Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

Barkácsoló óvó nénik Ha az ötlet születésénél nem is, de az első „szárny­próbálásnál” ott voltunk — akkor a Kossuth óvoda adott otthont a barkácsoló óvó néniknek. Ott is, akkor is gyönyörködtünk a millió ötlet, ügyes kivitelezés lát­tán. Már az első napokban tervezték: kiállításon mu­tatják be a legszebb darabokat — s íme, a kiállítás megnyílt, látogatója is van bőven. A bemutatónak két része van: a játékok és dekorá­ciós elemek — és a szemléltető, játékosan — tanító eszközök. Az egyik asztalon csodálatos vázákat lát­tunk — fatörzset utánzó, rücskös-görcsös, barna fol­tokkal, és halas falitálat. Ezek is házilag készültek! Hogy hogyan! Egyszerű a recept: végy egy üveget, tépkedj darabokra újságlapot, s keverd, majd főzd össze liszttel. Ezt a pépet kend rá az üvegre, száradás után fantáziádra bízva fesd, majd lakkozd be — és máris kész a modern váza. Há csil­logó, érdes felületet akarsz — a lakkozás előtt nem árt rászórni egy marék grízt sem! Hát nem egyszerű? A játékok egyébként olyan kedvesek, hogy felnőtt legyen a talpán, aki nem akar leülni a kiállítóterem közepén — játszani. A hengerfejű macska, a műanyagdobozok­ból összeállított fürdőkád, a zuhanyozó, a piciny szap­pantartó, mind az óvó néniket dicséri. Semmit erő mű­anyagból — sokat érő játékok! A látogatók újabban papírral, ceruzával jönnek — nem tiltott dolog „lekopírozni” az itt látottakat — sőt, egyenesen hasznos. Az a nagymama például, aki uno­kája kívánságára készíti majd el az itt látott fakanál­bábok mását, mennyi kellemes percet szerez. (Talán még saját magának is!) S hogy még megemlítsek né­hányat a szemléltető eszközökből: a kis közértben a tortától kezdve a villanykörtéig minden „kapható”; az öltöztetőbabák papírruhái akár divatmodellek is lehet­nének, s számolni is úgy tanulnak az apróságok: egy hóember hófehér vattaruhában, kettő, aztán három — Dicséretes kezdeményezés ez a kiállítás — s nem­csak szép, hanem. elsősorban hasznos. A legszebb kö­szönet érte az így tanuló, hasznosan-játékosan nevel­kedő „legifjabb nemzedékünk” okossága, ügyessége lesz. A kiállítás megtekinthető egész nap. (k. zs.) MONOMID A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1968. JULIUS 6., SZOMBAT Másodvetésekkel pótolják az aszálykárokat Aratási csendélet -1968 A kávai Haladás Tsz leg- j utóbbi vezetőségi ülésén Du­dás Sándorné főkönyvelő szá­molt be az első félévi terv- felmérésről. Szövetkezetemíkben ez a felmérés már hagyományos. Évente kétszer készítenek ilyet, félévkor és a harmadik negyedév végéin. Ezekből meg­közelítőleg látható, hogy hol szorít a cipő. A felmérések­ben új az, hogy azokat eddig a járás valamennyi tsz-ében a járási mezőgazdasági és a pénzügyi osztály, valamint a bankfiók készítette el, a tsz- szakemberek bevonásával. Az idén először a járási szervek csak az úgyneve­zett meg nem erősödött szövetkezetek felmérését végzik, a többi tsz saját maga készíti el. Az új gazdasági mechaniz­mus egyik megnyilvánulása ez. A széles szájú gulyakút kör­nyékén derékig ér a gaz, az ostorfán lógó keményfa-vödör is szétszáradt, széthullott, nem húzott itt vizet hosszú idő óta senki emberfia. Pedig azelőtt keményre taposott gyalogút futott idáig, különösen úgy délidőben egyre nyikorgóit a kút száraz, repedt gémje. Kel­lett a friss, hideg víz, kívánta a kapát, kaszát forgató ember, a sárguló, avasodó szalonna, mert az volt az ebéd. Igaz, ma már többnyire po­ros» pókhálós padlásokon eszi a rozsda a kaszát, a kapa is nemsokára mellé kerül. Kinek kell az állott, poshadt víz, amikor határjáró büféskocsi jégbehűtött italokat hoz. A másik kocsi pedig ebédet. A déli harangzúgás még ott kószál az árnyat adó fák alatt, amikor Nyakas Ádám, a pé- teri Rákóczi Tsz fogatosa, már tálalja is a finom ebédet a kombájnok szorgalmas dolgo­zóinak. Reggelire hatvan tojást Ütött a bő, forró zsírban üve­gesedé hagymára a péteri csárda jókedvű Katikája, friss, puha kenyeret csomagolt mel­lé és csípős paprikát. Az ebéd ma petrezselyemmel hintett karalábéleves, szaftos marha- pörkölt, sós burgonyával. Mindez 36 személy részére. A ládában 40 üveg jégbehűtött Hűsi szorong, mert hát ebéd alatt, s munka közben meg­szomjazik a dolgozó ember. A kőhajításnyira ásító gu­lyakút környékét lepi a gaz... Ilyen körülmények között jobban halad a munka is. Szinte órák alatt aratták le és hordták magtárba a segítségre siető Monori Állami Gazda­ság fáradhatatlan dolgozói a péteri Rákóczi Tsz árpáját. Méghozzá úgy dolgoztak, hogy abból alig hullott szem a szú­rós, szikkadt tarló közé. K. S. Felvetődhet a kérdés, hogy ez utóbbi tsz-ek vajon nem fognak-e túlságosan szép ké­pet festeni magukról? Semmi érdekük sem fűződik a szö­vetkezeti vezetőknek ehhez. Csak önmagukat ámítanák, s olyan intézkedések elmulasz­tásával járna, amelyek a ba­jokat esetleg orvosolnák. Azok a szakemberek, akik az évközi felméréseket végzik, év végén is ott vannak a szö­vetkezetben, s a zárszámadáskor számot kell adniok arról, hogy fizethet ki pénzt. Ezenkívül csak a szövetkezet vezetősége adhat engedélyt olyan esetle­ges pénzkifizetésekre, például anyagok és eszközök vásárlá­sára, amelyek nem szerepel­nek a pénzügyi tervben. Másik irányú intézkedésük a járási pártbizottság felhívá­sával kapcsolatos. A kiesések pótlására má­sodvetésű növényeket vet­nek; eddig már földben van 19 hold rövid tenyész­idejű kukorica és 30 hold napraforgó. Tervezik még 5 hold tarló­uborka, 50 hold tarlókukorica és 10 hold csalamádé elveté­sét is. Mindezeken túl a vezetőség utasította az elnököt, a fő­könyvelőt és a jogtanácsost, hogy a szövetkezet adottságait figyelembe véve próbálják be­indítani a melléküzemági te­vékenységet. Ezzel kettős len­ne a céljuk, egyrészt a kiesé­sek pótlásán segíteni, másrészt megoldani a tsz-tagok egy ré­szének téli foglalkoztatását. Az erőfeszítések meg kell hozzák a várt eredményt Ká­ván. M. J. Ma este Gyomron nyolc órai kezdettel, vidám műsort rendeznek a művelő­dési házban. Többek között akrobaták és zsonglőrök is fel­lépnek. Vándorút Tömör Mihály vecsési festő­művész kiállítását Gyömrő után rövidesen Tápiósülyben és Mendén is bemutatják. ★ A Viktors zenekar szabadsá­ga miatt Gyomron vasárnap délután a rákoshegyi Lord-ze­nekar játszik. Ma: VIT bál Moiroron A Lőwy Sándor KlSZ-szer- vezet ma este VIT-bált rendez Monoron. Jó idő esetén a strandon, rossz idő esetén a művelődési házban tartják meg. Zenét az Artis zenekar szolgáltatja. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Meissleisth Márta (a Túry dr. rendelőjé­ben), Monoron: dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn: dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen: a Já­nos utcai. Mai műsor Mozik Gomba: Fantomas visszatér. Gyömrő: Tanulmány a nőkről. Maglód: Kártyavár. Mende: Lobó, a farkas. Monor: Egy erkölcstelen férfi. Nyáregyháza: Fantomas a Scotland Yard ellen. Péteri: Hamis pénz. Pilis: Pillantás a napba. Tápiósáp: Vidám hétvége. Űri: Azok a csodálatos férfiak. Üllő: Zűrzavar a Park Hotelban. Ve- csés: El Greco. S PORT Járási MNK-kupa GYÖMRŐ—MENDE 3:2 (0:0) AZ ÜLLŐI HATABBAN Néhány órával ezelőtt még kombájn járt ezen a területen, ahol most Zubor Miklós bácsiék trágyát terítenek. Nyo­mukban már a traktor jár, s a friss szántásba káposzta­palánták kerülnek. Kiss Tibor felv. Megérkezett a jéghideg Hüsi az üllői határba. Az üllői földművesszövetkezet gondosko­dik a határban dolgozókról. Kútvölgyi felv. Mende, játékvezető: Pintér. Gyömrő tartalékosán volt kénytelen kiállni, hiányzott Füstös és Csető. A mérkőzés elején Gyömrő diktált nagy iramot, korszerű, szélen veze­tett támadásaik veszélyesek voltak. Különösen Kele M. jobbszélsőt nem tudták tarta­ni a mendei védők. A 18. perc­ben a bal sarokba tartó lab­dáját a mendei kapus, Fekete, nagy bravúrral tornázta szög­letre. A 23. percben, a kitörő Juhászt kétszer is felvágták a 16-os vonalán belül. A meg­ítélt 11-est Koblencz a felső kapufára lőtte. A kihagyott gyömrői 11-es felrázta a mendei csapatot. Néhány szép helyzetet dolgoz­tak ki, azonban egy kapufánál többet nem értek el. Kiegyenlítetté vált a játék. A második félidő 6. percé­ben, egy rosszul felálló sorfal és egy jól irányított lövés meghozta az első gólt, 1:0 Mende javára. A gól után Gyömrő kicsit visszaesett, majd hamarosan magukra ta­láltak. Lapos passiókkal őröl­ték fel az amúgy is gyenge napot kifogó mendei csapat erejét. A 21. percben egyenlített Gyömrő, a szemfüles Kob­lencz a kapus és a védők kö­zött gólt lőtt. A 29. percben Kele beadásába kézzel nyúlt a mendei középhátvéd. A 11-est Tóth Károly értékesítette. Nyolc perc múlva Gyömrő el­len ítélt 11-est a játékvezető, ezt Tóth Dezső értékesítette. Három perccel később Tóth János balsarkos góljával be­állította a végeredményt. A 43. percben Koblencz szabá­lyos gólját nem adta meg a játékvezető. A mérkőzés egyik legjobbja, különösen az első félidőben, a mendei kapus, Fekete volt. De dicséretet érdemel mindkét csapat, tiszta, sportszerű küz­delmet vívtak. Az eredmény reális, a gyömrői csapat jobb volt. A játékvezető túl szigorú volt a 11-esek megítélésénél. (kiss) A Monori SE tavaszi szerepléséről Bizonyára mindenki hallotta az egyszeri futballrajongó esetét, aki otthon, hivatalá­ban, az utcán, mindenütt sze­rény volt, mert szerénynek kellett lennie. Elnyomott volt. A feloldást a vasárnapi foci­meccs hozta számára. Itt az­tán kiadta magából mindazt, ami a hét nap alatt felgyü­lemlett benne. Keresetlen sza­vakkal méltatta a játékvezető, a játékosok igyekezetét. Nem tetszett neki semmi, a látsze- résznek csinált reklámot, s hazafelé boldog volt. Nem egy találkozón láthat­tunk ehhez hasonló „sportba­rátokat”, olyanokat, akik szinte célul tűzték ki, hogy elrontanak egy-egy mérkőzést. Ebben a tavaszi fordulóban is volt olyan találkozó, amelyet azért kellett félbeszakítani, mert a „sportszerűség” a tett- legességig fajult (Monor—Ve- csés, edzőmórkőzés). Felvető­dik a kérdés, mi szükség van erre? Kinek fog ez használni? Mennyit lendít ez a játékosok tudásán? Azt hiszem kimerí­tő választ egyetlen olyan szur­koló sem tudna ezekre a kér­désekre adni, aki megfeledke­zik magáról. A legérdekesebb, hogy olyan egyének teszik ezt legtöbbször, akik értenek a futballhoz, akik tudják, hogy milyen következményei lehet­nek cselekedetüknek. Vajon, megváltozott volna a Monor— j Pécel mérkőzés eredménye, ha inzultálják Szendrő játék­vezetőt? Nem. Néhány bajno­ki mérkőzésre betiltották vol­na a pályát, ezzel erkölcsi és anyagi hátrányt okozva a sportegyesületnek. Akkor, j amikor az őszi szezonban min- i den egyes mérkőzésnek olyan nagy tétje lesz a helyezések szempontjából. Jó lenne, ha végre megérte­nék a szurkolók azt az igaz­ságot, hogy nem a játékveze­tővel tesznek rosszat akkor, ha testi épségét veszélyezte­tik, hanem önmagukkal és a sporttal. Milyen jó lenne, ha ezt az erőt nemesebb célra, a játé­kosok biztatására használnák fel. Tudni kellene azt is, hogy azok, akik egy-egy vasárna­pon nehéz kilencven percen át küzdenek, akik a szabad idejüket áldozzák fel, csak részben teszik ezt á maguk szórakoztatására. Tudni kelle­ne, hogy a monori sportbará­tok vasárnapi szórakoztatását is szeretnék biztosítani. S ah­hoz, hogy ezt kedvvel tegyék, megértésre, támogatásra van szükségük azok részéről, akikért ezt teszik. Sokszor beszélgettem játé­kosokkal, akik elmondották, hogy szívesebben játszanak idegenben, ahol nincsenek gátlásaik. Csak példának sze­retném említeni / Gazda Sanyi esetét, akit szemmel látható­lag zavar az, amit a közönség vele szemben tesz. Ha csak egyetlen hibát is vét, azonnal jön a felzúdulás, s ez azután már az egész mérkőzésre bi­zonytalanná teszi játékát, a kisebb hibát lényegesen na­gyobbak követik. Talán abban rejlik a baj forrása, hogy a közönség túl­zottan igényes. A televízió hozzásegítette közönségünket, hogy magas színvonalú játé­kot láthassanak hétről hétre, hiszen a tv csak ilyen mérkő­zéseket közvetít, s ezt a szín­vonalat várják el a mi me­gyei bajnokságban szereplő csapatunktól is. Nem kell el­felejteni, hogy az NB I-ben is vannak mérsékeltebb tudá­sú csapatok, akik az ő szín­vonalukon teszik azt, amit a mieink ezen a szinten. Az is bizonyos, hogy egy-egy játék­vezető a közönség hatására lesz ellenszenvessé. összegezve: a monori lab­darúgócsapatnak éppen úgy,. mint minden csapatnak meg­értésre, biztatásra van szük­sége ahhoz, hogy fel tudjon oldódni és ki tudja adni ma­gából azt, ami benne van. Mert az biztos, hogy több van ebben a csapatban annál, amit láthatunk tőlük hétről hétre. Az is biztos, hogy ha ezt a csekélyke megértést is megkapja, viszonozni fogja kamatostul. Darányi András (Vége) hogyan sáfárkodtak a bi­zalommal és a vagyonnal, egész évben. Ilyen gondolatok jegyében tárgyalta meg a kávai Haladás Tsz vezetősége a saját szak­emberei által készített felmé­rést. Sajnos, a kép nem a legr kedvezőbb, a növénytermesz­tésnél 420 ezer forint kiesés mutatkozik. Igaz, az állatte­nyésztésben 228 ezer forint a többletbevétel. A különbséget ki kell gazdálkodjak a hátra­levő időben, s ez nem lesz könnyű. A kiesés fő oka az aszály. A borsó, a mák, és úgy néz ki, hogy a búza is kevesebbet hoz a vártnál. A sárgarépa és a zöldség pedig szinte teljesen kiesett. A helyzetet reálisan felmérve a vezetőség két -irányú intéz­kedéseket hozott. Mindenekelőtt elrendelték minden vonalon a legszi­gorúbb takarékosságot. Rendkívül megszigorították a pénzgazdálkodási fegyelmet, olyannyira, hogy a pénztáros a munkabéreken kívül csak az elnök és a főkönyvelő együttes írásbeli engedélyével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom