Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

// MAGSTK©E«SS "A-£> £é'T MCGVEI ulMAP KOLONKIAPA-SA XII. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 1968. AUG. 15., CSÜTÖRTÖK (SO© ISVTE^ Ma VB.ÜLES Ma délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az ülés során beszámoló hangzik el a Faáru és Dohány- zócikkgyártó Vállalat munká­járól, majd a művelődésügyi osztály vezetője tájékoztatja a végrehajtó bizottságot a város­ban levő óvodák működéséről. A továbbiakban egyéb kér­déseket tárgyal a végrehajtó bizottság. Vasárnap is nyitva tartunk Augusztus 18-án — mivel a vasárnap ezen a napon orszá­gos munkanap — az üzletek is nyitva tartanak. A Szabadság téri üzletsor azonban — a tej bolt, a KE­RAVILL, az áruház, az élel­miszerbolt, a Vénusz cukrász­da, a rövidáru-, illetve a kész- ruhabolt, valamint a cipőbolt és a játékbolt is — vasárnap délelőtt fél 10 órától a nagy­gyűlés befejezéséig nem áru­sít. Ünnepi nagygyűlés augusztus 18-án Húszéves a Szabadság Tsz Visszaemlékezések a megtett útra Augusztus 18-án, délelőtt 10 órakor a yáros főterén az egyesített ének- és zenekar, valamint a konzervgyár fúvós­zenekara a Himnusz hangjai­val nyitja meg a nagygyűlést. Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottsága el­nökéinek megnyitója után ün­nepi beszédet mond Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Az ünnepi beszédet köve­tően ajándékcserére kerül sor, a munkás—paraszt szövetség jelképéül. A zárszó után a konzervgyár fúvószenekara az Internacio- nálé hangjaival zárja a nagy­gyűlést. Ezúton hívjuk fel a város közületeinek, intézményeinek, vállalatainak és a lakosságnak a figyelmét, hogy az alkot­mány ünnepére és a nagy­gyűlésre zászlókkal díszítsék az épületeket. FALUSI BANK öröm belépni a kocséri takarékpénztár korszerűen be­rendezett, világos helyiségébe. Kedves mosollyal fogad­ják itt mindenkor az ügyfeleket Foto: Kiss A jubileum alkalmából az ősi református temetőben is nagy arányú rendezést és tisztogatást hajtottak végre, ami elsősorban Szűcs László bácsit dicséri, aki 82 éves ko­ra ellenére naponta kijár a temetőbe. — Arany János óita sok költő megénekelte a mi teme­tőnket. Igyekszünk is kiérde­melni azt a régi megállapí­tást, hogy a debreceni után a körösi temető a legszebb. A jubileumi esztendőben. ren­deztük a főutak környékét. A ravatalozó bejáratával szem­ben várakozóhelyet, a kecske­méti országút felőli kapunál autóparkoló-helyet létesítet­tünk. Az elszáradt csokrok­nak és egyéb szemétnek sze­métgyűjtő ketreceket állítot­tunk. A régi épületes kriptákat műemlékként tiszteljük. A Dabasi Halász-sírboltban vidékről is sokan megnézik Ferenczy István nagy művészi értéket képviselő fehér .már­ványszobrát. Űj temetkezőhelynek a ra­vatalozóházzal szemben levő temetőterület első négy sorát nyitottuk meg, s már a múlt évben felhívtuk az ottani sí­rokban fekvők hozzátartozóit, hogyha a sírt fenn akarják tartani, jelentkezzenek az egyházi hivatalban. — A körösi temetőből a régi jellegzetes sírmegjelölő „gombosfa” lassan teljesen el­tűnik. Az utolsó gombosfacsi- náló: D. Kovács Antal mester néhány évvel ezelőtt meghalt. Az utolsó gombosfákat 1955­ben csinálta, melyekből né­hány darab van még az egy­ház raktárában, de már senki sem keresi. A gombosfa mú­zeumi tárgy lesz, s emlékkép­pen pár darabot a templom­ban helyeztünk el. Az utóbbi időben a temetés után a sí­rokat kis táblácskákkal jelölik meg, melyek helyébe a követ­kező években legtöbben szép műkőemléket állíttatnak. Sportkoktél Augusztus 20-án az alkot­mány ünnepén a Kinizsi sport­kör jó szórakozást ígér a kö­rösieknek. Délután 6 órakor a sportott­hon udvarán művészi torna bemutatóra kerül sor, művészi tornász női válogatott keret­tagok részvételével. A műsor­ban közreműködik a rádióból és a televízióból is jól ismert Rangers együttes, Gálvölgyi János paródista, valamint Me­zei Anikó és Cerháti Zsuzsa táncdalénekes. A Szabadság Termelőszö- ! vetkezet a Dózsa Tsz-szel 1 együtt a legkorábban alakult meg Nagykőrösön. A város 600 éves évfordulójával egy- időben ünnepli huszadik szü­letésnapját. Ebből az alka­lomból beszélgettem a terme­lőszövetkezet néhány régi tag­jával. Bényei Istvánt, 63 éves tsz-tagot kérdeztem meg az elmúlt évek eseményeiről. — A Nemesi k-f éle feketei tanyán ott voltam abban a földbérlőcsoportban — mon­dotta — melyből a Szabadság Termelőszövetkezet kialakult. Első elnökük Abonyi Lajos volt, aki most a Tiszántúlon tsz-elnök. Utána Kása Sándort választottuk elnöknek, s ami­kor őt tanácselnöknek tették meg, Garai Antal, majd Illés László lett az elnökünk. Az­után Kosa Sándor ismét visz- szajött elnöknek, és néhány hónapi megszakítással — ami­kor Farkas Lajos volt az el­nök — ő vezette a termelő­szövetkezetet egészen 1962-ig, amikor Fekete Józsefet vá­lasztottuk elnökünknek. Az első időszak nagyon küzdelmes volt. Aszállyal, rossz terméssel, bel­ső bajokkal kellett megküz- denünk. Volt idő, amikor en­nivalónk is alig akadt, de ki­tartottunk. Voltak jobb esz­tendők is, amikor például 17 féle terményt osztottunk a tagoknak. Az 1960. évi felfej­lesztés után ismét sok nehéz­séggel kellett megküzdeni, s csak néhány évvel ezelőtt tér­tünk rá az egyenletes fejlődés útjára. 63 éves vagyok. Fiatal ko­romban mint földmunkás, majd mint kisbérlő kerestem meg a kenyeremet. A tsz-ben voltam tejeskocsis, brigádve­zető, majd kőművesmunkát végeztem, és most a növény- termelésben dolgozom. Mun­kálkodásom során megkaptam a „Kiváló tsz-dolgozó” kitün­tetést, és 10 éves tsz-tagságo­mért 1958-ban emlékérmet adtak. Sóber József így beszél az elmúlt két évtizedről: — Mint földmunkás ember 1951-ben léptem a termelőszö­vetkezetbe — mondotta. Min­dig a növénytermelésben dol­goztam. Voltam brigádvezető is. Tudva, hogy út nincsen zökkenő nélkül, a termelőszövetkezetet mindig igyekeztem a nehézségeken átsegíteni. Azt tapasztaltam, hogy ha becsületesen dolgo­zik az ember, a tsz-ben is megtalálja a számítását. 61 éves vagyok. Munkámmal a városban házat szereztem, s azt szépen rendbehozattam. Szorgalmamat a vezetők érté­kelik és megbecsülnek. Beszélgettem végül egy 1960-ban belépett taggal: Koncz Lászlóval. 62 éves, be­teg ember, s néhány év óta járulékos. De feleségével együtt, szív.vel-lélekkel mun­kálja, vezeti most is a tsz klubéletét, társadalmi meg­mozdulásait, és emellett vál­lalása is van. — A termelőszövetkezetben hosszú esztendőkig mint zöld­ségkertész, és mint vezetőségi tag tevékenykedtem — mon­dotta. — A 20 esztendős jubi­leum alkalmával azt látom, hogy termelőszövetkezetünk a kezdeti nehézségek után egyenesbe jött. Nagyban elősegíti ebben a ta­gokra buzdító hatást gyako­roló részes termelési rend­szer, amit nem korlátozni, hanem elősegíteni kell. A múlt évben például 1000 négyszögöl területen termel­tem burgonyát, feles alapon. Én adtam a vetőmagot és a trágyát, és 11 ezer forint jö­vedelmet biztosítottam a tsz-nek és magamnak is. Az idén ilyen alapon nem kaptam vállalást, és a tsz is, én is eles­tem a jövedelemtől. Pedig milyen nagy szükség volna most a burgonyára, amely ön­tözés mellett, az idén is szép termést hozott volna! Húsz év gondja, problémái, tapasztalata erősítette a ter­melőszövetkezetet. A jubileu­mi évben az alapító tagok együtt ünnepük a közös gazr- daság fennállását az új belé­pőkkel. (kopa) Még egyszer a kerékpártartókról Kérem, higgyék el, nem öröm az újságírónak, ha többször kénytelen visszatérni a lap hasábjain egy-egy témára. Az meg különösen nem öröm, ha a közvéleményt tolmácsoló cikkeire illetékesek a fülük botját sem mozgatják. Még július elején, amikor megkezdődött a könyv­tárban az átalakítás, elég bátor voltam annak a remé­nyemnek kifejezést adni, hogy az augusztusi könyv- támyitáskor az épület előtt — esetleg a túloldalon — egy kerékpártartót helyez el a városi tanács, hogy ne kelljen az útszélre fektetni, a mentőudvarban elhe­lyezni, vagy a nemrégen tatarozott épület falához tá­masztani a kerékpárokat. Én tudom, hogy egy ilyen néhány méternyi gömbvasból összehegesztett kerék­pártartó tervezése, a készítési munkák megszervezése és a kivitelezés szinte emberfölötti feladat. Mert igaz ugyan, hogy mesterséges holdak keringenek a föld kö­rül, és egyre inkább tért hódít a színes televízió — de mindez elenyésző műszaki probléma egy kerékpár tar­tóhoz képest. Ha mégis előfordulna, hogy illetékes helyen el­olvassák ezt az írást, akkor — evés közben jön meg az étvágy —, a könyvtári kerékpártartóval egy időben készítsenek és helyezzenek el egy hasopló rendelte­tésű alkalmatosságot a DÁV melletti hírlapárusító pavilon közelében, esetleg — elismerem, hogy vak­merő reményeket táplálok — tegyenek még egyet a tejbolt elé is. Amennyiben a szóban forgó nagy horderejű prob­lémát sikerülne az illetékeseknek megoldaniuk, a kerékpárosok nevében ezúton mondok jó előre köszö­netét. Karai Rendelet szabályozza a takarmányjuttatást Az aszályos időjárás szüksé­gessé tette, hogy külföldről szerezzünk be abraktakar­mányt. Hatszázezer tonna sze­mes takarmány érkezik az or­szágba. Ebből a termelőszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok központi elosztás útján ré­szesülnek, de az állam az ál­MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Szüzek elrablása. Színes ro­mán kálandfilm. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: 23. Világma­gazin. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Nagykőrös irodalomtörténetéből ii. A város szellemi aranykora akkor következett be, amikor Arany János és a körűié csoportosuló „nagy tanárikar” működött falai között. Ez a XIX. század közepén niagyjából másfél évtizedet jelent, noha hatása még soká érződik. Arany és n.agy nevű társainak a megnyerése is a város kulturális áldozatkészségére mutat. Amikor az országban dermedten „hallgattak a Múzsák”, ez a város — elsőnek az országban — újraszervezi ősi gimnáziumát, teljesítve az Entwurf óriási anyagi áldozatot kívánó kikötéseit. „Hogy a jelenért semmit sem lehetett tenni, az bizonyos volt... De legalább a jövőt kell megmenteni; azt a fiatal nemzedéket, mely az iskolákat járta, úgy nevelni, hogy a jövő eseményei készen találják” — írta erről Szilágyi Sándor, a nagy törté­nész. A kereteken megtalálták a nyílást: csupa „kompromit­tált” embert alkalmaztak, akik részt vettek a szabadságharc­ban. Elsőnek jött ide Mentovich Ferenc, akinek Unió-dalai már a szabadságharc előtt ismeretesek voltak, itt pedig négy művel is beírta nevét a város szellemtörténetébe. Köztük legnevezetesebb a Száraz lombok (1854) és a Halotti búcsú­hangok (1856), első a lírai alkotásait, második poézis-tanító- ként a város nevezetes halottai felett mondott verses búcsúz­tatóit foglalja magában, s így várostörténetileg is fontos. De legfontosabb műve, mely már marosvásárhelyi tanár korá­ban jelent meg. az Új világélet, melyben a materializmus erőteljes szószólójaként mutatkozott be. Nyilvánvaló, hogy már Nagykőrösön is élt és hatott az egyéniségében, nohta korábban ez óriási megütközést keltett. Csak napjainkban kapta meg az elismerést, amikor a Magyar—Román Közös Könyvkiadó Vállalat bőséges szemelvényeket hozott az akko­riban elkobzott könyvből. Nem is lett akadémikus, noha na­gyon megérdemelte volna. Már csak szervezőereje is bámu­latra késztet, hiszen, mint Báthory Gábor h. püspök, lelké­szünk titkára, irányadó volt a tanári állások betöltésében. Ö hozta ide, szinte magával, Jánosi Ferencet, a jeles kémi­kust, akivel együtt a nagyváradi új puskaporgyárban oldot­ták meg a honvédseregek nagy problémáját. De a legnagyobb volt „szerzeményei” közt Arany János, akkor már kétszere­sen koszorúzott költő, aki nemrég még tollával és kardjával is segítette iá szabadság ügyét. Nagy dolog volt, hogy mikor Arany szerényen tudatta, hogy szegénysége miatt nem jöhet, ez a város és egyház — ami akkor egy volt — annyi pénzt szavazott meg neki, ami most búzaárakban átszámítva 7—8000 forintot tenne ki. Meg is hálálta Arany: a tanítás „terhes foglalatossága”, a „ficamodott észjárású dolgozatokat betűről-betűre javítása” mellett talált időt a költészet műve­lésére ,is, noha ő azzal a jelszóval jött el Szalontáról, hogy „Letészem a lantot” ..: De a jó környezet megindította alkotó kedvét. A 14 nyelven beszélő Ács Zsigmond kezébe adta Percy skót püspök balladagyűjteményét, s íme, megszületik a népi és történeti tárgyú balladák első sona, melyek közül nem egy a nemzeti ellenállás hű kifejezője volt: gondoljunk a Szondi két apródjára, vagy még inkább A walesi bárdokra! S megindul a niagy, összefoglaló kiadványoknak a sora: A nagyidai cigányok (1852), Toldi estéje (1854), a Toldi első része is itt jelent meg először a nyilvánosság előtt (1854), aminek saját költségén olcsó, népies kiadását is létrehozta. Országos esemény volt, amikor Kisebb költeményei két kö­tete, Barabás rajzolta fiatalos arcképével díszítve, megjelent (1856). Itt fedezi fel A magyiar nemzeti versidom törvényeit, az iskola évkönyvében közreadott értékezésében. Kodály is visszajárt ehhez! Aztán gondolunk hálával arra, hogy Nagy­kőröst irodalmi központtá tette: de sokan fordultak ide hozzá levelükkel, vagy személyes látogatással! Tompa volt a leg­kedvesebb barátja, Gyulai meg lépten-nyomon itt volt. Arany kilenc évig volt itt tanár (1851—60). Nagy dolog ez is, mert világirodalmi szempontból is szinte példátlan eset, hogy egy nemzet legnagyobb költője egy kis vidéki városban köztanár sorban töltse élete alkotásra hivatott, legértékesebb évtizedét. De nemcsak magia volt ott ilyesféle kiválóság. Maga mondja egyik levelében, hogy „a fél Akadémia Kőrösön lakik”. Van az Arany János Emlékmúzeumban egy tábla, amely hat aka­démikus arcképét őrzi. Ott van Ananyon kívül mindjárt Szász Károly, aki nemrégiben még Kossuth csapatainak verte a hidat, itt is még matematikát tanított, de nemsokára mint költő-püspök írta be a nevét szellemtörténetünkbe. Két évig volt itt csak, mert az iskolafelügyelet, őszinte hangú önélet­rajza alapján, elüldözte, de ő mindenkor szívesen gondolt Kőrösre, ahol első felesége, az Iduna néven ismert költőnő is el volt temetve. Dr. Törös László (Folytatjuk) lattartás és tenyésztés érdeké­ben a háztáji gazdaságokat is igyekszik, a lehetőségekhez képest, importtakarmánnyal ellátni. A napokban jelent meg a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete, amely a tehéntartást elősegítő takarmányjuttatást szabályoz­za. A rendelet szerint az a te­héntartó, aki tehenének vagy üszőjének vemhességét a ha­tósági állatorvos által kiállí­tott bizonyítvánnyal igazolja, a gabonafelvásárló és feldol­gozó vállalat raktáraiban, a központi készletből, három mázsa abraktakarmány vásár­lására jogosult. Az abraktakarmányért ha­tósági árat kell fizetni. A takarmányt két részlet­ben adják ki a tehéntartók­nak. Az üsző vagy tehén vem- hességének igazolása alapján — amit a hatósági állatorvos­sal a marhalevélen kell iga­zoltani — két mázsa, a meg­született borjú marhalevelé­nek bemutatása után pedig egy mázsa abraktakarmányt igényelhet az állattartó. Az a tehéntartó, aki tehe­nére vágómarha-értékesítési szerződést kötött, e szerződést jogkövetkezmények nélkül fel­bonthatja és az állat vemhe- sítése után — amelyet az ál­latorvossal igazoltat — jogo­sult az abraktakarmány vá­sárlására. A Patay utcai állatorvosi rendelőben mindennap dél­előtt 7—9-ig, délután 5—7-ig tartanak vemhességi vizsgála­tot. A hatósági állatorvosi iga­zolás birtokában az abrakta­karmányt az Ady Endre utca 9. szám alatt — a volt Nem- csik-malomban — lehet igé­nyelni. J í Műemlékek a temetőben MÚZEUMI TÁRGY LETT A GOMBOSFA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom