Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

max hegyei '<&<ivvlm) 1968. JULIUS 1.. CSÜTÖRTÖK Hangverseny a kőfejtőben A soproni ünnepi hetek gazdag programjának érdekessége volt a városi tanács amatőr fúvószenekarának a fertőrá- kosi kőfejtőben tartott hangversenye. Foto: Széles SZENTENDRE Művésztelep — már az év végére Szentendrén — a magyar festészet egyik fellegvárában — a Kálvária téren tizenkét mű termes lakás épül. A csak­nem ötmillió forintos költség­gel készülő művésztelep át­adását — a határidőnél hat hónappal korábban — az év végére vállalták a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói. Utána a Duna- parti régi művésztelep re­konstrukciójára kerül sor. Itt több mint négymillió forintos költséggel 12 hétvégi lakóház, valamint kiállítóterem épül. MONOR Versenyző fia tatok KIVÁLÓAK MOZGALMA - SZÁNTÓ VERSENY A KlSZ-bizottság titkárával, Berla Ferenccel beszélgettünk: mik azok a problémák, tervek, amik a monori járás KISZ- fiataljait foglalkoztatják ezek­ben a napokban? — A fiatalok nem tétlenked­nek most sem — mondta a KISZ-titkár. — Először talán a július 20-án megrendezésre kerülő szántóversenyről be­szélnék, ahova a járásból hat nevezés érkezett. A fiatal versenyzők szak­mai és politikai vetélkedőn is részt vesznek. A szakmai vetélkedőt Ceglé­den, a politikait Monoron ren­dezik. Az első helyezettek részt vesznek a megyei s az augusz­tusban sorra kerülő országos versenyen. Most veszi kezde­tét a járásban a kiváló mérnök és kiváló ifjú technikus moz­galom is. Kilencen vállalkoz­tak szakdolgozat megírására. A mozgalom három összetevő­ből, áll: politikai és szakmai követelményeknek kell meg­felelniük a versenyzőknek, s a közéletben való eredményes részvételről kell bizonyságot tenniük. A szakdolgozatok té­mája lehet helyi, illetve járási jellegű. Ketten országos téma ki­dolgozására vállalkoztak. A járás területén a héten brigádok alakultak az ifjúság erkölcsi és politikai magatar­tásának vizsgálatára. Megkér­dezik a szülőket, a munkahe­lyek vezetőit, a szórakozóhe­lyeken tájékozódnak — s első­sorban magukkal az érdekel­tekkel : a fiatalokkal beszélget­nek. A tájékozódás célja: is­merik-e fiataljaink a párt politikáját, s mennyire te­szik magukévá: milyen te­A tíz egyiptomi csapás idején ugyan kül­földön tartózkodtam, de állítom, hogy az sem lehetett rosszabb egy lakásfes­tésnél. Mindjárt megértik, ha bemuta­tom a szobafestők és mázolok gyöngyét, Jó­zsi bácsit. Józsi bácsi azt vallja, amit a bányászok, kőfejtők, kefekötők, asztalosok, kőfaragók, drehusok, utcaseprők és más foglalkozásúak egy része, hogy tudniillik: a port le kell öb­líteni. És Józsi bácsi öblöget is, szorgosan. Két öblítés között pedig vagy beszél, vagy énekel. Mármostan, a pemzli, fándli, spakli és egyéb szerszám mindig a beszéd vagy a dana ritmusával szinkronban jár a kezében, s ilyenkor nem néz se istent, se embert. Me- szes-malteros-festékes lesz ott még a radiátor feneke is. Trilláit nem tudtam lekottázni, de felje­gyeztem egyetmást történeteiből. ... Volt nekem egy anyósom, isten nyugosz­talja szegényt, az még kilencvenéves korában is hetente járt gyónni. Mise után úgy jött ha­za, ájtatosan égnek fordult szemekkel, hogy az eső is befolyt volna az orrlikába, ha törté­netesen esik. Persze, aki nem néz a lába elé, az könnyen megbotlik. Szegény mama is úgy esett át párszor a küszöbön, mint a teli zsák. De el is cifrázta ám utána még a názáreti Jézust is! Aztán sírva kifordult az ajtón és eltipegett. Ment vissza, gyónni. Ami éngem illet, nem vagyok éppen ham­vába hótt gyerek, csak rám kell nézni. Azért egy párszor már pofára estem. Az Erzsébet- hídnál festettünk egyszer, másik mesterrel, nem ezzel a fiatallal. Szép, háromszobás la­kás volt. szemrevaló asszonyka várt bennün­ket. Alighogy odamegyünk, kitesz egy ötlite­res demizsont, hogy itt egy kis csemői riz- ling, ha meg nem sértem a mester urakat. Hát nem sértődtünk meg. Beosztottuk szépen, egymás között; hol a mester kapta csutorára a demizson száját, hol én. Estig el is fogyott vagy négy liter. Másnap reggel én érkeztem korábban. Kijön az asszonyka, kócosán, pis­logva. Rimánkodik, hogy kezdjem a szélső szobán, ő még hadd aludjon egy kicsit. Alud­jon csak, kisnagysád, mondom neki, addig én majd kikeverem a festékeket. Visszamegy, lefekszik. Én csak ezt vártam, aztán usgyi a konyhába, keresem a demizsont. Helyette egy literes üveget találok. No, gondoltam, az asz- szonyka megsokalta a tegnapit, s mára már kiporciózta az adagunkat. Azzal fogtam egy kétdecis poharat, színig töltöttem, s lehúztam. Abban a pillanatban már jött is kifelé Nem a kisnagysád, hanem az ital. Futás a sarki borozóig. Ott sebtiben bedobtam két deci cse­resznyét, merthogy kutyaharapást szőrivel kell gyógyítani. Abban a pillanatban belép a mester, kérdi, hogy mi lelt. Aszongya, olyan jó színem van, mint a poshadt tavaszi juh- túrónak. Mondom neki, nagy baj lehet vélem, mester, mert kihánytam a bort. Melyiket, kérdezi. Ami az üvegben volt a konyhaaszta­lon. Ráfekszik a pultra, úgy röhög. Én meg szidom, hogy könnyű kinevetni a beteg em­bert. Ki bizony, az anyád ne sirasson, fuldo­kolja, mikor megittad a vízüveget! Az erzsé­Józsi , az istencsapás beti Kulacsban azóta is úgy fogadnak a szak- társak: no, Józsi, igyál két deci vízüveget, én fizetem! Egy másik alkalommal valami apácaott­honban festettünk. Fogom a meszelőt, fel a létrán, aztán rázendítek: „Száz forintnak öt­ven a fele, egye meg a fészkes fekete fene ...” Bejön a mester, a vonalzóval hatalmasat húz a boldogabbik végemre, oszt rámordít: Meg­vesztél, Józsi?! Ilyeneket danolsz a szent nő­vérek fülibe? Phi, az isten erre meg arra, ab­ba a mocskos pofádba, hát nem tudsz disz- tingválni?! Azért este adott két darab százast, előlegbe. No, gondoltam, meglepem az én kis anyuká­mat, veszek egy szép libát, hadd örüljön ne­ki. A nagycsarnokban ki volt írva, hogy pe­csenyeliba leszállított áron. Ez kell nekem, vettem egy ötkilósat. Aztán ott helyben fel­hajtottam kétszer három decit tisztán, a jó vásár örömére. Hazáig még három italboltban tettem tiszteletemet. A Kulacsból már úgy vittem a libát nyakánál fogva, a hátamon. A papírja valahol elveszett. Mondom az én kis anyukámnak, hogy elpilledtem egy kicsit, de mire a mája kisül, költsön fel. Nem költött, de felébredtem a felséges szagokra. Még a nyálam is úgy csurgóit, mint annak az orosz tudós kutyáinak a csengő szavára, ahogy a tévében láttam. Kitápászkodok a konyhába, várom a májat, hát nincs. Az is elveszett. Útközben. Tetszik tudni, kisnagysád, nemcsak azért iszok én, mert ügyi, a port le kell öblíteni, nehogy megártson a tüdőnek, hanem a hideg ellen is. Az ember munka közben megizzad, megfázik és kész a baj. A mesternek, persze, könnyű! Fiatal, meg sportember is. Nem vesz az télire, csak ötven kiló szenet. Aztán, ha fázik, zsákostul a hátára kapja, s addig sza­ladgál vele fel-alá, amíg kimelegszik. Tudom én, hogy nem vón’ szabad kocs­mába járni, csúnya dolog, miegymás, de mit csináljak, ha olcsóbb, mint az étterem?! Az­tán járjak úgy, mint az egyszeri ember? Be­megy egy úr az étterembe. A pincér lesegíti a kabátját, fogasra akasztja s hozza az étla­pot: tetszik parancsolni? Hozzon egy tányér Üjházi-tyúklevest. Igenis, kérem. Jön vissza a pincér, sajnos, nincs. Akkor hozzon egy bográcsgulyást. Igenis, pincér el. aztán visz- sza: sajnos az sincs. Akkor hozza a kabáto­mat, szól az úr dühösen. Igenis, mondja a pincér, de máris jön vissza: sajnos, kérem, már az sincs! Hát ezért menjek én étterembe? Mikor a kuncsaftok is megkínálják az embert? Nem azért mondom, kisnagysád, de a szemelt riz- ling, amit az imént tetszett adni, igen jólesett. Csak egy baja van: úgy itatja magát, sze­gényke ... Nyíri Éva vékenységet fejtenek ki egyes szerveken belül? A brigádjelentések a megyei vb-hez kerülnek — először tárgyalják majd 1960 óta az ifjúság helyzetét. A felméré­sek július 10-én érnek véget. Berla Ferenc elmondta még, hogy a 15 KISZ-fiatal — pili­siek és monoriak — befejezték a zánkai úttörőtábor építését. Hétfőn már meg is érkezett a tábor területére az első turnus. Sokat dolgoztak itt a KISZ-esek, de megérte! — a kis úttörőket csodálatos tábor várja a Balaton partján. (k. zs.) KESZTOLC Régi hamispénzverde nyomoznak" a barlangkutatók Kesztölc határában vertek tábort a Fővárosi Tanács bar­langkutatói. A nagy tapaszta­latokkal rendelkező barlangá­szok, akiknek a nevéhez fű­ződik a budapesti Báthori- barlang feltárása, — most az Esztergomi Múzeum kutatá­saihoz nyújtanak segítséget. Kesztölc az ország egyik legrégibb települése; az írásos bizonyítékok szerint már 1075- ben lakott hely volt. Sok száj- hagyomány és korábbi kuta­tási adat arra utal, hogy ez a vidék a múzeológusok, nép­rajzgyűjtők valóságos „kin­csesbányája” lehet. így például Kadics Ottokár, a hazai barlangkutatás atyja, 1912-ben a Kesztölc feletti he­gyekben, a Leány- és Legény­barlangban, valamint azok környékén több olyan leletre bukkant, amely igazolja azt a feltevést, hogy itt a középkor­ban nagy hamispénzverde mű­ködött. Elsősorban ezek után „nyomoznak” most a barlang- kutatók — Horváth Istvánnak, az esztergomi Balassa Múzeum régészének irányításával. VÁC Politechnikából vizsgáztak - a tanárok Négy év fáradságos munká­jára tettek pontot Vácott a Konstantin téri középiskolai kollégium nagytermében. Pest megye általános iskoláinak tanárai és tanárnői közül öt­venegyen — vizsgáztak írás­ban és szóban. Varrásos, rajzos, tervezés, kézimunka volt a vizsga anya­ga. Balogh József, az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa volt a vizsgabizottság tagja. Meghallgatta a beszámolókat Csizmadia György megyei szakfelügyelő is. A lelkiismeretes felkészülést bizonyítja, hogy a negyedéve­sek 4,4 átlagot értek el. A két­hetes bentalakásos tanfolyam végén kézhez vett bizonyít­vány jogosítja őket a háztar­tási ismeretek és a gyakorlati foglalkozások tanítására és le­vezetésére az általános isko­lákban. A hallgatók köszönetét mondtak Tóth Lászlóné évfo­lyamvezetőnek, Koller György- nének, s a többi előadó tanár­nak. Jutott az elismerésből Molnár Sándor kollégiumigaz­gatónak is, aki a gondos ellá­tást és a zavartalan felkészü­lést biztosította számukra. NAGYKOROS Emblémás emléktárgyak A Nagykőrösi Faárugyár serényen készül a város 600 éves jubileumára. A gyár a Cifrakertben pavilont állít fel, amelyben körösi emblémával ellátott dohányzókészleteket, s más ajándék- és emléktár­gyaikat állít ki, amelyeket a látogatók meg is vásá­rolhatnak. A vállalatnál Bűz László igaz­gatóval beszélgettem. — A bútorgyártás területén — mondotta — nagyobb ará­nyú átszervezést hajtottunk végre, aminek eredményeként májusig 530 ezer forint nyere­séget értünk el. — Bútorgyártmányaink sorában keresett cikk lett az új „Nelly” hármas szek­rény, úgyszintén népszerű a kom­binált szobaberendezés, mely Nelly szekrényből, kétszemé­lyes heverőbői, vitrinből, asz­talból, székekből és ágynemű­tartóból áll. — Fontosnak tartjuk érté­kesítési hálózatunk kiépítését is. A pipagyártmányok között a világpiacon nagy a versen­gés, ezért rátértünk az ízlése­sen megkonstruált dohányzó­készletek és más ajándéktár­gyak gyártására is, melyeket az idén már a fővárosban és a Balaton környékén is áru­sítunk. — A folyó évben 3 és fél milliós beruházással építjük ki siratói telephelyünket. Dol­gozóink egészséges pihenésé­nek biztosítására Cserkeszőlőn 8 személyes üdülőt építettünk, melyet július 12-én nyitunk meg. A vietnami nép küzdel­mének segítésére, vietnami műszakokat tar­tottunk, mely 12 ezer forintot eredmé­nyezett — fejezte be a beszél­getést az igazgató. (kopa) ABONY Nyitány: a zöldbab A piacokon megszaporodtak a zöldségfélék, ami már való­ban a nyár jele. A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi előkészí­tő telepén — szintén a nyár jeleként — a napokban kezdő­dött el a főszezon. Első szállít­mányként több száz mázsa zöldbab érkezett és érkezik is, folyamatosan. Mint Kovács Imre, az előkészítő telep veze­tője elmondta, a babot a sár­gabarack, majd később a tisz­tításra, felezésre váró őszi­barack követi. A sárgabarack- alapkészítményből sok jut ex­portra is. Az abonyi telep jelentős munkalehetőséget kínál a mintegy négyhónapos szezon idejére. Általában asszonyo­kat foglalkoztatnak, kötetlen munkaidőben, 1600—1800 fo­rintos átlagkeresetért. Lovascsapat a szántódi révnél Népes, nagyobbrészt külföl­di turistákból álló lovascsa­pat kelt át szerdán a szántódi révnél kompon a Balatonon. A „lovas turisták” ötnapos, hosszabb túrára indultak Sió­fokról, Szántódon át Keszt­helyre. Másodszor virágzik az akác A szokatlanul aszályos nyárban érdekes természeti jelenségeket figyeltek meg a Körös-vidék lakói: Gyulán, valamint Békéscsaba és Doboz között az országút mentén több akácfa másodszor hozott virágot. A fehér fürtök ugyan­olyan illatosak, mint a tava­sziak. Az idős emberek az aratáskori akácvirágból hosz- szú, száraz őszre és bő kuko­ricatermésre következtetnek. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari KT5Z felkéri megrendelőit, hogy javítóüzemeibe 1968. január 1. előtt javítás céljára leadott tárgyaikat legkésőbb július 31-ig VEGYÉK ÁT, mert ellenkező esetben azok kiselejtezésre kerülnek. Az otthagyott tárgyak értékéért felelősséget nem vállalhatunk. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, motorszerelő, hegesztő, asztalos, kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, kazánkezelöket. kompresszor-kezelőket, férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás munkahét van, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Felveszünk továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre, külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom