Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-05 / 130. szám
1968. JÜMUS 5., SZERDA níi if ec vei vMÍ/rfcip a Csökken a falusi f A Pestvidéki Gépgyárban, reform után (3.) kisiparosok száma öreg koruk és betegségük miatt munkájukat idén is az előző évek arányában hagyják abba a vidéki kisiparosok. Ilyen címen ez év első negyedében a dabasi járás községeiben működő 16 kisiparos adta vissza iparigazolványát és csupán 11 új iparigazolványt adtak ki. A szolgáltató kisiparosok megfogyatkozását csak némiképpen pótolja a szakipari üzemi dolgozóknak újabban kiadott 15 működési engedély. Ezek ugyanis csupán munkájukból hazatérve, illetve munkaszüneti napokon vállalnak munkát. Kempingpaplan Pehelykönnyű, meleg kempingpaplannal jelentkezik a piacon a Győri Textilipari Vállalat. A 126 féle mintával forgalomba kerülő paplant szintetikus szállal bélelték, s így könnyen mosható, gyorsan szárad. Körben cipzárral látták el, hogy akinek úgy tartja kedve, hálózsáknak is használhassa. Piacok? Vevők! Variálható A gyár gazdasági vezetésének s párt-végrehajtóbizottságának állásfoglalása egységes volt: a gyárnak nem úgy áItalában van szüksége piacokra, s nem arra, hogy csupán ott Legyen a különböző országok piacain, hanem hogy vevői legyenek, hogy eladjon azokon a piacokon. Nem könnyű ezt az elvet megvalósítani. Igen következetes gyártmányfejlesztés kell hozzá, valóban korszerű termék, árban is versenyképes áru! Teljes a család A befektetés mór fizeti a hasznát — ma ezt mondják a gyárban a gyártmányfelelősi rendszerre. Való igaz: termelésük majdnem jele új cikk, több eljárás szabadalmi bejelentése most van folyamatban, a nemrég lezajlott Budapesti Nemzetközi Vásáron is nagy érdeklődéssel fogadták a gyár termékeinek többségét. Kemény, megfeszített munkára alapozódnak ezek a tények. A Hódmezővásárhelyi Majolika Gyár régi ipartelepe Csongrád megyének. Elődjét 1911-ben a helyi szobrász- és festőművészek kezdeményezésére a Művészek Majolika és Agyagipari Telepe RT. néven hozták létre. Több mint 1500 gyártmányának formáját és díszítését a helyi hagyományoknak megfelelően készítik. A majolikagyár termékei nemcsak belföldön ismertek, hanem keresett árúk a külföldi piacokon is. Az idén több új típusú cikket gyártanak. Közülük máris nagy sikert arattak a kerti használatra alkalmas, variálható virágállványok, vázák, hamutartók, tálak, mokkás készletek és egyéb használati tárgyak. Hat évtized után Átépítik az Eötvös turistaházat Megkezdődött a szezon, s ezzel a turisták „inváziója’. — Hogyan készülnek a várhatóan növekvő forgalomra, itt Dobogókőn, az Eötvös turistaházban, kérdezzük dr. Szitányi Rudolftól, a házigazdától. — Fogas kérdés, idén különösen nehéz lesz. Látja, ebbe őszülök bele, mutat tréfás színpadiassággal a fejére. A Népstadion tervezői és építőbrigádja kezdik a bontást. — Jól hallottuk? — Ahhoz, hogy a bővítést megcsinálják, először bontani kell. Az Eötvös turistaház még 1906-ban épült, csak később építették hozzá kétoldalt az ebédlő és presszó részt. Ezek nagyon rossz állapotban vannak. És nagyon kicsik. A vendégek nagy részét el kell utasítanom, vasárnaponként le sem tudom ültetni őket. Ennek a két szárnynak a helyébe készül egy-egy kétszer ekkora befogadó képességű helyiség. A mostani terasz korlátjánál lesznek a falak. — És mikorra? — Sajnos csak 69 végén. De akkor a jelenlegi kétszáz vendég helyett, négyszázat fogadhatunk egyszerre, a tízezer forintos konyhaforgalom is a duplájára nő... — A fűtés? — Szerencsére búcsút mondunk a cserépkályháknak, gázzal fűtünk. Ez bizony nem olcsó mulatság, az egész átalakítás 6 millió forintjába kerül a Turistaellátó Vállalatnak. Persze azon igyekszünk, hogy a vendégek ez alatt az idő alatt is jól érezzék magukat nálunk. v. v. Négy olajégőtípus gyártását [ vették át más üzemtől. Ma — | s ez a Madar Gyula vezette j munkacsoport tagjait dicséri elsősorban — tizennégyféle olajégőt gyártanak. Teljes a család, legkisebbtől a legna- gyobbig bármüyen típust megtalálhat a vevő, a 1,5 kg/óra fogyasztásútól a 2000 kg/óra teljesítményűig. (Ezeket a Góliátokat idén Százhalombattára, a Dunamenti Hőerőmű Vállalathoz szállítja a gyár.) Különösen a 1,5—4 kg/óra közötti teljesítménytártományba tartozó típusok örvendenek nagy keresletnek, míg a nagyobbakat elsősorban ipari és mezőgazdasági üzemek vásárolják. (Az első négykilós égő a Kossuth-hajó konyhájában szolgál...) Az olajtüzelés gyors elterjedése késztette a gyárat a jelentős és — ma már ez elmondható — eredményes fejlesztőmunkára. Olajégőikkel a népgazdaság devizát takarít meg, mert korábban az olajégők nagy többségét importálni kellett. Ebben az esztendőben — s igen érdekes a nagy, országos tervek, mint a földgázprogram, helyi jelentkezése — megkezdik a gázégők kifejlesztését, mert — mint mondják — holnap meg holnapután is vevőket akarnak. Félig — filmgyár A tétova tájékozatlan köny- nyen azt hinné: a televízió vagy a filmgyár valamelyik stúdiójába tévedt. Az üzemben mindenütt kameraállványok ... de hol van róluk a kamera? A tv-stúdiók, filmgyárak jól ismert s nélkülözhetetlen eszközeit itt készítik Szigethalmon. A Stop—2 jelű állványból ma már több száz darab dolgozik a szovjet tv- és filmstúdiókban teljes megelégedésre. Wagner István és Hoffman Lajos, a munkacsoport vezetői és társaik azonban — bármennyire is sikeres gyártmányról van szó — nem pihentek habáraikon. Elkészült | a PGS—3 és a PGS—4 jelű j állvány; előbbi elektrohidrau- | likus, utóbbi pedig szétszedhető, ládában is szállítható, percek alatt összerakható. És annak illusztrálására, hogy itt a gyárban mennyire céltudatos a fejlesztőmunka: már most foglalkoznak a színes tv-adá- sok kameraállványainak tervezési előkészítésével... Ami pedig a legtöbbet mond: a gondolattól a prototípus elkészítéséig a két új állvány esetében mindössze egyetlen esztendő telt el, ami ma még — rekordot jelent. A kameraállvány karcsú, mutatós játékszer. Legalábbis a másik üzemben készülő huzalzománcozó berendezésekhez mérten. A zománcozott huzal ma egyike a legkeresettebb árucikkeknek a világpiacon; a gyár éppen ezért itt is a teljes gyártmánycsalád kifejlesztésére törekszik, öthat, különböző mérettartományban dolgozó gépcsoport jelenti a teljességet. A már sorozatban gyártott típusból — 0.05—0,15 mm között dolgozik — nemrég jelentős meny- nyiséget szállítottak a Szovjetunióba; elkészült a 0,02 mm-es vörösrézhuzalt zománclakkal bevonó berendezés prototípusa is. Bonyolultságát a laikus számára talán az fejezi ki a legjobban, hogy az ezen készült huzalok egy-egy kilogrammja ugyanannyiba kerül, mint egy kilogramm — arany ... A Wagner István, Bikádi András és Boldizsár Géza irányította kollektíva most további gépek fejlesztésén munkálkodik, s joggal ösztönzi őket — többek között —, hogy sorra jelentkeznek a külföldi érdeklődők, esetleges holnapi — vevők! A holnap emberei Ha tréfa is, de nem egészen az: Kiss Ferenc és munkatársai érdemelték ki a gyárban ezt a jelzőt, ök foglalkoznak a vákuumtechnikai berendezések fejlesztésével, s ez a tevékenység lényegében most éli nem is gyermek-, hanem csecsemőkorát a gyárban. Érdekes: annyi mindennel foglalkoznak szívvel, szenvedéllyel, de mégis, a vákuumtechnika . valahogy más. Talán az „igazi”? Valahogy így. Vitathatatlan, a gyár ismét jó érzékről tesz tanúságot: a vákuumtechnika világviszonylatban fellendülő ágazat. A mezőgazdasági üzemek épp úgy hasznát látják, mint az ipar: a liofilizálás- tól a vákuum alatt gyártott acélokig ezernyi, hazánkban még szűz terület kínálkozik meghódításra, s a honfoglalók között, nem is a hátsó sorokban, ott akarnak lenni a gépgyáriak is. A műszaki főosztály vezetője, Kardos Pál azt mondta: — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy vákuumtechnikai szakembereink a legegyedibb kéréseket is örömmel fogadják, egyetlen érdeklődőnek sem kell kielégítetlenül távoznia. Mi ugyanis úgy értelmezzük az új mechanizmust, hogy a vevő is bátran legyen igényes. Kérjen olyat, amit másutt nem kaphat, tegye próbára a céget, győződjön meg arról, hogy nem „rátukmáljuk" gyártmányunkat, hanem amit kért, azt adjuk. Az év első öt hónapja természetesen még nem biztos alap messzemenő következtetésekhez. Mégis, mindaz, amit röviden cikkeinkben összefoglaltunk — s nem kevésbé, mindaz, aminek nem jutott hely a cikekben — azt igazolja: a múlt év szeptemberében közölt riportjainkban nem festettük rózsásra a képet. Az akkori reális elképzelések egy jelentős része ma már tény a gyárban, s a gazdasági reform módot ad arra, hogy a többi elképzelés is valósággá legyen. Mészáros Ottó (Vége) A BKV programjából Sínen, úton, föld alatt Hosszabb állomások — Bérelt kirándulóhajók Több utas a buszokon Közérdekű a Budapesti Közlekedési Vállalat programja az autóbusz-, földalatti-, villamos-, hajó- és HÉV-jára- tokról, s technikai változásokról. Ezúttal csak néhányat említünk a sok közül. A föld alatt ez történik: A régi, millenniumi járat hár- j más szerelvényekkel közle- j kedik majd. Ehhez több ál- j lomást, annak utasterét meg kell hosszabbítani. Júniusban hozzákezdenek. A vízen: A rendszeres, két part közti és ! rövid távú sétajáratokon ki- { vül kívánság szerint hajókat indítanak mindenekelőtt a Dunakanyar legszebb kirándulóhelyeire. Egy-egy járművet bérelhetnek ki különböző intézmények, iskolák, hogy — akár rövidebb sétára, akár hosszabb kirándulásra — vízen tegyék meg az utat. Sűrűbb HÉV-járatok: Mindenekelőtt a fővárosiak hétvégi vagy nyári szabadság- idő alatti zöldövezeti pihenőjét akarják elősegíteni a különböző betűs autóbusz- járatok. A HÉV Margit-híd— Szentendre közötti vonalán az utásáramlásnak megfelelően gondoskodnak a gyakoribb indításról. Csúcsforgalomban legalább 15 percenként indítanak szerelvényt Szentendrére. Zsúfolt autóbuszok: Megjelentek a legújabb, százszemélyes Ikarus-kocsik. Ettől azt remélte a legforgalmasabb vonalak utazóközönsége, hogy valamivel kényelmesebben jut úticéljához. A több ezres helytöbblet mégsem hozta meg a kívánt eredményt, ennek oka, hogy az új járműveknél gyakrabban adódik műszaki hiba. Előfordult, hogy csúcsforgalomban egyszerre 10 Ikarus 556-ot kellett félreállítani. Egyébként a jelenlegi felmérések szerint a legzsúfoltabb járatokhoz tartozik a törökbálinti 140-es, míg a budaörsi 40-es már a jobbak közé tartozik. A Budapesti Közlekedési Vállalat a zsúfoltság enyhítésére több változtatáson gondolkozik, melynek feltétele több helyütt a pontos utasszámlálás. Az autóbusznál és HÉV-nél végrehajtandó ilyen jellegű felmérésről időben tájékoztatják az utasokat. Mi lesz a villamossal? Az utasok egyre többen veszik igénybe az autóbuszt, s kevesebben ülnek villamosra. A legforgalmasabb időkben a buszok 110—130 százalékos kihasználásával szemben sok villamosszerelvény csupán 70—80 százalékos telítettséggel fut. Véleményünk szerint a lakosság szempontjából — s ez elsődleges — ez ideális. A vállalat ez idén egymillió-százezer bérletet adott ki. Halstatisztika Magyarországon egy lakos átlagosan — konzervekkel együtt — évente mindössze három kiló halat fogyaszt. Ennél kevesebb halat Európában csak a jugoszlávok esznek. Dániában 16, Norvégiában 20, Svédországban 21, Japánban pedig 27 kiló az egy főre jutó évi halfogyasztás. Szegény gazdag A járás székhelyén, Szobon hallom, hogy a kemencei Üj Élet Termelőszövetkezeti Csoport tagjai közül néhány öregember, meg asszony szociális segélyt kap a községi tanácstól, vagy folyamodik azért. Tszcs-tagok? Szinte hihetetlen. Mutatják aztán Kemencén, a községi tanácsnál a segélyezettek 11 nevet viselő kurta listáját, de hozzáteszik: — Nincs keret, nem adhatunk többnek, - és ez a névsor is csak azért ilyen hosszú, mert alul rajta szerepelnek már az újak, miután ez, meg ez. és ez is elhunyt tavaly. — Bedrus György bácsi van a legnehezebb helyzetben a tszcs tagjai közül — mondják a tanácsházán. Megkeresem. Fáradt, öreg ember, 75 éves, nehezen lélegzik, különösen akkor kapkod levegő után, amikor beszél. — Amíg bírtam, dolgoztam — zihálja. — Tavaly már csak éjjeliőr voltam 21 napig a tszcs-ben. Csak annyi ideig volt szükség. Papír szerint nem szegény ember. Tizenhárom katasztrá- lis hold és 349 négyszögöl földdel lépett be az Üj Életbe 1961-ben. — Nem volt nekem egy talpalatnyi sem, a föld az asz- szonyé. De nem a földért vettem el. Kérem, én két esztendeig harcoltam a Szovjetunióban, vöröskatona voltam — könnybe lábad a szeme. — Én láttam a jövőt, tudtam, mit kell tenni. Mindjárt a kezdet kezdetén, 1952-ben, vagy 1954- ben, már pontosan nem emlékszem rá, beléptem a termelőszövetkezetbe. Fejőgulyás voltam, és hogy jól dolgoztam, azt bárki megmondhatja. 1952-ben lett tsz-tag, ezt már találkozásunk előtt felderítettem róla, de ezt is, hogy 1954-ben kilépett, aztán 1955-ben megint vissza, 1957 elején pedig ismét búcsút mondott a tsz-nek, egyénileg gazdálkodott néhány esztendeig, 1961-ben. csatlakozott az Üj Élet Tszcs-hez. Meglep állhatatlan kapkodása. — Családi okai voltak rá — világosítottak fel informátoraim, most meg az ő szájából hallom: — Az anyósom 88» éves, együtt élünk hármasban, a feleségemmel. Volt nekem mit hallgatni tőlük a tsz miatt — hogy elherdáltam a földjüket, azt mondták reggel, este. A feleségem belebetegedett, idegbajos lett a földje után. Többször is volt kórházban, most is onnan jött meg. A tszcs irodájában mutatják később. 300 forint szociális segélyt kapott idén Bedrus György orvosságra. — A földemből 11 holdnál többet a tszcs művel. Kaptam utána négy mázsa búzát, megengedték, hogy a többi termést magam értékesíthessem, de a tszcs-nek kellett a vételárat lefizetni. Hozzájárulásra, meg üzemviteli költségre, meg a megmunkálás díjára és adóba elég sem volt. A többi földet, dolgozni nem iu- dok már, kiadtam harmadába, éppen hogy hozott valamit. Két gyermeke van. A lánya férjnél Tokodon, a fia negyedmagával vele egy házban, de külön háztartásban él. Nem segítik a szülőket, nincs nekik miből. A fia Vácott dolgozik, mutatják a tanácsnál vállalata hivatalos értesítését, hogy havi keresete 1200 forint. — Múlt ősszel vissza akartam lépni a tszcs-ből a tsz-be. Nem vettek fel, de felvettek olyant, akinek 900 forint a nyugdíja és most éjjeliőrnek alkalmazták. Hát még én is éjjeliőrködhetnék vagy lehetnék nappal csősz, mert ballagni tudok még. Hát a tszcs-nek nincs szüksége csőszre, vagy éjjeliőrre? De, nyáron igen. Csakhogy a majorja messze esik, négy kilométerre a falutól. Oda már nem viszi el a lába az öreget. Miért nem vették be a tsz-be? Erre az „Üt a szocializmushoz” irodájában megfelelnek: — Túl sok adósságát nem vállalhatja át a tsz. Adósságuk azután igazán sok van. A tszcs-nek be nem fizetett aranykorona-hozzájárulás fejében 11 000 forinttal tartozik. Adóra pedig még többel, 14 000 forinttal az államnak. — Mi sajnáljuk Bedrust és megteszünk érte mindent, mert látjuk nehéz helyzetét — mondja Volontär Tibor tanácselnök és íveket tereget elém, hogy lássam, mikor engedték el egészen, vagy csökkentették az adóját. — Töprengünk állandóan, hogyan is segíthetnénk rajta — szólal meg Strausz Tibor vb-titkár és mindenféle lehető és megvalósíthatatlan módozatokról beszélgetünk sokáig. Csak azt nem hallom tőlük, hogy Bedrus György könnyelmű adós, aki akkor sem fizetett, amikor tehette volna. Meg. hogy mit lépde- sett hol ki, hol be a tsz-be. A sorsát nézik, az embert látják, segíteni akarásuk őszinte és kétségtelen. Ahogy a járási pártbizottságnál meg a járási tanácsnál, ahol ugyancsak ismerik már öreg Bedrus György dolgát, szintén. Ott sem beszél senki botladozásairól, csak azon tanakodnak velem, még inkább önmagukkal, miképpen segíthetnének a törvények áthágása nélkül egy tragikus sorsú emberen, meg a családján. És amikor Bedrus György egyéni bajáról beszélnek, kiérezni a szavukból, hogy a kemencei tszcs évről évre egyre nehezebben dolgozó és élő többi öreg tagjára is gondolnak, meg azokra, akik öregszenek és rövidesen megöregszenek. Szokoly Endre
