Pest Megyei Hírlap, 1968. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-16 / 165. szám

Vasutasok kitüntetése A vasutasnap alkalmával a nagykőrösi vasútállomás dol­gozói közül többen kaptak „kiváló dolgozó” jelvényt. Be­ne Balázs, Berki Gyula és Bekő Zsigmond jutott ehhez a megtisztelő címhez és jelvény­hez. A KPM igazgatóhelyettese rendkívüli előléptetésben ré­szesítette Kaczur József, Szentpéteri Sándor és Petre­zselyem József vasúti dolgo­zókat. Szerencsés lottózók Jubileumi lombolaajándék A június havi lottó jutalom- sorsoláson a városunkban vá­sárolt 1 157 275 számú lottó- szelvény tulajdonosa háztar­tása gépeket nyert, 4000 forint értékben; a 4 590 648-as szel­vény gazdájának 5 ezer forint értékű BÁV vásárlási utal­ványt juttatott a szerencse,- a 6 712 216 számú szelvénnyel pedig OFOTÉRT fotócikk vá­sárlási utalványt nyertek 2 ezer forint értékben. A város 600 éves jubileuma alkalmából a körösieknek kü­lön tombolajátékot rendeznek. Július hónapban a totó-lottó- irodán, vagy a cifrakerti lottó­pavilonban vásárolt minden 3 darab totó- vagy lottószel­vény után ingyen adnak egy tombolajegyet, amelynek hú­zása július 26-án délután 5 órakor lesz, a cifrakerti sza­badtéri színpadon. PESTMEfrYLI HÍRF A p XII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM külön kia dAsa 1968. JÜLIUS 16., KEDD Ha majd a csatorna Tanulmányterv a szennyvíz hasznosítására NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt a Lap hasábjain hírt adtunk arról, hogy 1970-ig megépül a város szennyvizét elvezető csatornahálózat, amelynek ge­rincét a konzervgyári főcsa­torna képezi majd. A jelenlegi és az ezután épülő lakások közművesítése egyúttal azt is jelenti — nem beszélve a kon­zervgyár termelésének továb­bi növekedéséről —, hogy mind a házi, mind az ipari szennyvíz számottevő meny- nyiségének elhelyezéséről ide­jében gondoskodnunk kell. OLYAN TELEPÉLÉSEK­NÉL ez nem jelent különösebb problémát, amelyek folyóvíz Néhány javaslat Városunk jubileumi ünnep­ségeire sok vendéget várunk az ország legtávolabbi vidékei­ről is. Jó előre számolnunk kell tehát azokkal a problé­mákkal, amelyeket az ide­érkező látogatók ellátása je­lent. Valószínű, hogy sokan fog­ják felkeresni a városi stran­dot. Az ottani büfé azonban a jelenlegi formájában és kapacitásával nem tud­ja kielégíteni a várható igényeket. Hiszen most is hosszú ideig kell várakoznia annak, aki vasárnaponként — de akár hétköznapon is — a strandon kívánja elfogyasztani ebédjét. A konyha helyisége szűk, a szakácsnők alig tudnak meg­mozdulni, és ez természetesen késlelteti az ebédadagok el­készítését. Helyes lenne, ha a jubileu­mi ünnepségsorozat időtarta­mára megszüntetnék a vendé­gek által amúgy is ritkán hasz­nált zárt, üvegezett éttermet, és az ablakokhoz helyeznék a söntés-, illetve a fagylaltpul­tokat. Így felszabadulna az a helyiség, amelyet jelenleg a pultok töltenek meg, és azt konyhának használhatná a vendéglátó vállalat. Idejében szólunk: legalább 15—20 asztalról, székekről és napvédő ernyőkről kellene gondoskodni a strand terüle­tén ! A fürdőzők száma azt mu­tatja, hogy helyes lenne, ha a városgazdálkodási vállalata MIT lATUNK MA A MOZIBAN? Korunk hőse. Lermontov regényéből készült színes szovjet film. Főszereplő: Vla­gyimir Ivasov. Korhatár nél­kül megtekinthető! Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. strandot a gőzfürdőtől elvá­lasztó drótkerítést lebontaná, illetve áthelyezné, és ezáltal a gőzfürdő területének egy része növelné a pihenőhelyet. Az udvarban levő gaz le­kaszálása, az ott található törmelék és gallyak elszál­lítása nem jelenthet külö­nösebb problémát. Itt említjük meg — az ün­nepségsorozat kezdetéig en­nek kivitelezésére, már aligha lesz idő —, hogy nagyon ak­tuális lenne a Vénusz cukrász­da levegőcseréjének a megol­dása is. Mind a körösiek, mind az idelátogató vendégek érdeke azt kívánja, hogy pihenési, szórakozási igényeiket kielé­gítsük. A hátralevő néhány nap elegendő ahhoz, hogy a különösebb átalakítással nem járó, költségeket nem igénylő átrendezéseket az illetékes szervek végrehajtsák. (— ara —) mellett épültek. Az ipari és házi szennyvizek elhelyezése azonban elsősorban a Duna— Tisza közén új, hazai viszony­latban még kísérleti stádium­ban levő megoldásra sarkallja a szakembereket. A VÁROSI SZENNYVÍZ — különösen ha annak számotte­vő hányada a konzervgyárból származik — megfelelő beren­dezések alkalmazásával tu­lajdonságai .miatt kiválóan használható mezőgazdasági te­rületek öntözésére. A csator­nába került szennyvízben ugyanis szabad és oldott álla­potban nem rothadó, illetve rothadásra alkalmas szerves anyagok egyaránt találhatók. Ez a tulajdonsága olyan bio­lógiai értéket kölcsönöz a szennyvíznek, amely elsősor­ban laza, lúgos talajokon — közép kötött vályog, illetve könnyű homoktalajokon külö­nösen — a hasznosítását feltét­lenül indokolja. Mind a nyu­gat-európai, mind a szovjet­unióbeli tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az évelő takarmá­nyok, a kapásnövények, ki­sebb mértékben a kalászosok, de különösen az erdei telepí­tések — elsősorban a nyárfák — hozamára rendkívül kedve­ző hatást fejt ki az ipari szenny víz.. .Kukorica esetébe n például ez úgy jelentkezik, hogy a szennyvízzel öntözött területen nagyobb a szár, több és nagyobb a cső, illetve jól bírja a területegységen a na- .gyobb egyedszámot is szenny- vízfelhasználás esetén ez a kapásnövény. A fekália tartalmú városi szennyvíz még szőlő- és gyű-, mölcsültetvényekben is hasz­nosítható, tenyészidőn kívüli trágyázó öntözés formájában. A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI Vízügyi Igazgatóság az adott­ságban rejlő lehetőségekre tá­maszkodva elkészítette a vá­ros szenny vízfelhasználásának tanulmánytervét. Eszerint a Petőfi és az Arany János ter­melőszövetkezet 1034 holdon, a Rákóczi Termelőszövetkezet pedig 300 holdon hasznosíta­ná majd a szennyvízcsatorna és a derítőberendezés megépí­tése után ezt a magas biológiai értékkel rendelkező öntözési lehetőséget. Elsősorban esőz- tető eljárással kívánják hasz­nosítani a szennyvizet, ami azért is különösen megfelelő­nek látszik, mert a szórócsö­vekből kilövellő és a talajra visszahulló víz nagy felületen érintkezik a levegővel, amely­nek következtében 30—40 szá­zalékkal tisztábbá válik, ami a benne levő szerves anyagok kedvező biológiai hatásának a kifejlődését meggyorsítja. MIVEL A MEGÉPÜLŐ szennyvízcsatorna vízhozamá­nak zömét a konzervgyári szennyvíz jelenti majd és ez gazdag szénhidrát tartalma miatt gyorsan bomlik, az ön­tözésre való felhasználása vá­rosegészségügyi szempontból is indokolt. ............................. A TANULMÁNYTERV első változata a nemrég megtartott konzultatív tanácskozáson részt vevők véleménye szerint még módosításra szorul. De az a tény, hogy idejében napi­rendre tűztük ennek a kérdés­nek megoldását, mindenkép­pen helyes, mert mire elkészül a csatornahálózat, készen áll­hatnak a végleges tervek is a szennyvíz gazdaságos felhasz­nálására. „Sztregovai különc" Anyakönyvi hírek Született: Kovács Zsigmond és Bálint Mária: Katalin, Gyarmati Dé­nes és Barna Juliánná: Dénes, Sebestyén László és Somogyi Mária: László, Kovács István és Tóth Sára: Attila, Hegedűs Károly és Vizi-Nagy Irén: László, Tóth Sándor és Faragó Ilona: Szilvia, Gulyás Lajos és Demeter Ottilia: Lajos, Varga Imre és Fazekas Mária: Mária nevű gyermeke. Meghaltak: Farkas István (Ady Endre u. 9), Farkas Benjámin (Nyárs­apát tanya 17). B ajok vannak a fogalmak­kal, pontosabban a sza­vak értelmezésével és alkal­mazásával. A gyanútlan ol­vasó vagy rádióhallgató, aki abban az illúzióban él, hogy ért az anyanyelvén, elég gyakran zavarba jön és ké­telkedni kezd magyarul tudá­sában. Nemrég történt, hogy nagy érdeklődéssel hallgattam egy Japánban járt honfitársunk úti beszámolóját a rádióban. Egyszercsak megüti fülemet a következő mondat: „...meg­látogattam egy nagy ipari vállalatot, amelynek vezetője, egy zömök, magas férfi...” No csak — gondoltam ma­gamban —, mintha elvi ellen­tét lenne a japán gyárvezető két jelzője, a „zömök” és a „magas” között... Vagy tán bennem mosódott el kissé a zömök igazi értelme? Szeren­csére kéznél volt az értelmező szótár, gyorsan megnéztem. Megkönnyebbülten állapítot­tam meg ,hogy nem bennem homályosult el a szó igazi je­lentése. „Alacsony és izmos, vállbán, derékban jól meg­termett, tömzsi” — értelmezi a „zömök”-öt a szótár. — Az áldóját — mondom magamban és miután érdemes rádiónkban nem először ta­lálkoztam ilyen fölületes szó- használattal, szolgálni vágyva édes anyanyelvűnk védelmét, azonnyomban fölhívtam tele­fonon a rádió turnusvezetőjét. Közöltem vele szerény észre­vételemet. Igen udvariasan arra kért, várjak néhány pil­lanatig, előkeresi az úti be­számoló kéziratát és megnézi, valóban megtörtént-e ez a szerinte is helytelen szóhasz­nálat. — Itt a kézirat előttem — monda később — és valóban így van benne: „Zömök, ma­gas férfi”. A zömök helyett jobb lett volna a tömzsi — tette hozzá, mire kiesett ke­zemből a telfonkagyló. A napokban pedig a rádió esti krónikáját hallgat­tam, benne a rövid híradást a gyulai várszínház megnyitó előadásáról, Madách Imre: Csák végnapjai című drámá­jának bemutatójáról. A kró­nikás szövegéből megtudtam, hogy a „sztregovai ktilönc”- nek ezt a kevéssé ismert munkáját Keresztúri Dezső dolgozta át. Az ember tragédiája köl­tője sok szép jelzőt kapott már abban a könyvtárnyi ta­nulmányban, amely róla és világirodalmi remekművéről íródott a világnak úgyszólván valamennyi kultúrnyelt'én, de „különc”-nek tudomásom sze­rint a Magyar Rádió titulálta először. Nem tudom, mit akart ezzel mondani, de erős a gyanúm, hogy éppen úgy nincs tisztában a szó igazi értelmével, mint ahogyan a zömök-tömzsi alkalmazása is fogalomzavarról tanúskodik. A szó maga egyébként egyik legbuzgóbb nyelvújítónk, Hel- meczy Mihály alkotása, még­pedig nem valami jól sikerült alkotása. Elég régen, 1816-ban használta először és valószí­nűleg Dugonics András „ked- vencze”-e, valamint Barcza­falvi Szabó Dávid „ifjoncz”-a mintájára fabrikálta. Helme- czy és Barczafalvi nyelvújítási túlbuzgalma robbantotta ki különben azt a hosszú évtize­dekig tartó ádáz harcot, amely a nyelvújítás körül keletke­zett. A „különc” szó értelmét Ballagi Mór 1873-ban megje­lent szótárában így határozta meg: „Különc személy, aki magaviseletében, szokásaiban másokkal együtt nem tart, akinek viselete a fölvett társadalmi szokásoktól elüt. Ilyen különc pl. az, aki nyá­ron köpenyt hord, télen pedig egy szál kabátban jár.” Ma­gyarul: a különc kissé nevet­séges, bogaras figura. L egújabb értelmező szótá­runk szerint: „A közös­ségben általánosan elfogadott, szokásos életformától magát elkülönítő, makacsul és kö­vetkezetesen egyéni életmódot folytató, ill. ilyen nézeteket valló személy.” Madách Imre életformája kétségtelenül eltért a sablon­tól. A szabadságharc bukása után, az elnyomatás sötét korszakában betegsége és tra­gikus családi körülményei miatt valósággal remeteként élt sztregovai kúriájában, ahol, mint Juhász Gyula éne­kelte róla: „Egyetlen társa a magány volt.” „Sztregovai különc”-nek ne­vezni tehát éppen olyan nyeg­leség, mint amilyen az lenne, ha Goethét, akinek életfor­mája szintén eltért a szoká­sostól, weimari különcnek, vagy Tolsztojt Jásznája Pol- jána-i különcnek tisztelné va­laki. Magyar László *ssssssssssssy/sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssv/sssssúsrss*rsj'ssvj’sssss. Légy van - ventillátor nincs Az alszegiek régi kíván­ságának tett eleget a fo­gyasztási szövetkezet, ami­kor egy éve kulturált szó­rakozóhelyet teremtett a Szolnoki úton, a Pálma eszpresszó létesítésével. Sokan térnek be ide egy fagyira és szívesen fo­gyasztják a naponta fris­sen érkező különféle cuk­rászsüteményeket. A presz- szónak már törzsvendégei is vannak, akik szabad ide­jükben rendszeresen láto­gatják az ízlésesen beren­dezett szórakozóhelyet. — Van itt minden, ká­vétól a sörig, csak éppen egy ventillátor hiányzik — panaszolják a vendégek. Az bizony tényleg elkelne. Es légy is van. Sok. A toxa-zászlók nem elég ha­tásosak ellenük. Valami ra­dikálisabb módszerhez kel­lene folyamodni, hogy e hívatlan „vendégek” eltűn­jenek a presszó helyiségé­ből. SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. V A sárgult naplóvullmásai BECS VAROS 16 FORINTJA EGY 82 ÉVES IDŐS ASZ- SZONY, özv. Mezei Imréné Rákóczi utcai lakásán szere­tettel őrzi néhai édesatyja, Csönkös Mihály elsárgult nap­lóját. Csönkös Mihály iskolázott földművesember volt, s mint a naplóból kitűnik, első mun­kása a város mintakertjében Ady Károly, akkori műker­tésznek. A kiváló kertészeti szakemberrel együtt nevel- gette azokat a nemes gyü- mölcsfacsemetéket, amelyek a világhíres körösi gyümölcster­melés alapját rakták le. Az akkor szokásos napi 69 kraj­cár helyett Csönkös bátyánk 80 krajcár napszámot kapott, és idős korára szép házat és szőlőt gyűjtött belőle. Ebben a naplóban érdekes feljegyzés van arról, hogy Csönkös Mihály atyja fontos szerepet töltött be a város életében. Az 1826. évi nagy tűzvész után, a körösi kisbíró- val ő járta be az országot és gyűjtötte az adományokat a tűzkárosultak megsegítésére. EZ A BORZALMAS TŰZ­VÉSZ 1826. április 15-én, a déli órákban ütött ki, a mos­tani kultúrház mögött akkor még meglevő kis közben, ahol az oltáshoz nemiigen lehetett hozzáférni, a tűz pedig az erős szélben villámgyorsan terjedt. Hiába volt a tűzoltók és a lakosság minden fáradó- zása — pedig még a kecske­méti tűzoltók is átjöttek —, a tűz a mostani VI., VIII., X. és IX. kerületben csaknem 500 házat elhamvasztott, s a kárt a becslők közel 600 ezer fo­rintra értékelték. Elsősorban Kecskemét vá­rosa sietett a károsultak se­gítségére, ahonnan 534 forint pénzadományt, 1100 kenyeret, 1140 font szalonnát, 824 font húst, 166 véka lisztet és 452 véka búzát küldtek. A többi környékbeli városból és köz­ségből is számos adomány ér­kezett. Emellett a város or­szágos gyűjtésre kapott enge­délyt, amit Csönkös Mihályék végeztek, a következő ered­ménnyel: 2724 FORINT KÉSZPÉNZ, 1121 véka liszt, 519 véka árpa, 64 véka kukorica, 49 véka kása, 83 véka bab, 3747 darab kenyér, 9600 font szalonna, 200 font só, 2800 font hús. 436 da­rab fehér ruha, 2 pár új csiz­ma és 365 darab üres zsák. Az osztrák helytartótanács által rendelt ausztriai gyűjtés pedig 600 forintot hozott, még Bécs városa is hozzájárult 16 fo­rinttal. Az ■ összegyűlt adomá­nyokat kiosztották a károsul­tak között, s úgy épültek újjá a leégett körösi házak. A másik emlékezetes nagy tűzvész 1744. június 15-én volt Nagykőrösön, amely a mostani III. kerület környékén pusztí­tott el mintegy 100 házat, melyeket szintén országos gyűjtés segítségével építettek fel a károsultak. (kopa) Jubileumi kerámiák Városunk 600 éves jubileu­mának a megünneplését Mol­nár Elek keramikusművész értékes munkával segíti elő. A városi tanács megbízásából négyféle kerámia emléktár­gyat készít. A készülő — mint­egy ezer darab — emléktárgy részben a város címerével, részben a tanácsháza képével díszített. A faldíszek és asztali hamu­tartónak használható, művé­szi kivitelű emléktárgyaik több színben készülnek s azokkal a tanács, a 600 éves város fej­lesztése terén kimagasló ér­demeket szerzett személyeket tiszteli meg; a szép emléktár­gyaik a jubileumi ünnepség3- kan árusításra is kerülnek. TŐZEGBÁNYA Nagy teljesítményű kotrógép dolgozik a Hunyadi Ter­melőszövetkezet tőzegbányájában. Foto: Kiss

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom