Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

1968. JÚNIUS 8., SZOMBAT "fsMidnP s A hét vége, gyerekszemmel Kádár János látogatása az írószövetségben NEMRÉG több városi, já­rási útitörőtitkárt és úttörő- otthom-igazgatót kérdeztem meg arról: milyen közös fog­lalkozásokkal töltik az általá­nos iskolások a szombat-va­sárnapokat? Azt, hogy ilyen szervezett hétvégi programok­ra szükségük van a gyerekek­nek, hogy ez társadalmi szin­ten jelentkező igény, az is bi­zonyítja, amilyen örömmel fo­gadják, ha valahol valóban érdekes, játékos, hasznos idő­töltést biztosítanak számukra. A tapasztalatok szerint azok a rendszeres foglalkozások a legsikeresebbek, amelyekben az úttörők egyéni érdeklődé­sük szerint vesznek részt. Ilyenek például: a váci út­törő tv-klubok, ugyanott a nyolcadikos klubok és a bar­kácsoló szakkörök. Nagyon népszerű még a váci úttörő „dunai flottilla”, vagy például a gyömrői úttörőház repülő- modellező szakköre, bélyeg- szakköre, a szentendrei járás úttörő közlekedésrendészeti egységei (kerékpáron járnak, egyenruhájuk van, több napos táborozásokra járnak) a szent­endrei ,nomád” természetjáró úttörőcsapat és a többi. KÜLÖNÖSEN A VARO­SOKBAN, ahol a szülők ke­vésbé ismerik egymást, és az iskolát, szívesebben engedik el a fiúkat, lányokat a rend­szeres foglalkozásokra. Ez érthető: egyszer, az indulás­nál, megnézik, hová jár a gye­rek, és azután mindig nyugod­tak, hogy jó helyen van. De a család véleményét például a nagyobb lányok számára ren­dezett programoknál is jó fi­gyelembe venni. Őket legin­kább vasárnap délután enge­dik el, mivel a hétvégi taka­rításnál, főzésnél számítanak rájuk otthon. Persze, arról azért nincs szó, hogy az egyszeri jó prog­ramoknak ne lenne sikere. Itt vannak például a már hagyo­mányos úttörő sporttalálkozók, amelyek a házi versenyektől a .megyei mérkőzésekig,, éven­te több tízezer gyereket érin­tenek, valamint az úttörő kul­turális seregszemlék, ame­lyekben járásonként 8—900 gyerek vesz részt, azután a szintén népszerű általános is­kolai szaktárgyi versenyek. Újabban több figyelmet szentelnek országszerte a hon­védelmi ismereteknek. A gye­rekek szívesen járnak megye- szerte a légpuskás szakosztá­lyokba, valamint az úttörő határőr szakaszokba. A szobi járásban május 26-án járási találkozót tartottak az utób­biak Vámoismikolán: munkás­őrök, határőrök segítségével különböző feladatokat oldot­Első látogatásom az Akro- poliszon keddi napra esett Másodszor csütörtökön voltam fenn, — s inkább erről sze­retnék beszélni. Csütörtökön és vasárnap ingyenes a belé­pés. Ilyenkor athéni kisembe­rek, éjszakás műszakban dol­gozó munkások, vidéki pa­rasztok veszik birtokukba az Akropoliszt. Olyan szociális vívmány ez. amelyet még a junta sem mert eltörölni... Kora délelőtt van, kellemes meleg. Egy márványpadon ül­ve figyelem az érkezőket. Csontos öklű munkások és inas nyakú parasztok tapossák türelmesen a lépcsőket, végte­len sorokban. A vidékieket messziről elárulja poros cipő­jük. amelyet zokni nélkül vi­selnek. kitérdelt nadrágjuk, rongyos ingük, vásott posztó zekéjük. Alföldi kubikosokra emlékeztetnek. Szántó Kovács János idejéből. Ugyanilyen fhesek. rongyosak. Legtöbb­ek talán most jár először a tak meg. Nagykátán július 2-án 250 úttörő „harci túrát” tart, a katonaság segítségével. AZ UTÓBBI PÉLDÁK azt mutatják, hogy a legnépsze­rűbb gyerekfoglalkozásokat rendszerint különböző intéz­mények, szervezetek segítsé­gével tartják. A továbbiakban szintén ezt szeretnénk bizo­nyítani: hogy ehhez társadal­mi támogatás kell, — ezt in­dokolják a körülmények, az adottságok is. (Kevés az úttö­rőház. Sok helyen körülmé­nyes az iskolák vasárnapi nyitva tartása. A pedagógu­sok közismerten túlterheltek egyéb társadalmi megbízatá­sokkal. Sok az utazó tanár, tanító.) A monori járásban az úttö­rővezetők bevontak három természetrajongó szülőt a hét végi foglalkoztatásba: ők ke­rékpáros kirándulásokra vi­szik rendszeresen a gyereke­ket. A gyömrői járási műve­lődési otthonban minden va­sárnap délelőtt van gyerek­foglalkoztatás. A visegrádi művelődési házban is. A bu­dakeszi művelődési ház igaz­gatója — maga is szervez és vezet úttörő bábszakköröket — minden év elején közös programot készít a községi ál­talános iskolák igazgatóival... A váci Forte-gyár sportkörén belül, vállalati szakvezetéssel, felszereléssel úttörő túra- és síszakosztály működik. Szent­endrén a népszerű úttörő vízi­szakosztályt a legkülönbözőbb foglalkozású emberek patro­nálják. Apajpusztán az állami gazdaságban lovas úttörőcsa­patot találunk — a megye legjobban működő úttörő szakosztályai tehát, mint lát­juk, jelentős társadalmi segít­séggel, törődéssel működnek. De nem is kíván talán kü­lönösebb bizonyítást az, hogy a gyerekek ügye — így a hét végi foglalkoztatásuk is — nem lehet csak az úttörőszer­vezet és az iskola magánügye. Az illetékes bizottságok ja­vaslata alapján a művelődés- ügyi miniszter megállapította az 1967—68-as oktatási évi or­szágos középiskolai tanulmá­nyi verseny eredményét, s oda­ítélte a díjakat. Az orosz nyelvi szakosított tantervű osztályosok versenyé­ben a monori József Attila fővárosban — erre vall félénk bizonytalansága — s első útja idevezet. Szorosan egymás nyomába lépkednek, összebúj­nak, mint juhnyáj az esőben, tétova tekintetük bámulva kúszik fel a Parthenon kar­csú oszlopain. Az Erectheum- nál csatlakozom hozzájuk. Egyikük — zsíros nyakkendő különbözteti meg társaitól — magyaráz a többinek. Bizo­nyára falusi tanító. Kezével követi a magyarázatot, szik­kadt ág-ujjai akanthuszleve- leket rajzolnak a levegőbe. Mellettem koros parasztem­ber áll, idegenkedve méreget. Megértem az ellenszenvét: ez a nép még nem felejtette el az olasz és német fasisztákat; gyűlöli az angolokat, akik 1936-ban visszaültették nya­kukra a királyt, s az ameri­kaiakat, akik gyarmatuknak tekintik az országot. A NATO erején felüli katonai terheket re Hellászra, az amerikai tőke innen csapolja le a legtöbb PEDAGÓGUSOK, pszicho­lógusok, szülők a tudói, hogy a gyereknek ahhoz, hogy har­monikusan fejlődjön, szüksé­ge van a védettség érzésére, a valahová tartozás biztonsá­gára. A gyereknek van szük­sége erre a leginkább. Ezt el­sősorban a család adja, de szükség van a tágabb, tevé­keny közösségekre is. Nálunk ma már alig látni rosszul táplált, vagy rosszul öltözött gyereket. A nehezen kezelhető, ideges gyerekek aránya viszont egyáltalán nem elenyésző: figyelmeztes­sen ez is arra, hogy a téma valóban nagy társadalmi tö­rődést igényel. De hogy ne maradjunk az általánosságoknál, — nézzük, mit tehetnek a városok, köz­ségek, intézmények, vállala­tok, termelőszövetkezetek? A megyei úttörőszövetség a jö­vőre nézve egyenesen számít arra, hogy több úttörőház épül vállalati, szövetkezeti támoga­tással. Ahol erre nincs lehe­tőség, ott hasznos lenne a meglevő kulturális, vagy ha­sonló célt szolgáló épületek­ben külön foglalkozást terem­teni a gyerekeknek. Ezenkí­vül az úttörőmozgalom a jö­vőben mindinkább szeretne bevonni a gyerekekkel való foglalkozás szép munkájába olyan különböző területeken dolgozó embereket, akiket a szakképzettségük, vagy éppen a „hobbyjuk” és a gyerekek­kel való törődés kedve haj­lamossá tesz erre a feladatra. A FELSOROLTAKBAN a szép, jó, követendő példák szerepeltek. De nem az volt a célunk, hogy túl kedvező ké­pet adjunk: a gyerekek hét végi foglalkoztatása koránt­sem megoldott mindenhol, nagyon sok helyen nem tud­nak hova menni ilyenkor. A felsorolások, a javaslatok azonban talán adtak néhány inspirációt, ötletet... Padányi Anna gimnázium negyedik osztályos tanulója, Fáskerti Mária má­sodik díjat nyert. A győztesek és helyezettek díjait vasárnap adják át Buda­pesten, a Hotel Ifjúságban, azon az ünnepségen, amelyet a KISZ Központi Bizottsága rendez. extraprofitot: Görögországban a legolcsóbb a munkaerő. Lassan ballagunk lefelé a hegyről, szemünk recehártyá­ján őiízve a látottakat. A múltba szálló gondolatokból nagyon is mai lárma rezzent fel: képeslap- és csecsebecse­árusok vadásznak a pénzes turistákra. Van, aki egész „üz­letét” a nyakában hordja, bőrszíjra akasztott fatálcán; mások sátorstandjukról kínál­ják a réznyakláncokat, való­di amphórautánzatokat, hím­zett szattyánpapucsokat, s az Akropolisz kicsiny fehér­márvány mását. Lejjebb autó­busz-bisztrók várják az éhes­szomjas vándort. Van itt bir­kavajban sült tészta és sós pisztácia, szézámmaggal meg­szórt kenyérkoszorú és jegelt portokoláda (narancslé), bir­katúrós batyu és kókuszte­kercs, édes ostya és szalagos fánk. És minden — méreg­drága. Az árusok azonban élelme­sek, erőszakosak. Egy pillan­tással felmérik bennem az idegent, s mire felocsúdom, már kezemben van egy kis zacskó pisztácia, s egy pohár narancslé. Csak az előbbiért 10 drachmát gombolnak le ró­lam: hiába, a sznobizmusért fizetni kell! Minden jobbfajta bestsellerben sós pisztáciát rágcsálnak az unatkozó úrilá­nyok. hát most én is rágcsál­hatok. Az Akropolisz lábához si­mulva terül el az athéni óvá­ros: a Piaka. Óbuda legroz­zantabb tája is főúri negyed Az országos középiskolai tanulmányi verseny eredménye NYÍRI ÉVA: Hü» (3.) Kecskeól az Akropolisz tövében A Magyar írók Szövetsége — mint jelentettük — csütörtökön kibővített választmányi ülést tartott, amelyen meghívott vendégké nt részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Képünkön: Illés Lajos és Kahána Mózes írók társaságában. Hanoi park Budapesten Újjáépítik a szentendrei betonárugyárat Júliusban lebontják az elavult gyárat Július elején megkezdik a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek elavult szentendrei gyá­rának lebontását és 362 mil­lió forintos költséggel kor­szerű üzemet építenek he­lyette. A 28 hónaposra tervezett nagyszabású munka so­az ország. A többi üzemcsar­nokban mozaiklapok, gravi­tációs csövek, oszlopok, ví- kendház- és garázselemek, át­hidaló gerendák stb. készül­nek majd. A rekonstrukció befejezése után a gyár jelen­legi termelése megháromszo­rozódik. A „Budapest—Hanoiért” jel­szóval meghirdetett szolidari­tási akciósorozat záróesemé­nyeként pénteken délután Bu­dapesten, a XI. kerületben ün­nepélyesen felavatták a Hanoi parkot. A Bocskai út, a Karo­lina út és a Nagyszőlős utca által határolt nagykiterjedésű, pázsitos háromszögben ke­mény mészsziklából faragott, hatalmas szimbolikus kőemlék — rajta Budapest és Hanoi címerével — jelképezi a két testvérváros lakóinak barátsá­gát, a budapestiek együttérzé­sét Hanoi és a VDK lakossá­gával. rán elsőnek — még az idén — a szociális létesítmények és a központi irodaépület készül el. Ugyancsak még az idén megkezdik a 10 000 négyzet- méter alapterületű csőgyártó csarnok építését. A Szovjet­unióban svéd licenc alapján gyártott gépekkel, ebben a csarnokban ké­szül majd hazánkban elő­ször vasbetonból, nagy méretű vízvezeték-nyomó­cső. Gyártásának megkezdése után évente mintegy 15 000 ton­na importvasat takarít meg ehhez képest. Az utcák kar­nyújtásnyi „szélesek”, mere­deken lejtenek. Csatorna, víz­vezeték erre ismeretlen. A legközelebbi fürdőszoba innen két kilométerre található. A rozoga vityillók tetején kisebb vityillók, azokon még kiseb­bek, legfölül pedig kutyaház vagy kecskeól. Az ólajtókon libegő tarka rongyok avatják festőivé a nyomort. Éppen fényképezőgép után nyúlok, hogy megörökítsem, amikor az egyik kutyaházból fiatal- asszony bújik elő, karján csu­pasz fenekű kisgyerek. A kecskeólakban — családok él­nek ... A kiadó lakások ezreire gondolok, a 3—6 szobás luxus appartement-ra. Évek óta áll­nak üresen — s bizonyára úgy is maradnak. A Piaka lakói sosem fognak ezekbe költöz­ni. Az athéni munkások havi bére 3500—4000 drachma kö­zött mozog; az új lakásoké pedig 1000—1200 drachma — szobánként! A munkáscsalá­dokban sok a gyerek — és ke­vés a kereső. A nők bére leg­feljebb 70 százaléka a férfia­kénak — ha egyáltalán kap­nak munkát. Férfiak a kalau­zok, az éttermi felszolgálók, a szakácsok, az eladók, sok he­lyütt még a kávéfőzők is. A nőknek a varrás, takarítás, mosás-vasalás marad. A se­gédmunkást pedig nagyon rosszul fizetik. Ezért oly sok az üres lakás — és a lakott kecskeól... (Folytatjuk) Budapesti munkahelyeinkre AZONNAL FELVESZÜNK nagy gyakorlattal rendelkező TELJESÍTMÉNYELSZAMOLÖKAT. valamint kőműves, ács, hegesztő, lakatos és villanyszerelő SZAKMUNKÁSOKAT, végül KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. BÉREZÉS: a hegesztők, a villanyszerelők és a lakatosok részére időbér plusz prémium, a felsorolt többiek részére pedig teljesítménybér plusz 15% idénypótlék, 10% munkahelyi pótlék és 8% külön kiemelési pótlék. A vállalat szállásról és étkeztetésről gondoskodik. JELENTKEZÉS: 37. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest V., Petőfi Sándor u. 7—9. Munkaerögazdálkodás Méretes cipész­részlegeinkben a legkényesebb ízlés szerint, a legújabb divatnak megfelelően, magyar és külföldi divatlapokból választhat. Megrendelés o ceglédi járásban és Cegléd városban levő részlegeinkben Ugyanott lavításokat gyorsan, jól, megbízhatóan végzünk Dél-Pest megyei Lábbelikészítő Ktsz A Dunai Víz* és Csatornamű Vállalat építőipari segédmunkásokat VESZ FEL AZONNAL Kereseti lehetőség: 1700—2000 forint. Munkakezdés 6 órakor, munkahely Vácott. Szabad szombatok. Jelentkezni lehet a vállalat központjában a Munkaügyi osztályon: Vác Híradó utca 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom