Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

1968. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK mr Mícrei Map A W/'i Valahol csak hiányzik A fejlődés két számadattal kifejezhető. 1966-ban a Pest meffyei Állami Építőipari Vál­lalatnál két és fél millió fo­rint népgazdasági megtakarí­tást eredményezett az újító­mozgalom, 1967-ten pedig több mint négymilliót! Négymillió forint nemcsak egy vállalat számláján szép összeg: csinos summa az még népgazdasági szemmértékkel ítélve is. Ami pedig különös súlyt ad az ösz- szegmek: java részét beruházá­si megtakarítások teszik ki, te­hát építkezéseknél megtakarí­tott sok ezer forintok. ÉSSZERŰ VÁLTOZTATÁSOK A változtatásoknak általá­ban senki nem örül, hiszen — ahogy mondani szokták — az a fontos, ami a papíron van. Az építőipari vállalat műsza­ki gárdája azonban bátran nyúlt ezekhez a szentnek tű­nő papírokhoz, mert úgy vélte — joggal —, hogy az ésszerű változtatások mindenkinek hasznot hajtanak. Ésszerű vál­toztatás volt például Marsalkó István újítása, aki a kavicsfel- töltés készítésénél a tervben szereplő folyami kavics he­lyett bányakavicsot jelölt meg fölhasználandóként, s mintegy ötszázezer forintot takarított meg a szállítási költségek csök­kentésével. Arapovics Ervin, Ibos Gábor, Papp Sándor és Piry Imre az S—1 jelű épüle­tek portáljainak és lépcsöház- ablakainak profilváltoztatásá­val közel kétszázezer forintot takarítottak meg, a Rab Jó­zsef vezette szocialista ács­brigád Gödöllőn, a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet csarnokának építésénél a zsa­luzóállvány helyett beakaszt­ható állványt használt, száz­ezer forintot hagytak ezzel a vállalat zsebében. A találomra említett példák s a többiek éppúgy, világossá teszik: haszon volt a beruhá­zási megtakarítás az építőipa­ri vállalatnak, s haszon a be­ruházónak is. Ebben az esz­tendőben azonban — s ezzel el­érkeztünk a gondokhoz — már más a helyzet. A meg­szűnt beruházási kódex szabá­lyozta a beruházási újítások megvalósítása után nyert ha­szon sorsát. Most nincs sem­miféle megkötés, illetve az a tény, hogy a megtakarítás nem a kivitelezőnél, hanem a beru­házónál mutatható ki, előbbi érdektelenségének forrása le­het. A két cég ugyanis meg­alkudhat a haszon megosztásá­ban — s persze, az alkudozás minden rossz következményét viselve —, de míg korábban az egész építőipari vállalat ér­dekelt volt a megtakarításban, most — esetleg — csak az újítónak lesz fontos a dolog, s a többiek úgy gondolhatják, minek is bajlódjunk vele?' Az ilyen okok — esetlegesség, tz alku szubjektivitása stb. — miatt elvesző pénz azonban valahol csak hiányzik. Nem is nehéz meghatározni ezt a va­lahol!: a népgazdaság pénztá­rából. Mert — s erről a mű­szakiakkal folytatott beszélge­tések is meggyőztek — ma túl sok a bonyodalom, s maga az újító is arra a belátásra jut: hát érdemes? Hagyja inkább tehát az íróasztalban pihenni a jó elképzelés papírra vetett tervét, s megy minden a maga útján, ahogyan a beruházási tervben szerepel. Drágábban, természetesen. TALÁN KIFUTJA A cikk elején vázolt erőtel­jes fejlődés kétségtelenül meg­rekedt a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, akár­csak az ipar többi egységében. Az újítási rendelet sok hasz­nos újdonsága mellett tartal­maz néhány olyan megkötést is — különösen a kiegészítő pénzügyi rendelkezések —, melyek hátrányosan hatnak, s kétségtelenül: módosításra lesz szükség. Míg 1967 első félévé­ben 48 újítási javaslatot nyúj­tottak be a vállalatnál, ebben az esztendőben csak harminc­ötöt. .A számszerű csökkenés önmagában még nem minden esetben gond, de az, hogy az úgynevezett „nagy halak”, te­hát a legjelentősebb, legérté­kesebb javaslatok száma mér­séklődött, már káros, nem kí­vánatos tendenciát jelez. A pénzügyi bizonytalanság, illetve az újítások honorálásá­nak esetlegessége — a juta­lom, prémium, fizetésemelés valamelyike — erős befolyás­sal van azokra, akik a legtöb­bet nyújtották eddig is a vál­lalatnak, a műszakiak közül kikerült újítókra. Pedig nin­csenek kevesen. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál két arany-, három ezüst-, s ti­zenkét bronzjelvényes újító dolgozik, akik évek során sok- sck millió forintot takarítottak meg valamennyiünk javára. A pénzügyi bizonytalanság — amint ezt a vállalat vezetői hangsúlyozták — egyik fő oka, hogy a rendelkezésre álló pénzből talán kifutja az az összeg, melyet újításokra — a múlt év átlagát figyelembe véve — adniuk kell. Ha nem futja, mert — például — igen jelentős javaslat érkezik? Ma­rad. a részesedési kategória terhére történő kifizetés, s ez már nem a vállalat és az újí­tó, hanem az egész kollektíva ügye. Márpedig az egész kol­lektíva nemcsak olyan embe­rekből áll, akik értik azt, ami történik, hanem olyanokból is, akik semmi mással, csakis saját részesedésük érintetlen­ségével törődnek. VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONTON A vállalatnál, akárcsak majdnem mindenütt, az újítá­sok adta haszon nagyobb ré­szét a műszakiak „termelték” meg, a technikusok, az építés- vezetők, azok tehát, akik most úgy érzik — bár a rendelet célja nem ez volt, a gyakor­latban azonban így érvénye­sült —, hogy kirekesztődtek az új í tómozga lombó 1. Erősítik ezt a vélekedést, hogy érezhetően szerényebbek lettek az anya­giak, egy nyolcvanezer forint megtakarítást eredményező ja­vaslat szerzője négyszáz forin­tot tehetett zsebre például, s ahogy mondani szokták, a rossz hír gyorsan terjed. Ki­alakult tehát a várakozó állás­pont, a majd meglátjuk, mi lesz tartalmú hangulat, ami az újítók szemszögéből magán­ügynek tűnhet, ám gazdasági céljainkat tekintve korántsem az. Bonyolítja a helyzetet, hogy megszűnt a közreműködők so­kat vitatott kategóriája, ám helyébe — legalábbis ma még — semmi érdemleges nem lé­pett. így vitathatatlanul táp­talaja teremtődött a közöm­bösségnek, mert — sajnos, de tény, önáltatás lenne az ellen­kezőjét állítani — a kivitele­zésinél az érintettek csak több­letmunkát, nagyobb gondot látnak egy-egy újításban, s így nem is törődnek vele. Ko­rábban anyagi érdekeltségük ösztönözte őket arra, hogy mi­előbb legyen valami az ügy­ből. Most más híján marad az öntudatra való hivatkozás, s ez — bármennyire is fontos erkölcsi tényező — ma még nem elegendő. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál sokféle mó­don keresik a mai, tagadhatat­lanul nehéz helyzet ellensze­rét, így például jelentős kü- lönjutalmakat tűztek ki az éves újítási feladattervben szereplő kérdések megoldói­nak, de néhány kérdésben — akárcsak a többi iparvállalat­nál — nem ők az illetékesek, át. a tény, hogy valahol — azaz a népgazdaság pénztárából — hiányzik az a pénz,, ami jjedig meglehetnél irídoRoltSn- -sürge­ti a rendelkezések finomítá­sát, az akadályok fölszámolá­sát. Mert erre a hiányzó pénz­re nagyonis szükségünk van... Mészáros Ottó Lányok, lányok ... Foto: Gábor Hárommillió fénykép Ami a szűrés után történik - Beszélgetés munkaközben a tüdőgondozó főorvossal Aznap már kevesebben for­dultak be az abonyi tüdőbe­teggondozó kapuján, mint az előző napokban, amikor több héten át reggeltől estig 5—600 ember állt * "csupasz fhellel a túlsó ajtó előtt pihenő fehér autóbusz belsejében rejtőző gépezet elé. Gyorsfénykép ké­szült mindegyikük tüdejéről, szűrőfénykép tizenkétezernél több tüdőről a tizenötezer la­TARSASUTAZAS Hajóval a Kanári-szigetekre Tátrai szilveszter - Egyiptomi fényjáték Mezőgazdászok külföldjárása Egyre több ember utazik szívesen határon innen s ha­táron túlra is. Ezidén nap­jainkig 50 ezer honfitársunk indult külhonba s háromszor ennyi vendéget fogadtunk. Az IBUSZ-nál tegnap arról tájé­koztattak, milyen újabb lehetőségek kínál­koznak nyáron, ősszel, té­len. A két legreprezentatívebb, egyúttal legdrágább üt az egyiptomi s a Kanári-szige­tekre vezető. Az előbbit re­pülővel érhetik el az utasok, s ott 8 vagy 15 napot tölthet­nek. Kairó — Alexandria — Luxor — Assuan szerepel a programban a piramisok vi­lágával, a híres fényjátékkal. A Báthory nevű lengyel te­herhajó december közepén indul el Gdimából, eljut Kop­penhágába, Londonba, Lissza­bonba, a Kanári-szigetekig. A DÍSZES vaskapukat, kerítéseket tetszés szerinti kivitelben A HELYSZÍNEN BEÉPÍTVE HATÁRIDŐRE KÉSZÍTÜNK ócsai és dabasi (Gyón) részlegeinkben. Ugyanott OLAJKÁLYHÁK garanciális és azon túli javítását vállaljuk. Dabasi Járási Javító és Szolgáltató KTSZ Dabas III., Kossuth L. u. 4. Telefon: 202 szilvesztert madeirái módon ünnepelhetik. Az átlagembert sokkal job­ban érdekelheti a Zakopanéi, tátrai, né­met, szász-svájci szilvesz­ter * — amely összehasonlíthatatla­nul olcsóbb mulatság. Októ­berben és novemberben több különvonat viszi utasait a Szovjetunióba. A 8—10 napos körút Kijevet, Leningrádot, Moszkvát érinti. Jelentősek azok az akciók, amelyeket az IBUSZ a mezőgazda- sági munkások részére szervez, célja a tapasztalatcsere. Do­logidő után, szeptembertől több ezer utast akarnak vinni az NDK-ba és a környező ba­ráti országokba. Nagy forgalmat, sok je­lentkezőt várnak a lipcsei őszi vásárra, amely a világ legnagyobb közszükségleti cikkekből ren­dezett kiállítása lesz. A vá­rosban a közlekedési eszközt, a vásárba a belépőt és a szakmai kalauzokat is bizto­sítják öt napon át. Szó esett a külföldieknek rendezett programokról. így a bugaci lovasverseny-rendezvé­nyekről. Munkatársunk ötlet­ként javasolta, hogy a még annál is közelebbi Apajpusztára vezessenek csoportokat, hiszen ez a hely nagyszerű lóállománnyal rendelkezik s kitűnő bemutatókat tartottak legutóbbi rendezvényükön is. omnaa kávé különíegeBBég omma az on kávéja kérje mindenütt kost számláló nagyközségben. A rózsaszín papírra nyom­tatott „Idézés” kézhezvételé­től kezdve, amíg a néhány vá­rosban levő stabil és a közsé­geket járó gépkocsin mozgó szűrőállomásokat elhagyja, Pest megye valamennyi fel­nőtt lakosa jól tudja, mi, ho­gyan történik. Évente egyszer — már esztendők óta — min­denki átesik a tüdőszűrésen. Azt azonban mégis csak keve­sen tudják, ami azután törté­nik. Tízezerből gyanús 618 Először természetesen elő­hívják a felvételt még aznap, amikor készült. Aztán órákon, legfeljebb egy-két napon belül orvos szeme elé kerül a film. Most is ott ül a7. abonyi gon­dozó vezetője, dr. Thaly Imre, az újszászi tüdőszanatórium igazgatója, a filmátvilágító szekrény előtt, egymás után helyezi az üveg alá a legújabb felvételeket. Abonyban hat hete dolgo­zik a mozgó szűrőállomás és a filmek vizsgálata úgyszólván naprakész. Tízezernél jóval többet nézett át eddig Thaly doktor. Keze, szeme, gyorsan mozog, elég egy pillantás az átvilágított filmre. A tüdőké­pen semmi jele elváltozásnak, több tucat kép vándorol gyor­san át az üvegszekrényen, az­tán az egyik film percekig ott marad az orvos előtt. Egy folt, parányi fehér vonal, vagy pontocska látszik a sötét tü­dőmezőn. Ezt már alaposab­ban szemügyre kell venni, fél­re kerül a többi közül. — A mostani szűrés során eddig összesen 618 filmet kell tüzetesebben megvizsgálni, j ami annyit jelent, hogy össze­hasonlítom az előző szűrése­ken ugyanazokról felvett ké­pekkel és ha már megfordul­tak nálunk, kartonlapjukat szintén megnézem. Évenként szűrés A megye tüdőgondozó háló­zatában dr. Stark Janka, a megyei gondozó igazgató-fő­orvosa évekkel ezelőtt meg­szervezte, talán az egész or­szágban az első szűrőfénykép archívumot. Minden Pest megyei felnőtt tüdejéről most már három-négy, összesen kö­zel hárommillió filmet őriznek a gondozók. Amikor az újabb szűrésnél I gyanús jel mutatkozik a fel­vételen, összehasonlítják az előbbi képekkel, de ha nincs változás, a jelek azon is meg­voltak, tüzétesebb vizsgálat sem szükséges, a tüdő egész­séges. Amennyiben azonban a jelek változást mutatnak, be­hívják az illetőt, röntgen ré­tegfelvétel készül és az alapos orvosi vizsgálat a legtöbb esetben mégis azt deríti ki, hogy a gyanú alaptalan volt. Ha pedig nem, akisor kezelés, szükség esetén kórház követ­kezik, az évenkénti fénykép­szűrés segítségével még mi­előtt panaszra lenne oka a betegnek, lappangó baja gyó­gyítása gyorsan megkezdődik. A legújabb film pedig ez­alatt megjárja gyorsan Pestet, ahol a megyei gondozóban. — több szem, többet lát — min­degyiket szemügyre veszi még egy orvos és észleletét nyom­ban közli a vidéki gondozóval. Jó módszer ez az elnézések, tévedések kiküszöbölésére, vagy legalábbis minimálisra csökkentésére. Hetvénkilenc sürgős eset — Abonyban ezúttal egyet­len friss kavernát nem talál­tunk, de — dr. Thaly rámutat egy kisebb köteg filmre — hetvenkilenc esetet a lehető leggyorsabban ki kell vizsgál­ni. Különböző betegségekre le­het következtetni ezeken a felvételeken. Kóros góc, hör- gőtágulat mellett egyik-mási­kon valamilyen daganatra. Az utóbbi esetben, ha a gyanút a vizsgálat igazolja, a beteg azonnal kórházba kerül. — Hála a gyakori szűrő- vizsgálatnak, legtöbb esetben tüdődaganattal is kezdeti stá­diumban kerül orvos kezébe a beteg és még, ha a daganat rosszindulatú, akkor is nagyon sokszor meggyógyítható. Jú­lius, elseje óta különben az egészségügyi miniszter rende­leté értelmében az eddiginél szervezettebben tartozik a gondozókhoz a kórházból visz- szatért tüdődaganatos beteg utókezelése és gondozása. Abonyban jelenleg ilyen bete­get egyetlen egyet sem tar­tunk nyilván és — mutat is­mét dr. Thaly a vékony film- kötegre — remélem a néhány gyanús kép csak felesleges ag­godalmat okoz nekem. Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom