Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-17 / 193. szám

Huszonötezer volt Teremtsenek vágánykapcsolatot a kettessel Jövő héten megkezdik az ívkorrekciót Befejezéséhez közeledik a manón vasútállomás villamo­sítása. A tartóoszlopok állnak, vezetékek kifeszítve, fémesen csillognak a levegőben. A MÁV szakemberei az utolsó simításokat a kapcsolóállvá­nyon végzik, amelyeknek az a feladata, hogy balesetve­szély esetén a vezetékek áram- talaníthatók legyenek. Huszonötezer volt kering ezekben a vezetékeikben, így talán érthető, hogy akár egy méterre megközelítésük is életveszélyes. Kárpáti László állomásfő­nök elmondta: tervszerűen ha­lad a villamosítás. Az állomás- tér és a hozzátartozó pálya­test felső vezetékeivel alig két hét alatt végeztek a gépe­sített műszakiak. Az ünnepi héten megkezdik Manor és H osszú berakpé téri között a kanyarok ívkorrekció­ját. Előreláthatólag egy—há­rom méteres vágányeltolással növelik majd a pálya ívét. A MÁV minden igyekezetével azon lesz, hogy a munka mi­att a vonatok menetidejében lényeges eltérés ne legyen. Némi késés azért előfordulhat — kérik az utazók szíves tü­relmét, megéri. Ka már pályamunkák foly­nak a környéken, felvetnénk ezzel kapcsolatban egy élet­bevágóan fontos — szó szerint értve! — kérdést. A monori állomás területén az idén há­rom halálos baleset történt. Mcmomak tizenihárom-ti'zen- négy helyi vonatja van, ezek többsége a hatos és a hetes vágányról indul’ A vasúti sza­bályzat előírja, hogy a helyi Ma még Diesel-mozdony, nemsokára villanymozdony vonatokat a felvételi épület előtti sínpárról kell indítani, mert így csekély a baleseti veszély. A Budapestről Monor- ra beálló személyvonatoknak azonban nincs vágánykapcso­lata a kettes vágánnyal! Hiá­ba kérte ezt már régen a mo­nori állomásfőnökság, intézke­dés nem történt. Véleményünk szerint a vá­gánykorrekció elvégzése után a munkások nekifoghatnak Mo­nonom. ennek a feladatnak. Csupán utasítás kellene ehhez az illetékesek részéről. Meg­szűnne a balesetveszély, s pénzmegtakarítást jelentene az, hogy külön a vágánykap­csolatért nem kellene embe­reknek, eszközöknek „kiszáll- niok”. (hörömpő) Ég és föld között P. L felvételei Utolsó simítások a vezetékszerelésnél X. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT Megszegik az új kenyeret MUSZ-lövészverseny, utcabál, kulturális- és sportműsorok alkotmányunk ünnepén Járásunk nagyszabású ün­nepségsorozattal ünnepi: meg augusztus 20-át, alkotmá­nyunk ünepét. Az ünnepség- sorozat ma délután négy óra­kor kezdődik meg Vecsésen, ahol ünnepi tanácsülést tarta­nak. A helyszín a községi mű­velődési otthon, az ünnepi ta­nácsülés előadója Szentpéteri László tanácselnök lesz. Ve- csésen ezenkívül kulturális műsort tartanak. Az ünnep alkalmából szer­dán már felavatják a megyei viszonylatban is párját ritkító új sportpályát. Munkás—pa­raszt találkozót is rendeznek, két helyen, az állami gazda­ságban holnap, vasárnap dél­ben, és a gazdakörben holnap este hét órakor. A gazdakör­ben a találkozót kultúrműsor követi. A járás más községeiben az ünnepségek zöme holnap, va­sárnap zajlik le. Ecseren sportműsor lesz, amelyet este utcabál követ. Tápiósülyben szintén sportvetélkedőt tarta­nak, Úriban kiállítás nyílik a művelődési otthonban. Az előzetes tervek szerint két községben, Maglódon és llomoron szegik meg ünnepé­lyes külsőségek között az új kenyeret. Erre mindkét köz­ségben hétfőn kerül sor a mű­velődési otthonban tartandó ünnepség keretében. Mukás— paraszt találkozót tartanak kultúrműsorral egybekötve Gombán, Menüén, utcabált Péteriben, az MHSZ pedig Va­sadon lövészversenyt rendez. Az ünnepségek részletes programja Kultúrműsorral egybekötött ünnepi tanácsülést tartanak 18-án Csévharaszton, a ta­nácsházán, délelőtt 9 órakor, előadó H. Kovács János, Ecse­ren a tanácsházán este 6 óra­kor, előadó Gutái Pál; Tápió­sülyben, a művelődési otthon­ban, este 6 órakor, előadó Ko­vács József; Úriban, a műve­lődési otthonban este 6 óra­kor, előadó Mészáros István. Vecsésen vasárnap délben, az állami gazdaságban Utasi László este 7 órakor a gazda­körben Albrecht József mond ünnepi megemlékezést. Hétfőn, 19-én ünnepi ta­nácsülés lesz Gombán, a mű­velődési otthonban, délután 3 órakor, előadó Szabó Ferenc; Vasadon, a művelődési ott­honban este 7 órakor, előadó Ben ke Sándor. Ünnepi meg­emlékezést tartanak hétfőn, 19-én Maglódon, a művelődé­si otthonban, este 6 órakor, előadó Kovács Ferenc; Men­üén, a művelődési házban, este 6 órakor, előadó dr. Lá­nyi Péter; Monoron délelőtt 10 órakor a művelődési ott­honban, előadó Vámos Géza, országgyűlési képviselő; Nyár­egyházán, a művelődési ott­honban, este 6 órakor, előadó Römer Mihály; Pilisen, a mű­velődési otthonban, délelőtt 10 órakor, előadó Sedró János és Üllőn, a művelődési otthon­ban, este 7 órakor, előadó Béki Ferencné. Augusztus 20-án, kedden Gyomron a tanácsházán a dél­előtt 11 órakor tartandó nagy­gyűlésen Buta János ország- gyűlési képviselő mond ünne­pi beszédet. Káván délelőtt fél 10 órakor ünnepélyes ta­nácsülés lesz, előadó Gál Fe­renc. Péteriben, a művelődési otthonban délelőtt 9 órakor kezdődik a megemlékezés, előadó Kalina János. Tápiósá- pon, a szabadtéri színpadon fél 10 órakor kezdődik az ün­nepség; itt Varga Gábor — Bényén pedig a Kisasszony völgyében délelőtt 10 órakor Stránszki György mond ün­nepi beszédet. Új tüzelőszállítási díjszabás A járási tanács építési és közlekedési csoportja újból megállapította az egész já­rás területére érvényes tü- zelőszállítási fuvardíjat. E szerint, általánosságban bel­területenként a díj mázsán­ként 4 forint, külterületre 5 forint. Részletesebben: 0—5 kilométer között má­zsánként 4 forint, 5—10 ki­lométer között 4,50 forint, 11—15 kilométer között 7 forint, 16—20 kilométer kö­zött 8,50 forint, 21—25 ki­lométer között 10 forint és 26—30 kilométer között má­zsánként 11,50 forint. A fenti összeg a telepen való felrakást, a szállítást és a háznál való lerakást fog­lalja magában. Fáskamrába vagy egyéb helyre történő be- hordásért mázsánként továb­bi 1 forintot kérhetnek el a fuvarosok. JÖTTEK ÜLLŐRŐL, GOMBÁRÓL Gyors ütemben épül a járási KlOSZ-székház MOZIK Gomba: Tanulmány a nőkről. Gyö:nrő: Szemet szemért. Maglód: Gyilkos a túlvilágról. Mendc: Né­ma szerelem. Monor: Keresztelő. Pilis: Bomba 10.10-kor. Üllő: Vad­ölő. Vecsés: A balerina és rajon­gója. Úri: Vadölő. Nyáregyháza: Azok a csodálatos férfiak. Péteri: Menyasszony a zsákban. Tápió- sáp: A kőszívű ember fiai I—II. A víztárolók ügye is napirenden szerepelt csü­törtökön a dabasi víztársulat intéző bizottságának ülésén. Ezen az ülésen járásunk ille­tékes szakemberei is részt vet­tek. Járásunkban nagyszabá­sú víztároló-hálózat létesül, er­ről a későbbiekben olvasóink­nak beszámolunk. A járási KlOSZ-székház fa­lait már felhúzták s a födém­beöntés betonozását végzik. Az elmúlt vasárnap Szabó Kálmán, Otrokocsi József, Bordács György, kőművesek, Huhl Ferenc, Bán Sándor, Hö­römpő Károly segédmunkások és Molnár Béla, Szelei Ferenc tanulók tartottak vasárnapi műszakot. A feladat: a HB- betonelemek gerendák közé történő behelyezése volt. Nehéz munka ez. A kisipa­ros brigád azonban becsület­tel helytállt: tíz betongerendát és százhetven betonelemet emeltek a magasba ezen a na­pon. A mintegy huszonnégy mé­ter hosszú és hét méter széles, hétajtós és tizennégy ablakos épület területe 180 négyzet- méter. Így felhúzva lehet csak érzékelni, hogy milyen nagy feladatra vállalkoztak a járás kisiparosai. Külön ki kell emelni a vasár­napi műszak két tanulójának munkáját. A súlyos, mázsás betonelemeket két gerendán, kötélen vontatták fel a ma­gasba. A két izmos fiú meg­mutatta, hogy ki a legény a gáton. Feszültek az izmok, le- horzsolódott kezükről a bőr, de nem engedték át a helyüket. Pedig Otrokocsi József több­ször is megkérdezte tőlük: bír­játok? Hubalek Gyuláné lelkiisme­retes, hozzáértő szervezése, a kisiparosok összefogása azt eredményezte, hogy jelentősen meggyorsult az építkezés. A már említett kisiparosok mellett bekapcsolódott a mun­kába az üllői Holló- és Pintér­brigád, a vecsési Stiller és a gdmbai Ordasi brigád is. Az utóbbi napokban a szerkezeti falra a vasbetonkoszorú elhe­lyezését és szerelését végezték. Transzportőr emeli magasba a betonmasszát és a padlástér feltöltéséhez szükséges sala­kot. A betonfödém beöntése csaknem készen van. A födém vasbeton-munkálataival az egyik legnehezebb munkafá­zis nyert befejezést. A vasárnapi műszak szüne­tében elbeszélgettünk a jelen­levő kőművesmesterekkel, köztük Kovács József építész- mesterrel is. A kis konzultáció közben elhangzottak olyan észrevételek, amelyek a kis­iparosok gondos, lelkiismere­tes hozzáállását és szakértel­mét bizonyítják. Kovács József elmondta, hogy a székház tető- szerkezete hagyományos nye­regtetős lesz, két oldalán tűz­fallal, az utca felől lecsapott sátortetővel. A tűzfal szegé­lyét műkőkiképzéssel díszítik, amelyeket Kele István műkő­iparos mester bocsát rendel­kezésre. Hörömpő Jenő Fogadás a szovjet vendég tiszteletére A fivére sírját meglátogató, hazánkban — s elsősorban já­rásunkban — tartózkodó Vera Fjodorovna Kacsenka tisztele­tére csütörtökön délután foga­dást rendeztek Monoron, a já­rási pártbizottságon. A meghitt hangulatú kis ün­nepség keretében Király Já­nos, a járási pártbizottság agi- tációs és propagandaosztályá­nak vezetője hazánkat ismer­tető, reprezentatív könyvet nyújtott át ajándékként a ked­ves vendégnek. Gondatlanság vagy tudatosság? Néhány szó a pusztuló és pusztított régészeti lelőhelyek ügyében NEM EGYSZER LEÍRTAM MAR, s most is hangsúlyozha­tom: nagyon-nagyon gazdagok vagyunk. A monori járás föld­je talán a legtöbb ősi emléket őrizte meg méhében, az egész megye területén. A Tápió- völgy szeszélyes dombjait is gyakran választotta lakhelyéül az őskor számtalan itt élő, az­óta névtelenné vált törzsének embere. Bizonyítékai ennek a lépten-nyomon található tele­pek, közismertebben: földvá­rak, melyek több, egymást kö­vető generáció használati tár­gyait, életének és halálának emlékeit rejtik ma is rétegeik­ben. Járásunk legrégebben ismert és egyik legfontosabb régészeti területe Mende határában, a már igen sokat emlegetett Leányvár. A középső bronz­korban keletkezett földváraink egyike ez. Sok, innen feltárt lelet azóta a Nemzeti Múzeum révén világszerte ismertté tet­te a lelőhely nevét. Sajnálatos tény azonban, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt az itt garázdálkodó „amatőr régészek” eddig is népes tá­bora. Jelentős területet tettek eddig is tönkre turkálásukkal. Hogy mi minden került a ma­gánlakások polcaira és roko­noknak ajándékba, már nem tudjuk meg soha, de az tény, hogy a kutatás számára sike­rült már eddig is felbecsülhe­tetlen kárt okozni. TULAJDONKÉPPEN nem is annyira azt a pár repedezett, kormos cserépedényt, mállót! A Monori öregfiúk—Budapesti REMIX labdarúgó-mérkőzés időpontját tegnapi számunkban tévesen közöltük. A monori szakma­közi bizottság az ünnepi lab­darúgó-mérkőzést nem ma, hanem 19-én, hétfőn délelőtt 11 órai kezdettel rendezi meg a monori sportpályán. A szur­kolókat akkor várják, szere­tettel. csonttárgyat, vagy- kőszerszá­mot sajnálom én, hanem azt, hogy örökre eltűnt ezen a te­rületen a hajdani bronzkori falu egy darabkája. Igen, ugyanis a régészeti feltárásnál mindig az összefüggések figye­lemmel kisérése, a rétegek le­heletszerű lehámozása, minden munkafolyamat pontos re­gisztrálása az évezredekkel dacoló tárgyak azonnali kon­zerválása, mind-mind egyszer­re megkövetelendő feladat. Ha nem terjed ki a figyelmünk a legapróbb jelenségre, elszíne­ződésre, földösszetétel válto­zásra, a következő ásócsapás után már örökre elveszett az előbb még létező, utoljára lát­ható jelenség. Tehát jó volna, ha egyes „szobarégészek”-kel tudatosítanák végre, hogy a régészet nem a régiségbányá- szás tudománya, hanem itt a lelet is csak egy része, bár je­lentős része az egész feltárás­nak. Ha egyszer kitépünk föld­ágyából egy tárgyat, minden megfigyelés nélkül, több kárt okozunk a tudománynak, mint hasznot. Sajnos, tudatos be­avatkozásunk nélkül is roha­mosan pusztulnak a múlt em­lékei a folyóparti omlásoknál, homokkitermeléskor, gépi földmegmunkáláskor, házala­pozásnál és sorolhatnám még, milyen alkalmakkor. Eléged­jünk meg csupán a lele: beje­lentésével, de ne legyen min­denki azonnal régész is. CÉL, HOGY MINÉL TÖBB HELYTÖRTÉNETI GYCJTE- MÉNYT hozzunk létre, de ne feledjük, hogy törvény is van a régészeti leletek véde'méről és a leletbejelentési kötelezett­ségről. Kérem, tehát az illető­ket, szüntessék be a Leány­vár tudatos pusztítását és tart­sanak távol ilyen cselekedet­től mindenkit. Rolkó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom