Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

KJT JfECl’EI 1968. AUGUSZTUS 23., FENTEK 4 VIRÁG KARNEVÁL szék legszebb növényei. Deb­recen amúgy is híres gondo­zott, látványos parkjairól, te­hát méltó színhelye a virág- karneválnak ... Először csak a hazai kertészek % mutatták be itt művészetüket; tavaly már külföldiek is szerepeltek. Most ismét jöttek, sőt, többen mint tavaly... Tehát nemzet­közi esemény lett a karnevál, A képen a Sasad Tsz. Valamit a város nyári éle­téből ... Nem maradhat ki a Deberecenről szóló beszámo­lóból a nemzetközi gyermek­raj z-'kiállí'tás, amelyet most nemrég rendeztek meg a Kossuth téren. Vagyis — így talán könnyebben tájékozódik a Debrecent kevéssé ismerő olvasó — a Nagytemplom előtti téren. Tíz nemzet gyerekei küld­ték el munkáikat a nagy al­földi városba. A zsűrinek mintegy 15 ezer művet kellett elbírálnia. A kiállítás rendkí­vül impozáns volt, s a debre­ceniek ezzel vissza-visszatérő eseménysort indítottak. A jö­vőben ugyanis háromévenként megrendezik ezt a kiállítást a szocialista országok gyerme­keinek munkáiból... Lefelé menet az ős Péter- fián, a Nagyerdő irányába, ta­lálunk egy szigorú külsejű épületet, amelynek ez áll a homlokzatán: a Magyar Tudo­mányos Akadémia Atommag- kutató Intézete. Korunknak, századunknak immáron fém­jelzője az atom, hiszen hány­szor elmondjuk: az atomkor­szakban élünk. Igen: rettegjük, s megváltást várunk tőle. Az ember pusztulásának s bol­dogságának kulcsa, hordozója. Itt, ebben a debreceni in­tézetben az atom békés felhasználásán dolgoznak, tehát a boldogulásunkon. Természetesen bonyolult, s laikus számára nehezen átte­kus vett részt. Idézzük az egyik részvevőt, dr. Herwig F. Schoppert, a világhírű nyu­gatnémet fizikust: — Azért tartottuk ezt a magfizikai konferenciát Debrecenben, mert itt eb­ben a témakörben egy na­gyon aktív kutatócsoport tevékenykedik. A debreceni intézetnek te­hát nemzetközi híre, tekinté­lye van. Igazgatója, dr. Sza- lay Sándor akadémikus, ugyancsak ......világhírű tudós, a kinek vezetése mellett mind­jobban növekszik, épül az in­tézet. Hogy a jövőről is szó essék, a perspektívákat is lás­suk, ide kívánkozik valami. Biogál A kétarcú város Épül a konzervgyár, épül a műanyaggyár, épül a BIO­GÁL Gyógyszergyár, épül a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem, épül a... Dehát ki tudná_ ezt végig felsorolni, hogy 'mi épül még ... Mond­juk tehát, hogy épül, fej­lődik a Tiszántúl fővárosa, vagyis: Debrecen. Évekkel ezelőtt — a várossá nyil­vánítása 600. évfordulója al­kalmából — újra előtérbe került a kérdés; vajon ho­gyan kell megítélnünk Deb­recen történelmi múltját? Tudniillik számos ellentmon­dás mutatkozik ebben a múltban. Ady azt mondta Debrecenről, hogy a mara- dandóság városa, vagyis; tu­nya, a változások, a fejlődés elől elzárkózó város. Sok szó esett a cívisekről, s ezek a köztudatban úgy éltek, mint vaskos, zsíros gazdák, akiknek nincs semmilyen szellemi igényük. Ez az egyik oldal. Ugyanekkor azonban tudnunk kell, hogy Debre­cenben több mint 400 esz­tendős az Alföldi Nyomda, az ősi kollégium is századok óta ontja a tudományt: pro­fesszorai — Maróthy, Hat­vani kultúrtörténetünk leg­nagyobbjai közül valók. Igaz­ságtalan volna tehát Debre­cent csak elmarasztalni; azaz a múltját illetően — kétarcú város. hinthető az intézet munkája. Nehéz is volna itt belebonyo­lódni, hogy mit végeznek ezek a tudósok, hiszen a munkássá­guk egy része annak a hatal­mas, egyetemes tudománynak, amely ma az atommal fog­lalkozik. Mégis hogyan lehetne ennek az intézetnek a jelen­tőségét egyszerűen méltatni. Próbáljunk meg egy közvetett utat. Júliusban nemzetközi magspektroszkópiai konferen­ciát tartottak Debrecenben, amelyen 120 atomtudós, fizi­Nevezetesen: éppen most kez­dődtek meg az építkezési mun­kálatok az, intézet szomszéd­ságában. A tudósok számára ötmil­lió voltos atomgyorsítót építenek. A méreteiről csak annyit: a föld mélyében két „emeletet” építenek, s a gyorsító föld fe­letti magassága 14 méter lesz. Az építkezés költsége — bele­értve a gyorsító belső felszere­lését is — 48 millió forint. Az oldalt írta: Dékiss János ______________________________ O A GYÁR KAPUJÁNÁL LÁTHATÓ EZ A SZO­BOR, EGYÉBKÉNT EZ A BIOGÁL EMBLÉMÁJA IS. O A BIOGÁL GYÓGY­SZERGYÁR EGY RÉSZ­LETÉT LÁTJUK A KÉPEN. FÜRGE NŐI KEZEK CSO­MAGOLJÁK A* PATIKÁK SZAMÁRA A GYÓGYSZERT. Atom az emberért Debrecennel kicsiben az történik, ami Bu­dapesttel nagyban. Áramlanak ide az emberek szerte a környékéről; terebélyesedik, duzzad a város. Az az igazság, hogy szerte Debrecen környékén már több olyan község is van, ahol érződik a gépesítés hatása, s felszabadul a munkaerő ... Csakhogy Debrecenben még pil­lanatnyilag megközelítőleg sincs annyi mun­kaalkalom, mint mondjuk, Budapesten. Vagy­is: ide ipar kell... No, warn mintha Debrecennek nem volna Ipara. Van. Itt a BIOGÁL Gyógyszergyár, a Gördülőcsapágygyár, a ruhagyár, a járműja­vító, s így tovább, hogy csak a legnagyobbak- ról essen szó ... Mégis, nehéz volna azt mon­dani, hogy ipari város. De vajon mezőgazdasá­gi város-e? Ezt sem lehetne mondani, már­mint a szónak a teljes, tiszta értelmében. Ér­dekes dolog történik itt ugyanis. Először is hatalmassá növekedett Debrecen­ben az agrártudományi főiskola: érthetően, hi­szen a város a Tiszántúl közepén a termőföl­dek szívében fekszik. Növekszik, épül a BIO­GÁL Gyógyszergyár, s mellette — több mint 70 milliós beruházással — épül a Kossuth La­jos Tudományegyetem, itt ugyanis a vegyé­szet tudományának magyar központját igye­keznek megteremteni. Legkönnyebben úgy le­hetne megmagyarázni, hogy miért éppen a vegyészet kap itt otthont, ha ismét csak a helyben fellelhető ipari alapanyagokat vesz- szük sorba: többé-kevésbé mezőgazdasági ere­detűéit ... És következik az újabb lépés, amelyhez jószerint kommentár sem szükséges: hogy tudniillik konzervgyárat építenek a vá­rosban. Ebben az üzemben több mint 3200 em­bert foglalkoztatnak majd, s ami legfőbb, hogy többségükben nőket. A tervek szerint a konzervgyár 1970-ben kezdi meg a termelést. Ugyanebben az időben azonban folytatódik a házgyár építkezése, amely arra lesz hivatott, hogy a lakáshelyzetet megoldja. Végül is Debrecennel századunk vé­ge felé több mint 200 ezer lakosú városnak kell lennie: ez a terv. Ma 150 ezer lélek lak­ja... És hogy visszatérjünk az eredeti kérdéshez: Ipari város lesz-e Debrecen? Igen, csakhogy sajátosan... Ipara a mezőgazdasági terméke­ken virágzik ki. Jelenleg pedig legjobb, ha mi is azt az álláspontot fogadjuk el, amelyet a debreceniek vallanak. Nevezetesen: lévén a városnak jó hőforrása, s egy kivételesen szép strandja, több kisebb mellett — kivívták a vezetők a szépen hangzó rangot — Debrecen fürdőváros... Az augusztus 20-án rendé- meg ezt a színpompás felvo- zett virágkameválnak már nulást Debrecenben, amelyen múltja van. Évente rendezik felsorakoznak a virágkerté­GYERMEKRAJZOK HOMOKÓRA Aki valaha is Debrecen­be járt, annak mindenkép­pen ismernia kell Borbíró Bika Bálint házát, illetve azt a házat, amely Borbíró uram egykori házának he­lyére épült. Ez ugyanis ,a több mint 250 eszten­dős múltra visszatekintő Aranybika Szálló. Hatalmas épület a váro6 közepén, legalábbis így tartják a debreceniek, hogy itt van a város közepe. Nemcsak szálloda ez, hi­szen az épületben van filmszínház, hangverseny- terem, lapnyomda — amely korábban színház volt —, továbbá volt itt közfürdő is — amely viszont most raktár —, s lehetne sorol­ni az éttermeket, presszó­kat. Illetve itt álljunk is meg... Nemrég átalakítot­ták az egyik pincehelyisé­get; amely mondjuk meg őszintén eladdig igen kétes hírű kocsmaféle volt, — s elegáns söröző lett. Ez az alpesi vendéglőkre emlé­keztető söröző ki tudja, hogy milyen megfontolás­ból Kinizsinek, a törökve­rőnek a nevét vette fel. Érdekes újdonsággal szolgáinak itt. A vendég egy kis homokórát és egy kis lapot talál az asztalon. A lapon pedig szószerint ez áll: „Fogadást ajánlunk Önnek! Válassza ki étla­punkról kedvenc ételét, s figyelje a homokórát, mire lepereg, On ki lesz szolgál­va. Amennyiben nem, mi vesztettünk, s Ön nem fi­zet az ételért. Játsszon ve­lünk, mert ha veszít is nyer! Jó étvágyat kíván: az Aranybika Igazgatósága.” £s a homokóra pereg, közben pedig a konyhában ott serénykedik Bözsike, Székely Ödönné. Hogy az ő nevét honnan tudja a kedves vendég? Rá van ír­va a díszes étlapra, így: Főz Bözsike, Székely Ödönné.” Tehát a vendég tudja, hogy aki a konyhá­ban versenyt szakácskodik a homokórával: Bözsike. Elgondolkodik, s eszébe öt- ük néhány Bözsike, akivel életében eddig találkozott. Az emlékek meglágyítják a szívét, s ahogy a homok­óra lepereg, szépen, disz­kréten megfordítja... Mert üsse kő azt a foga­dást ... fizet, ha esetleg késett is az a kiszolgá­lás... Legfeljebb elmenő­ben zsebre vágja a homok­órát ... Ez sem mindennapi ér­dekesség: Debrecenből... Túl a megyehatáron Séta Debrecenben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom