Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

Szakmunkástanulókat keresnek! Az abonyi Lenin Tsz a fia­talok jelentkezését várja: bár­melyik munkaterületére me­zőgazdasági szakmunkástanu­lókat keres. A tsz-ben szíve­sen foglalkoznának velük, s ha jól tanulnak, eredménye­sen dolgoznak, a szakmában további tanulásukhoz is segít­séget kapnának. Nyáron is olvasnak Nyáron kicsit megcsappan a járási könyvtárban a fiatal ol­vasók kölcsönzőlelkesedése. Kevesebben járnak, hisz a ti­zenévesek legtöbbje nyaralás­sal, kirándulással, táborozással tölti a vakáció egy részét. Azért most sem'üres a könyv­tár olvasóterme „gyermeknap­kor”. A folyóiratoknak épp úgy van nézőközönsége, mint a legújabb ifjúsági regények­nek. PEST MEGYEI MftLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1968. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK A héten érkeznek az ajtók, ablakok Novemberre tervezték, augusztusra Ígérték — szeptemberben átadják Ma elcsendesedtek a Május 1 Ruhagyár műhelyei, nyolc szalag dolgozói kezdték meg kéthetes megérdemelt pihenő­jüket. Ezekben a napokban I REGGEL HÉT UTÁN Foto: Szabó Divatbemutató - a javából Ezen a héten szinte minden napra tartogatott valami meg­lepetést a városnak az új áru­ház. A hetet kozmetikai be­mutatóval és tanácsadással kezdték, ismertették az új mo­sószereket és ezek használatát a népes érdeklődő közönség­nek. Kedden a csemegeosztá­lyon várta a tejtermékkóstoló a vásárlókat, ma pedig o Kos­suth Művelődési Ház színház- termében rendeznek műsoros divatbemutatót fővárosi mane- kenek és táncdalénekesek fel­léptével. A nyári ruhák és für­dőruhák kollekciója után már az őszi divatból is adnak kis ízelítőt, sőt fehérnemű-bemu­tató is lesz. csak a „szövetesek” gépei za­katolnak, ők két hét múlva zárnak. A néma gépek között most a karbantartó részleg szakmunkásai szerelnek, olajoznak, hogy a visszaérke- zők hibátlan, jól ellenőrzött masinákkal kezdhessék meg munkájukat. — Nemrégiben még úgy számoltunk — mondja Bartók Barnabásné, az üzem párttit­kára —, hogy az augusztusban szabadságolókat már az új üzemrészben fogadhatjuk — ugyanis az alkotmány ünnepé­re terveztük az épület átadá­sát. Sajnos, hiba csúszott a számításba, annak ellenére, hogy a tsz építőbrigádja az eredeti novemberi átadási ter­vet augusztusra módosította, s ezt az időpontot tartotta is. A terv csupán a nyílás­záró szerkezetek hiánya miatt nem válhat valóra, még akkor sem, ha az illeté­kes vállalat az ablakok, ajtók szállításának idejét nem vál­toztatja meg, és a hét folya­mán megkapjuk a megígért ajtókat, ablakokat. Az augusz­tusi átadástól még így sem lesz semmi, de ha ez az ígéret megvalósul, legalább szeptem­ber elején már az új, korszerű műhelyekben dolgozhatnak munkásaink. — Az eltolódott átaciási idő­pont érinti a termelési terv végrehajtását? — Sajnos, igen, hiszen egypár nap kiesés is ala­posan felboríthatja az üzem életét, vele együtt a kitűzött célokat is. S hogy a novemberi átadás helyett augusztust, illetve szeptembert emlegethetünk, abban nagy része van a város vezetőinek is, akik nagyon so­kat segítettek menet közben a hiánycikként szereplő építési anyagok beszerzésében. S ombaton: képviselői fogadóóra Benke Lajosné, a város or­szággyűlési képviselője, szom­baton délelőtt 9-től 12 óráig a Hámán Kató iskola igazga­tói irodájában tartja fogadó­óráit. Erfurti kiállításra készülőditek A jászkarajenői Űj Barázda Tsz vezetősége elhatározta, hogy kertészeti növényei közül paradicsomjával és négyféle zöldpaprikájával benevez az NDK-ban, Erfurtban évenként megrendezendő nemzetközi kertészeti kiállításra. KITILTOTTÁK, MÉGIS VISSZAMENT- MOST ISMÉT BÖRTÖNBE VONUL A foglalkozásnélküli Déska Pál letkési születésű 29 éves j fiatalembert különböző bíró- j KÉMIÁVAL, FIZIKÁVAL: Rossz talajból jó talaj Első tennivaló: a vízgazdálkodás megjavítása MEZŐGAZDASÁGI terme­lésünk sikerének egyik alap­vetően fontos feltétele az or­szág vízviszonyainak, talajai­nak a növénytermesztés köve­telményeinek megfelelő ok­szerű szabályo'zása és rende­zése. Fontos népgazdasági ér­dek, hogy a talajjavítási mun­kálatokkal komolyabban fog­lalkozzunk. Mezőgazdaságunk eredmé­nyeinek fokozásában és lehe­tőségeinek kiterjesztésében nélkülözhetetlen a talajok ja­vítása. A talajjavításinak leg­főbb gyakorlati célja a víz­gazdálkodási és vízszolgáltató képesség megjavítása, vala­mint a tápanyagu-tánképző ké­pesség biztosítása és fokozása. E célokat a különböző tulaj­donságú és adottságú talajo­kon sokszor nagyon különböző módok alkalmazásával érhet­jük el. Rendszerint csak akkor beszélünk talajjavításról, ha az egyszerű agrotechnikai ter­mékegységfokozó eljárásokkal nem, vagy csak igen hosszú idő alatt megjavítható talaj- hibákat kémiai vagy fizikai beavatkozásokkal küszöböljük ki és így a talaj összetételé­ben gyökeres és állandó jel­legű kémiai és fizikai válto­zást idézünk elő. A SAVANYU TALAJOK meszezése és a különböző tí­pusú szikesek, valamint ho­moktalajok különböző javító­anyagokkal és eljárásokkal végzett javítása ez a munka. A talaj tulajdonságai a nö­vénytermesztést vagy elősegí­tik, vagy akadályozzák. A ta­lajjavítást mindig nagy körül­tekintéssel kell végezni. Az eredményes javításhoz na­gyon jól kell ismerni a talajt, annak összetételét és fejlő­dési irányát. Részletes talaj- vizsgálat előzi meg a talajja­vítást. A vizsgálat alapján megállapíthatjuk a javítás lehetőségét és módját, kiszá­mítjuk a javítóanyag mennyi­séget. A talajjavítást a leggaz­daságosabban a mezőgazdasá­gi nagyüzemben hajthatjuk végre. Az egyes javítási eljá­rások pedig kizárólag csak nagyüzemi táblákon alkalmaz­hatók. A terméseredmények növe­lése érdekében a talajok ké­miai, biológiai, fizikai tulaj­donságait kell célszerűen meg­változtatni, ami a szikes és savanyú talajok mószállapotá- nak rendezésével, a homokta­lajokon pedig a szerves anyag és vízgazdálkodás javításával érhető el. Mind a homok, mind a kö­tött barna erdőtalaj esetében o termőréteg vízgazdálkodá­sának a megjavítása az első feladat. AZ ORSZÄG talajainak fel­mérése alapján megállapítást nyert, hogy 52 százalékban javításra szorulnak. 1947-től 1963-ig kereken 1 millió hold lett megjavítva. A megjavított területek hatékonysága 10—12 év. A talajjavításra befekte­tett tőke savanyú talajoknál 2—3, szikeseknél 3—4 év múl­va térül meg. Több év átlagában a főbb növényfajtáknál a javított te­rületeken jelentkezik a ter­més növekedése, ami a talaj- javítás eredményességé); iga­zolja. Az egyes növényfélesé- geknél a talajjavítás hatására a várható terméstöbbletek a következőképpen alakulnák: Javított területen Őszi búza 2,5—4 q/kh Tavaszi árpa 2—2,5 „ Kukorica 5,5—6 „ Zab 3—4 Cukorrépa 40—70 „ Takarmányrépa 20—60 „ Lucernaszéna 10—13 „ A TERMÉS további növe­lése szempontjából elengedhe­tetlenül szükséges a gyenge termőképességű talajok széles körben történő megjavítása. Minit minden évben, így 1968- ban is, kormányunk a 3004/9. 1966. VIII. 3. sz. Kormányha­tározat értelmében a termelés és árufejlesztés érdekében to­vábbra is jelentős mértékű ta­lajjavítási és talajvédelmi tá­mogatást nyújt a termelőszö­vetkezeteknek. A kormányha­tározat a korábbi kedvezmé­nyek nagy részét változatlan mértékben és módon, kisebb részét bizonyos módosítások­kal tartalmazza. Dr. Meggyesy Konríd szaktanácsadó Rágok különböző bűncselek­mények miatt már sokszor elítélték. Például a Fővárosi Bíróság lopás és munkakerü­lés miatt kétévi szabadság- vesztésre ítélte és Budapest területéről három évre kitil­totta. A kitiltás hatálya 1970. június 30-án járt volna le, de Déskát időközben — tiltott visszatérés miatt — ismét sza­badságvesztésre ítélték, ugyan­is engedély nélkül visszatért Budapestre. A börtönből történt kisza­badulása után a rendőrség közreműködésével elhelyezték vasúti kocsirendezőnek a kecs­keméti állomásra. Egy idő múlva munkaviszonyát meg­szakította, a személyi igazol­ványából a kitiltást tartalma­zó lapot kitépte, és Budapest- Rákosrendező pályaudvaron helyezkedett el, ugyancsak ko­csirendezőként. Február ele­jén a rendőrség igazoltatta, így derült ki a dolog. Déska a tárgyaláson azzal védekezett, hogy dolgozni ment Budapestre és a mun­kától a hatóságok sem zár­hatják el. A bíróság ezt a védekezést természetesen nem fogadta el és Déska Pált egyévi, szigorí­tott börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mint fő­büntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. A tsz-ben bemutatták az Egér utat A József Attila Tsz színját­szói két alkalommal adták elő Gyárfás Miklós: Egérút című kétrészes vígjátékát a tsz Kö­rösi úti kultúrtermében. A vígjátékot különben a tsz nyugdíjasainak külön előadá­son mutatták be. Patron vagy jegesmedve? Nyár van, méghozzá a javából. Rossz szokásunk ilyenkor: szomjasak vagyunk. Szedtevette népség! Először „nagy igényeink voltak: sör, jó hidegen. Az­után gyorsan lejjebb adtuk. ízlett a meleg korsó is. Később eltűnt a sör. Maradt a szóda. De a patron nem! Elfogyott. Két hete járom a várost. Meg sokan mások, így alakult a patronsóvárgó dialógus. Először határozottan: „Egy doboz patront kérek!” „Nincs!” Egyre kétkedőbben: „Van-e patron?” „Nincs.'” Később lemondóan: „Ugye, nincs még patron?” „Nincs!" Mostanában meg ez ismétlődik: — Tessék mondani, patron... Közbevágnak: haha! — Tessék mondani, pat. .. Közbevágnak : hehe! — Tessék mo ... Közbevágnak: hihi! De a legfigyelmesebbek a Rákóczi úti háztartási boltban. Igazi önkiszolgálás. Nem kell kérdezni, a vevő ki se nyitja a száját, az eladó sem fárad. Ott egy táb­la: „Patront nem tudunk cserélni.” Nincs. Talán előbb lehet beszerezni hűsítőként jegesmedvét, vagy lehozni a csillagokat is az égről... De nem szólok semmit, örülök, hogy van víz. Mert tegnap az sem volt! K. A. Nyári történet Első rész Május. Ági: Édesanya, miért mér­ges megint? Anya: Mondtam már, ne ma­radj ki sokáig! Tanulnod kell. Itt az érettségi, azután meg a felvételi. Ági: De értsd meg, rendes fiú. És — szeretem! Anya: Arra ráérsz később is. Második rész Június. Ági: Olyan boldog vagyok! Jeles érettségi! Gábor: Nagyon örülök én is. Ági: Most tervezzünk. Mi­énk a nyár! Gábor: Utazzunk le a Balcsi- hoz — együtt! Ági: Nagyszerű! Leme­gyünk — kerékpáron. Gábor: Nekem nincs, de összehozok addig egyet. Harmadik rész Július. Gábor: Mikor megyünk, Ági? Ági: Én nem jövök. Gábor: Mi van veled? Ági: Megismertem egy fiút. A felvételin. Most írt, őt is felvették. Meghívott. Pesten laknak, levisznek a Balaton­ra, a villájukba. Oda megyek. Negyedik rész Másnap. Sanyi (Gábor barátja): Klassz a biciklid. Jól össze­dobtad. Gábor: Öcska tragacs. Sanyi: Lementek a Balaton­ra? Gábor: A, nem. Sanyi: Hát akkor minek melóztál vele annyit? Néhány százas is ráment! Gábor: Jó lesz ez. Messze van a gyár, nem járok majd gyalog... (kohlmayer) Három hír egy tsz-ből Jól haladnak a nyári talaj- munkákkal, tarlóhántással, nyári szántásokkal Abonybam, a József Attila Tsz-ben. Meg­felelő ütemben folyik a szal­ma kazlazása is. — Úgy ter­vezik, hogy ezzel egy héten belül végeznek. ★ Apró és kevés lesz a dinnye a tsz dinnyeföldjén. A kilátá­sok, sajnos, az időjárás miatt sokkal gyengébbek, mint ami­lyenre számítottak. Egyedül a szőlő biztató: a holdanként tervezett 25 mázsa helyett, ha az időjárás nem szól közbe, 35—iO mázsányi termést vár­hatnak. ★ Augusztusban megkezdődik a talajelőkészítés a József At­tila Tsz gyümölcsitelepítési programja első lépéseként. ötszáz holdon telepítenek gyümölcsfákat és az első ütemre tervezett ültetést, a baraclcos telepítését már ősz­szel elvégzik. Gól lesz, a javából Vasárnap rendezték meg Nagykátán a megyei területi spartakiád sportversenyt. Kispályás futballban, női és férfi kézilabda-mérkőzésen mérték össze erejüket a megye déli részének csapatai. Minden sportágban az első két helyezett jutott a megyei döntőbe. Továbbjutottak: kispályás futball: felnőtt II. Jászkarajenö, ifi: I. Monor. Férfi kézilabda: II. Törtei. Foto: Papp

Next

/
Oldalképek
Tartalom