Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
MS T HEGY zJCi'rlaD 1968. JULIUS 25. CSÜTÖRTÖK A zsámboki gazdasági csoda Azt mondják a Gödöllői Járási Pártbizottságon, hogy aszály ide, szárazság oda, még szabályos időjárás mellett sem lehetett volna sokkal eredményesebb az aratás, mint amilyen volt Zsámbokon a Petőfi Tsz-ten. Bajnóczi Márton tsz-elnöknek viszont más a véleménye: — Nem vagyok elégedett az eredménnyel — így szól és az arca szinte komor. — Egy hónappal aratás előtt még 25 mázsáért sem adtuk volna oda egy hold búzánk termését, aztán, hogy kicsépeltük már a2 egészet, most kiderült, hatszáz holdas búza vetésünknek mindössze 20 mázsa 58 kiló a holdankénti átlaga. — Ez is kész csoda! — szólal meg Mezei József elnökhelyettes. Az ám, csakhogy egyben a tsz párttitkára is, némileg szokatlan tehát, hogy csődét emleget. Jókedvűen nevetve hozzáteszi azonban, hogy minden csodát meg lehet magyarázni, ezt viszont rábízza Normann Lászlóra, a főagro- nómusra: — Alapos műtrágyázás, tala jelőkészítés, minimálisan öt centiméteres vetési mélység, holdanként 165 kilogramm, 99 százalékos csíraképességű vetőmag, végül helyesen adagolt tavaszi fejtrágyázás, ez a magyarázat. Amit pedig a búzánkért kaptunk, annyi a pénz, hogy megérte a ráfordított költséget, fáradságot. A Terményforgalmi ugyanis a zsámboki búza alacsony nedvességtartalmát és egyéb jó minőségi tényezőit felárral méltányolta. Mégpedig annyival, hogy a 305 forintos má- zsánkónti alapárat megtetézte és 312 forint 62 fillért adott érte. — Ehhez azonban még hozzá kell számítani mázsánként a 30 forintos adókedvezményt — figyelmeztet a főagronómus és [ többször is megismétli: — Ilyen ár mellett aztán már érdemes búzát termelni, jól kifizetődik. — Ha csak annyi termett volna, mint tavaly — sóhajt az elnök. — Holdanként egy mázsával többet takarítottunk be. — De az nem volt csoda — vágja rá a párttitkár —, mert tavaly esőt is láttunk. Tíz esztendei átlagban számítva 380 milliméter csapadék hullott évenként a zsámboki határra, idén meg, mostanáig csupán 124 milliméter, az. is inkább télen, mint tavasszal vagy nyáron. A múlt napokban a szomszédos Vácszentlászló földjét jól megáztatta az eső. Annyi volt a víz, hogy a két községet elválasztó út árkából ki is csapott valamennyi, de csak mutatóba a zsámboki határ szélére. Ugyanakkor a zsámboki határ egy csepp vizet sem kapott. Akkor még a 236 holdnyi árpát vágták. Hát az is csoda, hogy azon 22 mázsa 20 kiló lett a termésátlag. Igenám, csakhogy a 300 holdas zöldborsó jóformán teljesen meg- semisült. Olyan tábla is volt benne, amelyik a vetés után esőt nem látott. Egymillió forint bevételkiesés, ez lett az eredmény. Másodvetéssel próbálták menteni a veszett fejsze nyelét. Itt-ott a kukoriKakukk „Jópofa”, sőt ravasz madárnak .ártják a kakukkot. S nem is elsősorban azért, mert becsapja a babonás, hiszékeny szerelmeseket a „hány évig él a kedvesem?” kérdésre válaszoló száz harsány „kakukk” kiáltásával, hanem mert „daj- kaságba” adja a tojásait: más madaraikkal költeti ki és nevelteti fel fiókáit. A nemzetség becsületére szolgáljon az ornitológusok megállapítása, mely szerint más világiájakon akad olyan kakukkja jta is, amely saját fészkében, maga költi ki tojásait, s maga neveli az ifjabb nemzedéket. Nem így — többek között — az európai kakukk, amelyhez a mi hazai állományunk is tartozik. Ökelme kereken 60 madárfajjal „dolgoztat”. Sokszor még a kis odúlakók nehezen hozzáférhető fészkeit is megtiszteli egy-egy tojással. Évente 30—35 „zsarnok- jelöltet” helyez el így, egyenként idegen családoknál. Azért csak egyenként, mert — tudományos kísérletek szerint — két kakukkfiók nem fér egy fészekben: az erősebb kidobja a testvérét is. Mint ahogy az egész fészekaljat kiszórja az egyetlen kakukkfiók, amely rendszerint egykét nappal hamarabb kel ki, mint a dajkamadarak fiókái. Az alig egynapos kiska- kukk munkához fog: pár őrizetlen perc — és a kelőfélben levő tojásokat a hátára veszi a számytö- vei közé, csigavonalban kimászik a fészek peremére és lelöki őket. S ugyanígy bánik el az esetleg kikelt mostoha testvérekkel is. így végül csak neki hordják a táplálékot a balga öregek, míg végül maguk is kiszorulnak az óriásivá nőtt, furcsa fióka mellől. Es az idei fiókák jövőre folytatják az ősi kakukk-ravaszságot: hatvan madárfaj fészkébe csempésznek egy- egy „zsamokjelöl- tet”. NYÍREGYHÁZA Ismét szól a harangjáték Ötévi kényszerpihenő után ismét megszólalt a harangjáték Nyíregyházán. A brémai harangjáték mintájára készült szerkezetet 41 évvel ezelőtt szerelték fel a műemlékké nyilánított evangélikus templom homlokzatára. A második világháború végéig Geppel Tivadar órásmester javítgatta a város többi toronyórájával együtt. Az idős órásmester halála után azonban nem volt kezelője a bonyolult szerkezetnek, a városi tanács kérésére Le- viczki László órásmester vállalkozott a harangjáték rend- behozására. Az ő munkájának eredményeként szólalt meg ismét. Jelzi a negyed- és f:'órákat, az egész órák előtt pedig megszólal egy kis dallam, majd a szerkezet egyik kalapácsa, a húszmázsás nagyharangon elüti az egész órák számát. Óriásharcsa - kiittyogtatóval Másfél órás küzdelem után hozta partra zsákmányát Si- mity Ferenc bajai horgász. A horgára akadt hal ugyanis 216 centiméteres óriásharcsa volt, amely csónakjával együtt majdnem elvitte a szerencsés horgászt. Az értékes példányt a Duna Baja és Szeremle közötti szakaszán csalta horogra úgynevezett kuttyogtatóval. ca még csak ki sem kelt, ahol meg igen, az is csak csenevész hajtás, aligha nő nagyobbra. Hát a paradicsom ? Száznyolcvan holdat ültettek belőle és holdanként 200 mázsás hozamban reménykedtek. Jó, ha hetven-, nyolcvanmázsás termést takarítanak be. — De a paprikánk! Az aztán kész csoda! — lelkesedik a párttitkár és ezúttal ő maga magyarázza meg a csoda nyitját: — Kilencven holdon termeljük, az egészet öntözni tudjuk. Paprikából 1 millió 900 ezer forint volt a bevételi terv, és bár a szedés még ősszel is tart, már az elején, ez idáig 1 millió 175 ezer forintot kaptak azért, amit leszedtek. — De az uborka, az aztán tényleg csoda! — ezt most az elnök mondja jókedvűen. Harminchat holdon termelik, nem öntözik. Terv szerint húsz vagont és 500 ezer forintot hozna, ám már eddig 800 ezer forintot bevettek belőle. Hetenként háromszor szedik, múlt héten öt vagonnal adtak el. Nagy állatállományuknak nagy a takarmányszüséglete. Természetesen a szárazság miatt az abrak- és a szálas takarmány kilátásai egyformán gyöngék. Mégsem szenved hiányt táplálékban a jószág jövő tavaszig, annyi a tartalékuk tavalyról. Járjuk a határt a rekkenő déli melegben makulátlan kék ég alatt. Mindenütt a határban folyik a szorgos munka. Emberi verítéken kívül más nedvesség nem öntözi a földeket. — ötszáz tagunk dolgozik állandóan. Munkájuknak, ha a tavalyinál talán kevesebb, mégis meg lesz a gyümölcse — mondja az elnök. Mutatnak gondosan kapált, de silány kukoricatáblát, az sem kapott esőt vetése óta. Silóba talán jó lesz. Más táblákon viszont az aszály ellenére még mindig erőteljes, szép zöld a már címerét viselő növény. — Egy kis eső még sokat segíthetne — morzsolgat egy fonnyadó levelet az elnök, a párttitkár pedig most nem mosolyog, ahogy a láthatár széléig kémleli végig a felhőtlen menny-boltot: — Tudja mi lenne a legnagyobb csoda? Ha végre esne! Es most, hogy ezt a beszámolót papírra rovom, borús az ég. Nicsak, megjött a várva várt csoda, hiszen esik. Zsámbokon is és felüdül cseppjei- től a kukorica. Szokoly Endre TUDÓSÍTÓINK JELENTIK: A diákok nyári foglalkoztatásáról A legtöbb családiban mindkét szülő dolgozik, ezért nagyon fontos, hogy a gyerek konkrét feladatot kapjon a szünidőben — írja Antal Erzsébet Tápiószecsőről. Tanév vége felé, már évről évre ott sürgölődnek az iskolaigazgató irodájában a nyári gyermek- munkára jogosító igazolványokért. A végzett nyolcadikosok 30 helyi és 20 vidéki kislány szerződött a tsz frissen alakult szövödéjébe. Tehát helyben találták meg a munkalehetőséget és már június közepe óta dolgoznak^ A Tápiószelei Állami Gazdaságban ősszel körülbelül 180 gyerek fog szüretelni. SZENTM ARTONK AT A N, ahogy azt Podgorsek Károlytól megtudtuk, Széchenyi Erzsébet iskolaigazgató nagy körültekintéssel foglalkozott a gyerekek nyári elhelyezkedésével; az eredmény: ha.órás munkára harminc, négyórásra kilenc tanulót vettek fel a helyi ktsz-be, havi öt-, illetve háromszáz forintért. A Kossuth Tsz-ben is többen dolgoznak, teljesítményüknek megfelelő fizetéssel. Jó érzés tudni — folytatja tudósítónk —, hogy kis úttörők szervezetten, nyáron is segítenek tehetetlen öregeknek a ház körül. BUGYI KÖZSÉGBŐL Bai Miklós jelentkezik: Egy ötven fős csoport Balatonon a járási úttörőtáborban tölt két hetet, a telefongyárba 55 kisiskolás került. A szülők így munkára nevelik az emberpalántákat, a gyerekek örülnek az első keresetnek. SZOT beutalóval 'legtöbben DUNAKESZIRŐL mentek nyaralni, számszerint 230-an. A konzervgyár jelenleg 245 középiskolást, 56 általános iskolást foglalkoztat. Most az öszibarackszezon-ban még ezenkívül is alkalmaznak új munkaerőket. Nálunk meg dolgoznak néhányan a kertészetben, építkezésen, sportpályán — válaszol kérdésünkre Solymosi László. A Budapesti Műszaki Egyetem, AZ EGYIK KISKUNLACHAZI TSZ-SZEL kötött szerződést a nyári kisegítő mezőgazdasági munkák elvégzésére. Június 30-án a tsz gyümölcsösében felállított sátortáborok kellemes körülményeket biztosítanak az egyetemistáknak. A lányok gyümölcsöt szednek, a fiúk kazlakat rakna^, zsákolnak és a szakképzettek karbantartják a gépeket A csoportok kéthetenként váltják egymást augusztus végéig. Gulyás Mihály táborlakó jókedvűen nyilatkozik: Tetszik nekünk ez az önellátó gazdálkodás, hiszen teljesítményünk eddig fedezte a tábor összes költségeit, eleget és jókat eszünk. Antomics Józsefné Kiskunlacháza TÖKÖLRÖL a felsőtagozatosok a Pest-vidéki Gépgyárba és a Csepel Autógyárba járnak. A Vörös Csillag Tsz kapásnövények öntözésére alkalmazza őket, a Kertészeti, Szőlészeti Tangazdaságban paradicsomot szednek, vizet hordanak. Bundies Péter szerint a kicsik otthon is ügyesen segítenek. GÖDÖLLŐN nem lehet különválasztani a város és a járás fiataljait. Jól végzett sikeres tanév után üdülnek, építőtáborokban dolgoznak, szórakoznak. A pé- celi, aszódi gimnazisták már év közben nagyon készülődtek a nyárra. A túrái mezőgazdasági szakközépiskola tanulói Csepelen voltak gyakorlaton. A tehetősebbek a Balatonban lubickolnak. A vácszentlászlóiak Mátrafüredre kerék poroznak ott pihenő társaikat meglátogatni. A MŰM 202-es Ipari- tanuló Intézetének 1300 fiatalja folyamatosan veszi ki szabadságát, hogy sokan tsz-ek- hez szerződhessenek. Általában elmondhatjuk, nem tétlenkednek a gyerekek, hasznosan töltik a nyári vakációt. Csiba József Táncdalfesztivál, 1968 Elöl az énekes - hátul a szöveg Jó példáját adta a vállalkozói frisseségnek a Képzőművészeti Kiadó: a táncdalfesztivál hatvan énekeséről még az első elődöntő előtt fényképfelvételeket készített, s a portrékat azzal küldte nyomdábá, hogy velük képes levelezőlapokat formáljanak. Nem is akármilyent. Minden lap hátoldalán közlik a teljes szövegét annak az új számnak, amelyet a képen látható énekes előad a háromszor 20 személyes fordulók során. Természetesen a zeneszerzők nevét e képeslapokon sem tüntetik fel még az elődöntők idején. Már kapható az üzletekben — trafikokban és papírboltokban — a fesztivál első menetében „lefutott” előadók és számok képes-szöveges kombinált kártyája. A majdan döntőbe jutó slágerek levelezőlap-változatán szerepelni fog már a „leleplezett” szerzők neve is. A várható érdeklődésre tekintettel a levelezőlapok példányszámát minden eddiginél nagyobbra méretezték, háromszázezerben állapították meg. Ennek nagyobbik hánya,- da a döntő után kerül forgalomba. KÖNYVESPOLC Hadsereg, honvédelem Az MSZMP katonapolitikája és a magyar néphadsereg A magyar munkásosztály forradalmi élcsapata, a kommunista párt — történelmi felelősségének tudatában — a hatalom megragadásának első pillanatától megkülönböztetett gondot fordított az ország függetlenségének és szocialista vívmányainak fegyveres védelmére. A párt a honvédelem megszervezését és a hadsereg kiépítését, fejlesztését mindig a szocialista építés szerves részének, nélkülözhetetlen feltételéneik tekintette. A szerzők: dr. Zágooi Ernő, Somogyi Gyula, Farkas Ferenc — mint azt a munka belső címe is jelzi — az MSZMP katonapolitikájának és ezzel összefüggésben a magyar néphadsereg fejlesztése társadéiSzófia várja a VIT résztvevőit Légi felvétel Szófia központjáról. Az előtérben a parlament épülete, mögötte a Nyevszki Katedrális. (MTI — Külföldi Képszolgálat) mi-politikai vonásainak vizsgálatára és elemzésére törekedtek. Abból indultak ki, hogy a hadsereg létrehozását és fejlődését meghatározó objektív tényezőik — a nemzetközi osztályharc alakulásiának alapvető tendenciái, a belső társadalmi-politikai viszonyok jellemzői és változásai, valamint a hadügy szintje és fejlődési tendenciád — nem közvetlenül és automatikusan, hanem a politikán, jelen esetben a honvédelmi és katonapolitikán keresztül érvényesülnek’ illetve fejtik ki hatásukat. A szerzők népszerű formában, tudományos igénnyel tárgyalják a marxizmus—lendniz- mus a szocialista hadsereg kiépítésének szükségességével, jellegével, funkcióival és fejlődésével kapcsolatos tanításait. Sokoldalúan és újszerűén elemzik a Magyar Szocialista Munkáspárt katonapolitikáját s annak kialakulását. Részletesen taglalják a magyar néphadsereg minőségi fejlesztésének kérdéseit, eredményeit, további feladatait és problémáit rámutatnak, hogy hadseregün! ma már megfelel a korszerű harc követelményeinek. A könyv íród a szocialista építés eredményeként hazánkban végbement mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai változások sokoldalúan vizsgálják a magyar néphadsereg társadalmi szerepére, osztályjellegére és funkcióinak alakulására gyakorolt hatását. Vizsgálják a magyar néphadseregnek a Varsói Szerződés rendszerében betöltött helyét és szerepét, s kitérnek nemzeti és nemzetközi jellegére is. Végül tömören vázolják néphadseregünk fejlesztésének további feladatait. Könyvük az olvasók széles táborához szól közérthető, olvasható formában. Érdeklődésre tarthat 6zámot mind a hadsereg tisztikarában, mind pedig a honvédelmi neveléssel foglalkozó értelmiségiek, párt- és tömegszervezeti propagandisták és aktivisták részéről. A szerzőket és a kiadót éppen ez a cél vezette. Sztena Béla