Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

@©o jíhnea Szakmai tanácskozás Tegnap délelőtt a gyümölcs­termesztés-szekcióüléssel meg­kezdődött az a tudományos ta­nácskozás, amelynek során vá­rosunkban neves szakemberek és tudományos kutatók a nyá­ri gyümölcs- és zöldségter­mesztés üzemi problémáit, a gazdaságos termelést és a kü­lönböző kísérletek eredményét, jelentőségét tárgyalják meg. A mai napon a zöldségter­mesztési szekcióüléssel folyta­tódik a tanácskozás, 25-én pe­dig dr. Róland Bieri mezőgaz­dasági mérnök, a Minoch Pa- rix cég képviselője az „Űj szerves gombaölő szerek” cím­mel tart előadást a művelődé­si házban. Anyakönyvi hírek Született: Szendrei József és Palásti Ilona: Ilona, Gál Sán­dor és Szabó Margit: Sándor, Szilágyi Károly és Illés Irén: Ildikó, Király Imre és Radics Rozália: Imre, Bimbó Ferenc és Szarvas Irén: Zoltán, Bá­lint Béla és Ábrahám Julián­ná: Róbert, Tóbi Lajos ésHup- ka Juliánná: Ildikó, Bakos Dé­nes és Rátóti 'Mária: Krisztina, Kovács Ferenc és Rapi Valé­ria: Ferenc, Ondó Mihály és Káldi Katalin: Mihály nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kovács János és Slillingh Ágnes, Ko- selák József és Szentpéteri Te­rézia, Hompola Ferenc és Bűz Sára, Páhán István és Farkas Erzsébet, Katona Dénes és Hoholczer Ilona, Zsidi István és Juhász Erzsébet, Danka Jó­zsef és Török Erzsébet. Meghalt: Szabó Ferenc (Tör­tei, Zalka Máté u. 6.), Bálint János (Aulich u. 18.), Benyik Károlyné Siroki Erzsébet (Zsí­ros dűlő 8/b), Komonyi Varga Elek (Kossuth Lajos u. 101), Fejes Sándor (Széchenyi tér 12.), Lakatos Balázsné Gulyás Terézia (Patay u. 11.), Farkas Benő (Nyársapát, Nyársapát dűlő 17.), Járó Ambrusné Szűcs Juliánná (Csipvári u. 1.). XII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1968. JÜLIUS 23., KEDD Nagyszerű- gazdag kiállít anyag Mintha egy darab budapesti mezőgazdasági vásárt telepí­tettek volna a Cifrakertbe. Több mint 30 városból és köz­ségből eljöttek a kutató- és kísérleti intézetek, a termelő- szövetkezetek és szövetkezeti kereskedelmi vállalatok, hogy legszebb termelvényeiket be­mutassák. A megnyitás előtti éjszaka több pavilonban haj­nalig dolgoztak, hogy a meg­nyitásra minden rendben le­gyen. És rendben is lett, és a látogatók elismeréssel állapították meg, hogy rengeteg szakértelem, munka és szorgalom kel­lett ahhoz, hogy az idei rendkívüli időjárásban ilyen szép termeívényeket produkáljanak. Az egyik termelőszövetkezeti gazda: Fehér László találóan jegyezte meg a kiállításon: — A legjobb időjárásos esz­tendőben sem igen lehetne en­nél szebb gyümölcs- és zöld­ségféléket kiállítani. A Nagykőrösi Állami Gaz­daság szép görögdinnyéket és a hangácsi homokon termelt kitűnő Borsi-féle rózsabarac­kot hozott a kiállí tasra, ame­lyért a bíráló bizottság arany oklevéllel jutalmazta. Terme­lőszövetkezeteink is kiállítot­ták legszebb gyümölcs- és zöldségtermelvényeiket. A Szabadság Tsz paradi- csomja, tölteni való papri­kája és uborkája arany oklevelet kapott. A Rákóczi Tsz paradicsomját és a Hunyadi Tsz uborkáját ezüst oklevéllel tüntették ki. A Dózsa Tsz egyik brigádve­zetője: Tóth Imre büszkén mu­tatta, hogy ők már érett csemegesző­lőt is hoztak a kiállításra. Kőcserről az Űj Élet Tsz szép paradicsommal és paprikával szerepel. — A kiállító kísérleti gaz­daságok sorában kiemellzedik a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet ceglédi gyümölcsösé­nek gazdag kiállítási anyaga, melyet dr. Nyújtó Ferenc, a gyümölcsös országos hírű osz­tályvezetője állított össze. Üveg hűtőszekrényben mutat­ják be az érés óta hűtőkamrá­ban eltartott kiváló körösi meggy- és kajszibarack-fajtá­kat és a korábban érő új Pándy-meggyhibrideket. Bemutatják az általuk ki­tenyésztett új barackfaj­tát: a kécskei rózsát s a kitűnő új őszibarack jelöltet: a Cegléd szépét, valamint a C 65 jelzé­sű nyárikörte-újdonságot. A Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítő Központja gazdag kiállítási anyagának összeállításában a nagykőrösi 'MÉK is részt vett. Ők a szép gyümölcs- és zöldségfélék ex­portcsomagolását mutatják be. Az alma- és őszibarackos-lá­dákba minden második sor gyümölcsöt egyenként szép magyaros díszítésű selyempa­pírba csomagolnak, mint az olaszok a narancsot. A kiállítás zöldség- és gyü­mölcstermelési része mind anyagában, mind pedig a ren­dezés kivitelében dísze a 600 éves Nagykőrös jubileumi ren­dezvénysorozatának. (kopa) Sláger és divat Július 25-én a cifrakerti szabadtéri színpadon, fővárosi művésziek felléptével sláger- parádéra kerül sor. A műsor­ban közreműködik a Kék Csillag tánczenekar, Pécsi Il­dikó színművész, Mikes Éva, Payer András, Kozák Péter táncdalénekesek, és Molnár Margit, a Tv riportere. A közönség részére bizo­nyára nagy élményt jelent majd Pataki Ferenc fejszá­molóművész hatásos produk­ciója. A slágerrevű keretében a Pest megyed Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat leg­újabb termékeit vonultatja fel, fővárosi ruhaszalonok ma- nekenjeinek közreműködésé­vel. A műsoros divatbemutatóra a kiskereskedelmi vállalat boltjaiban és a művelődési ház irodájában biztosítható a jegyek elővétele. A gyümöícsíermelő Nagykőrös EGYESEK SZERINT Nagy­kőrös környékén már a hon­foglalás korában is volt gyü­mölcstermelés. Ezen állításu­kat Béla király névtelen jegy­zőjének a honfoglalásról írt krónikájára alapítjuk, amely­nek a tetétleni táborozást kö­vető eseményeket tárgyaló fe­jezete tartalmazza, hogy Ár­pád vezér és vitézei „a Kör- tély-tó” és „Gyümölosény- erdő” mellett táboroztak 24 napig. A szőlőkultúra kezdete a honfoglalás előtti időkig vezethető vissza. HONFOGLALÓ ŐSEINK már ismerték a birset, mál­nát, körtét, 1607. december 1- én kelt Ali budai basa pecsé­tes levele, amely büntetést he­lyez kilátásba azoknak, akik Nagykőrös lakosadtól a bort elszedik. Az 1626. évi városi számadásokban olvasható, hogy a városi tanács almát küldött áj ondókba a szolnoki bégnek. Evlia Cselebi török utazó és író (úgy látszik, a riporterség nem új keletű foglalkozás) 1660. körül jegyezte fel, hogy Nagykőrösön sok fokhagyma és vöröshagyma termett. 1678. évi városi jegyzőkönyvek „Me­zei kert" és „Város adománya kert” elnevezéseket tartalmaz­nak. A törökök közvetítésével is sok gyümölcs és zöldség ke­rült hazánkba, így Nagykőrös­re is. A kálmánkörte, a kadar szőlő, a turkesztánii dinnye, a görögdinnye, az uborka. A svájci Gesner Konrád 1561 - ben írt kertészeti munkájában az akkori magyar gyümölcs­kivitelt is leírta: sok cseresz­nyét, kajszit, körtét, szilvát, szőlőt vittek külföldre Ma­gyarországról, így Nagykőrös­ről is. Bél Mátyás történetíró je­gyezte fel Nagykőrösről, hogy a szőlők között gyümölcsfák voltak, veresbora igen kedves ízű, egészséges ital (ezen vé­leményével ma is sokan egyetértenek). Sigrai Mihály nagykőrösi származású iskolamester, ké­sőbb huszárgenerális huszár­jai a hollandiai konyhaker­tészkedést megtanulva haza­térésük után a salátatermelés elterjedését segítették elő. 1799-BEN 205 szeszfőzde volt Nagykőrösön,, melyek évi ter­melése elérte a 14 ezer hekto­litert is. A nagy gyümölcster­mések feleslegeit ebben az időben főleg szeszfőzéssel hasznosították. Ez időben az elhomokosodás veszélye vetet­te előre az árnyékát. 1807-ben az országgyűlés is foglalko­zott a futóhomokveszéllyel. 1810-ben 410 hold homokföldet adott a városi tanács gyü­mölcs- és szőlőtelepítés céljá­ra a kérelmezőknek a futóho­mok megkötésére. 1817-BEN VETTE MEG Nagykőrös Nyársapátot és ki­osztotta telepítésre. 1888-ban már országos kiállítás volt Nagykőrösön a kertészeti ter­mékek részére. A város zöldség-gyümölcs termelése fejlődését elősegí­tette az 1870—73. évi közlege­lőfelosztás, de legjelentőseb­ben a vasúti forgalom, mely 1853. szeptember 1-én indult meg Nagykőrösről és lehető­vé tette a távoli piacok eléré­sét. NAGYKÖRÖS KORÁN fel­ismerte a kerti gazdálkodás jelentőségét. Az 1855. évi Bu­dapesti Országos Kiállításon a nagykőrösiek 29 díjat nyertek zöldség-gyümölcs terményeik­kel. 1870-ben alapította váro­sunkban Benedek József élel­miszer-kiviteli cégét, mely je­lentős gyümölcs-zöldség ex­portot bonyolított. 1888-ban alapította váro­sunkban Papp Gedeon tanító faiskoláját, mely az ország harmadik legnagyobb faisko­lájává fejlődött és évi forgal­ma 1938. évig elérte az 500 ezer darabot. 1883 után a hegyvidéki sző­lők filoxera (szőlőtetű) miatt pusztulása is a homoki szőlő­gyümölcs telepítés fejlődését segítette elő. EBBEN AZ ÉVBEN végez­te nagyobb szőlő-gyümölcs te­lepítését B. Tóth Ferenc. Mun­kája nyomán Nagykőrös és Kecskemét az alföldi gyü­mölcskereskedelem központja lett. A nagykőrösi saláta, uborka, meggy Európa-szerte ismert és keresett volt. Nagykőrös rendezte az első A KIÁLLÍTÁS Petőfi Tsz: Másodvetésekkel biztosítják a takarmányt Aratás után — Vágják a silót A Petőfi Termelőszövetke­zetben Erdei János üzemgaz­dásztól és Jánosi Gyula párt­titkártól érdeklődtünk: ho­gyan hasznosítják az aratás után felszabaduló földterüle­tet? — Az aratást befejeztük és 732 holdon, amelybe a borsó­tarló is beleértendő, most fo­lyik nálunk a tarlóhántás. Másodvetésként 75 holdon szudáni füvet vetettünk, amely az őszi árpa helyére került. Igaz, hogy kikelés után körül­belül 10 centis nagyságnál csapadék hiányában megállt a növekedés, de a legutóbbi esős napok óta örvendetesen javul. Most lterül földbe 100 holdon a silónapraforgó. A napokban felülvizsgáljuk a kukoricatáb­lákat és ahol kisült a növény­zet, onnan a terményt kivág­juk és lesilózzuk, helyére pe­dig silónapraforgőt teszünk. — Milyen lehetőséget hasz­náltak még fel a takarmányo­zási gondok enyhítésére? — Az Árbóz-tóban levő zöld anyagot folyamatosan vágjuk, mert nagyszerű siló készül belőle, hiszen még gyenge a növényzet. — Hány vagon takarmányt jelent ez? magyar gyümölcsértékesítési kongresszust 1925. április 17- én. 1896-ban létesült a város­ban a Gschwindt Rt. bor- és gyümölcsszeszfőzdéje, mely 1924-ben zöldség-gyümölcs konzervek gyártását is meg­kezdte. Termelése 1945-ig nem haladta meg a város másik ki­sebb konzervüzemével együtt az évi 600 vagon konzervet. 1926-ban 119 gyümölcskeres­kedő volt Nagykőrösön. FELSZABADULÁS UTÁN a konzervgyár 1948. évi államo­sítása a nagyarányú fejlesztés kezdetét jelentette. Ma a Nagykőrösi Konzervgyár az ország legnagyobb konzerv­gyára, évi 8500 vagon terme­lésével 720 millió forint ter­melési értéket állít elő, éves átlagban 3600 dolgozója van. A kertészet a mezőgazdasági kultúra fokmérője. Ezen a téren Nagykőrös szép ered­ményeket ért el. A kerti kul­túra a nép szorgalmának kö­szönhető. A nagykőrösi ter­melőszövetkezetek 1967. évi zöldségtermelési eredményei közül megemlítem a nagykő­rösi Szabadság Termelőszövet­kezet kataszteri holdankénti 95 mázsa uborkatermését, 29 409 forint/holdankénti be­vétellel, mely országosan is kiváló eredmény. MA IS HELYTÁLLÓ, amit Erdei Ferenc a Futóbomokban írt: Ha versenyre kelnének városaink, hogy ki mit tud tö­megben szebben, jobbat, vál­tozatosabbat produkálni, alig­ha kerülné el egyik is Nagy­kőröst. Dr. Konrád Zoltán ■ — Tizenöt-húsz vagonnyi í melaszos vízzel lelocsolt siló­hoz jutunk, ami a jelenlegi AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT nagykőrösi üzemvezetősége felvesz villanyszerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat JELENTKEZÉS az üzem- vezetőségen: NAGYKÖRÖS, KOSSUTH LAJOS U. 72. jószágállományunk egyhavi takarmányszükségletét jelenti. (fehér) Sándor Pál. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor:' Magyar hír­adó. Holnap küszöbén. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Köszönetét mondunk mind­azon rokonoknak, jó ismerősök­nek, szomszédoknak, és külön köszönetét a Göngyöleg-telep dol­gozóinak és vezetőinek, hogy feleségem temetésén részivet­tek, sírjára köszörűt és virágot helyeztek, ezáltal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, özv. Járó Ambrus, Ottó, Jancsika, Lacika. Ezúton mondunk köszönetét dr Rétsági Oszkárnak és nejé­nek. feleségem elhunyta alkal­mával kifejezett részvétükért, özv. Jaró Ambrus, Ottó, Jancsi­ka és Lacika. Ezúton mondunk köszönetét a városi pártbizottság és a nö- tanács dolgozóinak, feleségem. Járó Ambrusné elhunyta alkal­mából nyilvánított részvétükért és ezúton való fájdalom enyhí­téséért. özv. Járó Ambrus. Ottó. Jánoska, Lacika. Vasas SC Budapest—Nagy­Körösi Kinizsi 32:17 (15:11) A Kinizsi Sportkör új vö­rös salakos, 21-szer 42 méte­res, nemzetközi méretű ké­zilabdapályával kedveskedett e sportág kedvelőinek. A nyi­tányt a fővárosi Vasas férfi NB I-es kézilabdacsapata tet­te még ünnepélyesebbé. A helyi együttes Kecskeméti — D. Kovács F., Zubány (6), D. Kovács L. (2)^ Vikartóczki (1), Danes (1), Szűcs I. (3) összeállításban kezdte a küz­delmet: később a kapuban Szabó S. és Bakó a mezőnyben Maczkó, Nagy (1), Varsányi és Szőke szereplésére is sor ke­rült. A Kinizsit a jelenleg ka­tonák (Szabó S., Nagy Av és Varsányi) erősí­tették tehát a Vasas teljes NB I-es csapatát szerepeltette. A megilletődött helyiek az elején tisztelték ellenfelüket és az 5. percben már 3:0-ra vezetett a Vasas. A Kinizsi igen jó összjátékkal a 10. percben 6:4-re vezetett, majd 7:7 után (14. perc) mindkét csapat igen jól kijátszotta a labdákat, a Vasas magas já­tékosai jól védekeztek és 4 gólos vezetést szereztek. A pesti csapat a játék első ré­szében sok kapufát dobott, míg a körösiek igen jól ki­használták helyzeteiket. A második félidőben na­gyon nehezen lehetett átját­szani a Vasas jól blokkoló védelmét és a fővárosi csa­pat magasabb, de létszámban is több átlövőjével, szép ak­ciókkal, nagy rutinjával nö­velte előnyét. A mérkőzés sportszerű jellegére jellemző, hogy az egész mérkőzésen mindössze három 7 méterest ítélt a játékvezető, kiállítani pedig nem kellett senkit sem. A Kinizsi egész csapatét megdicsérjük jó játékáért, hi­szen a mérkőzés képe nem mutatott nagy különbséget a két együttes között. Mégis megemlítjük még külön a két kapus: Kecskeméti és Szabó Sándor jó védéseit, valamint Zubány és Szőke átlövéseit, Szűcs István és D. Kovács László mezőnymunkáját. A mérkőzést Sütő vezette (jól), méltó segítője volt a góljelző Békési. A Kinizsi edzője, Kucher József is igen örült a csapat jó teljesítményének. Jó össz­játékkal a i vártnál jobban megszorították a Vasast a fiúk, s ennek örülök én is — mondotta. S. Z. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Bohóc a falon. Jókedvű film. Kamaszokról. Rendezte: KézHabdapálya-avatón

Next

/
Oldalképek
Tartalom