Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

A MEGYEI t/ifiríap 1968. JULIUS 7., VASÁRNAP Peremközség, 1968 Lakók a kabinban Június utolsóelőtti vasár­napján, este tíz óra tájban, a HEV-áílomástól hazafelé igye­kezett egy huszonhárom éves fiatalasszony. Hirtelen meg­rémült: követik ! Futni kez­dett. A férfi gyorsabban fu­tott ... Csak rövid ideig dula­kodtak. A nő kétségbeesetten védekezett, rúgott, harapott, segítségért kiáltozott; már- már lerogyott a gyepre. De hangját meghallották. A férfi, kudarcot vallva, elmenekült. Később mégis nyakoncsípték. Személyi adatainak felvétele­kor derült ki, hogy albérlő­ként, rövid ideje él csak Du­naharasztin. Ádáz pereskedők Mintha mindazok, akik az ország legkülönbözőbb tájai­ról Budapesten akarnak mun­kát vállalni, Dunaharasztin próbálnák meg a letelepedést. Napi 30—iO be- és kijelent­kezés bizonyítja, hogy ami nem megy, az nem megy. Pe­dig a község háztulajdonosai nemcsak a nyári konyháikat, de a kamráikat is kiadták már albérletbe, s méghozzá nem is olcsón: havi 400—600 forintért. Lakóikkal maguk kötik meg az egyezséget, de ha később nézeteltéréseik tá­madnak a fizetés körül, hiva­talosan próbálnak orvoslást szerezni. A havonta egyszer tartott bírósági fogadónapo­kon százával lepik el a tanács folyosóját a viszálykodók. A legtöbb ügy rendszerint el­mérgesedik. szabálysértési el­járássá, ádáz pereskedéssé fa­jul. S a szorongatott albérlők, 3—4—5 gyerekükre hivatkoz­va, végül lakáskérelemmel állnak elő. A tanács tehetetlen. Már a községi strand kabinjait is kénytelen volt lakás céljaira átengedni: többgyermekes csa­ládok foglalták el azokat. A község így, nem lévén strand­A FORTE FOTOKÉMIAI IPAR felvesz 18—35 éves korig ipr/i es nur munkaerőket (csak váci lakosokat). Munkaidő: heti 36—42 óra. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: VÁC, VÁM U, 3. ja, jelentős bevételtől fosztotta meg magát. Tulajdonképpen csak 16 ezer lakosú község Dunaharaszti, mégis 18 ezren lakják: kétez­ren vannak az állandóan vál­tozó be- és kiköltöző ágyra- járók, az albérletben tengő­lengő idegenek. A főváros kö­zelségében burjánzó sziget bú­vóhelyei, az állomáson éjsza­kázó HÉV-kocsik sok ga­rázda elemet, kétes egziszten­ciát is Dunaharasztira vonza­nak. Bűncselekmények fészke a község: a három körzeti megbízott és a Szigetszent- miklósról rendszeresen érkező rendőrjárőr képtelen a kellő közbiztonságot fenntartani. — Módot, lehetőséget ké­rünk arra, hogy korlátozhas­suk a Dunaharasztira költö­zést, és elengedhetetlenül szükségesnek látszik a köz- biztonság megerősítése is — nyilvánítja ki a községi ta­nács végrehajtó bizottságának óhaját Badacsonyi Sándor el­nökhelyettes. Tűrje a szomjúságot — Kaphatnék egy pohár vi­zet? Néhány tétova lépést tesz Sárosi Ivánná adminisztrátor, majd határozottan visszafor­dul: — Azt tanácsoljuk, tűrje inkább a szomjúságát. Duna­harasztin ugyanis colibacilus- sal fertőzöttek a kutak. Vizük, az egészségügyi szervek meg­állapítása szerint, ivásra al­kalmatlan, májbetegségeket idéz elő. Magas tudniillik a talajvízszint, emiatt esős idők­ben gyakoriak errefelé a bel­vizek. Van ugyan, szétszórtan elhelyezve, hat mélyfúrású kütunk, de közülük már csak négy használható, időközben kettőnek megfertőződött a vize. — Miért nem szerveztek ivóvíztársulatot, miért nem létesítettek törpe vízművet? —» kérdezem értetlenül. A válasz: már réges-régen megpróbálták, de a .lakosság ellenállt. Pedig a Dunaharasz- tiból kórházba kerülők nagy részéről azt állapítják meg az orvosok, hogy összefüggés van betegségük és az ivóvíz között. — Akkor miért nincs több mélyfúrt kút? — akadékos­kodom, — Azért, mert a községi tanács máig sem mondott le a törpe vízmű létesítéséről — felelik. — Az újabb fúrások ugyanis bebizonyították, hogy Dunaharasztin kellő mennyi­ségű, jó minőségű ivóvíz ta­lálható. Úttalan út — Most pedig jöjjön, meg­mutatjuk a Dunaharasztit és Alsónémedit összekötő útvo­nalat — invitálnak. — A be­járó mintegy ötezer dolgozó közül két és fél ezer busszal és kerékpárral, azon közleke­dik. Nézze meg, milyen. Hát — tengelytörésre, bal­eset előidézésére kiválóan al­kalmas. Tavaly járhatatia­GAZ 51-ES TIPUSO elhasználódott TEHERGÉPKOCSIJÁT felújítottra azonnal kicseréljük 33 000—35 000 forintért A gépkocsit külön kívánságra új gumi­abroncsokkal és akkumulátorral látjuk el. GAZ 51-ES TÍPUSÚ KOCSIK II SZEMLÉJÉT VÁLLALJUK 1969-re tehergépkocsik és fődarabok nagyjavítására szállítási szerződést kötünk. A mezőgazdasági üzemeknek 50%-os kedvezményt nyújtunk. AFIT XI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALL SZEGED, Tolbuhin krt. 9—11. Telefon: 15—491 nabb volt s a MÁVAUT meg is akarta szüntetni a közle­kedést, Az a vélemény ala­kult ki, az alap megsüllye- dáse miatt az útszakaszt tel­jesen át kell építeni. S a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium Közúti Igazgató­sága, bár átépítést ígért, ta­valy ősszel, tessék-lássék mó­don, a munkát teljesen be sem fejezve, mégis csak felső burkolattal látta el ezt az út­vonalat. A sóder, melyet kö­tőanyaggal keverve, el kel­lett volna szórni, még ma is az út szélén hever; kátyúkat, gyűrődéseket mutat a felsza­kadozott bitumen. A MÁ­VAUT ismét elküldte a fi­gyelmeztetést. A lakosság a tanácsot kárhoztatja, s az út tűrhetetlen állapota miatt egyre romlik a tanács és a lakosság közti jóviszony. — A tanács végül is tudni szeretné, mikor intézkedik a Közúti Igazgatóság? Sürgősen és egyszer s mindenkorra le kell zárnunk most már ezt azt ügyet — jegyzem fel kí­sérőim szavait. Alig egy kőhaiításnyira Bu­dapest határától, a perem­községek sajátságos életét éli Dunaharaszti. A főváros fé­nye és árnyéka egyaránt reá­vetül. S egyelőre mintha több lenne az árnyék, mint a fény. Polgár István Horgásztanyák a Duna mentén Mi, újság a délegyházi tavaknál és Szentendrén? Három év alatt megkétszere­ződött a horgászok száma, s jelenleg már 16 000 tagot tart nyilván a MOHOSZ Nagy-du­nai Intéző Bizottsága. Az Ipolytól Dunaföldvárig terjedő folyamszakaszokon és a környező vizeken horgászó tagok tavaly 190 000 kiló halat fogtak. Az intéző bizottság 43 egyesülete 22 horgásztanyával rendelkezik. A rohamosan növekvő tag­ság számára azonban ez is ke­vés, s ezért a délegyházi ta­vaknál hamarosan felépül az intéző bizottság újabb horgász­tanyája. Ugyancsak itt augusz­tusban adják át rendeltetésé­nek a Nagy-budapesti Hor­gász Egyesület egymillió forint beruházással készülő új léte­sítményét. Építkeznek a szent­endrei horgászok is: pap-szige­ti tanyájuk a jövő évben ké­szül el. — A VI. országos ősziba­rack- és borkiállítást augusz­tus 3-tól 7-ig Szegeden tart­ják. ■ Rafiamini A Tápéi Háziipari Szövetkezetnél újab­ban érdekes nyári idénycikkeket készí­tenek. A rafiaszoknya, kalap és táska összeállítás bizonyára kedvelt viselet lesz a nagy kániku­lában. „Angyal“ nyolcvan országban A legjobban öltözött férfi Roger Moore, alias Simon Templar, a tv-rajongők „An­gyala” rövidesen 80 országra terjeszti ki tevékenységi kö­rét. FiLmvállalatot alapít és ugyanakkor állást vállalt, mint divatkonzultáns a Peart- son and Foster bredfordi an­gol textilvállalatnáL Nem először történik, hogy Roger Moore a divat felé for­dul. Mielőtt Amerikában fel­lendült volna színészi karrier­je, pulóvereket mutatott be és a magazinok fedőlapján szere­pelt arcképe. Simon Templar szerepében a képernyő leg­jobban öltözött férfiai között könyvelik el; saját becslése szerint körülbelül 60 öltönye van. Noha néha amerikainak tartják, Roger Moore Délnyu- gat-Londonban született. Az apja rendőr volt, majd tenge­rész lett. Roger már 15 éves korában abbahagyta iskolai tanulmányait és rajzolgatott. Szórakozásból még most is festeget, de szerényen azt mondja, „pocsék” festő. Az „Angyal”»-sorozat már hat éve tart. Moore annak tu­lajdonítja nagy sikerét ebben a sorozatban, hogy — mint mondja — „mindenki kedvenc unokaöccsének” tekinti. Majd szerényen hozzáfűzi: „ Leg­alábbis a hozzám intézett le­velekben ezt írják.” Az inter­jú során azt is bevallotta, hogy bár fiatalabbnak látszik, 39 éves. Az országút foglyai Egy heves orkán következ­tében támadt földcsuszamlás betemette az országutat és megállásra kényszerített két­száz autóst az ausztriai Kitz- bühel közelében. Rendőri mentőcsapatok szabadították ki a bezárt autósokat, a sérül­teket kórházba szállították. Ezután sem lesznek csodák ELMÚLT MÁR AZ ESZ­TENDŐ FELE. A várakozás, a tétovázás, a hogyan lesz ez­után ideje lejárt. Az újszülöt­tet sem szoptatja az anyja éle­te végéig. Elválasztja, amint beleszokott az élet új feltéte­leibe. Fél esztendeje, hogy bevezet­tük a gazdaságirányítás új rendszerét. Az elmúlt hóna­pokban ízlelgettük, kóstolgat­tuk, ismerkedtünk vele. Ért­hető: új volt, szokatlan volt, más volt a mérce előtte két évtizedig. És más az elbírálás is. Ha tévedtünk, hibáztunk, rosszul tettük a dolgunkat, a megengedettnél könnyebben kimondtuk: hibánk a fejlődés természetes velejárója volt. És ezzel pontot is tettünk a mon­dat végére. Hibánk, rosszul végzett munkánk árát fizette az állam, azaz fizettük mi ma­gunk, valamennyien. És köz­ben panaszkodtunk: erre is, arra is kevés a pénz. Fából vaskarika. Ami az egyik zse­bünkből hiányzott, kivettük a másikból. És fordítva is érvé­nyes volt ez az elv. A PÉLDA EREJÉVEL élve: ha egy magánházban fenntar­tott mozira — sajnos, sok ilyen van még a megyében! — esz­tendők óta ráfizettünk, mert korszerűsítésének már semmi értelme sem volt, anélkül pe­dig érthetően egyre csökkent látogatottsága és így a bevéte­le is, nem mertük kimondani a végső szentenciát. Inkább sok mindent megtettünk erősza­kolt fenntartása érdekében, csak éppen a legegyszerűbb megoldásról feledkeztünk meg: hasznosabb, a népművelést a szó igazi értelmében segítő, más célokra is fordíthattuk volna ezt az összeget. Ma már ki merjük mondani: az elavult, az igényeket kielégíteni nem képes és a korszerűsítésre al­kalmatlan népművelési létesít­ményekre nincs szükségünk. Fél esztendővel a gazdaságirá­nyítás új rendszerének beveze­tése után már senki számára sem meglepő ez a megállapí­tás. Évtizedig beszéltünk, vitat­koztunk arról, hogy a népmű­velés anyagi ereje szétforgá- csolódik a falvakban. Tenni azonban nagyon keveset tet­tünk annak érdekében, hogy ne így legyen. Az ok: szinte el­képzelhetetlen volt, hogy akár csak egyetlen tárcán belül is, egyesíteni lehessen a különbö­ző keretekre kiutalt psszeget. Ma már miniszteri utasítás ír­ja elő, hogy a háromezer fő­nél kevesebb lakosú községek­ben arra kell törekedni, hogy a művelődési ház vezetője — napi teljes munkaidőben! — a könyvtárvezetői és a mozi­üzemvezetői feladatokat is el­lássa. Továbbá: „Az intézmé­nyek létesítésénél, a berende­zésük korszerűsítésénél, vala­mint a működésükhöz szüksé­ges feltételek megteremtésénél biztosítani kell a helyi erő­források összehangolt felhasz­nálását.” Igen. Túljutottunk a kezdet kezdetén. Az ésszerű változás folyamata megkezdődött. Me­rünk önállóan — de mindig körültekintően! — cselekedni. Nem öncélúan, nem is anyagi haszonra törekedve, hanem a népművelés hatékonyabbá, korszerűbbé tétele érdekében. Ezt a célt szolgálja a művelő­dési otthon jellegű intézmé­nyek továbbfejlesztéséről szóld új rendelet is, amelynek vég­rehajtása éppen ezekben a her tekben válik valósággá. MIRŐL IS SZÖL ez az új rendelet? Három kategóriába — klubkönyvtár, művelődési ház, művelődési központ — so­rolja a művelődési otthon jel­legű intézményeket, pontosan meghatározva az ezek műkö­déséhez szükséges alapvető fel­tételeket. Érdemes néhány mondat erejéig megnézni, me­lyek ezek. A klubkönyvtár létesítése el­sősorban az ezerötszáznál ke- f vesebb lakosú községekben in­dokolt, ahol legalább egy klubhelyiség és egy szabad polcos könyvtár áll rendelke­zésre. Célja: a könyvkölcsön­zés és a helyben olvasás biz­tosítása, a televízió és a rádió adásainak nézése, illetve hall- 'gatása, valamint a társadalmi és termelési problémák kisebb közösségekben történő meg­vitatása. A művelődési házban a mű­velődés és szórakozás több ol­dalú lehetőségét kell biztosíta­ni az ismeretterjesztéstől kezd­ve a szakkörökön és öntevé­keny művészeti együtteseken át egészen a hivatásos művé­szek előadásainak megrende­zéséig. Művelődési ház csak ott működtethető, ahol leg­alább egy megfelelő nagyságú és jól berendezett klubszoba^ a szakkörök működését bizto­sító két helyiség és hozzá tar­tozó felszerelés, továbbá egy, színpaddal ellátott, filmvetí­tésre is alkalmas előadóterem van. A művelődési központok olyan korszerűen berendezett és felszerelt intézmények, ame­lyek a művelődési házak fel­adatkörén túlmenően a tanfo­lyamok és szabadegyetemek rendezésétől a különböző ré­tegklubok és baráti körök mű­ködtetésén át a hivatásos mű­vészek rendszeres előadásáig sokoldalú népnevelő tevékeny­séget fejtenek ki. A MEGYÉBEN már elhang­zottak a javaslatok: mely mű­velődési otthonok melyik kate­góriába tartozzanak. A végső döntés joga ezekben a hetek­ben a helyi tanácsoké, mely besorolás szerint működtessék falujuk művelődési intézmé­nyét az új népművelési évadtól kezdődően. Körültekintő, meg­fontolt döntésekre van szük­ség annak ellenére, hogy a döntések nem örök érvényűek. Működésük és feltételeik tar­tós javulása vagy romlása ese­tén magasabb, illetve alacso­nyabb típusba sorolandók az intézmények. Természetesen az új rendel­kezés bevezetése után sem lesznek csodák. Az új rendel­kezések — bármennyire átgon­doltak is — önmagukban nem eredményezik a népnevelő munka szükséges és várt javu­lását. A minőségi változást el­sősorban a népművelők hoz­záértő és odaadó munkája hozhatja meg. A rendelkezések csak segíthetik a fejlődés meg­gyorsítását. Prukner Pál Ceglédre az új kórház építkezéséhez és lakásépítéshez, Nagykőrösre az új élelmiszeripari technikum kb. négyéves építkezéséhez A Z OATIVA L FEL VÉS Z VA K • ÉPÍTŐIPARI SZAKMUNKASOKAT • SEGÉDMUNKÁSOKAT • NYUGDÍJASOKAT • Nöl DOLGOZÓKAT • diákokat a dolgozó kívánsága szerint állandó munkára vagy meghatározott időre. FIZElUNK:o béren telül 15% idénypótlékot. a munkanapokra 15—20 Ft különélés; pátiékor és hazautazási költség-nozzáiárulást. Munkásszállást és ebédet kedvezményesen térítés ellenében adunk. Szabad szombat. MUNKASOKAI FELVESZÜNK: CEGLÉDEN a Tcrteli úti kórház-épitkezésné! NAGYKÖRÖSÖN az élelmiszeripari technikum éaitkezésé' la Ceglédi úton. a strond és soor*teiep között) KECSKEMÉTEN a Klapka utca 34 szám atoh. BÁCS-KISKUN MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom