Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-27 / 149. szám

Vegyszerágyú 11 j miinkalehetősésl 10 ASSZONYT, LEÁNYT KERES FELVÉTELRE A TRANSZFORMÁTOR KTSZ XII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1968. JÜNIUS 27., CSÜTÖRTÖK A szövőlepke elleni védekezésül korszerű permetezőgép­pel locsolták be a város parkjainak, utcáinak fáit és bok­rait a növényvédő állomás szakemberei. Foto: Kies Megtámadta a pézsmapotok Godó József kocsién lakos t téktól. június 15-én éjjel munkahe- j ugyanis lyére iparkodott kerékpáron. A Tiszakécske és Kocsér ha­tárterületén húzódó csatorna partján haladt. A csaknem nappali fénnyel világító hold- fénynél észrevette, hogy vele szemben egy világos színű kisebb állat közeledik. Nem tulajdonított neki jelentősé- j get, mert azt gondolta, hogy az állat félrehúzódik az útjá- ból. Nem így történt. Amint közel ért hozzá, az állat fel­ugrott, fogával belekapaszko­dott Godó József csuklójába és megmarta. A megtámadott ijedtében elesett a kerékpár­ral, de az- állat még ekkor sem engedte el csuklóját. Godó József bal kezével le­rántotta a fenevadat a kar­járól és elhajította. Az állat ismét nekirontott, ekkor el­rúgta magáról, die mert har­madszor is megtámadta, si­került lábával eltipornia az állatot, amely kimúlt. A tetemet — nagyon oko­san — magával hozita és más­nap reggel bevitte a kocséri körzeti orvoshoz. Kóborlásaik közben ezek az állatok is megszerezhették a veszettség vírusait és elég egy szemmel nem is látható seb a kisgyer­mek kezén vagy arcán ahhoz, hegy fertőződjék. A legele­mibb védekezés követelmé­nye, hogyha a kisgyerek még­is játszik a macskával, a já­ték befejeztével azonnal mos­suk még szappannal a kezét és ha karmolást találunk rajta, feltétlenül vigyük or­voshoz, mert a gyanútlan já­ték közben szerzett betegség — ha védőoltással nem előz­zük meg — halálos lehet. Ot kombájnnal aratnak MÁSODVETÉSKÉNT TAKARMÁNYT TERMELNEK A SZABADSÁG TSZ-BEN Ilyenkor, nagy dologidőben, Fekete Józsefet, a termelőszö­vetkezet elnökét sohasem le­het az irodában találni. Hol a Hangácson, hol Feketén jár, hol a gabonaföldön, hol pedig a jószágoknál. Most a kerté­szetben találtam rá. Az aratás felől érdeklőd­tem. — Az árpa aratásához jú­nius 20-án fogtunk hozzá mondotta. — Öt kombájnnal végezzük a munkát, amelyek közül 3 a saját gépünk. Az aratással egy időben folyik a szalmalehúzás, szemtisztítás és a berak­tározás is. A héten befejezzük az árpa­aratást, s az öt kombájn és egy rendrevágó gépünk nekilát a búza és a rozs aratásának. Kézi kaszálásra előreláthatólag sehol sem lesz szükség. — Az aratás lebonyolítása mellett egyik fő gondunk jószá­gaink takarmányszükség­letének a biztosítása. A letakarított borsó helyére több mint 250 hold csalamádét, borsós csalamádét, szudáni fü­vet és muhart vetettünk, s a vetésekhez most már az idő­járástól várjuk a segítséget. (kopa) A városi tanács végrehajtó bizottsága minden lehetőséget megragad, hogy városunk ipa­rosodását és a lakosság mun­kalehetőségét elősegítse. Ezen a téren ismét komoly ered­mény született. A budapesti Transzformá­tor Ktsz ipartelepet léte­sít a városban, melyben számos körösi asszonynak és leánynak nyújt munkát és kereseti lehetőséget. Az AKÖV Autófuvarozási Vállalat, a Kossuth Lajos ut­cai telephelyéről a közeljövő­ben kiköltözik a Siratóban ki­jelölt új telepre és a tanács az általa használt helyiségeket átadja a ktsz-nek, ipartelep létesítése céljára. A ktsz máris munkaerőt keres. Egyelőre 10 asszony, vagy leányra lenne szükség — mondotta Kesztyűs Ferencné városi munkaügyi főelőadó — akik vállalkoznak a telepen meginduló villamos­ipari tekercselés megtanulá­sára. A tanulási idő 6 hét. Jú­lius 15-ig kell jelentkezni. Fő­leg olyanokra számítunk, akik­nek 'rokona, vagy ismerőse van Pesten, de vonaton is feljárhat a jelentkező. A tanulási idő tartamára fizetést és az asszonyok­nak különélési pótlékót is biztosítanak. Az első tíz dolgozó tanítja majd azután a tekercselést a többi felvételre kerülőnek. A szövetkezetnél ötnapos mun­kahét van és a kezdőknek 5 forintos órabért fizetne'-. Két év múlva pedig a de .ozó szakmunkás bizonyítványt kap — mondotta a munkaügyi főelőadó. fkopa) Szombaton átadják Hatszáz méter hosszúságban elkészült az Abonyi út felújí­tása. Az új útburkolat több mint háromnegyed millió fo­rintba került. A Bálvány ut­cában 150 méter hosszan por­taiam" tották az úttestet. A gáz­cseretelep felé azért nem ke­rült sor útkorszerűsítésre, mi­vel ezt a munkát az erre hú­zódó konzervgyári gerinccsa­torna és szivattyútelep elké­szülése után jövőre fogják majd elvégezni. Szombaton mindkét útszakaszt 'megnyit­ják a forgalom előtt, és ezzel egy időben megkezdik a Hét­vezér, illetve a Damjanich ut­ca karbantartási munkálatait, portalanítását. A városi tanács építési osztályán már folynak az előkészületek a téglagyári út munkálatainak elvégzésére is. Az állathullát állatorvos te­kintette meg és kiderült, hogy pézsmapocok volt a támadó. Különösen a lakott terüle­tektől távol, elsősorban a ró­kák, de más mezei vadak között is még mindig talál­ható veszett állat. Godó Jó­zsefet ezért védőoltásban kel­lett részesíteni. Az esettel kapcsolatban nem árt a szülőknek — külö­nösen a tanyasiaknak — fi­gyelmeztetni gyermekeiket, hogy óvakodjanak a kutyá­val vagy macskával való já­Kocsér főutcá­ján találkoztam vele. Éppen ak­kor akart felülni a kerékpárra, amikor a rekkenő hőségben megáll­tunk a gépkocsit- val egyik árnyé­kos fa alatt. A mellén keresztbe felfüggesztett va­dászfegyver éppen elég indok volt ahhoz, hogy ki- ugorjak a gépko­csiból és beszéd­be elegyedjek ve­le, mielőtt még elkarikizott volna. — Vadász? — Az, de a fegyvert hivatal­ból viselem. Vad­őr vagyok. A vadőr — Mi a neve? — Nagy F. Jó­zsefnek hívnak. — Most hová indul? — Ki a határi­ba. Ilyenkor sok dolga van erre­felé a vadőrnek. — Miért ilyen­kor? — Mert a szarkák ebben az időszak­ban a fiaital fácá­nokra, nyulakra előszeretettel le­selkednek. Tegnap is lőttem belőlük nyolcat. — Mekkora te­rületen vigyáz az értékes vadállo­mányra? holdem, tartozik Tetétlen karajenő nak Húszezer Hozzám- Kocsér, és Jászt- határá­}o részé. — Nem fárasztó ebben a meleg­ben teljes „harci felszereléssel” ke­rékpározni az ár- nyéktalan dülő- utakon? — Néhol erdő is akad, de kü­lönben is: a szol­gálat — szolgálat. Nagyobb nyo­matékül megbic­centi a kalapját és elkarikázik a sűrűsödő forret- ságban. (—ara—) Miért nincs elég tégla a TÜZÉP-telepen? Kevesebb mint a fele — Nem veszik figyelembe az igényeket? Amint a tavaszi időjárás megengedte, városszerte meg­indultak a magánépííkezé- sek. örvendetes jelenség, hogy egyre többen építenek csa­ládi házat. Az építkezéshez azonban téglára van szükség. Ami­lyen természetes ez az igény, annyira furcsálható az a kö­rülmény, hogy a nagykőrösi TÜZÉP-te­lepen az év második ne­gyedében mindössze 370 ezer tégla állt a lakos­ság rendelkezésére — a szükséges 800 ezer he­lyett. A keresletnek tehát még a felét sem tudták biztosi- tani. — Miért nincs elegendő tég­la? — ezt kérdeztük Briglo­p/epe volt a tévé-híradó második kiadásának. A férj kikapcsolta a készüléket, bebújt a megvetett ágyba és mint tizenöt éve minden este, ma is nagyot nyögött: — Tegyük el magunkat hol­napra, szívem ... Még egy ki­csit tanulok... — Mit tanulsz? — Az új mechanizmust... — Az jó — mondta a fele­ség és vetkőzni kezdett. — Még csak azt akarom monda­ni ... Te! ... Te nem is fi­gyelsz rám! A férj nem nézett fel köny­véből: — Szóltál? Igazán abba­hagyhatnád a morcogást, nem tudok figyelni... — Egyszer már rám is fi­gyelhetnél ... — Figyelek ... Csak, tudod, ma rendkívül nehéz napom volt a hivatalban. — Tegnap is az volt... teg­napelőtt is ... Nehéz hónapod volt... — Ügy van. Az élet nem diadalmenet... — Bezzeg nem ezt mondtad tizenöt évvel ezelőtt — szipo­gott az asszony. — Milyen szépeket ígértél. Elkábítot­tál a terveiddel. — Na és? Nem voltak szép tervek? — De mi lett belőlük? Azt ígérted, hogy a tenyereden fogsz hordani. — Na és? Hordtalak is. Az­tán szűk lett a szállítási kapa­citásom. Es te is meghíztál. — Megöregedtél. A férj dühösen csapta le a könyvet: ESTE személyeskedj! En síkon tudok vítat­— Ne csak elvi kozni! — Az a baj, hogy te az utóbbi időkben mindent csak elvi síkon csinálsz! — Demagógia. Különben sem vitatkozom. Tanulnom kell — kiabált a férfi és a könyvébe mélyedt. — Bezzeg régen nem tanul­tál ... Tudtál! Istenem, mi­lyen boldogok voltunk. — Es most nem vagyunk azok? Elfelejted az eredmé­nyeinket! — Ismerem a szövegedet1 Egy albérleti szobánk volt, vasággyal. Ma van tévénk, hűtőszekrényünk, Trabantunk, háromszobás szövetkezeti la­kásunk ... — Ügy van! Óriási eredmé­nyek ezek. Gondold csak meg, milyen hosszú az út a vaságy­tól ... — De abban a vaságyban boldogok voltunk! — Gyakori hiba! A hőskor­szakot idealizálják és megfe­ledkeznek arról, hogy az új idők, új igényeket hoznak, új módszerek kellenek. Az asszony szomorúan bújt hálóingébe: — Azért én egy-két régi módszert visszasírok. — Romantikus szemlélet. Ma más világ van. Persze, vannak még hibák, de ezek ki­javíthatok. — Bár így lenne. Nekem néha az az érzésem, hogy el­hidegültünk egymástól. Álta­lában hivatalos vagy és Unott! — Egyoldalú szemlélet. A kooperációban is lehet hiba! — En nem tudom, mit ér­tesz te kooperáción, de én ki- tehetem a lelkemet, ha te fá­radt vagy és unott. — Fokozni kell a személyes érdekeltséget. Az asszony sírva fakadt: — Nem kell ilyen bonyolul­tan fogalmazni. Mondd meg egyenesen, hogy már nem ér­dekellek ... Látom, most sem figyelsz, csak beszélsz. Mire gondolsz? — A versenyre. Arra, ho­gyan érvényesül a konkurren- cia az új mechanizmusban. — Értelek... Szóval van konkurrenciám! Hát vedd túr domásul, hogy én nem tudok és nem akarok húszéves sex­bombákkal konkurrálni. — A versenyt nem szabad kapitalista módon értelmezni. Itt döntőbb a tapasztalatok kicserélése, az új technológiák átvétele és alkalmazása... — Régen nem panaszkod­tál! — Nőnek az igények! — És most mit tehetek? — Fel kell mérni a keres­letet. Ez lesz a jövőben a mérvadó. Piackutatás — mor- gott a férfi és egyet lapozott a könyvben. — Mondd, szívem, nem vol­na kedved nálam is tartani egy piackutatást? — Szabad kezet kell adni a termelés vezérkarában a dol­gozóknak ... — memorizált a férj. — Szabad lenne a kezed, ha letennéd egy kicsit azt a könyvet — mondta az asszony és leült az ágy szélére. — Szőttél, szívem? — né­zett fel a férj. — Nem szóltam... — Irtó érdekes dolgokat ol­vasok. Itt van, hogy tágabb teret kell adni az alulról jövő kezdeményezéséknek... — Hát kezdeményezz már végre! — Persze, tévednek azok, akik a tőkés módszerek res­taurációjára gondolnak. Az asszony dühös lett. Ki­kapta a férfi kezéből a köny­vet: — Légy szíves és most fi­gyelj rám. Nekem ebből elég. Unom a szöveget. — Nem értem, szívem? Mi bajod van? En mindent meg­teszek, hogy... — ... hogy a gyerekedre egy jól gépesített, gazdag ház­tartást hagyjál... Ezerszer hallottam már. De valamiről mindig elfeledkezel. — Miről, drágám? — Arról, hogy még nincsen gyerekünk... Arról, hogy csak fecsegsz, tudományosko- dol... Lehet, hogy jó gazda­sági ember vagy a gyárban. Nem vitatom. De kérlek, na­gyon kérlek, próbáld a csa­ládodba is bevezetni azt az új mechanizmust... Ősz Ferenc vies Antaltól, a Szolnok me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat helyi telepének ve­zető jétőL — Mi annyi téglát adunk át a városi TÜZÉP-telepnek, amennyire központunk kere­tet biztosít. — Az ön véleménye sze­rint központjuk minek alap­ján határozza meg a keretet? — Természetesen a TÜ- ZÉP igénylései alapján. — Ha tehát nem adtak elég téglát a körösi telepnek, ez azért van, mert a helyi Tü- ZÉP keveset igényelt? — Igen. Ezek után Kovács Józsefet, a TÜZÉP-telep vezetőjét hív­tuk fel telefonon. Kérdésünk ugyanaz volt: miért nincs ele­gendő tégla a lakosság részé­re? — Nem kaptunk többet a téglagyártól. — Az igényeknek megfelelő keretet a helyi TÜZÉP-telep hová juttatja el? — A Budapest környéki TÜZÉP-vállalat központjár nak. De hiába kérünk mi akármennyit, csak annyit biztosítanak számunkra, amennyit az előző évek tapasztalati számai alapján szükséges­nek látnak. — Akkor mi értelme van az igénylésnek? — Hát... többé-kevésbé azért figyelembe veszik a központnál. Az elmúlt negyedévben nem vették figyelembe. Vagy a fel­küldött igénylés nem számí­tott a megnövekedett keres­letre. Nagyobb körültekin­téssel kellene biztosítani az építőanyagot, mert hiába van elegendő fűrészelt áru a te­lepen — akinek téglára van szüksége, az úgyis téglát ke­res. Karai László Hitellevél Romániába is Az autóklub tagjai már meg­bizonyosodhattak arról, hogy Csehszlovákiába, Bulgáriába vagy Lengyelországba vég­zett túrájukon az esetleges műszaki hibák megjavításá­nak ellenértékét a testvéri országok autóklubjaival tör­tént egyezmény alapján for­galomba hozott hitellevéllel kiegyenlíteni egyszerű, és megmarad a külföldi útra engedélyezett valutája is a kirándulónak. Június 17-től kezdve az autóklub tagjai romániai útjukra is kérhetnek hitelle­velet. Annál helyesebb, ha er­ről elutazás előtt gondoskod­nak, mert az esetleges betegség vagy gépjárműjavítás költ­ségeit hazatérés után hitel­levéllel már nem fedezi az autóklub. SPORTMOZAIK Június 30-án, vasárnap a Kinizsi-sportotthon udvarán „négy város kosárlabda-tor­nájával” köszöntik spor­tolóink jubiláló városunkat. Mind a nők, mind a férfiak mezőnyében 4—4 csapat mé­ri össze erejét a hagyományos vándorserlegért. A férfi me­zőny érdekessége, hogy két külföldi együttes (egy cseh­szlovák és egy jugoszláv) is vetélkedik a győzelemért. ★ Szécsény Dénes, Szécsény Imre, Bundi Péter, Nagy Dé­nes és Fehér István, a Kini zsi serdülő birkózói június 30. és július 13. között 2 he­tes, megyei edzőtáborozáson vesznek részt Cegléden. ★ A vonatkésés miatt még régebben elmaradt Nagykő" rösi Kinizsi—Dunakeszi Vas­utas SE megyei ifjúsági baj­noki labdarúgó-mérkőzést az őszi idény - kezdete előtt egy héttel, valószínűleg július 28-án játsszák le a Kinizsi­sporttelepen. S. Z. MOZIMŰSOR Folytassa, cowboy. A nagy sikerű angol vígjátéksorozat új -zínes magyarul beszélő film­je. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Kő. Előadások kezdete: fél 6 és 3 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom