolatiban hangsúlyozni szeretném, hogy hadseregünk nemcsak a szocialista közösség védelmének szilárd láncszeme, hanem kellőképpen biztosítja államhatáraink, ezzel együtt a szocializmus határainak védelmét is. — Barátságra és jó kapcsolatra van szükségünk a Szovjetunióval éppen szuverenitásunk és demokratizálási folyamatunk érdiekében. Mindamellett hangsúlyozni kell, hogy országunk népének meg kell őriznie józan ítélőképességét és állampolgári bölcsességét, hogy különféle ösztönös akciókat és gyülekezéseket ne használjanak fel különböző szocialistaellenes és szovjetellenes megnyilvánulásokra. — Meggyőződésem, hogy tárgyalásaink, eredményeként nemcsak teljes jogunk, de kötelességünk is, hogy elsősorban előre tekintsünk, azokra a feladatokra, összpemt ősi tsuik erőinket, amelyeknek teljesítésére a Csehszlovák Kommunista Párt akcióprogramjában kötelezettséget vállaltunk és amelyek megvalósítására az ágcsernyői tárgyalásokon valóban új lehetőség nyílt. i Dubcek itt hangsúlyozta, hogy Ágcsernyőn „szovjet barátainkkal együtt, — akiknek ! ezért hálánk és elismerésünk jár — becsületes munkát vé- \ geztünk ...” — Holnap ugyanilyen céllal jövünk össze Pozsonyban, ahová az SZKP-val egyetértve meghívtuk Bulgária, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország kommunista és munkáspárt■ jainak képviselőit is —, mondotta Dubcek, majd beszéde befejező részében hangsúlyozta: — A pozsonyi találkozón ii! gyelmünket a kommunista pártok közös érdekeire összpontosítjuk és úgy fogjuk fel ezt a találkozót, mint gyakor- ! lati lépést ebben az irányban, ' az internacionalizmus és a nemzetközi kommunista moz- j galom érdekében. A VDK párizsi szóvivőjének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) béke javaslatokat terjeszt elő, mindig tovább fokozza a háborút is." Nguyen Thanh Le egy hozzá intézett kérdésre válaszolva azt mondotta, hogy hamarosan elhagyja Észak- Vietnamot az a három amerikai pilóta, akiknek a szabadon bocsátását néhány héttel ezelőtt bejelentették. Elutazásuk azért halasztódik, mert a pilóták azt kérték, hogy teljes biztonságban érkezhessenek haza otthonukba. Az újságírók megkérdezték a VDK szóvivőjét, mi lenne a közvetlen hatása shnak, ha az Egyesült Államok beszüntetné Észak-Vietnam bombázását. Válaszul ismételten hangsúlyozta, hogy az ország bombázásának és az ellene intézett egyéb háborús cselekedetnek a feltétlen beszüntetése után az Egyesült Államok és a VDK rátérhetne azokra a megbeszélésekre, amelyek a háború befejezéséhez vezethetnének. Hozzátette, ha az Egyesült Államok folytatja háborús I agresszióját, akkor biztos vereség vár rá. BOMBAMERÉNYLET JERUZSÁLEMBEN Robbanás történt csütörtök este Jeruzsálem egyik legkedveltebb szórakozóhelyén, az úgynevezett Orient Caféban. A kávéház bejárata összeomlott, és a tetőszerkezet egy része a levegőbe repült. Rendőrségi jéléntés szerint a robbanást a szórakozóhely mosdójában elhelyezett bomba okozta. A robtanás pillanatában a 'kávéházban mintegy 50 vendég tartózkodott, de szinte csodával határos módon egyiküknek sem történt komolyabb baja. A rendőrség a környező negyedekben több arab nemzetiségű lakost letartóztatott. Célfotófelvétel a római olimpián, a négyszázméteres síkfutás döntő pillanatáról. Győz (sötét mezben) az amerikai Davis, a nyugatnémet Kaufmann előtt bizonyos testméreti adottság kell a nagy gyorsasághoz. Tait Mackenzie professzor 74 kitűnő futó adatait gyűjtötte össze, és e szerint a leggyorsabb atléták átlagos testmagassága 174 centiméter, mellkasuk szélessége az átlagosnál szélesebb, a lábuk pedig viszonylag hosszú. A későbbi vizsgálatok szerint viszont kiderült: nem az alak a fontos, hanem az idégrendszer, mert a gyorsaság idegrendszerbeli adottság. Egy atlétikai szakember ezt így határozta meg: — Jó sprinter az lehet, akiben a gyors mozgásra való készség, tehát a hirtelen mozdulatokra való beidegzettség kezdettől fogva megvan. Ezt legfeljebb fokozni lehet, de azt megszerezni nem. (Folytatjuk) Balázs Sándor: A TÜNEMÉNY Szépirodalmi, 19,50 Ft Ot évtized tárcanovellái a régi világ hétköznapjairól Bihari Klára: AZ ÁLDOZAT Kossuth, 36 Ft Egy válságba kerülő házasság története Fehér Klára: NEM VAGYUNK ÖRDÖGOK Szépirodalmi, 35 Ft Karcolatok, vidám és tanulságos történetek Keszi Imre: BABILONI VÁLYOG Szépirodalmi, 15 Ft Emlékezések, karcolatok, jelentős írások Bartókról és Kodályról Mensáros Zoltán: BÖJTI SZÉL Szépirodalmi, 14 Ft Új író bemutatkozása: regény a Horthy- hadseregről Sipkay Barna: RÁGALOM Magvető, 18,50 Ft A hirtelen elhunyt, tehetséges [ró posztumusz regénye Vásárhelyi Pákozdy Ferenc: ESTHAJNAL Magvető, 17,50 Ft A debreceni magányos költő négy és fél évtized alatt írott verseiből
