Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-22 / 196. szám

Ceglédi kiállítók a szegedi fototárlaton Szeged sokféle látnivalót kí­nál nyaranként az ország kü­lönböző tájairól és a külföld­ről érkező vendégeknek. Az ünnepi játékok idején külön­féle árubemutatókra került sor. A művészetek iránt ér­deklődők megtekinthették a szegedi nyári tárlatot és a ÍV. szegedi fotószalont. A fototárlaton a résztvevő tizennégy klub között szerepel a Ceglédi Foto Club anyaga is. Hat kiállító tíz képe kapott helyet a falakon. Markovics Ferenc, Nánási Iván, Tanhof- fer Imre, id. Tóth István, ifj. Tóth István és Vincze Ferenc képviselte a ceglédi klubot. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS* Balettet oktatnak Abonyban Az abonyi művelődési ház­ban szeptember 17-től szak­képzett tanárnő vezetésével balett-tanfolyam indul. A tan­folyamra fiúkat és lányokat egyaránt felvesznek, 4—10 éves korig. Érdeklődni és beiratkozni reggel 9 órától délután 5 óráig lehet, a művelődési ház irodá­jában. |A CEGLÉDI JÁRÁS BQ CEO XII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 22.. CSÜTÖRTÖK így ünnepeltünk Az első tárlat Albertirsa történetében Az alkotmány ünnepének tiszteletére egész sereg ese­mény volt a városban és a já­rásban. A szombati ünnepi tanácsülésen a városi tanács elnöke, Kürti András mondott beszédet, vasárnap az UT- GÉP-nél Benke Lajosné or­szággyűlési képviselő szólt a munkás-paraszt találkozó rész­vevőihez. Jól sikerült a Kos­SPORT KÉZILABDA Ceglédi Bem SE^SödöHői Vasas 15:11(11:5) Gödöllő: 100 néző. Hatalmas iramban indult a mérkőzés. A ceglédieknek mindenképpen nyerni kellett, a volt NB Il-es csapat ellen, hogy továbbra is esélyesek maradjanak a baj­noki címre. A kemény belemenésekkel és kétperces kiállításokkal tarkított mérkőzés egyik ár­tatlan összecsapása után a já­tékvezető a ceglédi Kaszát végleg kiállította. Így a ven­dégek az első félidő 27. percétől öt mezőnyjátékossal játszot­tak. Győzelmüket kitűnően megszervezett védekezésüknek és Tóth kapusnak köszönhetik, aki minden labdát hárított. A hazaiak 11 góljukból ötöt hét­méteres büntetődobásból értek el. (— ács —) Ceglédi lányok győztek a megyei rangadón A férfi mérkőzés előmérkő- zéseként végig fej-fej melletti találkozón végül is az Építők hazai pályán első győzelmét aratta a Váci Forte ellen. Ceglédi Építők—Váci Forte 6:5 Cegléd: Dávid — Bezzegh, Kiss I, Szalisznyól, Csendesné, Bálint, Szöcs. Csere: Deli — Balogh, Ócsai. Góllövök: Szalisznyó 5, Bá­lint 1. A nagy tét erősen rányomta bélyegét a mérkőzésre, inkább küzdelem volt, mint játék. A vezetett pontok tekintetében egyenlően állt a két csapat a tabella élén, és a győztes nem­csak a két bajnoki pontot mondhatta magáénak, hanem egyben nagy lépést tett a kézi­labda-bajnokság megnyerésé­hez vezető úton. 3:4-ig még a Forte vezetett, ekkor Szalisz­nyó két hetesből lőtt góljával 5:4-re alakult az eredmény. Ezt még sikerült a vendégeknek kiegyenlíteni, de utána 7-est hibáztak és ez döntött, mert Szalisznyó másodpercekkel a befejezés előtt biztosan értéke­sítette a büntetőt, ami már a végső győzelmet jelentette. Az egész csapat dicséretet érdemel példás küzdőszellemé­ért. A játék csak helyenként volt kielégítő, de ez érthető is, mivel a játékosoknak nemcsak az ellenféléi, hanem a vállukra nehezedő felelősség súlyával is meg kellett mérkőzniük. (—reán) A vendégek biztos győzelme az őszi idényben Szemerkélő eső várta a pá­lyára lépő kézilabda-csapato­kat. A rossz idő ellenére mint­egy 300-an voltak kíváncsiak a találkozóra, amelyen a Ceglédi Építők súlyos vereséget szen­vedtek. Dunakeszi VSE—Ceglédi Építők 19:10 (11:7) Cegléd: Szalisznyó — Szabó, Tukacs, Rossi, Hörömpő, Pán- czél, Juhász I. Csere: Ivanics — Juhász II. G. Biró. Góllö­vők: Szabó 4, Pánczél 5, Tu­kacs 2, Rossi 1. Egy igen jól játszó Dunake­szit és egy gyenge napot kifo­gó, erőtlen, hamar kedvét vesz­tett Építőket láthatott a közön­ség. 3:3-ig felváltva estek a gó­lok, de utána a vendégek egy­re jobban formába lendültek, előbb 5:3-ra, majd 7:5-re, a félidő végéig pedig 11:7 arányú vezetésre tettek szert. A második félidőben sem változott a játék képe. A ven­dégek változatlanul gólerősen játszva, és mindenek előtt erőteljesen, keményen véde­kezve még csírájában „fojtot­ták” el a hazai próbálkozáso­kat. Az előny egyre nőtt, amit már nem is sikerült a ceglé­dieknek kiegyenlíteni. Vég­eredményben a vasutasok 19:10-re nyertek, győzelmük megérdemelt. A gólarány kissé túlzott, 12 kapufát lőttek és há­rom 7-est hibáztak a ceglédiek és ha ezeknek legalább a fele bemegy, akkor ... De a muta­tott játék alapján is szorosabb lehetett volna az eredmény. A játékvezető kisebb hibák­kal vezette a találkozót, de hi­bátlan játékvezetés mellett sem tudott volna az Építők ilyen teljesítménnyel nyerni. Hazai pályán 10 gólt lőni —, bizony elég kevés. A következő fordulóban a hódmezővásárhelyi Textil ott­honába látogat a csapat, a folytatás remélhetőleg jobb lesz. —reán suth Művelődési Házban a mongol művészegyüttes sze­replése, egész napos sportmű­sor szórakoztatta a sportked­velőket. Albertirsa képzeletbeli kró­nikájába is sok feljegyezni való akadna augusztus 20-ról. Két nagy eseménye volt az alkotmány születésnapját ün­neplő községnek. Itt tartották a járás központi ünnepségét, amelyen dr. Rév János, a járási pártbizottság osztályveze­tője mondott ünnepi be­szédet. A Szabadság Tsz új kenyér­rel ajándékozta meg a Láng Tatarozzák a tizenkettest Hamarosan munkához lát­nak az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat Rákóczi úti ön- kiszolgáló boltjában a szak­munkások: az üzlet tatarozás­ra és átrendezésre szorul. Hogy a vásárlóknak ne okozzon komolyabb gondot a boltban folyó munka, az árusítást nem szüneteltetik. Szükségmegol­dásként a szomszédos Cipő­ipari Ktsz a bolt számára köl­csönöz egy helyiséget, hogy a vásárlók friss kenyeret és te­jet a szokott időben, valamint egyéb élelmiszereket egész nap kaphassanak. Abony: TÁBOROZNAK A SZÍNJÁTSZÓK Az abonyi József Attila Tsz KISZ-alapszervezetének szín­játszói egyhetes jutalomtábo­rozásra mentek, Miskolctapol­cára. A fiatalok jó munkáját elismeri a tsz, és segíti őket másban is. Gépgyárból érkezett vendégeit. Ezután ünnepélyesen átadták a megye legkorszerűbb közsé­gi könyvtárát. A könyvtármegnyitót Har­gitai Miklós, a megyei tanács művelődési osztályának veze­tője tartotta, majd Nagy Ma­riann és Bánffy György iro­dalmi műsorát hallgatták meg a részvevők. Az alkotmányünnep tisztele­tére rendezett képzőművészeti kiállításnak szintén sok láto­gatója akadt. A község vendégei felke­resték a helybeli fiatal képzőművészek bemutató­ját, a Miklosovits László grafikái­ból, Orbán Edit festményeiből és Rónai Mátyás lemezdombo- rításaiiból összeállított tárla­tot. A vendégkönyvben egyre szaporodnak az elismerő be­jegyzések. Ez volt a nap má­sik nagy eseménye: az első tárlat Albertirsa történetében. (tamasi) Városszeretet Nemegyszer hallani bé- kétlenkedő hangokat: rend­szerint olyankor, ha vala­kit bosszúság ér, mert a lyukas ereszcsatornákból a nyakára folyik a víz. Min­dig panaszkodnak esők ide­jén a járókelők, mert — még a város központjában is — csak üggyel-bajjal tudnak átevickéini egyik oldalról a másikra, a hatal­mas tócsákat kerülgetve. A közelmúltban a város­háza előtti átjárónál, pon­tosabban a gyümölcs bolt előtt, munkások bontották fel a járda menti részt. Másnap egy teherautó nagy halom aszfaltos zúzalékot szállított a Kossuth tér sar­kára. Az útjavítók szépen elegyengették a fekete tö­meget. Mi, járókelők, vár­tuk az alkalmat, hogy ki­próbálhassuk a „javítást”. Nem kellett sokáig vára­koznunk. Másnap délután jött egy alapos zápor. Örömmel tapasztaltuk, hogy nem állja utunkat — itt — ezentúl a víz. Többen fel­sóhajtottak: végre megcsi­nálták! Nem kell az utca­söprőknek csatárláncban seperni a vizet, eredmény­telenül. Jó, hogy eggyel kevesebb a bosszúságunk. Reméljük, sor kerül a többi kellemet­lenség megszüntetésére is. A jó gazda gondosságával észrevehetik például a Le­nin park gondozói, hogy néhány kiszáradt fa búsla­kodik az egyébként szép parkban — már évek óta. Milyen jó lenne kivágni ezeket, s a helyükre újab­bakat ültetni. Ez csak egy példa a sok közül. Kiderül, hogy nem is nagy összegeken múlnak olykor a dolgok, apróságok­hoz a jó szem, a kezdemé­nyezés, általában a város­szeretet is elég. (tamasi) Papucsosház a Béke téren Bébicipö, töröksaru - Munka kétszáz asszonynak A Béke téren az egyik ház új nevet kapott a környék lakóitól azóta, hogy az ott működő kis műhely ablakain betekintve sok-sok szép női papucsot láttak az asztalo­kon. így lett ez a ház „pa­pucsosház”. Hivatalosan: itt működik a ceglédi Lenin Tsz segédüzemága, ahol már a be­dolgozókkal együtt 200 asz- szony és leány tűzi, varrja a napjainkban nagyon di­vatos tv- és hálópapucsot, a török sarut és a bébicipőt. S hogy az ötlet bevált, mi sem bizonyítja jobban, hogy egyre több megrendelő nyújt­ja be igényét ezekre a nyári topánkákra. , Mi több: már SZOMJAS MUNKÁS Megszomjazott Juhász Feri, a szőlősben vakációzó kis­diák. A nyári szünidő egy részét több kis társával együtt munkával töltötte. Jó a pihenés — de nagy öröm az első saját kereset! ök az utóbbit választották. Foto: Szabó az exportszállítás gondolatá­val is foglalkoznak. — Éppen a napokban tár­gyaltunk a Dél-magyarorszá- gi Cipőnagykereskedelmi Vál­lalattal — mondotta Józsa Ist­ván —, hogy jövőre már exportmegrendeléseket is vál­lalhatunk. — Addig a belföldi és helyi igényeket szeretnénk kielégíteni. A város hölgyei jelenleg az új áruház cipő- osztályán ismerhetik meg termékeinket. — Kiket foglalkoztatnak? — Elsősorban, a mezőgaz­dasági munkák elvégzése után, tagjainkat, s azoknak családtagjait, ezenkívül a csökkent munkaképességűeken szeretnénk segíteni. Ez a munka különösebb szakkép­zettséget nem kíván, dolgo­zóink egy-két hetes tanulás után már a szakma ismerői lehetnek. — Miből készülnek a papu­csok? — Hulladékbőrből dolgozunk így készítményeinket arány­lag olcsó áron tudjuk érté­kesíteni. — S ha a megrendelők szá­ma növekszik? — Módunk lesz kapacitás- bővítésre. Elsősorban a rak­tárhelyiséget bővítjük és kor­szerűsítjük a műhelyt is. En­nek megfelelően emeljük majd a létszámot. Ez év vé­gén még két új villanyvarró­géppel gazdagodunk. így lett a város gazdagabb egy papucsosházzal. (cs—i) — A szövőlepkék második invázióját permetezéssel elő­zik meg a városban. A par­kokban és az utak mentén már lassan befejezik a vegy­szeres permetezést: ezt a „csa­tát” nem szabad, hogy a lep­kék nyerjék. POTYAZTUNK M esélik, hogy minden va­lamirevaló betyár leg­alább egyszer életében járt a Hortobágyon. Elindultunk hát mi is. Esett az eső, ennek ellené­re idegenvezetőnk határozott kívánságunkra megígérte a délibábot. Hortobágy köz­ségnél már meg is láttuk. A pásztormúzeumban. Gyönyö­rű festmény. Szolid zsebű magyar üdü­lők voltunk, nem voltak nagy vágyaink. Kilenc lyukú híd, nyargaló ménes, csikó­sok kurjantása, Petőfi-csár- da. Erről álmodtunk útköz­ben. Hortobágy község tanács­háza előtt „különjárat” táb­lával egy budapesti busz állt meg. Angolul beszélgettek az idegenek, lehettek vagy hú­szán. Tartsunk velük, kér­leltük idegenvezetőnket, biz­tosan érdekes lesz, hogy tet­szik nekik a táj. Amerikai turisták voltak. Rövid szó­csata után a helyi kirendelt­ségen megengedték, hogy utánuk menjünk. Mentünk. Séta a kilenc lyukú hídon, utána indulás a mátai gazda­ságba. A sorompón csak 10 forint ellenében lehet átmen­ni, de azt ők is, mi is befi­zettük. K int a rónán már prüsz­költ a ménes. Három csikós eredeti díszbe öltözve várt ránk. Aztán egészen kö­zel jöttek. Nagyokat pattog­tattak ostoraikkal, bemutat­ták, milyen szófogadó a'hor­tobágyi csikós lova. Hogyan ül, hogyan feszik. Most meg­iramodott a három ló, szél­sebesen nyargaltak, jól meg­zavarták a ménest. Gyönyö­rű dübörgés volt. Félelme­tes. Külhoni turistáink elis­merően hátráltak. 'Megnéztek mindent. Ho­gyan működik a gémeskút, milyen a csikós ostora, a ka­lapja, megnézték a lóistálló legszebb állatait, s mi min­dig mentünk utánuk. Lát­tuk Belfegort, a 130 ezer fo­rintot érő tenyészállatot, hallottuk a Petőfi-csárdában a gyönyörű Liszt rapszódiá­kat. H azafelé az autóbuszon tudtuk meg, hogy a kül­földi turisták ezer forintot fizettek a „bemutatóért”. Mi magyarok csak potyáztunk. Ezért mondom, hogy sze­rencsénk volt, láthattuk az igazi Hortobágyot. Érdemes továbbfejleszteni a külföldi turistaforgalmat. (szabó) Új iskola a Cifrakertben KÖZPONTI FŰTÉS, TÁGAS TANTERMEK A Cifrakerti Általános Is­kola két tanulócsoportja 1967. február 1-től az állami gazda­ság munkásszállásán tanulta a számolást, írást, olvasást. Az iskolának használt régi, kor­szerűtlen, rozzant tanyaépület nem volt alkalmas tovább a tanításra. Most augusztus t6-án elkészült a 728 ezer forint értékű két tant érmés, köz­ponti fűtéses, korszerű is­kola. A kivitelező, a Cifrakerti Álla­mi Gazdaság építőbrigádja jegyzőkönyvi dicséretet kapott az építtetőtői, mert szakszerű, jó munkát végzett. A gazdaság vezetőinek önzetlen segítsége lehetővé tette, hogy az építési költség jóval a szokásos alatt maradjon. Szeptember 2-án örömmel vehetik birtokukba a ta­nulók a modern iskolát. A világos, üde tantermekből most már csak a korszerű be­rendezés hiányzik. A tárgyi feltételek javítása érdekében is mindent megtesz a művelő­désügyi osztály, de a jelentős költségek miatt nem kerülhet erre azonnal sor. (Szabó) Kislány a zongoránál Megjöttek - és elfogytak az új lemezek Vége a fesztiválizgalmak­nak, de nincs vége a lemezvá­sárlási láznak! A KERAVILL szaküzletbe . tegnap érkezett meg az első szállítmány a leg­utóbbi fesztivállemezekből, 880 darabot számoltak le a szállí­tók a pultra, s már alig pár darab közt lehet válogatni. De nincs ok az aggodalomra, az üzlet vezetője már postára ad­ta az utánrendelést, s ha a le­mezgyártó vállalat betartja ígéretét, néhány nap múlva ismét ott sorakoznak a polco­kon a kívánt lemezek. Még a „Mamá”-ból és a „Kislány a zongoránál” című lemezekből is, ami nemcsak a fesztivál nagy slágere volt, hanem a lemezgyűjtők egyik legrango­sabb „csemegéje” lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom