Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

MOHOMIDÍKI P Ps T. M E G Y.E I H Í R LAP X. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1968. JÚNIUS 6.. CSÜTÖRTÖK Túljelentkezés Monoron, a járási pártbi­zottság épületében tartották meg a Marxista—Leninista Esti Egyetem első évfolyamá­ra jelentkezettek felvételi vizsgáját. Az egyetem iránt nagy az érdeklődés, ezt bizo­nyítja, hogy negyvenen je­lentkeztek a harminc helyre. Harmincezer ember gondja Bitipcsolatok és iela tinink Járási szintit tanácskozás n bejárókról Hízott marha Olaszországba A monori Kossuth Tsz hu­szonhat hízott marhát ad le ma. Ezek az állatok egyene­sen Olaszországba mennek. A Kossuth idei hízottmar- ha-leadási terve kétszáz da­rab. Járásunk csaknem 100 ezer lakosa közül több mint 30 ezer azoknak a száma, akik a fővárosban dolgoznak s na­ponta utaznak, vagy esetleg hetente egyszer térnek haza távolabbi munkahelyükről. Mivel a fővárossal határos a járásunk, a bejárók mellett jelentős azoknak a száma is, akik a fővárosból és kör­nyékéről a járás területére járnak dolgozni. Járásunk az ingázókat illetően me­gyei szinten is előkelő helyet foglal el. A tények ismere­téhez az is hozzátartozik, hogy a bejáró réteg jelentős százalékban segéd- és beta­nított munkás. A peremte­rület jellegéből adódik, hogy jelentős az ország távoli vi­dékeiről a felvándorlás és egyes helyeken szinte elké­pesztő méreteket ölt az oda- és továbbvándorlás. Jellemző a gyömrői felmérési adat, amely szerint 1960 és 1965 között, a ma már több mint 10 ezer lakosú köz­ségben több mint 5 ezer ki- és bejelentkezés tör­tént. Ez a tény kiemel egy olyan problémát, amely nagy gond­ja községeink vezetőinek. Azt, hogy a vidékről felköl­töző és a fővárosban munka- alkalmat találó dolgozó a pe­remközségek fejlődését nem az elhagyott lakóhely, hanem az új munkahely, a főváros fejlődésének mértékével, az ott szerzett tapasztalatokkal méri. Igényeik a letelepedés után rövid időn belül, s nem egyszer nem is a legszeren­csésebb formában, oda ke­rülnek a községek vezetői­nek asztalára. Mindez mit bizonyít? Azt a tényt, hogy ilyen problé­mák vannak, ezekkel fel­tétlenül foglalkozni kell, nem mehetünk el mellettük szó nélkül. A felvetődő problémákban azonban bizonyos sorrendet kell tartani. Fontos az, hogy milyen természetű a kérdés és kinek, kiknek kell ebben a megoldásra törekedni. Ma már általánosan elfo­gadottnak tekinthető, hogy a gondok sorában első a szo­ciális és a kommunális kér­dés. Kultúráltabb, gyorsabb utaztatás, több szabad idő biztosítása, s ezek réven bizonyos fokig kiegyensú­lyozottabb családi élet. A Népművelési Intézet több szociális vonatkozású kérdést vizsgált. Többek között Gyom­ron is készítettek ilyen kér­dőíves rendszerű felmérést, és ezeket most dolgozzák fel. A bejáró réteg kulturális igényeinek kielégítése első­sorban otthon, a lakóhelyen kell történjen. Ezzel a meg­állapítással a Gyomron hét­főn megrendezett tanácsko­zás minden résztvevője egyet­értett. Mint ismeretes, az 1964- ben született párthatározat értelmében indult meg foko­zottabb felmérő, szervező munka a bejárók ügyében Pest megyében is. Ehhez a mozgalomhoz kapcsolódott a főváros X. kerületének taná­csa és pártbizottsága. Tizennégy kőbányai üzem­mel beszélték meg azt, ho­gyan patronálhatnák azo­kat a községeket, ahon­nan dolgozók járnak be hozzájuk. Ennek nyomán kapcsolatok épültek ki a községek és az üzemek között s a kapcsola­tok formája többségében sze­rencsés volt. Járásunkban tartós barátság r-ületett Ve- csés és az EVIG-^ar. Gyöm- rő és az Orion, Mende és az Országos Gumiipari Válla­lat Cordatic gyáregysége, bi­zonyos mértékben Monor és a Remix között, örvendete­sen fejlődik Úri és az Ikarus gyár kapcsolata. Mit jelentenek ezek a kap­csolatok? Mindenekelőtt az ismeret- terjesztésben történt előrelé­pés. Kihelyezett munkásaka­démia, a helyi szakmaközi bi­zottságokkal közösen rende­zett egyes előadások, termék- kiállítások, Gyömrő esetében az eredményesen fejlődő sportkapcsolatok. Ez utóbbi az idén már a labdarúgáson kí­vül a kézilabdát és az asztali- teniszt is érinti. Az ÉVIG törzsgárda ki­alakítására törekszik Ve- csésen. Az Ikarus gyár já­ratokat rendszeresít a vasútállomással nem ren­delkező községekbe, munkásokat toboroz s ezek mellett a kisegítő üzemek, a melléküzemek számára mun­kát ad ki. Ezt az elkövetke­zendő időkben 6 millió mun­kaóra erejéig szeretnék nö­velni, mint azt Gyömrőn a gyár főkonstruktőre elmon­dotta. Jelentős és eddig figyelmen kívül hagyott gondot vetett fel Kispál Károlyné, a járási művelődési állandó bizottság tagja. Egy általuk készített felmérés azt bizonyította, hogy az iskolákban hátrányos helyzetben levő tanulók kö­zül legtöbben a bejáró csalá- I dókból kerülnek ki. Erre fi­gyelmet kell fordítani. A bejárók problémáival foglalkozó járási szintű ta­nácskozás megállapította: a megkezdett, s helyesnek bizo­nyult utakon tovább kell ha­ladni. Tartósítani és bővíteni kell az üzemekkel kötött kap­csolatot. Növelni kell a közös rendezvények, megmozdulá­sok számát. Jobban be kell kapcsolni a bejárókat lakóhe­lyük életébe, tanácstagság és más jellegű társadalmi fel­adatokon keresztül.' A hétfői tanácskozáson konkrét határozat is született. A X. kerületi Tanács, a kerületi szakmaközi bi­zottság, valamint a járási tanács művelődési osztá­A szőlőlisztharmat az utób­bi években kezd erőteljesen károsítani. 1965-ben a szőlő­peron oszpóra mellett a liszt­harmat is súlyos károkat oko­zott. A száraz időjárás ked­vez a gomba fellépésének, ezért az ellene való véde­kezést rendszeresen végezni kell. A szőlőlisztharmat el­len alkalmazható kéntartal­mú szereket a peronoszpóra ellen használt permedéhez keverve, tehát kombináltan adagoljuk. A kéntartalmú sze­rek alkalmazásának előnye a iisztharmat elleni véde­kezésen túlmenően az, hogy elősegítik a peronoszpóra el­leni védekezés hatásosságát, továbbá javítják a fürtök kötődését, és a szőlőlevélatka gyérítését is megoldják. A szőlőlisztharmat ellen hasz­nálható szerek: Tliiovit 0,5—0,3 százalékos, Cosán 0,4—0,2 százalékos. Suffex 1,2—1 százalékos, Sül­jéről 1—0,5 százalékos per­medé használata. A kéntartalmú szerek 25 Celsius fok felelt perzselnek, lya és a járási művelődé­si ház közös szervet hoz létre, amely negyedévenként egy- egy problémát részletesebben megbeszél. Ott felmérik az eredményeket és meghatároz­zák a feladatokat. A tanácskozás, a határozat, a javaslatok mind-mind arra engednek következtetni, hogy a bejárók problémája mérté­kének megfelelő helyet kap feladataink között. Furuglyás Géza Vasárnap — de a melegebb hétköznap délutánokon is — benépesül a gombai tó partja. ezért ajánlatos velük csak a reggeli és késő dél­utáni órákban permetezni. A szőlőperonoszpóra és lisztharmat ellen kombinált védekezést alkalmazzunk, mert a kéntartalmú szerek fokozzák a peronoszpóra el­len használt szerek hatásos­ságát, és a peronoszpóra el­len alkalmazott szerek elő­segítik a lisztharmat ellen adagolt szerek érvényesülését. Ez a kölcsönhatás rendkívül előnyös a szőlőperonoszpóra és lisztharmat elleni védeke­zésnél. Ezzel magyarázható az a körülmény, hogy 1965-ben csak azok a termelők tudták megmenteni a termést, akik kombinált permetezést végez­tek. A szőlőmolyok ellen Hun­gária DL—40 permetezőszer­ből 0,3 százalékot keverünk a szőlőperonoszpóra és liszt­harmat ellen alkalmazott szer­kombinációhoz a molyok raj­zásakor. Tavaszi János mezőgazdasági mérnök HÉTSZÁZEZERBE KERÜL Régi igényt elégít ki, a la­kosság jogos kérését teljesíti a Vecsési Községi Tanács az­zal, hogy rendibehozatja a Ki­nizsi utcát. Már megkezdődött az utca szélesítése, aszfaltozá­sa. Ez a munka 704 ezer fo­rintjába kerül a tanácsnak. Terveik között szerepel két állami ház felújítása is. Erre csaknem 25 ezer forintot köl­tenek. Angyali türelmű horgászok — tízévestől hetvenig — lesik órákon, sőt fél napokon át a pecabotot. Sok a látogató — gyönyörködni is érdemes itt, minden különösebb cél nélkül. Mert az 50 holdnyi területű tó Szép, nagyon szép — ám hasz­nos is. A gombai Új Élet Tsz mintegy háromszáz holdat ön­töz a tó vízével. Jól megférnek az érdekek tehát a horgász­egyesületével. Hogy ez meny­nyire igaz, bizonyíték rá a tsz hamarosan — körülbelül két hónap múlva — megnyíló „horgásztanyája”, ahol italt, hideg ételeket kaphatnak az esetleg megszomjazó, megéhe­ző horgászok. Igaz, két hónap múlva már benne járunk az augusztusban... A tó „vendé­gei” biztosan szívesén vennék a korábbi nyitást is. Pongrácz Sándor, a tsz fő­mezőgazdásza, akivel erről be­szélgettünk, azt is elmondta, hogy a fürdőzőkre is gondol­nak. A kánikulában csábítóak a langyos hullámok, ez termé­szetes. S bár most még tilos itt a fürdés, hamarosan korlát­tal kerítenek el egy sekélyebb részt, s a kijelölt helyen lehet majd fürödni. Szöveg: Koblencz Foto: Tóth Ambrus Séta Gombán, a „horgászparadicsomban" Szőlővédelem A. saakemher tanácsai (2.) HETI ÚTTÖRŐKRÓNIKA Kitüntetett úttörővezetők Kedves ünnepség keretében kerültek átadásra járásunkban a pedagógusnapi kitüntetések. A KISZ Pest megyei Bizottsá­ga KISZ Érdemérem kitünte­téssel jutalmazta Borbás Ottó csapatvezetőt, a gyömrői út­törőház igazgatóját. Kiváló út­törővezető kitüntetésben ré­szesült Haness László járási tanulmányi felügyelő, a járási úttörőelnökség tagja, több éves mun Icájának elismerése­ként. Serfőző Antalné monori csapatvezető és Kispál Károly pilisi csapatvezető szintén ki­váló úttörővezető kitüntetést kapott. Lövészet Vasárnap Monoron kerül megrendezésre úttörők részé­re az összetett honvédelmi verseny. Ezen a napon talál­kozunk a nyári spartakiád községi versenyeinek győzte­seivel is, akik járási szinten mérik össze ügyességüket. A honvédelmi csapatverseny mellett sor kerül mind a fiúk­nál, mind a leányoknál a lö­vészversenyre. Iskolánként egy-egy fő versenyez a járás legjobb lövésze címért, A hon­védelmi verseny első három helyezettjét tárgyjutalomban részesíti a rendezőség. A lát­ványos program érdekes lesz nemcsak a versenyzőknek, de valamennyi nézőnek is. Vár­juk a szurkolókat a sportpá­lyára. Komarov-kupa Hétfőn Üllőn rendezik meg a járás legjobb fiú és lány ké­zilabda-csapatai részére kiírt Komarov, illetve VIT-kupa mérkőzéseit. A kupa vándor­díj jellegű, minden évben az a csapat rendezi a versenyt, amelyik az úttörő-olimpiár. járási bajnokságot nyert. Őrsvezetőiéi öllek találkozója Zamárdi, a megyei őrsveze­tőképző tábor mindig vonzó a gyermekek számára. Évről év­re itt nyer kiképzést járásunk­ból 100—120 pajtás, akikre az eredményes táborozás után egy-egy őrs vezetését bízzák. Nehéz megállapítani egy ötö­dik-hatodik osztályos pajtás­ról, hogy mennyire alkalmas egy ilyen megbízatásra és bi­zony előfordul, hogy valaki elvégzi a tábort, a tábor veze­tősége mégis csak helyettesi beosztásra javasolja. Több nap kell ahhoz, hogy a gyermekek összeszokjanak és tevékenyen részt vállaljanak a feladatok­ból. Ezt az ismerkedést sze­retnénk most elősegíteni azzal, hogy hétfőn a gyömrői úttö­rőházban összegyűlnek azok a pajtások, akik kiképzés előtt állnak. Megismerkednek egy­mással és megbeszélik, milyen feladat vár rájuk a táborban. Nem üdülni mennek ők, ha­nem vezetői ismereteket elsa­játítani, ami természetesen sok-sok kirándulással, ver­sennyel, érdekes összejövete­lek tartásával párosul. Örsi összejövetelt tartanak és meg­tanácskozzák, hogyan kell ér­dekesen, színesen úgy megtar­tani a foglalkozásokat, hogy az őrs minden tagja akkor is örömmel vegyen részt az ösz- szejöveteleken, ha nemcsak fociról, vagy játékról esik szó. A találkozó nagyon érdekes­nek ígérkezik, jelen lesznek a táborvezetőség tagjai és Fórii József táborvezető is. Fogadóóra: pénteken SEGÍTENEK Az üllői szakmaközi bizott­ság minden pénteken hivata­los órát tart délután 5 és 7 óra között. Ez alatt a bejáró dolgozók és nyugdíjasok ké­relmükkel, esetleg panaszuk­kal az irodához fordulnak. Egy ilyen alkalommal felke­restük a bizottságot. Boda Ist­ván nyugdíjas kérelmének gyors és kedvező elintézéséről számolt be Torma Pál elnök. — A kérelmet személyesen intéztem el a budapesti Ve­gyiműveket Szerelő Vállalat X. kerületi üzemegységénél. Az üzemnek Üllőn több nyug­díjasa van, a problémák ne­kik sem közömbösek. Tárgya­lásaink során meggyőződtem róla, hogy az üzem nem hagyja magára a nyugdíjasait, ügyes-bajos dolgaikkal törő­dik. Évenként segélyt ad ne­kik, ügyeiket soron kívül in­tézik. Az üzem emberségből napról napra jelesre vizsgázik. — em — Majdnem egyenlítettek Salgótarjáni Bányagépgy'ár—Vecsés 2:1 (2:0) Zagyvapálfalva, 400 néző, vezette: Búzás. Festői környezetben fekvő, hihetetlenül kis méretű és elég rossz talajú pályán heves hazai rohamokkal kezdődött a találkozó. Már az első perc­ben nehezen szabadult fel a VIZÉP kapuja, a 9. perc pe­dig meghozta a hazaiaknak a vezetést. Seprényi jól ugratta ki Filkort, aki a hálóba helye­zett. A gól után a piros-fehérek enyhe mezőnyfölénybe kerül­tek, de a bátortalan csatársort biztosan tartatták a bányász­védők. A 35. percben Szabó kitört, közeli bombáját Bogár nagyszerűen védte. A követ­kező percben azonban már te­hetetlen volt; a S'Zögletrúgást követő hazaadásnál Bartha közelről a kapuba lőtt. Két perc múlva a lesre ját­szó VIZÉP-védők mellett Hofmann tisztán mehetett ka­pura, de lövését Bogár pom­pás reflexszel védte. A II. félidőt heves vecsési rohamok vezették be, és az 50. percben sikerült szépíteni. Makovecz oldalról beívelt sza­badrúgását Kalász bizto'an fejelte a kapuba. 2:1). A ha­zaiak rákapcsoltak és először Fiikor hatalmas helyzetben Bogárba lőtte a labdát, majd Bartha felvágásáért megadott büntetőt Seprényi vágta mellé. A 62. percben Seprényi les­ről a hálóba lőtt. A játékve­zető előbb megadta a. gólt, de a partjelző megkérdezése után visszavonta. Izgalmas volt a játék. Leimetter F. helyére Mercz jött be. A 65. percben majdnem egyenlített a VIZÉP. Nógrádi szabadrúgása a felső kapufá­ról jött vissza, majd ismét Nógrádi lőtt jó helyzetben, de Pál védett. A 77. percben ha­talmas tűzijáték után nehezen mentett a bányászvédelem. A 85. percben Varga hajszállal mellé bombázott. A következő percben Nógrádi fejesét má­sodszor védte Pál. Érdekes mérkőzést láthatott a közönség. Az I. félidőben az utazástól fáradt piros-fehére­ket bizony többször megzavar­ták a gyors hazaiak és akár négygólos vezetésire is szert tehettek volna. A II. félidőben feljavultak a vecsésiek, de a nem eléggé tervszerű csa'ár- játékkal és a kimondottan gyenge fedezstjátékkal nem bírtak egyenlíteni. A VIZÉP-nél Bogár nagy­szerűen védett. Több biztos góltól mentette meg hálóját. A védelem váltakozó teljesít­ményt nyújtott, a legjobb Molnár és Kalmár volt. Feke­te jól szerelt, de rosszul Indí­tott, Leimetter F.-et többször átjátszották. Varga most játszott a leg­gyengébben. Fáradtan mozgott s percekig eltűnt. Vándort, míg erővel bírta — az I. fél­időben — elfogadhatóan ját­szott. A négy csatár az első fél­időben nagyon gyengén ját­szott, a II. félidőre feljavul­tak, de akkor is hiányzott az átütőerő. Búzás játékvezető apróbb hibáktól eltekmtve jól vezette a küz-Vmes mérkő­zést. Szalontai János

Next

/
Oldalképek
Tartalom