Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
1968. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Szeptember 9—10: Jubileumi versenyben BÉKEKÖLCSÖN SORSOLÁS Az Országos Takarékpénztár három hét múlva, szeptember 9-én és 10-én Budapesten tartja az I., az V. és a VI. békekölcsön kötvények 1968. második félévi sorsolását. Iskola új köntösben Bényén, részben községfejlesztési alapból, részben a megyei tanács anyagi támogatásával, 360 ezer forintot fordítottak az iskola teljes felújítására, s egy új pedagóguslakás építésére. Az átépítés során megnagyobbodott, tágasabbá, modernebbé vált a négy tanterem, s a régi kis szolgálati lakásból korszerű politechnikai műhelyt alakítottak ki. Az új, kétszoba-összkomfortos pedagóguslakás fél év alatt épült fel az iskola épületéhez ragasztva; albérletből ide költözhet az iskola igazgatója szeptember 1-én. Ez a terv tehát időben megvalósult. A tanács legközelebbi vállalkozása egy kétcsoportos óvoda építése lenne, szintén szolgálati lakással — ha megkapnák ehhez is a szükséges anyagi segítséget. KECSKEMÉT Tízezer adag halleves Elkészült a kecskeméti szüreti ünnepek „étlapja”. Több tízezer vendég fogadására, ellátására készül fel az Alföld „hírős városa” a szeptember 10-től 15-ig tartó ünnepi program idejére. A vidék legkiválóbb vendéglátó üzemeit hívták meg, amelyek csárdákat, lacikonyhákat, ötletesen berendezett borkimérőket nyitnak majd a rendezvények színhelyén. Az eddigi tapasztalatok szerint, ilyenkor a halételeknek van legnagyobb sikerük. Ezért 250 személyes szabadtéri halászcsárdát is berendeznek, ahol a híres nagybaracskai halfőzők remekelnek majd. Csupán hallevesből tízezer adagot rendelt tőlük a város. kilométer, de meg se kottyan neki. — Pan ucsitel! — üdvözlik az emberek. Leugranak a szénásszekérről, ölelgetik. A tanácselnök és a tanácstitkár is a tanítványa volt. Ez két éve történt... Nyomja a kerékpárt, jön szembe vele egy kislány, köszön neki. Nézi, ismerősek az arcvonásai. Hogy hívnak? A copfos megmondja a nevét. Iskolába jársz? Igen, harmadikba. S melyikbe? Tudniillik három iskola van Sáriban. A Bucsis- iskolába, felel a kislány. — No, és ki volt az a Bu- csis? — Egy tanító. — Ismered? — En nem, de az édesanyámat tanította. A kisbíró még ma is így hirdeti, ha hirdetnivalója akad: „A Bucsis-iskolában ...” Pedig csaknem húsz év telt el azóta, hogy Bucsisék elkerültek Sáriból. Hiába, akit szivükbe fogadtak a társai, annak az emlékét nem feledteti el az idő. Embereket nevelni Bucsis Imre három évet gyűrt le szibériai hadifogságban. 1950-ben, hamis vádak alapján, állásából felfüggesztették: két évig az erdészetnél segédmunkásoskodott. 1951- ben elvették öt hold szőlőjüket, egy fillér kártérítést nem fizettek érte, így aztán még házat sem tudtak építeni. 30 éves fiúk 12 éve béna, tolókocsiban tölti nappalait. GyóA közkatonák emlékműve Néhány esztendő múlva az egész már csak pársoros bejegyzés lesz a brigádnaplók lapjain. Vállaltuk ... teljesítettük .., Szokványos megjelölések, s csak annak nyelvén forrósodnak át a szavak, aki a téli hidegben, a félig kész épületben ott görnyedt a mammut- csontvázra hasonlító hatalmas gépdarabok fölött, aki a hidegtől gémberedett kézzel fogta meg újra és újra a még dermesztőbb hideget sugárzó vasakat. Sokan vannak, akik nyelvén átforrósodhatnak a szokványos szavak. A budapesti gyáregység fonodájának Vácra való áttelepítése valóban közös üggyé, erőfeszítéssé lett a Gyapjúmosó és Szövőgyár váci gyáregységében. Senki vagy mindenki Mi tagadás, öreg gépek dolgoztak a budapesti fonodában. Előfonó gépek ezek, s hogy a végfonók, melyek már jóval korszerűbbek, ne álljanak munka nélkül, bizony alapos reparálásra volt szükség. Tehát nemcsak áttelepítésre, hanem felújításra is. Nemcsak felújításra, hanem korszerűsítésre. Nemcsak korszerűsítésre, hanem ... A gyáregység műszaki vezetője, Vuklovszki János egyetlen mondattal jellemzi a történteket: — Senki vagy mindenki — csakis így állíthattuk fel az áttelepítés sikerének aránypárját. Senki: hivatalból elrendelt feladatok, papírra rögzített utasítások és határidők, prémium és fegyelmi felelősség ígérete ... Mindenki: önként vállalt határidő-rövidítések, társadalmi munka, napi tizenkét óra, ha kell, munka mínusz húsz fokban és plusz harmincötben, irodaiak és fizikaiak összefogása.Ők, a váci gyáregység kollektívája az utóbbit, a mindenkort választották. László Csabáiié az üzemből került, föl a könyvelésre, de tagja maradt a „régi” szocialista brigádnak. Amikor ment a brigád, ment ő is. A szerelők némi malíciával szemlélték, mihez is kezd az irodista asszony, lakkozott körmével a csupa piszok, csupa zsír alkatrészek mosásánál. Csak akkor röstellték el magukat, amikor Lászlóné egy pillanat múlva már merítette is a szennyes vasat a tisztító edényt megtöltő petróleumba ... teni egy-egy vállalást! A Török Gábor vezette tmk-s ifjúsági brigád, Vörös Bálint né brigádja, azután Jakulyák Ti- borné, Karaba Zoltánná, Marcsók Jánosné, s a többiek, egyetlen egyszer sem gondoltak arra, hogy mit és hogyan vállaltak. Azt tették, amit tenni kellett, amit a munka éppen megkívánt. Ledolgozták a nyolcórás műszakot a szelfak- tor vagy a gyűrűsfond mellett, s utána mentek gépzsírt mosni, szerelők keze alá dolgozni... Több száz órát tesz ki a társadalmi munka a fonoda létrehozásánál, s van olyan gép — az egyik gyűrűsfonó — melyet kilencven százalékban társadalmi munkában szereltek össze. Hatvan óra szívesség A főművezető, Gönczöl Lajos, fiatalember, energikus, de mégis elbizonytalanodik, amikor azt kérdem tőle: — Igaz, hogy hatvan órát csak úgy, szívességből töltött el a szerelésnél? Legalábbis ezt hallottam. Húzza a vállát. Azután azt mondja: — Bizonyos határ után már nem lehet túlórázni... Tetszik érteni... Ériem. Nem lehetett hivatalosan, hát lehetett társadalmi munkában ... Hiszen abba senki nem szólhat bele. Mondanám is, de a főművezető gyorsan elébevág: — Jó lenne, ha a technikusok klubjáról írna. Sok fantázia van benne, s a gépszerelésnél nemcsak irányítottak, hanem szereltek is, s ez sokat számított, mert a létszám — a szerelői — nem túlzott, s ezért a termelő gé- - peknek is meg kelleti kapniuk a kellő karbantartást. Száraz, szakszerű mondatok. | Karbantartás, a gyűrűsfonók műszaki bonyolultsági foka jóval nagyobb, mint a lecserélt szelfaktproké, a .számolási módszerek alkalmazása a gépbeállításnál, a transzmisszió helyett az egyedi meghajtásra való átállítás ... Maradjunk az utolsó mondatrésznél. A Budapestről kikerülő gépeket transzmisszió hajtotta. Itt egyedi meghajtásra tértek át. Ehhez kapcsolószekrények kellenek. Nem voltak ilyenek, kereskedelmi forgalomban hiánycikknek számítanak, s drágák ... A villanyszerelők vállalták: a jubileumi verseny keretében, házilag elkészítik. Teljesítették. Határidő előtt. Ugye, milyen egyszerű, milyen sematikus így! Vállalták, teljesítették ... Csak éppen megtenni nem sematikus, mert a napi munka mellett kell, mert ez meg az az Alkatrész is hiányzik, mert idegeskedés is van, meg a tévében jó műsor megy, amikor ők még mindig itt vannak... Gönczöl Lajos igen csöndesen azt mondja: — Ez az egész munka tényleg kollektív próba volt. Ha ez csak hivatalosan és a maga útján megy, akkor ... Legyint. Akkor aligha kezdhette volna meg a munkát az utolsó gép is augusztus második hetében. Frázisok nélkül A gyárban nyoma sincs semmiféle „felhajtásnak”. Nincsenek hatalmas föliratok, serkentő tablók, ám van — tevékeny munka, tényékbe foglalható versenyeredmény. A KISZ-szervezet titkára — aki mint villanyszerelő, egyik részese a kapcsolószekrény-készítésnek — Fehér László azt mondja: — Valahogy messze esik ez a mostani verseny a régebben szokásostól. Tény, hogy az őszirózsás forradalom és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának fél évszázados évfordulója tiszteletére kibontakozott verseny itt, a gyárban nélkülözi a megszokott — s éppen ezért megunt! — formulákat. Lényegében mi is történt a váci gyárban? Fölállítottak jó néhány gépet, új üzemrészt hoztak létre. A brigádok vállaltak ezt meg azt és teljesítették. Az emberek ottmaradtak munka után, mert... A közkatonáknak nem szoktak emlékművet állítani; ők állítják azt maguknak. A gépek, amelyek már fonalat termelnek az új üzemrészben, tíztizenöt évig ismét eldolgoznak. Akkor majd megint... Ez a szép a közkatonák emlékművében. Hogy mindig változik, s hogy mindig, mégpedig szebben, tökéletesebben újraépül. M. O. ...KENYERÜNK A brigádnaplókban annyi állt: vállaljuk... De hiszen, hányféle módon lehet teljesígyíttatására egyébként is ráment mindenük... Még a tanyai besorolást sem kapták meg, pedig az havi 100—100 forinttal emelte volna a fizetésüket, s a nyugdíjba is beleszámít. A felsőnyáregyházi iskola, melyhez köves út vezet s két kilométerrel közelebb van az állomáshoz, elnyerte, amit kért, tanyasinak számít, az ő kérvényüket papírkosárba süllyesztették. Fáj, nagyon fáj nekik, de nem akarják, hogy szóvá tegyem. A gyerekekről beszélnek inkább, folyton a gyerekekről, azok adták nekik a legtöbb örömet. Bucsis Imre az ország legidősebb úttprőcsapat-vezeíője. 49 év alatt összesen két napot volt betegszabadságon. Fáradt? Csak néha érez egy kis fáradtságot. Vegyészmérnököt, egyetemistákat, érettségizetteket emlegetnek, mint egykori tanítványaikat. Mesélik, hogyan vétették fel Baár Jancsit műszaki szakközépiskolába, hogyan intézték el, hogy Kun Jancsi technikumba kerülhessen, milyen sikerrel adták elő a Ludas Matyit, milyen lelkesen dolgozik a szülői munkaközösség ... Látom a tiszta tantermet, a tízéves padokat, melyeken egyetlen karcolás sincsen, egyetlen tintatartó fedele sem hiányzik, látom a virágos sarkot, és a szembeötlő felírást: LÉGY ŐSZINTE! — Embereket nevelni, egyenes embereket, ez a mi pedagógiai alapelvünk — vallja Bucsis Imre. Polgár István ROPPAN A BARNA KÉJ, FELTARUL A KENYÉR HÓFEHÉR, VAJPUHA, SZIVACSOS BELSEJE. SOK ASZ- SZONY SZEGI NAPONTA, S HA MINDEN ALKALOMMAL NEM IS GONDOL RÄ. MÉGISCSAK JÖ TUDNI, HOGY AZ IDÉN IS BŐSÉGESEN MEGLESZ A MINDENNAPI KENYÉR. (Fotó: Gárdos) . ~\ A törvénytisztelő Születik és meghal. A két, természetszabta dátum között élete egyenes út. Nem ütközik a törvényekbe, nem kerüli meg azokat, nem hág át fölöttük, A rend, a tisztesség, az okos mértéktartás megtestesítője: a törvénytisztelő állampolgár. Minden rendszer ilyen állampolgárokat szeretne, ám nem az akaraton, hanem a törvényeken múlik, hogy a becsület vagy a megalkuvás, a hit vagy a félelem, az értelem vagy a közömbösség állítja-e a törvénytisztelők vagy törvényszegők közé az állampolgárokat. A jó törvény az értelmes tisztelet alapja. A jő törvény a becsületes életút kijelölője. A jó törvény milliókat tesz törvénytisztelővé, mert érzik is, tudják is, hogy érlük és általuk van a törvény. A törvénytisztelőről ritkábban esik sző, mint arról, aki vét a törvény ellen. A törvénytisztelő nem kavar vihart maga körül, a szabály s nem a kivétel jellemzi életét, s ezért, hogy kevesebbet beszélnek róla, mint ahogy megérdemelné. Pedig éppen ő, élete, tettei adják az alapot ahhoz, amit szocialista jogrendnek, munkáshatalomnak, népi demokráciának nevezünk. O, a törvénytisztelő állampolgár, a gyári munkás, a paraszt, a tanító, a mérnök, a vasutas, az élet minden területén ottlevő, becsülettel dolgozó, a rend parancsát hűen betartó ember az, aki segített és segít szebbé, emberibbé formálni valamennyiünk életét, ésszerűbbé tenni a jogrendet, tökéletesebbé a hatalom „gépezetét”. Ö az. aki hisz abban, hogy a törvénytisztelet, a becsületes munka önmagában is politikai tett, a szocialista rend igenlése. O az, aki hiszi, hogy hangos szavaknál többet ér a cselekvés, s fogadalmak, ígéretek aprópénznél nagyobb kincs a törvénytisztelő élet példamutató erejének nemes valutája. Mert a törvény- tisztelő ember élete valóban példa, s bár e példa sugárzó ereje elsősorban a közvetlen környezetet hatja át, összeségében, fontos, s nagy társadalmi kincs. Erkölcsi kincs, melyből éppúgy merít maga a társadalom, mint merítenek a törvények is. Mert éppen a törvénytisztelők milliói azok, akik a törvények társadalmi befogadásának biztos közegét alkotják. Ok azok, akik nemcsak annyit tanultak meg a törvényekből, hogy lopni nem szabad, hogy csalni tisztességtelenség, hanem megtanulták azokat a finomabb árnyalatokat is, amik éppen szocialista jogrendszerünk velejárói. Azt, hogy létezik közös tulajdon, s az valamennyiünké. Azt, hogy nemcsak a törvény előtt egyenlő mindenki, hanem a törvények betartásában és betartatásában is egyenlőség van, a törvények kivétel nélkül mindenkire érvényesek. Azt, hogy a törvények nemcsak jogokat adnak, hanem kötelességeket is megszabnak. Azt, hogy nem elég a törvények betűjét alkalmazni, hanem azok szellemében kell meghatározni dolgainkat. Összehasonlíthatatlanul több a törvénytisztelő, mint a törvényszegő. Mégis, sokszor tűnik úgy, mintha kevesebben lennének. Hangosabbak azok, akik nem tisztelik a törvényt, s főként: maga a törvénytisztelő Ls sokszor beéri a maga éleiének szabályosságával, anélkül, hogy másokat is rávezetne a törvények kijelölte útra. A cselekvő, társadalmi méretekben és ösz- szefüggésekben is aktív törvénytisztelct tehát az, amit el keli, hogy hozzon a szocialista embertípus kialakulása. s jellemzővé válása. Mert a törvénytisztelő állampolgár nem érheti be azzal, hogy maga tudja és betartja a törvényeket. Akkor érezheti igazán a becsülettel végzett munka örömét, ha másokkal is tiszteletben tartatja a törvényt, ha nem nyugszik bele abba, liogj- a szabályos életutak mellett sokan taposnak kedvük szerinti csapásokat, a törvényektől független ösvényt. A cselekvő, az aktív íörvénytiszielet az, amit csakis a szocialista rend mondhat el polgárairól. Csakis a többség hozta törvények felelnek meg a többség érdekeinek, csakis a többség ítélkezése lehet igazságos ítélkezés, csakis a többség alkotta paragrafus lehet értelmes parancs, tehát betartásra méltó. Ez az aktív törvénytisztelet feltétele haladásunknak. Annak, hogy még közvetlenebbé váljék a hatalom gyakorlása az állampolgár számára, hogy hatásosan szólhasson közbe közös dolgaink vitájánál, s ne „porszemnek”, hanem a rend teljes jogú tagjának érezze magát. A demokratizmus erősítése, ‘a választási rendszer tökéletesítése, a döntési jogok decentralizációja, a társadalmi ellenőrzés gazdagítása külön-külön, s együttesen még inkább bizonyítják, mennyire összetalálkozik akarat és igény, óhaj és szándék. Az egész társadalmat formáló, valamennyiünk életébe új elemeket hozó változások ezek, jogszerű következményei és folytatásai annak, amit egy év híján két évtizede az állam alaptörvényének kidolgozásával elkezdtünk. A majd' két évtized nagyléptű gazdasági és társadalmi fejlődése sok mindent tett természetessé az ak- , kori szándékokból, s nem egy' tekintetben már túlha- : ladta az akkor rögzítetteket. És ez a majd' két évtized természetessé tette, mégpedig társadalmi méretekben a jogba vetett hitet, a rend okos és bizakodó támogatását, az értelemből, az érdekek fölismeréséből ; fakadó törvénytiszteletet. Ilyen törvényti«zí eletre csak , egyetlen rendszer polgára képes: a hatalom részese és gyakorlója, a szocialista állampolgár. Az AUTÓKER Használtautó Kereskedelmi egysége értesíti t. Ügyfeleit, hogy Budapest IX., Gyáli út 31. szám alól BUDAPEST XIX. KÉR.. HULLAI JENŐ U. 102. SZÁM ALATTI TELEPHELYRE KÖLTÖZÖTT. Új címünkön továbbra is készséggel állunk t. ügyfeleink rendelkeiésére. TELEFONSZÁMAINK VÁLTOZATLANOK: 473—99?, 472—991, 473—904. HASZNÁLTAUTÓ KERESKEDELEM «
