Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
maöi7 PEST/WUGVF. t Hl R L A P KO LON K IA PASA XII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1968. AUGv 14., SZERDA ÉRDEMES VELÜK FOGLALKOZNI Jó árat fizetnek a mákgubóért és a borkőért A makett is impozánsnak mutatja a Ceglédi úton épülő élelmiszeripari iskolakombinátot. Az ország legkorszerűbb élelmiszeripari középiskolájának alapkövét -ma délelőtt helyezi el az építkezés színhelyén dr. Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese Városunkban 30—40 esztendővel ezelőtt komoly gyógynövénygyűjtés folyt. Fór leg a külterületi szikes részeken szedték a székfűvirágot. A gyógynövények átvételére külön részvénytársaság is alakult. A saláta- és uborkatermesztés, és a fejlődő' gyáripar azonban jobb kereseti lehetőségeket teremtett, és lehanyatlott a gyógynövénygyűjtés. Jelenleg a gyógynövények és anyagok átvételével a fogyasztási szövetkezet Mento- vich utcai bőr- és tollátvételi telepe foglalkozik. — Ebben az üzletágban nem nagy a forgalom — mondotta Deák Dénes telepvezető. Legkifizetődőbb volna az anyarozs gyűjtése, melynek 70 forint kilója. De az idén a szárazság folytán nem igen volt belőle. Jelentősebb tételeket kapunk a mákgubóból. A Petőfi Termelőszövetkezet több mint száz zsákkal hozott. Répavágón ledarálják és zsákba gyűjtik. Ez a legpraktikusabb szállítási mód. Mázsájáért 300 forintot fizetünk. — A következő hetekben a szüreti edények készítésekor és hordómosáskor a borkőből számítunk nagyobb mennyiségekre, melynek 3,50 forint a kilónkénti átvételi ára. A borkő kiverése azért is célszerű, mert az a bor savtartalmát növeli, és térfoglalásával emeli a borfogyasztási adót is — mondotta a telepvezető. (kopa) Átmegy a más Gyermeki szeretet nélkül Sok szülő minden áldozatot meghoz gyermekéért, amíg felneveli. Ismerek édesanyákat, akik nehéz anyagi körülmények között, özvegyen 8—10 gyermeket is nevelitek. Nem alkalmas exportra Megindult a htthsssilva fclcástírlástw A vörösszilva leért. A régi, több száz vagonos tételekkel szemben az idén csak 10—15 vagonnyit szállítottak el Nagykőrösről, belföldi fogyasztásra, de a termelők sokat szedtek cefrének, amelyből pálinkát főznek. A nyári gyümölcsök sorában almából, körtéből, őszibarackból, számottevő termés van, de a nyári alma és körtefák száma nagyon megfogydtt a körösi szőlőhegyeken s a nemes őszibarackfa még kevesebb. Húsz év jutalma — Ha azt mondom, hogy elrepült ez a 20 év, magam is tudom, hogy nem egészen helytálló ez a megállapítás. Bizony sok-sok küzdelmes órát, nappalt és éjszakát takar az elmúlt húsz esztendő. így summázza élete legutóbbi két évtizedét Bakk Ferenc, amikor a városi tűzoltóságon beszélgetünk. — Az államosítás óta a tűzoltótestület tagja vagyok. Teljesítettem szolgálatot a nagykátai járásban, illetve Cegléden is, de általában Nagykőrösön voltam mindig. A mi munkánk — így az enyém is — nem valami látványos. Tulajdonképpen, csak akkor tudnak rólunk, ha egy-egy tűzeset alkalmával megjelenünk valahol. Pedig a munkánk legnagyobb részét az az erőfeszítés jelenti, amellyel igyekszünk megelőzni a tüzeket. Ezért ellenőrizzük nagyon sokszor a szabályos tüzelést, a lakóházakat, új építkezéseknél a tűzrendészeti előírások betartását. Különösen nyáron szaporodik meg a munkánk, amikor a betakarítás ideje alatt növekszik a tűzveszély, és fokozottabban kell figyelni a szálas takarmányok tárolására, az üzemanyagok elhelyezésére, a dohányzási tilalom betartására. Apró mozaikokból rakódik össze a munkánk, épp úgy, mint ahogy az elmúlt húsz Ezúton fejezzük ki hálánkat a városi pártbizottságnak, a munkásőrségnek, az állami gazdaság vezetőinek, pártszervezetének, dolgozóinak, a szociális otthon vezetőinek, dolgozóinak. a Szabadság Tsz dolgozóinak, rokonainknak, barátainknak, szomszédainknak és ismerőseinknek, akik szeretett férjem. édesapánk temetésén részt- vettek, és mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Bíró család. Értesítjük a lakosságot, hogy a Pllfájai üt mentén augusztus 4- evel a 20 kW-os légvezeték- -lá'ózatot feszültség alá helyeztük. Nagykőrösi Konzervgyár. év is napokból tevődött évtizedekké. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy fél életemet szolgálatban töltöm. Huszonnégy órát tartózkodom ugyanis a munkahelyemen. Nagyon sok esetben a kötelesség a szabadnapot is megkurtítja. Nem is lehet ellátni másként ezt a feladatot, csak úgy, ha hivatásának tekinti az ember. Bakk Ferencnek ezt a hi- vatásszeretetét jutalmazták felettesei akkor, amikor szombaton átadták neki elismerő szavak kíséretében a Szolgálati Érdemérmet. (—ara—) A héten érni kezd a kékszilva is. Megkérdeztem Sza- bari Istvánt, a fogyasztási szövetkezet gyümölcstermelési intézőjét a kékszilvatermés és értékesítés kilátásairól: — A jónak mutatkozó kék- szilvatermés több mint fele, de sok helyen 80—90 százaléka a nagy szárazságban lehullott — mondotta — s egymásután jelentkeznek a termelők, hogy a szerződött mennyiséget nem tudják leszállítani. Kocséron és Nyársapáton ugyanez a helyzet. Csak a mélyebb fekvésű' helyeken maradt komolyabb termés, úgy, hogy a várt 40—50 vagon kékszilva helyett legfeljebb 20 vagonnyi termésre van kilátás. A termés jelentős része sajnos pajzstetves, a minőség gyengébb az előírtnál, a szilvaszemek nagy részének átmérője alatta maradt a megkívánt 30 milliméternek. így exportra nemigen lehet számítani. A felvásárlást kedden, 13-án kezdjük meg. (kopa) FOGADÓÓRA Ma délután 2—4 óra között S. Hegedűs László országgyűlési képviselő fogadóórát tart' a városi tanács vb termében. Közülük nem egy kénytelen elviselni, hogy amikor fiuk, lányuk felcseperedik, elfordítja a fejét, ha találkoznak az utcán. Az Ady Endre utcai szociális otthonban 120 idős ember él családi közösségben. Átlagos életkoruk 75 év. Az intézet minden segítséget megad nekik, hogy öreg napjaikra nyugodt környezetben, jól érezzék magukat. Van itt rádió, televízió, magnetofon, rendszeresen járnak a napi- és hetilapok. Akinek kedve van, az barkácsolhat, vagy kertészkedhet is. A 74 éves Harsányi Pali bácsi még mindig azzal dicsekszik, hogy őt bizony senki emberfia nem hagyja el a kapálásban. A fiáról érdeklődöm. Az idős ember hallgat egy sort, majd keserűen kiböki: — Nem törődik az velem kérem. Az utcán, ha meglát, átmegy a másik oldalra. A kultúrterem ízlésesen berendezett helyiség. A tv mellett egy idős néni, Steinbeck: Egy marók arany című könyvét olvassa. Fiától kapta névnapjára. Nagy lelkesedéssel beszél a gyerekről, hogy milyen rendes, szorgalmas, és nem régen is meglátogatta. Előkerülnek a régi, megsárgult fényképek: a férj, aki a háborúban esett el, a testvérek, akik már nem élnek. Hallgatom a család tragikus sorsát, az egyetlen fiú történetét, akit az édesanyja testével védett meg a bombázások idején — és amikor a fényképekről felpillantok, ész- reveszem az idős asszony szemében a csalódást is. Nem ezt várta. Az intézet otthont teremtett nekik. Tizenegy gondozó három műszakban segíti, gyámo- litja a magukra maradt öregeket. Napi háromszori bőséges étkezés, meleg otthon, a társadalmi szervek segítsége, szórakoztató előadások, kirándulások — vajon pótolják-e gyermekeik elvesztett szerete- tét? (ferenci) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A sah táncosnője. Korhatár nélkül megtekinthető. Keleti legenda színes szovjet filmen. Kísérőműsor: Gusztáv macskája. Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Augusztusban is aranyat ért A tikkasztó szárazság után, a múlt héten jótékony eső áztatta meg a körösi határt is. Bár a termelőszövetkezetekből beérkezett jelentések szerint a határ különböző részein az eső csak 5—10—12 milliméter között mozgott, sokat segített a szomjazó növényzeten. — Az eső jó hatással volt a szárazságban el nem pusztult kukoricavetések szemképződésére — mondják a Szabadság Termelőszövetkezetben. — Előmozdította a szabadföldi paradicsom fejlődését és érését. Megmozdult a szőlő bogyóképződése, s az őszi és téli gyümölcsök érése. Lélegzetet kapott a cukor- és a takarmányrépa. Kikeltek és erősödtek az elvetett másodvetésű takarmánynövények. Felüdültek a rétek és a legelők. Megkönnyítette az eső a jövő évi gabonavetések alá megkezdett vetőszántásokat is. Reménykedünk, hogy a hosszan tartó szárazság után gyakoribb esők következnek, amelyek egyrészt segítenek a másodvetéseken, ■ másrészt a jövő évi gabona talajmunkáit is könnyebbé teszik. Látványos és tanulságos Az újjáépített, nagyszerű kézilabdapályán szombaton négy csapat részvételével bemutató jellegű, érdekes, színvonalas mérkőzéseket rendezett a Kinizsi kézilabda-szak- oszitálya. Két női és két férfi csapat vett részt a tornán. Ceglédi Építők—Nagykőrösi Kinizsi (férfi) 30:22 (15:11) Nagykőrös: Bekő — Zubén Nagykőrös iroda lom tör lene lé hő l (I) M eglepő, hogy a könyvnyomtatás magyar földre kerülése után hamarosan megszólalnak körösi vagy körösi vonatkozású írók is. Ilyen az országosan ismert Szilvás Ujfalvi Imre, az 1580-as évek táján vagy a következő század elején Veresmarty Mihály, aki áttérése históriájába Kőröst is beleszövi. Jut belőlük a pozsonyi vésztörvényszék elé, meg a gályarabok közé is a század végén. Ádám Gerzson becses Nagykőrösi Athenásában 1904-ig 143 körösi íróról emlékezik meg. Mi csak a legnagyobbakat emeljük ki, akik maradandóan beírják nevüket az ország művelődéstörténetébe, s haladó törekvéseikkel különös hálára kötelezték az utókort. Az első ilyen nagy író a sokat emlegetett hányoki Lo- sonczi István rektorprofesszor, aki országos jelentőségűvé tette a nagykőrösi gimnáziumot. Természetes ehhez, a kor szokása szerint, alsóbb „classisok” is járultak, ahol az írásolvasásától kezdve nevelték a gyermekeket. Maga ugyan nyilván a legnagyobbakat tanította, de felfigyelt az alsóbb osztályokban tevékenykedő idősebb diákokra is. Nagy családjában mindig volt önként befogadott szegény gyermek. Szóval gyermekpedagógiai feladatok elé került, és ő ezeket a született zseni lángeszével oldotta meg. Egy tucat nyomtatott és ugyanannyi kéziratban maradt műve között is a legnagyobb hírre emelkedett az a műve, melyet Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében jelentetett meg, ilyen címmel: Hármas kis tükör, amely I. a Szent Históriát, II. Magyarországot, III. Erdély Országot annak állapotával és históriájával, gyenge emlékhez alkalmaztatott módon, a nemes tanulóknak summásan, de világosan előadja a kimutatja.” Ez az a tankönyv, amelyből a legtöbb kiadás jelent meg mindmáig Magyarországon, G. Fekete Béla, a város történetírója még csak 38 kiadását ismeri, Osváth Ferenc azonban már 74-et nyomozott ki 1942-ig. Úttörő a nemzeti nyelv alkalmazásában, méghozzá a tudományok latinnyelvű századában, de nem kisebb a pedagógiai érdeme sem: „Gyermekeknek írtam azért is gyermeki elméhez alkalmaztatott módot szükség vala követnem. Tudjuk, hogy a gyermekek a ritmizálásban igen gyönyörködnek, és verseket örömmel tanulják: ez októl indíttatván, a vármegyékben levő nevezetesebb helységeket versecskékben foglaltam, hogy azokat minden unalom nélkül megtanulván, állhatatosan elméjükben megtartsák: hogy pedig érthessék, alájuk tettein rövid világosításokat.” A mi megyénkről például így ír: Ha fordulsz Pest Pilis és Sóit vármegyére, Itt akadsz Buda, Pest, Vác és Szentendrére, Szent András és Csepel híres szigetére, Hol épült Ráckevi, Makád a szélére. Itt vagyon Cegléd is, Körös, Kecskeméttel, Gazdag három város, vörös bor szürettel. Kalocsa, Solt, Dömsöd a Kiskun helyekkel, Melyek bővelkednek tölt búza vermekkel... íme: népnevelés, pedagógia akkor, amikor Pestalozzinak jóformán híre-hamva sem volt! Ezeket a csengő-bongó verseket tanulták a magyar gyermekek a kiegyezés utáni „rendezésig”, ezeket tanulta és tanította nyilván Arany János is! C sokonai útnak indítói is Nagykőrösön találtak nyugalmas otthonra, megbecsülésre. Az egyik Háló Kovács József lelkipásztor. Számos műve közt talán legfontosabb Aeneis- fordítása, mely magyaros formában, 3 kötetben szólaltatja meg a nagy római epikust. Előszavában, debreceni praecep- torságár? emlékezve így szól: „Nem dicsekedem, hanem csak a mások ítéletét mondom, ha azt mondom: hogy igen sokra vittem sokakat. Egy azok közül Vitéz Csokonai Mihály, aki szép munkáiról jól ismert a magyar közönség, öt egyenesen a poézisra oktatta! — Nánási Fodor Gerzson is holtig büszkén emlegette, hogy 1787-ben, mint a retorika és logika pub- licus praeceptora, 1788-ban pedig a matematika prasese Csokonainak is tanítója volt. Öt ma különösen időszerűvé teszi, hogy a Martinovics-összeesküvés részeseként perbe fogták. Félévi várfogság után kiszabadult ugyan, de teljesen megőszülve. Neve azonban ott van a Vértanuk Fáján, egészen közel a törzshöz, mint aki Szentjóbi Szabó László közvetítésével kapta a kátét. Debreceni diáksága után genfi és párizsi egyetemeket látogatott, és ott megismerkedett a francia forradalom eszméivel. Dr. Toros László (Folytatjuk.) (7), D. Kovács F. (4), D. Kovács L. (2), Nagy Z. (7), Mester (2), Szűcs I. Csere: Szűcs, Fleischmann. A mérkőzés elején kiegyenlített játék folyt. 6:6-ig együtt volt a két csapat fokozatosan kijött a két osztály különbség, a nagyobb rutin és lassan elhúztak a ceglédiek. A vendégek érettebb taktikával, fejlettebb technikával, jó helyzetfelismeréssel játszottak, ezzel szemben jól érvényesült a hazaiak gyorsasága, különösen Zubán és Nagy Z. eredményessége. Mindkét játékos osztályán felülit játszott, ez is igazolja, hogy a körösi csapatnak felsőbb osztályban a helye, mert jó anyag van. Az igen nagy várakozással várt női mérkőzés sem keltett csalódást, meglepetésre a ceglédi leányok legyőzték a magasabb osztályban játszó cseheket. Ceglédi Építők—Burányi Lokomotív 11:8 (4:4) Surány: Melicharkova — Kanasova, Garajova (3), Le- hocka (1), Surinyinova (3), Zacharova (1), Urbova. Csere: Tinakova, Besagyedova, Vite- kovas Mandakova. A cseh leányok kezdtek jobban, 4:4-ig vezettek, lassan kiütközött rajtuk a fáradtság és a ceglédiek biztosan nyertek. Érdekes, szép mérkőzés volt. Elgondolkodtató, hogy Nagykőrösön vajon miért nincsen egy kézilabdacsapai? Biztos vannak Kőrösön is ügyes kezű, sportolni vágyó fiatal leányok, csak szervezni kellene a szakosztályt. Nőne a' kézilabdatábor s talán még anyagilag ii kifizetődne. A Kinizsi ein©':* ségénék foglalkozni kell a te* mával. P. S Ma helyezik el az alapkövét
