Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

t Vesoroztáft a fiaikat A hét első három napján so­rozás volt Vácott. A 18 éves sorköteleseket, meg az 1948/ 49-ben született korosztályok elmaradt if jatt idézték be. A kora reggeli órákban a tanácsháza udvarán gyüle­keztek. Innen a kórházba, meg a rendelőintézetbe mentek. Röntgenezés, szem- és fül­vizsgálat, különféle mérések elvégzése után a honvédje­löltek a fegyveres erők klub­jába vonultak. Baráti beszél­getés során kérdezgették őket szociális körülményeikről, csa­ládi állapotukról, terveikről. A behívottak zöme egyete­mi felvételi vizsga előtt álló ifjú volt. Számukra szeptem­bertől egyéves kiképző szol­gálat kezdődik. (p. r.) VÁCI UAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA AZ EPITOK NAPJA ELOTí XII. EVIOLlAiV, 131. SZÁM 1968. JUhIH S 6.. CSllOs'lOK Gazdag műsort terveznek vasárnapra November helyett augusztus 20-ra adja át a járási tanács székházát a TÖVÁLL Elismerés a munkásőrségnek Hétfőn délután a Lenin úti pártházban parancsnoki gyű­lésen értékelte Arató Jenő, a munkásőrség Pest megyei pa­rancsnoka a Matejka János munkásőr-zászlóalj tevékeny­ségét. Elismerését fejezte ki a gyakorlatok idején tanúsított fegyelmezett magatartásért, a kiképzésben elért eredménye­kért. A parancsnokok gyűlé­sén megjelent Balogh László, a járási pártbizottság első titkára is. Nem tűz volt - csak füst Hétfő délben izgatott hang kérte az 5-ös telefonszámot, és bejelentette a tűzoltóságnak, hogy sűrű fekete füst jön ki a Vak Bottyán téri szociális ott­hon emeleti ablakaiból. Az ott­hon a püspöki palota kétszáz éves épületében van, s a mű­emlék jellegű objektum erősen tűzveszélyes. Így két nagy ko­csival robogtak a tűzoltók a megadott helyre. Szerencsére nem volt tűz, csak a konyhai tűzhely füstje nem talált utat a kéményben, s visszakanyarodott a helyi­ségekbe, majd az ablakon át tódult a szabadba. r A dunakeszi Mechanikai Laboratórium szakszervezeti bizottsága június 11-én, dél­után négy órai kezdettel talál­kozót rendez a vállalat nyug­díjasai számára, a Pavilon vendéglőben. A napokban fényképet kö­zöltünk a járási tanács új székházának építkezéséről „Lesz-e avatás novemberben?” címmel. Hétfőn a TÖVÁLL igazgatója, Sáry Gábor közöl­te, hogy újabb határidő-csök­kentést hajtottak végre, s e szerint már augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére átadják a székházat. Érthető hitetlenkedéssel fo­gadtuk e közlést, hiszen az épí. tővállalatok nem túlságosan kényeztettek el az építési ha­táridők betartásával: inkább határidő-meghosszabbítások­hoz, mint -rövidítésekhez szok­tattak eddig. — Nem is ez az első lefara­gásunk az építkezés idejéből a járási tanács székházának épí­tésénél. A szerződést ez év de­cember 31-re kötöttük meg, de — különböző kedvező feltéte­lek következtében — már az alapkő letételénél vállaltuk a november 7-i \ befejezési határidőt. — Mik voltak ezek a „ked­vező feltételek"? — Mindenekelőtt az, hogy az idejében megkapott kivitelezé­si tervek alapján a szokásos­nál gyorsabban sikerült be­szerezni a szükséges anyago­kat. Ezzel csaknem egyenlő értékű az, hogy a községek, termelőszövet­kezetek társadalmi mun­kában segítettek a TÖ- VÁLL-nak. Ezenkívül természetesen gaz­dasági érdekünk is fűződik az építkezési idő megrövidítésé­hez, mégpedig abban, hogy a gyors befejezés révén forgóesz­közeinket hamarabb felszaba­díthatjuk. — Mindössze két és fél hó­nap van hátra augusztus 20-ig, elegendő ez az idő a kulcsát­adásig? — Jelenleg mintegy hetvenszázalékos készült­ségi foknál tartunk. A főépületben már a belső szakipari munkálatokat vé­gezzük, a szerelést, festést, burkolást. A mögötte levő egy­emeletes épület is tető alatt van már, ebben lesz a száz­húsz személyes tanácsterem, a gondnoki lakás meg az étte­rem és a konyha. S bár a jó munkaszervezés folytán a leg­jobb ütemben haladunk, ter­mészetesen számolunk a további tár­sadalmi segítséggel is, mert — igaz, ami igaz — bő­ségesen van még tennivaló ezen az építkezésen, még a legjobb munkaszervezés mel­lett is. Sivó Antal, a járási tanács elnökhelyettese, aki jelen volt a beszélgetésen, nagy bizalom­mal néz az új határidő elé, s mint mondja: augusztus 21-én már az új székházban fogadja ügyfeleit a járási tanács. Ha ez valóban így is lesz, akkor a váci TÖVÁLL új korszak beköszöntésének előhírnöke az építőiparban, s reméljük: va­lamennyi vállalt munkájában, még a Fehér Galambnál is. (ferencz) Interpellációk nyomában Teremtsenek rendet a Tőzegkitermelő Vállalatnál Egy hónapja történt, hogy Agócs Zoltánná tanácstag fel­szólalt a városi tanács ülésén. A Tőzegkitermelő Vállalat váci kirendeltségének munká­ját bírálta. Városunkban még ma is több száz olyan lakás van, amely nincsen bekap­csolva a szennyvízcsatornába, s udvarán időnkénti kiürítés­re várnak az emésztőgödrök. A Tőzegkitermelő Vállalat — monopolhelyzete folytán — egyedül végezheti csak ezt a munkát, yiszont sok a pa­nasz ellenük, hogy többszöri hívás ellenére sem mennek ki a lakóházakhoz. Dr. Kőrös Károly, KÖJÁL- orvos megvizsgálta a pana­szokat. Jogos a lakosság ész­revétele s az sem megoldás, hogy a Tőzegkitermelő egy füzetet helyez el a Múzeum utca 26. számú székháza udva­rán. Kitépik a lapokat, nem megbízhatóak a bejegyzések stb. A városi tanács felhívta a kirendeltséget, hogy teremt­sen rendet a portáján, s oldja meg lelkiismeretesen ezt a fontos közegészségügyi kér­dést. Az érdekeltek ajánlott levélben hívják a vállalatot minden esetben, Göndör End­re kirendeltségvezetőnek cí­mezve. Ha egy-egy ilyen levél után 30 napon belül nem vé­gezték el a munkát, minden esetben megbírságolják a mulasztókat. (p.) Kovács István, az építők muveiodési ottnonanak igaz­gatója és néhány munkaiár- sa szerdán is átment a Pokol­szigetre, hogy még egyszer felmérje a vasárnapi prog­ram heiyszínét. — A június kilencediki eseménysorozat túlmutat a város határán — mondja Kovács igazgató. — Az Épí­tők Szakszervezetének Pest megyei bizottsága a rendező, és a több ezer váci szaktár­son kívül lesznek itt szent­endreiek, öunabogdányiak, solymáriak is. — Kialakult a végleges mű­sor? — Többszöri módosítgatás után, igen. Beleszólt az idő­járás is, mert úszóverseny helyett csak futóversenyre gondolhatunk. A bajnoki lab­darúgó-mérkőzést is áttet­tük délutánra, a műsor sű­rítése miatt. A DCM és a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat csapatai mér­kőznek majd egymással. — A kultúrműsor idén is érdeklődésre tarthat számot? — Eljön az építők kétsze­res aranykoszorús és a Szo­cialista Kultúráért érdem­éremmel kitüntetett együt­tese, s a Kiváló együttes címet kiérdemelt Vadrózsák tánc- együttes. Mintegy 85 szereplő ad kétórás műsort, a sza­badtéri színpadon. — Egyéb csemege? — A gyermekek számára tréfás, játékos versenyeket rendezünk, s a győzteseket ju­talmazzuk. A fejelőbajnok­ságra a helyszínen lehet be­nevezni. Ételről és italról a vendéglátóipar gondoskodik. Belépődíjat nem kérünk sen­kitől. Rendezvényeinkre sze­retettel hívjuk és várjuk Vác és a környék közönsé­gét. (P. r.) Hiába menekülsz... Verekedőket ítélt el a bíróság Kormos Géza, Istenmalmi utcai lakos, békésen szóra­kozott a Fehér Galambban is­merősével, Oszaczki Pállal. Közben szólt a zene, táncra is sor került. Ugyanott tartóz­kodott három jóbarát: Oj- tózi Mihály, Málik Lajos és Tóth Sándor. Egy lekérés so­rán vita támadt Ojtózi és Kormos között. A három fia­talember összebeszélt: az ut­cán majd „elintézik” Kormost. Záróra után Kormos haza­felé indult. A három legény nyomába szegődött, s a Bá- thori iskola elhagyatottabb környékén elékanyarodtak. Kormos látva a túlerőt, futni kezdett, a Honvéd utca felé. „Hiába menekülsz!" — kiáltot­tak utána, majd elgáncsolták. A szerencsétlen ember a föld­re zuhant. Hárman ütötték- rúgták, amíg eszméletét vesz­tette. Lépések hangjára a három fiatalember nyakába szedte a lábát és eltűnt tet­tének színhelyéről. Az orvosi lelet bordatörést állapított meg Kormosnál, aki hetekig ágyban fekvő beteg volt. A most megtartott tárgyaláson — első fokon — Ojtózi nyolc hónap, Málik hat hónap, Tóth tíz hónap börtönbüntetést ka­pott, s fizetniük kell 500— 1000 forint pénzbírságot is. A bíróság a testi sértés elkö­vetésénél súlyosbító körül­ménynek rette, hogy előre megbeszélték a bűntettet és azt társtettesként követték el. — a — MA: ingyenes jogi tanácsadás Csütörtök délután öt órakor ingyenes jogi tanácsadás lesz ismét a Lenin úti tömegszer­vezeti székház első emeleti fo­gadótermében. Ügyeletes: dr. Polácsi Beatrix, a Váci Ügy­védi Munkaközösség tagja. Az első váci csata előzményei A NŐEGYLET PÉNZT SZAVAZOTT MEG A HONVÉDSÉG FELSZERELÉSÉRE szállásakor a bécsi kormány­zat a közeli szlovákokat nyer­te meg magának. Az első váci csata több napig tartott. A különbö­ző források nem egyeznek meg abban, hogy Götz tábor­nok osztrák parancsnokot áp­rilis 9-én, vagy 10-én érte-e a halálos találat, a fontos az, hogy a Földváry Károly alez­redes vezette csata a magya­rok győzelmével végződött. A váci győzelem jelentősé­géről és Görgey váci szereplé­séről a következő közlemény­ben lesz szó. Stefaits István, múzeumigazgató Ezernyolcszáznegyvennyolc szeptember 29-én, a pákozdi csatában, az alig néhány nap­ja „született” honvédség győ­zött, és győzött máshol is. De . mit jelent az, hogy „néhány napja született”? Tudjuk, hogy maga a „honvéd” szó valóban ekkor született, talán 28-án, talán 27-én. De magát a hon­védséget a reformkor készítet­te elő, a váci forradalmi moz­galmak is. A város polgársága 1837-ben megalakította a Ma­gyar Nemzeti Céllövész Egye­sületet, melynek tagjai a re­formtörekvéseket támogatták. Ezekbe belefért az is, hogy 1846. július 19-én felhívást ad­tak ki a váci tűzvész-károsul­tak megsegítésére. (Ez volt az a tűzvész, mely június 15-én az első vonat érkezésekor dúlt, és melynek oltásában Kossujth és Széchenyi is részt vett.) A váci Nőegylet 1848. de­cember 9-i közgyűlésén, a honvédújoncok felszerelésére nagy összeget szavazott meg. 1849 tavaszán, a Windisch- grätz herceg által vezetett osztrák ellentámadás Vácot is elérte. A Szegedi Hírlap 1849. július 4-i számából megtud­juk, hogy a magas rangú váci papok örömmel fogadták őket, viszont magatartásukat az egyházmegye hazafias papsága egy június 23-án megtartott gyűlései elítélte és egyszer­smind megválasztotta Bobory Károly ceglédi plébánost a vá­ci egyházmegye ideiglenes kormányzójának, amiért ké­sőbb, a szabadságharc bukása után, sok éves várfogságot szenvedett. Fényképe (egyik legkorábbi történelmi portré­fotóinknak, és így önmagában is értéket képvisel) kiállításun­kon Hajnik Pál Párizsban ké­szült olajfestmény-arcképe mellett látható. Hajnik 1848- ban minj váci követ került Pestre, ahol rendőr­igazgató lett. Később Kossuth társa volt az emigrációban, ahonnan évek múlva amnesz­tiával tért haza, és a váciak újra megválasztották köve­tüknek. De ne vágjunk az esemé­nyek elébe. 1849. április ele­jén az osztrákok még meg­szállva tartják Vácot. Görgey, Damjanich és Klapka a „fel- dunai hadsereggel” indulnak a város felmentésére. Az oszt­rákokat Götz tábornok vezeti. És itt valamit el kell mondani közbevetőleg: Vác osztrák megszállásakor (mint ahogy a szabadságharc egész folya­mán) megmutatkozott Kossuth hibás nemzetiségi politikája. Széchenyi figyelmeztette Kos­suthot, hogy ha az osztrákok­kal szemben magyar függet­lenséget akar, meg kell hall­gatnia a nemzetiségek hasonló kívánságait. Kossuth — aki sok dologban haladóbb volt Széchenyinél — ezúttal nem hallgatott rá. Az eredmény megmutatkozott. Pákozdnál a honvédség az osztrákoktól fel­izgatott, egyébként mindig magyarbarát horvátokkal állt szemben, míg Vác osztrák meg­Kisóvodások", tipegők Már kevesebb a koránkelő Látogatás az Élmunkás utcai bölcsődében Az Élmunkás utcai nagy i bérházak hátsó frontján is túl, földszintes típusépület. Hason­lókat látni sok Városban, köz­ségben, bejárata mellett a fel­irattal: Bölcsőde. Ezt a bölcsődét jobbára úgy emlegetik a városban, hogy az Elmunkás utcai, noha, csak az egyik bejárat nyílik közvetle­nül az utcáról, a Lenin útról. De ez a gazdasági bejárat. Itt hozzák be a konyhába az árut, a téli tüzelőt. Egyszer lezárták ezt a kaput, de a szülők „meg­fellebbezték” a döntést, mert nagy kerülőt kellett tenniük az Élmunkás utcai házak felé. Télen ez a bejárat is sok bosz- szúságot okoz a gyermekét hozó szülőnek, ugyanis az eső, a lucskos hóié megáll az ud­varban, és hiába a böldsőde munkatársainak segíteni aka­rása (nagy köveket és téglá­kat tesznek a locs-pocsba) bi­zony előfordul, hogy egy ma­ma, vagy papa gyerekkel a karján belecsúszik a latyakba. Mindennek most nyoma sincs. Süt a nap, a gondozónők a „kisóvodásokra” vigyáznak. Szőke, barna fürtös fejek gyűlnek körém, s amint egy képet mutatok, amelyen néhányuk rajta van, az egyik kis fürtös-szőke kisfiú az uj- jával rábök: — Ez a Juhász! A Juhász is hároméves, és hamarosan óvodába megy. Huszonnégyen vannak a „kis- óvodások”. Ök a legidősebbek, a bölcsődébe járó 49 gyerek között. Utánuk a tipegők kö­vetkeznek, s csak néhány cse­csemőjük van. — Egyre kevesebb, amióta a mamák 600 forint gyermek- nevelési segélyt kapnak — mondja Pinyey Richárdné, a bölcsőde vezetője. Kevesebb hát a koránkelő gyerek. Hi­szen ezeket az apróságokat a szülők — a műszakkezdéstől függően — fél hattól általá­ban háromnegyed nyolcig hoz­zák be. Délután öt óráig lehet értük jönni. Hogy a korai ke­lés mit jelent a szülőknek és a gyereknek, csak az tudja iga­zán, aki ébresztgetett már haj­nali öt órakor egy alig kétéves apróságot. Nyolc órakor reggeliznek, utána játszanak. Tíz órakor teát vagy gyümölcsöt kapnak, fél tizenkettőkor ebédet. Ott- jártamkor éppen zöldborsófő­zelék volt. Délután: uzsonna és anyuka. 1964-ben nyitották a bölcső­dét, szép és korszerű, csak éppen: nincsen pince, ahova télire is bevásárolhat­nának, a zöldségtárolón nincs ablak, csak egy szellőzőnyüás, és keresztül megy rajta a köz­ponti fűtés melegvizes csöve, télen is olyan meleg, hogy a befőttek leapadnak. De ezek csak a felnőtteknek okoznak gondot, a kiságyban szuszogó nyolchónapos kis sző­ke fiúcskát legfeljebb annyi­ban érinti, hogy ő idejében megköveteli a reszelt almát — frissen. (b) szundi. Játék, már jöhet is az

Next

/
Oldalképek
Tartalom