Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

NAPI TÜSKE Érdekes, hogy nincs főbb gondunk, mint az évszáza­dok óta tenyésztett orosz­lánunk farkán vitatkozni. A vasárnapi számban meg­jelent nagy faroktörténet! elemzés végeredményekép­pen kétfarkú a jelképünk. Csak azt nem tudjuk, hogy hogyan lett az, amikor 1546-ban, 1626-ban és 1764-ben és az okleveleken 1900-ig egyfarkú volt? Vagy arra gondolt Alilech- ner vésnök, hogy legyen min vitázni 1968-ban? Egy kérdés még nyitott: miért ordít az oroszlán? Engedjék meg, hogy meg­fejtsem ezt a rejtélyt is: — mert ketté van hasítva a farka! —in — PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ABONYI KRÓNIKA A boltok már a tanévre készülnek A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEOu XII. ÉVFOLYAM, 171. SZÄM 1968. JULIUS 23., KEDD A kóstolóknak ízlett, mégsem rendelik ÚJ FELVÁGOTTAKAT KÉSZÍT A HÚSÜZEM Hetenként háromszor érkezik a friss áru Még több mint egy hónap választ el a tanév kezdetétől, ennek ellenére az ÁFÉSZ boltjaiból már kedvező hírek érkeznek. A 18. számú Papír- és Iró- szerbolt vezetője, Katona Lajos elmondta, hogy az általános iskolások fü­zetcsomagjainak árusítá­sát már e hó 25-én meg­kezdik. A gimnazisták füzetcsomag­ját a vásárláskor állítja ösz- sze a bolt. Nincs és nem is lesz hiány iskolaköpenyek­ben sem. A készruhabolt már árusítja a diákok viseletét, a köpenyeket, sötét szok­nyákat, fehér és világos­kék blúzokat, ingblúzokat. A tankönyvek árusítása augusztus 20-a után kezdődik. Ezt a 20-as számú bolt végzi, Plusz egy kendő Igaz, nyárutó felé közele­dünk, mégis nagy a forga­lom az áruház fürdőruha­polcai előtt. Ügy látszik, a vevők a jövő nyárra is gon­dolnak, mint ahogy az áru­ház vezetősége a vevőkre: a fürdőruhához egy tarkamin­tás kiskendőt mellékelnek — ingyen. Figyeltem: volt olyan, aki a csomagolás láttán lapo­san pislogott, mint aki nem akarja észrevenni a kiszolgáló — szerinte — tévedését. Pedig ezt a kedvezményt nem tart­ják titokban, mindenkinek tudomására hozza a kis fel­irat: kendőajándék. Egy idő óta az élelmiszer- boltokban, újabban az áru­ház csemegeosztályán is a Ceglédi Húsipari Vállalat ké­szítményeivel találkozhatunk. A tartósított húsáruk szoká- i sós választéka mellett most újabbakat hoztak forgalom­ba. — Kurrens készítmények­kel is próbálkoztunk — mondta a húsipari válla­lat áruforgalmi osztályának vezetője —, azonban ezekből igen kevés megrendelést ka­punk. A ceglédi fagyasztók nehezen válnak meg a régi készítményektől. Még min­dig az úgynevezett „vizes­árukat”, a krinolint, a pári­zsit és a kolbászféléket vá­sárolják szívesebben. Pedig — és nem is drágán — ezen­kívül még nagyon sok ínyenc- falattal tudnánk szolgálni: a nyelvkockával, a gépi karajjal, sonkaszalámival, gépsonkával, ami mind a korszerű táplál­kozáshoz tartozik. A tartósí­tott készítmények közül első helyen szerepel a gyulai kol­bász és a téliszalámi. Pedig újdonságaik ismerte­tésére díjtalan kóstolót is ren­deztek, abban a reményben, hogy így népszerűvé válnak készít­ményeik. A kóstolók népes tábora kivétel nélkül elisme­résben részesítette az ízle­tes falatokat, a kereskede­lem eddig mégsem adott na­gyobb mennyiségre megren­delést. Ruhák — pénztárcáh mérve Az első héten egymást kö­vették az események az új áruházban. Nem sokat csök­kent az emberáradat sem: aki nem vásárolt, az is betért kicsit nézelődni, tájékozódni. A hét végén divatbemutatót tartottak a Kossuth Művelő­Estefelé... Pillan tás az Minden ablak nyitva, mégis alig jön be friss levegő. Meleg van a lakásban. Széket viszek ki az erkélyre. Könnyű szél lengedez. Jó a kilátás innen a második emeletről. Előttem Cegléd egyik új lakó­negyede, modem házso­rok. Éppen a napok­ban kapott kőbe vésett nevet: Fáy András telep. Persze, a legtöbben így ismerik még: „A régi kertészet helyén épült...” Alattam nagy tér. Ez lehetne a környék zöld szigete, fejnek, tüdőnek frissülést adó pihenő­hely. De egyelőre még nem az, hiába a kérés. Hangulatrontó, szépségbántó rész. Egyszerűen: szeméttelep. Közepén méteres gazzal, szá­raz kórokkal benőtt domb. Cserepek, vasdarabok, téglák. A gyerekek „.háborúsdit” ját­szanak itt. Valóban, erre ki­tűnő a terep, és — még ve­szélyes is! Milyen egyszerű lenne: felszántani, fűvel be­vetni, fákat ültetni, padokat állítani. A délutáni nap a bal oldali házak erkélyeire tűz. A szél­sőn, egy lány napozik. Olvas. Gyakran látom. Nem tudok róla semmit, nem is beszéltem még vele. Pedig ismerős. így messziről. Mindig ott ül, néha idenéz, talán mosolyog is. Rö­vid haja van, szép az arca. A naponta elém táruló képhez tartozik. Ha nem jön ki, vá­rom. Odébb, az első emeleten egy asszony tereget. Biztosan nagymosás volt, mert a hosszú kötélen sok ruhát csapkod a szél. A harmadik épület tete­jén valaki mászkál. Sűrű so­rokban állnak a tv-antennák, mint az erdő. Mit csinál? Le­hasal, kúszik a széléhez. A csatornát tisztítja, félve, ka­paszkodva. Most nyílik alatta az erkélyajtó. Kislány jön ki, énekel, kezében kanna. A virá­gokat locsolja. Szemben vannak a kétszin­tes, kertes házak. A kis portá­kon vetemények. fák zöldell­nek, hangulatos környezet. A lakások mögött, a teraszokat virágokkal ültették körül. Az elsőn, kint ül a család. Olvas­gatnak, beszélgetnek. A szom­szédjukban. idős néni szundi­kál kényelmes karosszékben, öt is látom mindennap. (Érde­kes, valójában mindenki isme­rős itt egymásnak. Naponta találkoznak pillantásaink, igaz ■messziről, az erkélyekről. Ám, ha az utcán közelebb kerülünk egymáshoz, sokszor, mint ide­geneknél, a köszönés is el­akad.) Az egyik kertben dol­goznak, fürdőruhára vetkőzve. Talán nem is munka ez, a napi elfoglaltság után biztosan jól­esik a levegő, a mozgás. A két házsor között, széles utca ala­kult ki. Asszonyok beszélget­nek hangos csoportban. Fö­löttük az erkélyen kisgyerek nevetgél, kosárban csücsül, amíg készül a vacsora, kitette az anyja. Láthatóan élvezi a kilátást, indulna lefelé, de a rácson csak pici kezei és lábai férnek ki. I Jobbra a legújabb épületsor ' zárja le a képet. Az év elején i költöztek be a lakók. Emlék­szünk, milyen sok panaszuk volt az elején! Most már teljes az öröm: van víz, villany. Az egyik házból hangos szavak törnek elő, és visszhangoznak a falakon. Hát ilyen is előfor- j dúl néha errefelé, a szürke I hétköznapokban! Amásiklép- i csőház előtt teherautó áll. ! Szép bútorokat raknak le. Lo- j vas kocsi érkezik. Púposra ! pakolták szénnel, fával. Lám, ' a gondosabbak már beszerez­ték a téli tüzelőt. Nekilátnak berámolni. Néhány lapát után, fekete kéményseprők lesznek. Lassan besötétedik. Felnyit­ják fényszemüket az ablakok. Alig látni már embereket. Itt a vacsoraidő. Kezdődik a tv- műsor. De más oka is van. hogy gyorsan csukódnak az ajtók. Megjelent a környék hívatlan, rettegett „vendég­serege”: a szúnyogok felhőnyi, zúgó, éles szájú, szemtelen ha­da. Azonnal lerohannak min­denkit, és mintha gyorsított burleszkfilmet látnánk: kap­kodunk, vakaródzunk átoktán­cunkat járva. Gyorsan becsukom az ajtót én is. Kohlmayer Ádám dési Ház nagytermében. A rendezésről, a művészek meg­hívásáról a Magyar Hirdető ceglédi 'kirendeltsége gondos­kodott, a ruhákat, fürdőruhá­kat és fehérneműt pedig az új áruház készletéből mu­tatták be a közönségnek. A cél nem a „szívjájdítás” volt, hanem az, hogy ismertessék szebbnél szebb áruikat az ér­deklődőkkel. A kísérő műsor zenéjét a Ki mit tud nyertes Kék Vil­lám együttes szolgáltatta, a ruhákat pedig budapesti ma- nekenek mutatták be. Nagy tetszést aratott a nyári ing­ruha, a diszkréten, ízlésesen bemutatott miniruhák és a frottír strandruhák. Ennél nagyobb sikerük csak az árak­nak volt: nem elérhetetlenek, nem borsosak,, hanem való­ban egy átlagkeresetű ember pénztárcájához szabták őket. A gyufaszál foszforos feje sercegve siklik a skatulya ol­dalán. Irinyi óta hányszor tör­ténik ez így! A kis fenyőlán­gocska cigarettát gyújt meg, tüzet éleszt ételfőzéshez vagy éppen gőzgépkolosszusok ke­rekei lendülnek meg, mikor szikrája pattan. Néha avatat­lan gyerekek, hanyag felnőttek kezében kártékonnyá válik, érlékek, életek pusztulhatnak el miatta. A minap szintén sercent egy emlékezetes gyufaszál az abo- nyi Dohányos dűlőben. A bosz- szú ördögi szikráját pattintot­ták ki belőle. Háztájinak ki­mért, amúgy is soványka lu­cernatermés vált a tűz marta­lékává. Ötcsaládos felnőtt em­ber, Vizner Antal követte el a tettet. Az abonyi önkéntes tűzoltók fecskendője elvégezte már munkáját. Rendőrök hajtogat­ták össze a sáros tömlőket, ők alkották ugyanis a tűzoltóko­csi legénységét, mivel itt ál­landó készenléti szolgálat nincs. Annak kell kivonulni, aki éppen kéznél van a rend­őrségi épület szertárában. A tizenegy éves Vizner Ilon­ka szaladt öt kilométert, hogy jöjjenek, mert tanyájuk is ve­szélyben van. Szerencsére ar­ra már nem terjedhetett át a tűz, csupán a lucernazsarátno­kokat kellett eloltani. A tanya környékén bolyongott a tettes, Vizner Antal is. Erősen italo­sán, a megbánás nyoma sem látszott rajta. — Az enyém volt, azt te­szek vele, amit akarok — haj­togatta. — Ha a gyerek tette volna, megverné, ugye? — kérdi a riasztásra kiérkező állami tűz­oltók parancsnoka. — Csukjanak be tizenöt év­re — hangzik a férfi válasza. Sókkal értelmesebbet nem is tud mondani. — Megdühített az asszony dalolása, mikor hazajöttem — teszi még hozzá —, fogtam a gyufát, és meggyújtottam a lu­cernarakást. Az asszony, Vizner Antalné, sokkal jobban emlékszik. — Ebéd után kukoricát kapálni hívtam a férjemet. Ehelyett inkább a község felé vette az irányt. Hol járt, mint járt, nem tudom, de elég italosán érkezett meg es­tefelé. Nem volt különösebb veszekedés köztünk, sőt igye­keztünk nem szólni hozzá. Ak­kor meg az volt a baj. A Dohányos dűlő lassan el­csendesült. Elszállingóztak a tűzeset hírére odasereglett környékbeliek. No, lesz miről beszélniük ... (Jakab) TAMÁSI TAMAS Mesél a türingiai erdő Az NDK zöld szíve 0 Egy kisN áros sok arca CEGLÉDI APROHIRDETESEK Női munkaerőket 14 éven felüli diák lá­nyokat vesz fel zöld­ségfélék feldolgozásá­hoz a Ceglédi Szesz- ipari Vállalat. _________ C sonka-motor szi­vattyúval eladó. Ceg- léd. Sarló u. 1/a. Eladó Nagyközép út 52. számú ház, szőlő az öregszőlőben. 1900 n-öl területű, beköl­tözhető épülettel. Ér­tekezni -bet a hely­színt- \7 Déli út 65 bü. alatt, Nagy László tulajdonosnál. Kazinczy utca 3. számú ház lakómente­sen, beköltözhetően eladó.__________________ É rték alatt eladó Két szoba, konyha, veran- dás családi ház. 224 n.- öl kerttel. Csemő. Bal­ia dűlő megállónál. Hartyányi József. „Lakatosokat azon­nal felvesz 5 éves szakmai gyakorlattal a Ceglédi Vasipari Ktsz. Jelentkezés: Cegléd, Szabadság tér 5.”_____________________ B ontásból eredő üveg­fal, üvegajtó és tégla eladó. Szolnoki út 50. szám alatt. Férfikerékpár elve­szett július 15-én, hét­főn, este 7 óra körül a Mizsei úton. Becsüle­tes megtaláló adja le a rendőrségre. ________ H ázat, házrészt (átala­kítással is) venne biz­tos jövedelemmel ren­delkező magányos nő. életjáradékkal, vagy 50 ezer forint kp. A többit megegyezés szerint. Cím a Ceglé­di Nyomdában. A Dózsa Népe Termelőszövetkezet szeszfőzdéje a Budai úton bérfőzést vállal Danúvia piros, jó ál­lapotban sürgősen el­adó. Megtekinthető: este 5 után. X., Szél u. 23. _________________ E gy jó állapotban le­vő hálószobabútor sürgősen eladó. X., Felház utca 16._______ Fias üsző eladó. Cse­mő n. kér., 195. szám. Bállá dűlő. Takács. Beloiannisz utca 2. számú ház Pesti út sarkán eladó. ________ K ülső Jászberényi úl 17. számú ház eladó. SZORGALOM Benő két tárgyból bu­kott. Megígérte, hogy egész nyáron tanul. Persze, eszé­be se jut. Mindig csavarog. Láttam a strandon, amint a bikinis lányokat figyel­te tágra meresztett szem­mel. „Hát így tanulsz te?” — csaptam le rá. „No, igen! Ez tanulás. Biológiá­ból buktam és most tanul­mányozom — az anató­miát.” Gúnyosan nevetett. Az egyik este meg a park­ban találkoztam vele. Il­letve velük. Hevesen ud­varolt egy csinos lánynak. Kikerültem, de színpadi gesztusait messziről is lát­tam. Másnap megkérdez­tem. „Ez is tanulás volt?” Fölényesen végigmért. „Az ám, a javából. Szerelmes verseket, idézeteket mond­tam el neki. Tudniillik — magyarból is javítóra ké­szülök!" —yer NEMCSAK A VAKACIÖZÓ gyerekek számára kedves a nyár, a felnőttek nagy része is ilyenkor veszi ki évi sza­badságát, s évről évre mind többen indulnak országjáró körútra, vagy mennek két-há- rom hétre „világgá”. Akinek már letelt a szabadsága, s aki nem juthatott el egy kis kül­földi nyaralásra, javaslom, csatlakozzon hozzám, legalább képzeletben, s induljunk útnak együtt az NDK legszebb vidé­kére, Türingiába! Jó lesz időben megváltani a jegyünket a Hungária ex- presszre, mert ez a vonat min­dig tele, s nem árt a bőrön­dünkbe tenni a könnyű nyári holmik mellé a vastagabb pu­lóvert, a hegymászáshoz nél­külözhetetlen erős cipőt, no és az esőkabátot, mert az időjá­rás könnyen megtréfálja a tá­jékozatlan turistát. REGGEL INDULUNK a Nyugati pályaudvarról, este fél kilenc körül érünk Drezdá­ba. Képzeletben most üljünk a kocsiba, s mire éjfélt üt az óra, megérkezünk Suhlba, eb­be a kedves, Ceglédnél kisebb városba, Suhl megye központ­jába. Tehát már meg is érkez­tünk! Nemcsak a bédekkerekben olvastam, német barátaim is mondták: Türingia az NDK zöld szíve. Valóban varázsla­tos szépségű vidék. Magas he­gyek, gyorsan tovaszökő vizű hegyi patakok, megszámlálha­tatlan kanyarú szerpentinek, s erdő erdőt követ, amerre csak a szem ellát. A hegyek hátán öreg várak, a völgyekben tör­ténelmi múltú, régi városok, s a múzeumok kincsei az elmúlt századokra emlékeztetnek. Suhl jellegzetes kis hegyvi­déki város, palával burkolt faházakkal, meredek, hegyre kapaszkodó, keskeny utcák­kal, körülvéve erdővel s he­gyekkel. Már az első napon, az ismerkedés során kiderült, hogy a hegyek felől, a szer­pentineken érkező egy kisvá­ros sok arcát láthatja, hiszen minden kanyar után változik a panoráma, s szinte eldönt­hetetlen, az előbbi, vagy a mostani kép szebb-e? A MEGYESZÉKHELYNEK elektromos kisgépeket gyártó üzeme, vadászpuskákat készí­tő gyára, no és sörgyára van, s ceglédi szemmel ez nem el­hanyagolható szempont! Na­gyon szép szálloda fogadja a csapatostól érkező turistákat, akik a baráti és a nyugati or­szágokból egyaránt özönlenek. A lakosság egy része a me­zőgazdaságból él. Ezen a ré­szen kevés a művelésre al­kalmas földterület, inkább a hegyi réteken, legelőkön bók­lászó op-art, tarka tehénkék biztosítják a megélhetést. SUHL ÉPÜLŐ város. Az öreg faházak mellett egyre több új, sokemeletes épület nő ki a földből a hegyek lá­bánál. Ott is tudják: minél több embert kell új lakáshoz juttatni, s törekvésük sikerrel jár, százával adják át az ú hajlékokat. Egy tizenkét eme­letes pontház közvetlen szom­szédságában most készül — daru rakta elemekből — a vá­ros modern nagyáruháza, aho: majd minden kapható lesz. (Folytatjuk.) Az öreg házak mellett sok emeletes épület és a készülő új áruház. Lángolt a lucernás a Dohányos dia lobén

Next

/
Oldalképek
Tartalom