Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-11 / 161. szám

MEGYE» itfCívUm 1968. JÜLIUS 11.. CSÜTÖRTÖK CSAK RÖVIDEN... A SZUEZT ÉRT újabb iz­raeli támadást követően a vá­ros kormányzója további 40 ezer ember kitelepítését ren­delte el. A CSEHSZLOVÁK NEM­ZETGYŰLÉS megválasztotta £ cseh nemzeti tanácsot, an­nak ellenére, hogy a pártok, nemzetiségek, kerületek kép­viselői bírálták a tanács meg­alakításának elsietett jellegét, a nem demokratikus módon történt kiválasztást, de meg­értették, hogy a kérdés nem tűrt halasztást. NOVEMBER 11-ÉRE hívták össze a Lengyel Egyesült Munkáspárt V. kongresszusát. KOSZIGIN szovjet minisz­terelnök a Kremlben fogadta Caglayangil török külügymi­nisztert és baráti beszélgetést folytatott vele. A HATALMAS NEMZET­KÖZI PÉNZÜGYI TÁMOGA­TÁSBAN RÉSZESÜLT angol font sterling jelentős árfo­lyam-emelkedésre tett szert az európai pénzpiacon. Pompidou utódja Couve de Murville Pompidou francia miniszter- elnök szerdán délután az E lysée-palotában telkereste De Gaulle elnököt és benyúj­totta kormányának lemondá­sát, hogy lehetővé tegye a köztársasági elnök számára új kormány megalakítását a nemzetgyűlési választások után. De Gaulle elnök elfogad­ta Pompidou lemondását. A miniszterelnök hat éven és három hónapon keresz­tül töltötte be ezt a tiszt­séget, ami rekord a máso­dik világháború utáni időkben. A miniszterelnök lemondása alkalmából levélváltásra ke­rült sor közte és De Gaulle között. De Gaulle ezt írja: „Kérem, álljon készenlétben, hogy végrehajtson bármely feladatot és betöltsön bár­Finálé előtt az aratás Buda környékén (Folytatás az 1. oldalról.) ján egy felelőtlenül eldo­bott cigarettacsikk. Az országút mentén lobbant fel a Láng, s a traktoros riasz­tására nyomban akcióba lép­tek a közös gazdaság dolgo­zói és a tűzoltók. Bár öt hold búza. a lángok martalékává vált, sikerült megakadályoz- niok, hogy a tűz nagyobb kárt okozzon. Pest megye más vidékein is tovább gyorsult az aratás, tegnap újabb gazdaságok fe­jezték be a betakarítást. Va­sárnapi számunkban tettük szóvá, hogy egyes termelő­szövetkezetekben még mindig gondot okoznak a meghibáso­dott gépállomási kombájnok. Mateovits József, a monori Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat igazgatója is azonnal intézkedett, s a legfrissebb tájékoztató szerint Üllőn és Nagykőrösön is zavartalanul dolgoznak már a gépek. Változatlan lendülettel tart a kombájnosok közötti vetél­kedő, ma estére ér véget az ér­tékelés második szakasza. Billédi Ferenc, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának szak- felügyeleti csoportvezetője kö­zölte: holnapra várja a me­gyei versenybizottság a gép­javító állomásoktól, valamint a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségeitől a legjobb eredményt elért kombájnosok névsorát. A hét végén újabb kiemelkedő eredményekről számolhatunk be olvasóink­nak. — sp — mely megbízást, amelyet a | nemzet egy nap Önnek adhat.” A politikai megfigyelők ebből i a megjegyzésből arra követ­keztetnek, hogy De Gaulle, mint azt már korábban is sejteni lehe­tett, elő akarja készíteni Pompidou számára az utat a köztársasági elnöki tisztséghez, arra az időre, amikor ő maga majd visszavonul. A francia kormány szerdán délelőtt, Pompidou lemondása J előtt még utoljára ülést tar­tott. A kormány elfogadott egy törvénytervezetet az am­nesztiáról, s ezt a ma össze­ülő új nemzetgyűlés elé ter­jesztik. Az amnesztiatörvény vonatkozik majd mindazokra, akik az algériai eseményekkel kapcsolatosan követtek el kü­lönböző bűncselekményeket és mindeddig nem részesültek amnesztiában, vagy kegye­lemben. A kormány elhatá­rozta azt is, hogy további 5,5 százalékkal felemeli a családi pótlékot, amelyet ebben az évben már 4,5 százalékkal emeltek. A kormány ülése után Pompidout a 300 gaulle- ista képviselő a gaulle- ista nemzetgyűlési csoport díszelnökévé választotta. De Gaulle francia elnök szerdán délután az Elysée- palotában fogadta Couve 'de Murville-t és közölte vele. hogy miniszterelnökké nevezi ki. Az új miniszterelnök meg­kezdte tanácskozásait kormá­nyának összeállításáról és pénteken jelenti be a kor­mánylistát. Az új kormány első ülésére szombaton reggel kerül sor. KAIRO CÁFOLAT Dr. Hasszán El-Zajját, az Egyesült Arab Köztársaság szívivője cáfolta azokat, a nyu­gati hírügynökségek által ter­jesztett híreket, amelyek sze­rint szovjet kotróhajó kelt át a Dardanellákon, hogy részt vegyen a Szuezi-csatorna meg­nyitásában. NANTERRE-BEN befejező­dött a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának kétnapos ülésszaka. HÁJEK csehszlovák kül­ügyminiszter, befejezve bulgá­riai látogatását, hazaérkezett. KAMSISI-PER ítélet - tüntetéssel Kairóban ítéletet hirdettek a Kamsisi-perben. Szalah Husszein parasztfor­radalmár gyilkosát, Mahmud Khatert 25 évi börtönre ítél­ték, bűntársai közül egyet 3 évi, kettőt pedig egy-egy évi börtönbüntetéssel sújtottak. Szalah. El-Féki földbirtokost, akinek üzelmeít Husszein le­leplezte, és akit a kamsisi pa­rasztok a gyilkosság értelmi szerzőjének tartanak, a bíró­ság felmentette. További 16 vádlott-társát ugyancsak fel­mentették. Az ítélet ellen a kamsisi pa­rasztoknak a tárgyalásra kül­dött delegációja hangosan tün­tetett. A fellahok képviselői a tárgyalóteremben követelték a feudális felbujtók megbünte­tését és a per újrafél vételét. Hogyan szerezték vissza a magyar kommunisták a tekintélyüket \ Rudé Právo „Hogyan sze­rezték vissza a magyar kom­munisták a tekintély UKet” cím­mel cikket közöl es bevezető­ben hangsúlyoza, hogy a Cseh­szlovákia és Magyarország né­péi közötti barátság a háború utam történelem új és jelleg­zetes vonása. Ez a barátság és együttműködés új impul­zust kapott, nemcsak a barát­sági szerződés aláírásával, ha­nem az MSZMP állásfoglalá­sával a csehszlovákiai esemé­nyekkel kapcsolatban. Nehéz túlbecsülni — írja a cikkíró — a valóságot, amit a (;3KP elnöksége július J-i köz­leménye így fejez ki: „Abban az időszakban. amikor a csehszlovák társadalom fejlő­désének komoly fázisán megy keresztül, a CSKP vezetése teljes támogatásra talált, a szomszédos baráti országnál/* A cikkíró véleménye szerint az MSZMP jelenlegi álláspont­jának mélyebb történelmi gyö­kerei vannak, amelyek az or­szág fejlődése problémáinak megoldásában rejlenek. Ezután kiemeli a cikk, hogy Magyarországon 1956 után egy olyan jelenségre került, sor, amelyre nincs példa a szocia­lizmus történetében, s amelyet nem lehet megérteni anélkül, ha nem elemeznék, hogyan közelíti meg sajátosan az MSZMP vezetése a saját prob­lémákat. Az a párt, amely 1.93ti-ban elveszítette tekinté­lyét és gyakorlatilag megszűnt létezni, ezt a tekintélyt vissza­szerezte és itt valódi tekintély­ről Van szó. Anélkül, hogy le­becsülnénk azt a segítséget, amit Magyarország a szocialis­ta országoktól és a Szovjet­uniótól kapott, ez a valóság az előrelátó politika eredménye, amely megfelel az ország fel­tételeinek és szükségleteinek. A cikk ezután azzal foglal* Rozik, hogy nemcsak hogy le­zárták az ötvenes évek tör* vénylelen pereit Magyarorszá­gon, hanem politikai terüle­ten több olyan feladat is elő­térbe került, amelyek megol­dására a CSKP is törekszik jelenleg. A cikk méltatja az MSZMP Vili. kongresszusának jelentős gyakorlati intézkedéseit és ki* emelt Kádár Jánosnak a Ha* zaiins Népfront 1964-ben meg­tartott líl. kongresszusán mon­dott szavait a kölcsönös biza­lomról és a meggyőzés politi­kájáról. Foglalkozik Magyaror­szág gazdasági téren elért eredményeivel. Rámutat a cikk arra, hogy Magyarország és Csehszlovákia is a piaci szocialista gazdaságra való átmenetre törekszik. Felhívja a figyelmet a kölcsönös gaz­dasági együttműködés új lehe­tőségeire. Idézi Alexander Dub- cek legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával elhang­zott szavait: „A gazdaságirá­nyítás új formái, amelyek ha­sonlóak mindkét országban, megteremtik g munkamegosz­tás kibővítésének és a több ágon belüli konkrétabb szako­sításnak és szorosabb együtt­működésnek a lehetőségeit.*' Az a tény, hogy a fejlődés objektív feltételeket teremt a kölcsönös csehszlovák—magyar együttműködés számára. Cseh­szlovákia számára fontos i— írja a Rudé Právo. SZOVJET—EGYIPTOMI KÖZÖS KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) keleti problémát az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt év november 22-én elfogadóit ha­tározatának alapján kell ren­dezni. A Szovjetunió kellően érté­kelte az EAK-nak azt a beje­lentését, hogy kész rövid időn belül végrehajtani a Bizton­sági Tanács határozatát. Nasszer elnök elismerő sza­vakkal mondott köszönetét a Szovjetuniónak azért a politi­kai támogatásért és nagy hord­erejű gyakorlati segítségéért, amelyet az EAK gazdasági és honvédelmi megerősítéséhez nyújt. A Szovjetunió — írja a közlemény — „sokoldalú segítséget nyújtott és fog nyújtani az Egyesült Arab Köztársaságnak politikai­lag és gazdaságilag egy­aránt és együttműködik vele védelmi képességének erősítésében”. A közös közlemény megál­lapítja, hogy a Szovjetunió és az EAK vezetőinek nézetei azonosak a legfontosabb nem­zetközi problémákat illetően. SÁGI ÁGNES: Ih hair la,bairta I. Ismerkedés Mongóliával ÓVTAK, ne induljak el, ne­vágjak neki a hétezer kilomé­teres útnak, nem asszonynak való. Majdnem hősnek érez­tem hát magam, amikor végre felszállt a repülőgép, és elin­dult a titokzatos Távol-Kelet­re, Belső-Ázsia 'országába: Mongóliába. Moszkvában három óra múlva szálltunk le, az órán­kon még két órát kellett vol­na előbbre igazítani, de elha­tároztam: csak a végcélnál, Ulánbátornál válók el telje­sen az otthontól. Alig pihen­tünk a seremetyevói repülő­tér kényelmes várójában, már­is továbbrepültünk. A hat-ki­lencezer méter magasból csak találgattuk: ez Omszk, ez No- voszibirszk vagy Szverdlovszk lehet. Soha nem mertem arról álmodni, hogy egyszer Szibé­ria távoli híres városában reg­gelizhetem — Irkutszkban. Egy óra pihenő és ... És mongol időszámítás sze­rint déli 12 óra 10 perckor (itt­hon hajnali öt órakor) megszó­lalt a stewardess mikrofonja: (tehát két és fél órát tartott számunkra az éjszaka) „Ked­ves utasaink, rövidesen meg- érkeznük Ulánbátorba, gé­pünk megkezdi leszállását, kapcsolják be öveiket. A mon­gol főváros a tenger szintje fe­lett 1250 méter magasan fek­szik. Jelenleg plusz két Cel­sius fokot mérnek. Hó van.” Kivágott fehér cipőmre, könnyű kosztümömre néztem. Otthonról nyári napsütésben keltünk útra. É.s még engem azzal ijesztgettek, hogy nem bírom ki itt a forróságot. MONGOLIA ÉGHAJLATA valóban kontinentális. Nagyok a napi hőmérséklet-ingadozá­sok is. Kevés a csapadék. Té­len gyakori a —50, nyáron a +50 fok. A növényzet megfelel az ég­hajlatnak. Később zöldell min­den, mint nálunk. Sokszor utaztunk sziklás, kopár, vul­kanikus eredetű hegyek kö­zött, amelyeket azután felvál­tott a dúsatb növényzetű fenn­sík. Sok folyón gázoltunk át autónkkal (kevés a híd), jár­tunk úttá lan és szépen kiépí­tett betonutakon is. Belátha- tatlanok, számunkra elképzel­hetetlenek ott a távolságok. Mongólia tizenhatszor na­gyobb hazánknál, de rendkívül ritkán lakott. (Másfélmillió la­kosából 200 ezernél több a fő­városban telepedett le, s ezen­kívül a 17 ajmak (megye) kö­zéppontjában szintén több ezer ember él. Egy-egy ajmak területe majdnem akkora, mint hazánk. Órákon át utaz­hatunk anélkül, hogy nagyobb falut vagy várost találnánk. Az állattenyésztők kisebb cso­portjai, három-négy jurtából álló közösségei is csak a tél beálltával térnek vissza az aj­mak székhelyére. A megyék központjai azon­ban nagyon elütnek a pusz­ták képétől. Modern kőházak, távfűtéses, fürdőszobás szállók, óvodák, iskolák, múzeumok — megannyi ellentmondása en­nek az országnak. A kőházak között motorkerékpárt, autót láthat az ember, azután feltű­nik a sarkon a tevefogat, lo­von vágtató kilencéves gye­rek, aki már úgy odanőtt a nyereghez, akár egy felnőtt. A termelőszövetkezetben vagy az állami gazdaságban kombáj­nok dolgoznak, traktorok szántják a földet, de az állat­tenyésztők mesébe illő ügyes­séggel törik be a vadlovakat. A KŐHAZAK MELLETT még sok a jurta. A sátor közepén fenn ablak van és a kályhacső is ott emelkedik ki a szabadba. A jurtában a fal mellett ■ fekhelyek, rádió, bőröndök (minél módosabb valaki, annál több bőröndöt rak egymásra), középen asz­tal, kis székek, egy hordó, amely tele tejjel (cukros teás tej) és ezzel kínálják az arra tévedő vendéget, vala­mint édességgel. Ha lóelléskor érkezik a vándor, szerencséje van, kumiszt, is ihat, ami nem más, mint erjesztett kancatej, kicsit csípős szagú, savany- kás, kevés szesztartalmú tej. Mongólia vadállománya rendkívül gazdag. Az állatok bőrét, prémjét külföldön, messzi tőkésországokban is kedvelik. Az állattenyésztésen kívül foglalkoznak földműve­léssel is, bár az országban ne­héz meghonosítása. A, Mongol Forradalmi Néppárt tudatá­ban volt kezdettől fogva, hogy a gazdasági építést csak az állattenyésztés növelésével, s egyúttal a földművelés el­terjesztésével lehet megala­pozni. A több mint egymillió lakost számláló ország hu- szonkétmilliós állatállomány­nyal rendelkezik. A világon nincs még egy állam, ahol egy lakosra húsz háziállat jutna. Az állattartás teljesen extenzív, takarmányszükségle­tét szinte kizárólag a lege­lők biztosítják. Még télen is, A felszabadulás utáni évek meggyőzően bizonyítot­ták, hogy a külterjes gazdál­kodásnál — a kialakult állat­orvosi szolgálat (magyar állat­orvosok is, sokan közülük Pest megyeiek segítenek kinn), a mezőgazdasági gépek hasz­nálata mellett Is — ki van­nak szolgáltatva a szeszélyes természeti viszonyoknak. A mongol elvtársak mind­untalan kifejtették, hogy ahol lehet, kutak fúrásával bővítik vízforrásaikat, s nagyon hálá­sak a magyar vízfúróknak, a kutak megteremtőinek, amiért a lakosság vízellátásán túl módot, lehetőséget teremtenek az öntözéses gazdálkodás foly­tatására. MONGOLIA GAZDAG ás­ványi kincsekben. Sok gondot okoz azonban ezek kiakná­zása; a bányászáshoz, a ke­reséshez, a szállításhoz és fel­dolgozáshoz szükséges mun­kaerő és szállítási lehetősé­gek biztosítása. A feudalista viszonyok között reménytelen lett volna még csak álmodni is ilyesmiről. A kézművesek is csak a kolostorok megrende­léseire dolgoztak. Ma már szemmel látható, kézzel érint­hető a fejlődés — annyiféle gyáripar alakult ki vagy van kialakulóban. Itt említeném meg azt a felmérhetetlen je­lentőségű vasútvonalat, ame­lyet 1947—1952 között építet­tek. európai utazása, tapasztalat- cseréje, külföldi szakemberek segítsége — nagy szükség van a szakmunkások képzésére is. Csak az elismerés hangján lehet szólni azokról, akik le­küzdve a nomád élet hagyo­mányát, egy újfajta élet for­málásához kezdtek. Csak tisz­telettel . emlékezhetünk azok­ról, akik távol hazájuktól: magyarok, szovjetek, csehek, németek, lengyelek — segíte­nek ebben a munkában. Közülük sokkal beszélget­tünk — Pest megyeivel, mint ZsáJiibokról Gödör Jánossal. Feljegyeztük nevüket, beko­pogtattunk otthonukba. Is­merkedtünk és ismerkedés közben gyakorta megfeled­keztünk a távolságokról, a másfajta szokásokról, étel­ízekről és már az első na­pokban be kellett ismernem: egyetlen kiránduló sem hős, aki erre az útra vállalkozik. Inkább a szerencse szegődött annak n .romába, aki azon kevesek között lehet, akik átrepülve a sok ezer kilomé­tert, közel kerülhetnek a ven­dégszerető, csupaszív, nagy tettekre vállalkozó mongolok­hoz. (Folytatjuk) Fejlett a nyomdaiparuk, amelynek óriási szerepe van az analfabetizmus felszámo­lásában. Amíg korábban az analfabetizmus jellemezte az ország lakosságának zömét, addig ma már a felnőtt la­kosság 92 százaléka megtanult írni, olvasni. A KGST-országok segítsé­gével gyorsan fejlődött a tex­til-, a könnyűipar, a gyógy­szer- és élelmiszeripar. Dar- hán városában például mind­ezeken kívül műanyaggyár­tásra és fémtömegcikkek gyártására is berendezkedtek. A fővárosban, Ulánbátorban (Vörös hős) egy-két évtized­del ezelőtt alig volt kőház, holott a várost az 1600-as években alapították, sőt ötven esztendővel ezelőtt az egyet­len kőház a bogdo-gegen (fő­pap és államfőnök) palotája volt. Ma már ez a muzeális értékű ház elvész a modern, tizenkét, tizenöt emeletes épü­letek között. AZ IPAR MEGTEREMTÉ­SE, fejlesztése sok szakmun­kást igényel. Nem elég csupán a vezetők egyetemi képzése, A PUSZTÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom