Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-27 / 175. szám
( 4 1968. JÜLIUS 27., SZOMBAT Reklámgörlök bevetésen ÜRES ATÁBOR Öt év alatt egymillió — Pengtek a gitárok Az emberi haladás munkása Hétfőn délelőtt 10 mini-papír ruhás reklámgörl és négy artistafiú — gólyalábakon — hirdeti a kedvezményes vásárlás kezdetét. — Űj propagandafogáshoz folyamodtunk — mondta kérdésünkre Fónagy Félix, a RÖLTEX igazgatója. — A csinos fiatal hölgyek és a „hosszú” fiúk bejárják Budapest utcáit és felhívják a figyelmet a kedvező vásárlási lehetőségekre. Ügy gondoltuk, az új mechanizmusban jobb és látványosabb propagandára van szükségünk és ezért „vetettük” be mozgó manökenjeinket. (Foto: Szilvásy) HIRDETÉSEK z asztalon kávéscsészék, körülötte emberek. Vita. — Ebből, uram, -nem lesz vétel! — mondja hangosan az asztal jobb jelén ülő kopaszodó férfi. — Ingyért nem adom ezt a gyönyörű magnetofont! Négy sávos, három sebes- séges GRUNDIG! Szemben vele viseltes öltözékű öregember. Nem látszik vevőnek. Ősz haja oldalt fésülve simul homlokára, szemüvege mögött riadt tekintet. — Márpedig én négyezerért láttam ugyanilyet. Ennél többet nem tudok rászánni. A kopaszodó férfi nagyot hör- pint kávéjából, s lezárja a magnót. Az öregember bú- csúzkodik. Csattan a mögötte becsukódó ajtó zárja. Az utcán a szokásos vasárnapi csúcsforgalom. Sűrű emberfolyam. Az öregember lassan, megfontoltan lépked. Zsebéből pogácsát vesz elő, s elme- rülten morzsol- gatni kezdi. Hazaér. Felhúzza a redőnyöket, a poros szobát átfutja a fürge fény. Vetetten ágy, szétdobált ruhadarabok, az asztalon félbehagyott reggeli — rendetlenség. A földről felveszi a szétnyílt újságot, belesüpped a sarokban álló fotelbe. Csend van, csak az utcáról furakszik be a járművek zaja. Éhes. Kimegy a konyhába, megsüt két tojást. Leül az asztalhoz — a villát mélyen a tojásba nyomja. Kevergeti, hogy gyorsabban kész legyen. Eszik. Nincs túl jó étvágya, de legyűri a falatokat. Mást enne. Pacalt. Régen azt nagyon szerette. Négy éve. Azóta nem kóstolta, most már csak ritkán vágyik rá. Például ilyenkor — vasárnap délutánonként. Az újság most ott fekszik az asztalon, a tányér mellett. Az öregember időnként belenéz, lapoz — böngészi a hirdetéseket. Aztán elmossa a tányért és bemegy a szobába. A falakon képek. Elsárgultak, porosak. Rajta elmosódott alakok: a felesége és a fia. Az ágy fölött — messze tőlük — ő is, katonaruhában. Meleg van, de az öreg nem veszi le szürkecsíkos zakóját. Kinyitja az ablakot, kicsit kinéz, majd újra belemélyed az újságba. Kis, agyonhe*gyezett, sárga ceruzával olykor firkál valamit a lapokra. Aztán feláll, mindent bezár, megtöri! szemüvegét, megigazítja nyakkendőjét és útnak indul. Nem megy messzire. A szomszéd utcán befordul és eltűnik egy kapualjban. Zsebéből kilóg az újság elrongyolódott ■vége. M egnézi a bekeretezett hirdetést, ellenőrzi a számot. Csenget. Tétovázva nyílik az ajtó. — Itt hirdettek húszezer forintért mahagóni szobabútort? — kérdezi, és zsebében megzörrennek az alumínium forintosok. B. Tamás Ervin Koleszár Gyula, a Debreceni Szemklinika adjuktusa a világon egyedül' 116 műszert szerkesztett, amely ibolyántúli sugarak segítségével két-három hét alatt gyógyítja a trachomát és más vírusos szem- betegségeket. Az ibolyántúli sugarakat eddig azért nem használhatták fel a szembetegségek gyógyítására. mert hegesedást okoznak, s gyakran kötőhártyagyulladást is előidéznek. Ezért más hullámhosszú sugarakat alkalmaznak az orvosok, ami viszont a gyógyítás idejét lényegesen meghosszabbítja. Az újításnak éppen az a lényege, hogy a Tracho- lux nevű műszer az ibolyántúli sugarak egy részét kiszűri és ezzel megszünteti a gyógyító sugár kellemetlen mellékhatásait. A tábortűz lángjai magasra csaptak. Pattogott a szikra, dobogtak a lábak. Kitett magáért a Rangers-zenekar, a pesti beat-együttes; őket hívták meg a búcsúzásra. Pengtek a gitárok, táncoltak a fiatalok. Két hétig dolgoztak, pihentek, szórakoztak együtt. S most bezárt a tábor. Végérvényesen; erre a nyárra, ötödik éve sátoroztak itt két turnusban a magyar, szovjet, lengyel, finn és lett fiúk, lányok, ötödik éve építik a táborozok az Agrártudományi Egyetem új és új létesítményeit. A munka értéke forintban kifejezve jóval meghaladja az egymilliót. Nemcsak rájuk emlékeznek a gödöllőiek, ők is emlékezni fognak Gödöllőre, a táborra. A két hét változatos kulturális programjaira; a Ki mit tuid-ban is szerepelt szegedi lányok vokálműsorára, az egy héttel ezelőtt — a félidőben ! — megtartott ismerkedési estre, mikor a „külföldiek” adtak ízelítőt népük szokásaiból, táncaiból, a vetkezetei az elsők között létesítettek ipari segédüzemeket, ame.. k egy-két kivételtől eltekintve beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Elősegítették a tsz-ek gazdasági megerősödését. Éppen ezért kubikus földmunkát végző segédüzemág létesítésére kért engedélyt a járási tanácstól a hernádi Március 15 Tsz, miután most egyesült a község termelőszövetkezeti csoportjával és ez feltétlenül szükségessé teszi bevételi forrásainak növelését. Arról nem is szólva, hogy harminc tsz-tag állandó foglalkoztatására ad alkalmat. Az ócsai Uj Barázda kubikus és parképítő melléküzemre kért engedélyt, amelyben ötven, nagyobbára tsz- tagnak, részben pedig más községbelieknek tud folyamatosan munkát biztosítani. A gyáli Dózsa hasonló segédüzeme már eddig is működött. Engedély ehhez csak mostantól fogva szükséges. házi szellemi vetélkedőkre, a sportversenyek izgalmaira. Arra is, amin legtöbbet nevettek és bosszankodtak; a „nagy lábon élő”, azaz, a 42- esnél nagyobb cipőt igénylő fiúknak nem jutott bakancs. Legfeljebb azzal vigasztalhatták magukat, hogy ez kivétel nélkül minden építőtáborban gondot okozott. Már összecsomagoltak, elutazták. Az egyetem csatornázása pedig jócskán előrehaladt; csak ők, százharmincán; több mint 90 ezer forintot takarítottak meg az építtetőknek.- V Mászószobor A kiskunfélegyházi játszótéren elhelyezték Józsa Bálint díjnyertes mászószobrát. A 14 elemből álló, variálható művészi játékkal gyorsan megbarátkoztak a gyerekek. A térbe jól illeszkedő plasztika csúszkálásra, lovaglásra, bujkálásra és más pompás játékra alkalmas. Kérelme teljesítését ügyfelei, a Fővárosi Tanács és a Fővárosi Vízművek is támogatta. Mindhárom kubikus segédüzem működését engedélyezték, ahogy a felsőpakonyi Űj Élet Tsz, eddig engedélyezéshez nem kötött festő- és mázolóüzemét is. Ez a segédüzem erősen hozzájárult a hosszú ideig gyenge, többször mérleghiányos tsz múlt évi kedvező anyagi eredményeihez. Összes bevételei 50 százaléka^ ‘ adta. Engedélyezte ' a járási tanács azt is, hogy a dabasi Fehér Akác Tsz Budapesten, a Kulich Gyula téren vágott baromfit, tojást és füstölthúst, a Bródy Sándor utcában pedig tej- és tejtermék eladására nyíltárusítási üzletet nyithasson. Az Országos Sertéshizlaló Vállalat dabas—mánteleki üzemegysége pedig szúró-vágóhely fenntartására kapott engedélyt. SZÁZHÚSZ ÉVE, 1848. július 27-én született Eötvös Loránd, a nagy magyar fizikus, akiről Einstein úgy nyilatkozott, hogy a fizika fejedelme volt. Élete, mégpedig nem csupán képletesen, egy történelmi korszakot fogott át, hiszen a magyar szabadságharc alatt született, s a Tanácsköztársaság megalakulásának évében halt meg. Ez a hetven esztendő, amely a nácidnál izmustól a kulturális gőgig, a polgári nemzetté válás összes ellentmondásait és korlátáit magáiban hordta, igazán próbára tette őt, mint tudóst, kultúrpolitikust és embert. S e próba fényesein sikerült. A TUDOMÁNYBAN az Eötvös-törvénnyel, a gravitációs torziós ingával és az Eötvös-effektussal vált halhatatlanná a neve, de foglalkozott növény- és állattannal, fénytannal és kőzettannal, sőt meteorológiával is. A nagy tudományos összefüggések fáradhatatlan kutatója volt, olyan ember, aki a tudományt sem önmagába zárva, hanem a technikával és a társadalommal szoros összefüggésben művelte. Élete végéig hű maradt ahhoz, amit mint pálya- választó ifjú írt édesapjához, Eötvös Józsefhez, az íróhoz: „Nem látok magam előtt fontosabb, sőt mondhatnám, nem látok más feladatot, mint az ország művelődésében közreműködni.” SZINTE MEGSZÁLLOTTJA volt a fiatalabb generáció tanításának, nevelésének. Ezért ostorozta annyira a korabeli egyetemi állapotokat, ezért kérdi vádlóan szinte mindig, ha e témával foglalkozik: „vajon tudósok vagy tudatlanok tanítanak az egyetemen”? S amikor miniszter lett — sajAz isaszegi művelődási otthon ifjúsági klubja ma este 18 órai kezdettel VIT-klub- esfet rendez, melynek keretében vetélkedőt tartanak a Világifjúsági Találkozók történetéből és Bulgáriáról. A szellemi tornán az ifjúsági klub „csapatán” kívül a henos, nem sokáig volt az, — ezért tartotta fontosnak az oktatás javítását. A minisztérium munkatársai előtt tartott programbeszédében így fogalmazta mag a feladatokat: „Nekünk azon kell fáradoznunk, hogy a közművelődés tere virágos kert legyen ... minden növénynek megadjuk a maga helyét, de szükséges azután az is, hogy minden növénynek megadjuk a maga táplálék kát...” GONDJA VOLT a jó „talaj” megteremtése is. Rövid minisztersége alatt megvetette az alapját az Eötvös József Kollégiumnak. Életbeléptette a kisdedóvó törvényt, több mint 400 új népiskolát létesített, lerakta az Iparművészeti Múzeum alapjait, lehetőséget teremtett a Műcsarnok építéséhez. S egész életében féltő gonddal törődött a pedagógusokkal. (Kevesen tudják: a múlt század utolsó évében apja valamennyi irodalmi művének kiadói jogát átengedte a Tanítók Háza javára.) EÖTVÖS HALÁLÁIG tanított, mégpedig nemcsak katedráján, hanem egész élete példájával. Érthető hát, ha a Magyar Tanácsköztársaság saját halottjának tekintette, s „meghajtotta, előtte a világ proletariátusának vörös zászlaját”. S népköztársaságunk indokoltan nevezte el róla azt az egyetemet, amelyen élete végéig oly nagy odaadással nevelt tudós generációkat. Pályája bizonyítja, hogy nagyon komolyan vette, amit apja írt hozzá: ......midőn egy bizon yos körben — melyet hazánknak nevezünk — embertársaink anyagi és szellemi fejlődésén dolgozunk, tulajdonképpen az egész emberi nem haladásának munkásai vagyunk.. T. L. lyi KISZ-szervezet tagjai és a honvédségtől meghívott kommunista fiatalok is részt vesznek. A hangulatosnak ígérkező klubest emléktűz- zel zárul, amelyet a IX. VIT tiszteletére gyújtanak a fiatalok, az Isaszeg melletti hegyen. Dabasi boltok Budapesten t'Jtibh fi*' s-.vf»f/í*«#sí s í* itt eh A dabasi járás termelőszöEÖTVÖS LORÁND EMLÉKÉRE ' VIT-klubest Isaszegen Komoly fiúk, komoly lányok! Beszélgetés egy tv-műsorról Minden tv-nézőnek vannak kedvenc műsorszámai. Kinek az esti filmek, kinek a híradó, és korhatár nélkül csaknem mindenkinek a "Hallo fiúk, halló lányok. Vajon miért olyan népszerű ez a műsor? Talán azért, mert a fiataloknak készül, fiatalok közreműködésével, s a fiatalokkal mindenki szívesen foglalkozik? Vagy könnyedsége, humora vonzza a nézőket? Esetleg közvetlensége? Mert a képernyőn minden úgy tűnik, mintha spontán, előkészület nélkül születne meg a műsor. A hatás műhelytitkairól faggatom Takács Istvánt, a szerkesztőt. — Annak mi csak örülünk, hogy nem látszik az izzadság, pedig a szerkesztők sokat dolgoznak, javítanak, a szereplők rengeteget próbálnak és valamennyien ügyelünk arra, hogy mindig legyen a műsorban hirtelen, váratlan, meglepetésszerű fordulat, amit senki nem ír meg előre, hanem az adás közben, egy-egy szereplő ötli ki. Igaz, így gyakoribbak a bakik, de hát az életben, a hétköznapi beszélgetésben sem fogalmazunk tökéletesen. Ezzel a fesztelenséggel viszont sokkal közelebbi kapcsolatba kerülünk a nézőkkel és ez egyik fő célunk. A szerkesztés módszeréről azt mondja: — Mindegyik adásnak van egy központi témája. Ezt legtöbbször a legaktuálisabb események kínálják, mint most a VIT-re készülés. Ugyanez lesz a következő hónap témája is, azzal a különbséggel, hogy akkor a küldöttek .túl lesznek az eseményen és élményeikről számolnak be. A szeptemberi központi gondolat nyilvánvaló a suli lesz. Októberben a katonaság. Ez most nagyon fontos. Kevés olyan fiú van, aki nem fél a bevonulástól, pedig nincs különösebb oka rá. Kétségtelen, hogy a katonaság nem álmodozó lányok nevelőintézete. Ázol: a katonák, akik a honvédségi élet kevésbé napos oldaláról beszélnek, végül maguk is megértik, hogy a fegyelmezésre és az önfegyelem elsajátítására szükség van, ezen lehet lemérni, kik alkalmasak az élet fizikai és néha lelki nehézségeinek leküzdésére. A műsort azonban nem erre. hanem a honvédelem gondolatára építjük. Méghozzá szó szerint a hon megvédésére, a hazafias kötelességre. A mostani műsor már kész, mindenki tudja a feladatát, kivéve azt, hogy mik lesznek azok az apró ötletek, amelyek váratlanul jutnak eszükbe a kamerák előtt. Egyébként lesz benne VIT, beat, komoly, könnyű, egyszóval: minden. — Es politika? — A vita már elcsitult és győzött a politika. Eszünkben sincs vezércikkezni, annak a mi műfajunkban semmi értelme sem lenne. Mi a politikát úgy igyekszünk a műsorunkba építeni, hogy minél szélesebb rétegek gondolkodjanak el mindazon, ami akkor is fontos számukra, ha még nem ismerték fel. Ilyen volt az év eleji „leg” műsor is. Mi volt ebben az új? Az, hogy mint az életben, egymás mellé került sok, látszatra egymástól független esemény, személy, mint például a kombáj- nosverseny győztese és Róna Viktor. Bebizonyítottuk, hogy megférnek egy műsorban, mindketten fiatalok és világ- klasszisok a maguk területén. Szóba került az is, hogy a sikert sokan csak a gyakori, nagyközönség előtti reflektor- fényben tartják igazán sikernek, továbbá: egy nem is túlságosan kiemelkedő képességű egyén népszerűbb, mint akár egy kiváló, fiatál tudós, aki jobban rászolgált volna arra, hogy megismerjék, tiszteljék, vagy éppen rajongjanak érte. — Népszerűség és népszerűség között különbség van. Ma egy táncdalénekes, ha egy kis tehetsége van, könnyen szerezhet nagyobb nevet, mint egy eredményes kutatóorvos vagy egy ragyogó épületet tervező mérnök. Hányszor megyünk el egy gyönyörű épület előtt és ha keresnénk az alkotó névjelét, nem találnánk meg. Igaz viszont, hogy a nagy elmék munkásságát haláluk után is őrzi a tudomány és a lexikonok. Ugyanakkor viszont egy ma felkapott énekes nevére tíz év múlva már alig emlékszenek. A tudós nem a pillanatot szolgálja, a népszerű énekes viszont múló közönségszükségletet elégít ki. — Üjdonság? — Még csak tervezzük. Fiataloknak. Nem annak a bizonyos tizenéves korosztálynak, hanem a közvetlenül érettségi előtt állóktól a huszonéveseknek. Komoly műsor lesz, ami nem azt jelenti, hogy komorak leszünk. Helyet kap itt is a tánczene, a humor, de abban akarunk különbözni a Hallótól, hogy nagyo-bb szerepet kapnák az igényesebb problémák. Fiatal képzőművészeket, költőket, tudósjelölteket, hívunk vitára a kamerák elé, s ezeket a vitákat nem mi vezetjük, hanem ők. Ez a műsorunk egyébként úgy került a tervünkbe, hogy a sok beérkezett levél között mind többen kérték: komoly problémákkal is foglalkozzunk. — Sok levelet kapnak? Egy halom borítékra mutat. — Ez csak egy része az észrevételeknek. Mindegyiket elolvassuk, s nagyon örülünk a dicséreteknek, nem kevésbé a bírálatoknak, de legjobban annak, ha jó ötletekkel, mint műsorszerkesztők szóinak bele munkánkba. Sokan kérnek tőlünk segítséget, útbaigazítást, minden ilyen esetben igyekszünk a levélírót tájékoztatni problémája megoldásának lehetőségeiről. Természetesen Aradszky, Zalatnay és a többi kedvenc képeinek elküldésével nem tudunk foglalkozni. Mészáros Sándor i ] Tracho’uxszal a trachoma ellen
