Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

1968. JULIUS 2., KEDD HEGYEI '&tírlap M7** ran errh Bufjttcan Az idén is sok külföldi ke­resi fel Bugacot. Az európai országokon kívül más konti­nensről is érkeznek turisták a pusztára. Eddig tíz ország több mint ötven csoportját fogad­ták. Vasárnap amerikai far­merek látogattak el Bugacra. Részükre lovasbemutatót ren­deztek, s felhajtották a ma­gyar-szürke gulyát. Július 2-ra 150 svéd és svájci turista je­lezte érkezését. Az idén elő­ször Angliából is várnak ven­dégeket. SZENTENDRE Megkezdődött a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárának rekonstrukciója Hétfőn megkezdődött a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának újjáépí­tése. A már elavult berende­zésű gyárat lebontják, s a he­lyébe 362 millió forintos beru­házással korszerű üzemet épí­tenek. A 28 hónapra tervezett Tanácsi építőipari üzem alakult a gödöllői és a váci járásban A tanácsi tervezés és költ­ségvetés új rendjéről szóló kormányhatározat úgynevezett költségvetési üzemek alapítá­sát teszi lehetővé. Ennek megfelelően Aszód község tanácsa építőipari üze­met létesített, amely hétfőn megkezdte működését. Az. új üzem szakbrigádjai ez évben 5,1 millió forint értékű mun­kát végeznek: többek között óvódat, egészségházat, üzlet­házat s a helyi gimnáziumnak kívül folyamatosan elvégzik tanműhelyt építenek, ezen- az állami lakóházak karban­tartását és felújítását. munkák során elsőnek, még az idén, a szociális létesítmények és az irodák készülnek el. Ugyancsak megkezdik a tíz­ezer négyzetméter alapterüle­tű csőgyártó csarnok építését is. Ebben a részlegben készítik majd — vasbetonból — a J nagyméretű vízvezetéki nyo- ’ mócsövet. Az új módszerrel évente mintegy 15 ezer tonna im­portvasat takarítanak meg. Ezenkívül még három üzem­csarnok készül, amelyekben mozaiklapot, úgynevezett gra- [ vitációs csöveket, valamint ve­Ugyancsak hétfőn kezdte meg tevékenységét a Váci Já­rási Tanács üzeme is, amely idén elsősorban utak, járdák építését, valamint a járásban levő intézmények karbantar­tását vette programjába. gyes beton- és vasbeton ter­mékeket gyártanak. A rekonst­rukció befejezése után a szent­endrei gyár jelenlegi termelé­se megháromszorozódik. BŐRÖSTALÁLKOZÓ TV-FIGYELO Most pihenhetünk egy kissé. Jú­lius húszadikán kezdődik újra az izgalom, amikor az ország nyilvá­nossága előtt versengenek a tánc­dalok, ahol a közönség újra szur­kolhat, újra szavazhat, egyetért­het és dacolhat a zsűrivel. Véget ért a Ki mit tud ez évi versenysorozata. E kulturális ve­télkedők egyre színvonalasabbak lesznek és egyre nagyobb tömege­ket mozgósítanak. Az idén már ötvenezren álltak rajthoz, közü­lük választódott ki azon szeren­csések csoportja, akik a kamerák előtt mutathatták meg, hogy mit tudnak. Valóságos ifjúsági kulturális tö­megmozgalom lett a Ki mit tud és ha számszerűen még nem is, de színvonalában és mozgósító ha­tásában messze meghaladja a ha­sonló kulturális seregszemlék ered­ményeit. Persze van ebben a dologban egy kis merev álszerénység. A zsűri, a rendezők nem győzik hangsúlyozni, hogy e verseny nem sztárokat képez, nem felfedezni akar, nem a hivatásosak tehetség­kutatója, hanem az öntevékenyek versengése, akik nem akarnak so­sem hivatásosak lenni. Mondják ezt annak ellenére, hogy az élet már alaposan rácáfolt erre, hi­szen a régi Kit mit tudok győzte­sei ma a műfajuk élvonalában vannak. Csak a bizonyítás ked­véért: Zorán, Koncz Zsuzsa, Ko­vács Kati, Angyal János és sorol­hatnánk sokáig a neveket, akik a Ki mit tudnak köszönhetik, hogy igenis, mondjuk ki: sztárok let­tek. Sztárok lettek, mert lehetősé­get kaptak. Nem a zárt szakmai kasztok, a kenyérféltő konkur- rencia döntött sorsuk felől, hiszen nem előttük kellett bizonyítani, hanem a közönségnek. És az — a példák bizonyítják — sok esetben könnyebb, egyszerűbb és főleg demokratikusabb. Ne tagadjuk a versenynek ezt az egyik jelentős mozgatóját. Nem szégyen ez, nem antidemokrati­kus, mégcsak a népművelés cél­jaival sem ellentétes. A szombati maratoni versenyen is sok olyan tehetség tűnt fel, akikkel minden bizonnyal találko­zunk még. Legalábbis reméljük. Hiszen a parodista, a kerékpáros, a szavalók, Schiff Andris, a kis liarmonikás, mind olyan élménye­ket szerzett a nézőknek, melyek­től a jövőben is kár lenne őket megfosztani. A tehetséget keresni kell, a te­hetségnek utat kell nyitni, lehető­séget kell adni, hogy megmutassa képességeit. Erre pedig minden zárt szakmai zsűrinél alkalmasabb az orszárr nagy nyilvánossága és a mostani zsűri támogató, segítő szeretete. ö. F. A bőripari szakszervezet százesztendős jubileuma al­kalmából vasárnap egész na­pos ünnepséget rendeztek a szakszervezet dunakeszi üdü­lőtelepén. A huszas években létesített üdülőtelep nemcsak a bőripa­ri, hanem az egész szakszerve­zeti munkásmozgalom egyik központja volt. Ott alakult meg egyebek között a bőripa­ri szakszervezet vezetősége, oda jártak találkozóra a fiatal kommunisták, az építők, a sza­bók, a textilesek, az újpesti, az angyalföldi fémmunkások. A telepen nemegyszer tanítot­ta a fiiatal szakmunkásakat József Attila, s szavalta nekik egyebek között a „Lebukot- tttk”, „A Dunánál” című ver­seit. A munkásmozgalmi találko­zóhelyen állították fel a mártírok emlékoszlopát, ame­lyet a vasárnapi ünnepségen a bőripari szakszervezet vezetői és a bőripari üzemek képvise­lői megkoszorúztak. Tihanyi tragédia A tihanyi rév közelében a 15. számú AKÖV Ajka és Ti­hany között közlekedő autó­busza vasárnap a késő délutá­ni órákban egy háborúból visz- szamaradt lövedékre, feltehe­tően aknára futott. A félsziget tóparti régi útszakaszán akar­tak megfordulni az autóbusz- szal, amikor a nagy erejű rob­banás történt az útpadka szé­lén. A robbanóanyag szétron­csolta az autóbusz első ré­szének jobb oldalát. Az első ülésen tartózkodó Nagy Anna 29 éves ajkai ka­lauznő életveszélyes sérülése­ket szenvedett, Nyitrai Károly gépkocsivezetőt azonban a motor megvédte a szilánkok­tól. Nagy Annát a mentők azonnal a veszprémi kór­házba szállították, ahol mindkét lábát amputálni kellett. Állapota továbbra is életve­szélyes. Az autóbuszban a rob­banás idején egyetlen utas sem tartózkodott. Három súlyos, négy könnyű sérülés Üllő belterületén Zentai Jó­zef gyorsan hajtotta személy- gépkocsiját, s az úton felbo­rult. A gépkocsivezető köny- nyű, két utasa, Juhász Teréz és Faragó Ágnes, súlyos sérü­lést szenvedett. Gödöllő és Isaszeg között szabálytalanul kanyarodott balra az úton kerékpárjával Sípos Gyula, s egy személy- gépkocsival ütközött össze. A kerékpáros könnyebben meg­sérült. Gyorsan hajtott személygép­kocsijával az M 1-es úton Koráik László, lesodródott az' úttestről és az árokban felbo­rult. Kordik könnyebben meg­sérült. Érd lakott területén Cecö László motorkerékpárjával nem tartotta be a követési tá­volságot, s egy személygépko­csival karambolozott. A bal­eset következtében az úttesten éppen ott áthaladó gyalogos Novak Károlyné sérült meg könnyebben. Szada lakatlan területén Tóth László gépkocsivezető autóbuszával szabálytalanul előzött egy segédmotorost. Előzés közben olyan közel hajtott az út bal oldalán hala­dó gyalogosakhoz, hogy a busz meglökte az egyik asszony vállán a kapát, s az Molnár Istvánná arcába vágódott. Molnáráé súlyos sérülést szen­vedett. mai rum 1968. július 2, kedd, Otto­kár napja. A nap kél: 3.51, nyugszik: 19.45 órakor. A hold kél: 10.36, nyug­szik: 23.11 órakor. Derült, száraz idő. Mérsé­kelt, időnként kissé megélén­külő északkeleti szél. A leg­magasabb nappali hőmérsék­let 27—30 fok között. — Mozdonyszikrától ki­gyulladt vasárnap, a kora délutáni órákban Érden, a Budakalász Tsz lábon álló búzatábláját Harminc hold gabona pusztult el. A, tüzet a százhalombattai és a Bu­dapest XXII. kerületi tűz­oltóság, valamint az érdi önkéntesek lokalizálták. Az anyagi kár 150 ezer forint. — Kombájnból kipattanó szikra lángra lobbantotta hétfőn reggel Dömsödön, az Aranykalász Tsz egyik bú­zatábláját. Nyolc hold ga­bona pusztult el, az anyagi kár 17 ezer forint. — Megyei tanácstag fo­gadóórája. Kohut Pál szer­dán Szigetszentmiklóson tart fogadóórát. — A Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezető­sége vasárnap Horánycsárda közelében rendezte meg igen szép környezetben, de igen nehéz terepen a tar­talékosok járőrversenyének döntőjét. * IV. Pártoló tag az építőtáborban És ezzel szoktak ásni? (Kertész László rajza) B OSTABONTÁS Gyorsan intézkedtek Kislányomnak kézitáskát vá­sároltam a ráckevei rövidáru- boltban 60 forintért. Nekem ez a pénz nem kis ötsszeg, és fő­leg azért a pár percért sok, ameddig ép maradt a táska. Kapcsának egyik fele ugyanis percek alatt levált — nem le­tört. Gyártási hiba — gondol­tam —, vitatkozás nélkül visz- szaveszik. Nem igy történt. Ér­deklődtem, visszahegeszteni sem lehet, mert a bőrt a he­gesztés megpörkölné. Most mit tehetek? Kérem, írják meg, ki felelős ezért a munkáért. Lukácsi Sándomé Ráckeve Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat, Kutz György: Utasítottuk az üzleteket, hogy a hibás árut vita nélkül mindig vegyék vissza. A bolt­vezető szerint ebben az eset­ben a panaszos a hibás, hogy a táska eltörött. Miután ezt utólag nehéz kideríteni, ter­mészetesen a táskát vissza­vesszük. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.16: Népi zene. 9.00: Az MRT Gyermekkórusa énekel. 9.15: Ad­riana Lecouvreuer. Részletek Cilea operájából. 10.10: Zenés műsor üdülőknek. 12.15: Zenekari muzsi­ka. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.05: Nyári délután. Versek. 13.20: Nóták. 13.46: Fúvós zene. 14.06: Ez a kutya nem eladó. Rádiójáték gyermekeknek. 15.16: Pierre Mon- teux emlékeiből. 16.15: A Galilei Kör. IV. rész. 16.50: Ernst Rusch Eisler-dalokat énekel. 17.05: Talló­zás a világsajtóban. 17.20: „Én va­gyok a kunsági fi” Földmüvesszö- vetkezetek vetélkedője. 17.50: Ope­raáriák. 18.00: Reform. Gazdasági szemle. 18.29: Könnyűzenei híradó. 19.30: A Szabó-család. 20.00: Serge Koussewitzky vezényel. 20.37: Könnyű dalok. 21.20: Gondolat. 22.20: Népi zene. 23.05: Antigone. Részletek Orff operájából. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: A III. Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztivál hangversenyeiből. I. 10.45: Hatvani diákjai. Részletek. 11.06: A ne­gyedik csigolya. 12.10: Az elmúlt hónap slágerei. 12.40: Házunk tá­ja. 13.00: Liszt zongoraművek. 14.20: Olivér. Részletek Bart zenés játé­kából. 14.32: Orosz romantikus mu­zsika. 14.49: Két asszony. 15.00: Tánczenei koktél. 15.45: Székely Magda versei. 15.50: Zenekari mu­zsika. 16.05: Kamaramuzsika. 16.20: Ifjúsági Krónika. 16.35: Régine Crespm énekel. 16.50: A város mo­sodája .. . Riport. 17.00: Csúcsfor­galom. Riport. 18.10: Történetek durban és mollban. 18.30: A mo­dern csillagászat problémái. 18.55: Hangverseny a stúdióban. 19.40: Svéd Sándor operettdalokat éne­kel. 20.30: Utcagyerekek. Doku­mentum műsor. 21.21: A Suisse Romandc zenekar hangversenye. 22.37: Táncdala k. URH 18.10: Magnósok, figyelem. 18.55: A XX. század vokális zenéjéből. 20.03: Költészetem. 20.06: Schubert­est. 21.36: Ismerkedjünk a dzsessz- muzsikával. 22.10: Puccini művészi pályája. I. rész. TELEVÍZIÓ 15.58: Napforduló. Gyermekmű­sor közvetítése Leningrádból. 16.30: IV. Nyári úttörő-olimpia. Kézilab­da- és labdarúgómérkőzés, vala­mint a záróünnepély közvetítése. 18.00: Zebra. Közlekedési műsor gyerekeknek. 18.15: Hírek. 18.20: A Magyar Hirdető műsora. 18.25: Nem elmélet, gyakorlat. Beszél­getés a gazdasági reform néhány vállalati tapasztalatáról. 18.55: Esti mese. 19.10: Shakespeare: Ahogy tetszik. Vígjáték 2 részben. A Mis­kolci Nemzeti Színház előadása, felvételről. 20.15: (a szünetben) Tv- híradó. 22.00: Szegedi Szabadtéri Játékok 1968. Riportfilm. 22.15: Tv- híradó — Z. kiadás. — A 20. sz. AKÖV (MÄVAUT) közli, hogy a Monor vasútállomás — Gom­ba — Bénye, a Monori-erdő vasúti megállóhely — Fel­sőnyáregyháza, a Monor — Gyömrő — Ecser — Rákos­kert, a Gyömrő autóbuszfor­duló — Gyömrő vasútállo­más és a Hosszúberek- páteri vasúti megállóhely — Péteri autóbuszvonalakon a MÁV menetrend módosí­tása, útlezárás és kedvezőbb utazási lehetőségek biztosítá­sa érdekében menetrend-mó- dositásokat léptetett életbe. — Régi kívánsága telje­sült a dömsödieknek: kor­szerűsítve nyílt meg a köz­ségi Duna-strand. Mintegy ezer négyzetméteren kabi­nokat, vetkőzőket, zuhanyo­zókat állítottak fel; 120 ezer forintos kötlséggel kutat fúr­tak, s ez az ivóvizet bizto­sítja. A strandon a helyi ímsz büfét és kölcsönzőt nyitott. — Októberben ünnepli 30. születésnapját a váci Vox Humana Énekkar. — „Randevú a Kopasz Oroszlánban” című folytatá­sos regényünk ma anyag­torlódás miatt maradt ki. — Ötven évvel ezelőtt in­dult meg Budapest és Bécs között a rendszeres légi­postajárat. A jubileum al­kalmából a magyar posta a forgalomban levő légiposta- bélyegsorozat kiegészítése­ként július 4-én, 2,60 forin­tos légiposta-bélyeget bocsát ki. — Szabálytalanul kanyaro­dott motorkerékpárjával a fővárosban a Bartók Béla úton Reickhardt Márton 59 éves segédmunkás, érdi la­kos, és összeütközött egy má­sik motorkerékpárral. Reick­hardt súlyosan megsérült, kórházba szállították. A — Dunaharaszti Sütő­ipari Vállalat új mintaszak- üzletet állít fel a bugyi te­lefongyárnál. — Az állami közegészség- ügyi járványügyi felügyelet­ről hozott rendeletet a kor­mány. Apródok az asztaloknál Az apródok kön- bejártak, mély meghajlással, tol­las kalapjukat meglengetve üd­vözölték a vendé­geket. És máris felhangzott az el­ső kívánságdal, a Mindenkinek van egy álma. Isme­retlenül küldi an­nak a hosszú ha­jú fekete hölgy­nek, aki a kert­helyiség legszélső asztalánál ül. A vörös frakkos négytagú zenekar ezután már nem győzi játszani a kért számokat. A libbenő tüll- szoknyálc — meg­lehetősen rövidek — és a fekete koc­kás harisnyába bujtatott lábak a csinos felszolgáló­lányokhoz tartoz­nak. Édességet, ci­garettát hordanak szét, szinte min­den asztalra kerül valami. De a szem még mindig nem pihenhet meg, le­köti a színes lam­pionok, a szala­gok tarka sokasá­ga. Hová is csöp­pentünk? A Salamon-bál- ba! Régi hagyo­mányt elevenített fel ezzel a hangu­latos szombat esti rendezvénnyel a Buda környéki Vendéglátóipari Vállalat. Ezentúl minden évben ugyanebben az időpontban, meg­ismétlik a viseg­rádi Vár Étterem­ben. Éjfélt ütnek az órák, hatalmas lurranások jelzik a jégbehűtött pezs­gők felnyitását. Foglalt minden asztal, a táncpar­ketten mordulni is alig lehet. S ez így tart reggel ötig, mikor az utolsó vendégek is elindulnak ha­zafelé. — V — Heti témánk: a gyerekek nyári foglalkoztatása (5.) Az újságíró Nem véletlenül beszéltünk arról egy héten át: mivel töl­tik a diákok nyári vakációju­kat. A nyár kétségkívül a pi­henés, az erőgyűjtés időszaka a diákok számára; az aggódás és féltés két és fél hónapja a szülők számára. Faluhelyen az asszonyok, a családanyák reg­geltől estig a határban dolgoz­nak. De mit csinálnak ezalatt gyermekeik? Ki felügyel rá­juk? , Sajnos, a legtöbb faluban ; szinte semmit sem tesznek an- i nak érdekében, hogy az isko­lásgyerekek ne az utcán tölt- i sék nyári vakációjukat. Ritka az olyan község, ahol az isko- j lai napközi otthonok a nyári i hónapokban is a diákok nap- j pali otthonai. A termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok ugyan igénylik a diákmunka­erőt, bár ezt sem mindenütt egyforma mértékben, ez azon­ban csak a nagyobb diákok foglalkoztatását segíti elő. A legtöbb gondot, és ez ért­hető, az általános iskolák első —negyedik osztályos diákjai jelentik. Az ő munkájukra szá­mítani még nem lehet, ugyan­akkor ők azok, akik leginkább felügyeletre szorulnak. De ki vigyázzon rájuk? Az édes­anyák többsége kint dolgozik a határban. Marad a nagyobb testvér, ha van, vagy ha nem dolgozik. A másik lehetőség': kivinni a kisiskolást is a ha­tárba, ott töltse el valamikép­pen az idejét, amíg az anyja elvégzi a dolgát. Sajnos, egyik megoldás sem megnyugtató. Mit lehetne tenni sürgősen még az idei nyáron? Az egyik lehetőség az iskolában rejlik. Amelyekben a tanítás tíz hó­napja alatt működött napközi, működjön a nyári hónapokban is. A másik lehetőség: a mű­velődési házak. A nyár amúgy is uborkaszezont jelenj; a mű­velődési házak életében. Nap­közben üresek a művelődési házak helyiségei, udvarai. Mód lenne rá, hogy itt tartózkodja­nak reggeltől estig a gyerekek: játsszanak az udvaron, ren­dezzenek a számukra vetélke­dőket, filmvetítéseket, mese­délutánokat, bocsássák rendel­kezésükre a klub társasjáté­kait, a könyvtárral közösen biztosítsanak számukra köny­veket, rendeztessenek velük irodalmi műsorokat és így to­vább. Persze, már szinte hallom a drámai kérdést: ki fedezze az ebből adódó költségeket? A válasz egyszerű: a falu közö­sen. Mire gondolok? A szülők minden bizonnyal szívesen ál­doznának valamennyit azért, hogy jó felügyelet mellett tud­ják gyermeküket. A termelő- szövetkezeteknek is megérne néhány száz vagy ezer forin­tot, hogy munkásásszonyaik aggodalom nélkül induljanak reggelenként a határba. A ta­nácsok számára sem lehetne közömbös, hogy az utcán csa­varognak vagy pedig felügye­let alatt vakációznak a falu iskolás gyerekei, valamennyi pénzt biztosítani tudnának er­re a közös célra. Pedagógus is akadna biztosan, aki megfele­lő ellenszolgáltatásért egy bi­zonyos időre vállalná ezt a szép feladatot. , Egyszóval: együtt, közösen. Mert a cél is közös: a gyer­mek. Igaz ugyan, hogy a nyár falun a nagy munkák ideje. De éppen ennek a nagy munká­nak a jobb elvégzését segítené, ha megfelelő módon gondos­kodnánk gyermekeink nyári felügyeletéről. Ez nemcsak az állam feladata, amely nyári diáktáborokat és üdülési lehe­tőségeket biztosít gyermekeink számára. Mindannyiunk közös feladata kell hogy legyen. p. p.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom