Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

1968. JÚNIUS 23.. VASÁRNAP HÉcrei kKíyUw Nyári ifjúsági építőtáborok Kapunyitás: június 30-án Június 30-án, vasárnap ha- ] központi és hét egyetemi épí- zánk tíz megyéjében benépe- j tőtáborában dolgoznak. KIS*?- 7árÍ..:fJÚSágÍ ! Többségük a Rács és Pest építőtáborai. Mindenütt unne- , állami ffazdasá_ pelyesen fogadjak a segítő-! kb illetve tsz-ekben kész kozepiskolasok, egyete- fáradozik majd misták és főiskolások első cso­portját, amelyet július 13-án váltanak fel a friss erők. Au­gusztus 24-ig összesen négy turnusban, kevés híján 30 ezer fiatal tesz eleget önként azért, hogy időközben leszüre­teljék a zöldség- és gyümölcs­termést, s jókor elvégezzék a növényápolást. A két nagyobb ,megrendelőn” kívül még Ba vállalt kötelezettségének: két ; ranya, Somogy, Szolnok, hetet tölt vakációjából a kü- | Veszprém és Tolna megyében löntöző munkaterületeken. Az ifjú társadalmi munká­sok a KISZ harminchárom Giccsadó Az Iparművészeti Tanács és a Hollóházi Porcelángyár a korábban általa zsűrizett és engedélyezett termékei közül 53-ra „kulturális járadékot”, mint az üzemben mondják, „giccsadót” állapított meg. Ennek megfelelően a követke­zőkben a Ludas Matyi, a Csár­dáskirálynő, a Kis prímás, az Üsző lány, a Papagáj-pár és több más figura ára 20—30 százalékkal emelkedett. Felmerült az a probléma, hogy a kulturális járadékot kivel fizettessék meg. A ke­reskedelem tiltakozott az el­len, hogy á fogyasztóra hárít­sák és a harmadik negyedévre már kereken kétmillió forint értékűvel kevesebbet rendelt a kulturális járadékkal meg­terhelt porcelánfigurákból. A járadékot az üzem sem tudja fedezni, ezért a harmadik ne­gyedévtől megszünteti az em­lített figurák gyártását, s he­lyette használati cikkeket, mokkás, teás és porcelán ét­készleteket készít majd és ad a piacra. segítik a mezőgazdaságot a fiatalok. Ezenkívül Borsod és Győr-Sopron megyében csa­tornaépítkezéseken, Pest és Veszprém megyé­ben vasúti rekonstrukció­kon, Fejér és Veszprém megyében pedig az úthálózat korszerűsí­tésén vehetik hasznát a diá­koknak. Budapesten, Debre­cenben, Gödöllőn, Miskolcon, Szegeden és Veszprémben az egyetemek, főiskolák bővíté­sét segítik a táborlakók. OROSHÁZA Avar hadvezér sírja - vaddisznó csontvázzal Az orosházi Béke Tsz ha­tárában, a homokbánya terü­letén avar kori temető ma­radványaira bukkantak. Az egyik sírban arccal a föld felé fektetett csontvázát találtak. Ezer évvel ezelőtt a babonás avarok így fejezték ki a „bűnös” nők kiközösíté­sét. A „legrangosabb” sírt most fedezték fel, amely egy avar hadvezér maradványait tar­talmazta. Egyik bronzöwe- rete a nemzetség szimbólu­ma volt, a másik pedig a hadvezéri rangját jelezte. Fa­tokban 22 centiméteres vas- kard is felszínre került, va­lamint fiatal vaddisznó tel­jes csontváza — „eleségül” ezt kapta „túlvilági útjára” az avar hadvezér. Az egyszemélyes trió a jó igen, Külseje teljesen szabályos. Semmi rendkívülit vagy rend­hagyót nem találni rajta. Ki gondolná ezek után, hogy egy ember is lehet — három?! Legalábbis titulusa, munkája, felelőssége háromféle (csak fizetése egy): hegesztő tech­nológus, beruházó, koordiná­tor, műszaki fejlesztő. Éppen tizenöt esztendeje, 1953-ban lépett be a Váci Hajógyárba, mai nevén a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységébe. Lehoczky Miklósnak hívják. I. Botladozunk a gyárudva­ron, tenyérnyi pallón imboly- gunk, földkupacokat hágunk meg, festők mészesője elől menekülünk. Építkeznek, > az­az — pardon! — beruháznak. Nem is kis ügy miatt; amint arról lapunkban rövi­den hírt adtunk, a váci gyár­egység készíti majd a külföl­dön már széles körben alkal­mazott, szállítást forradaima­Fejek N. Amoszov Lenin-díjas szovjet professzor érdekes gondolatokat vetett fel a „test nélküli fejről”, vagyis az emberi fejátültetésről. Még nem is csillapodott le a szívátültetési operációk fölötti izgalom, s máris az elszigetelt agyról és a fej átültetéséről beszélnek. Jellemző, hogy ez a kérdés nem úgy vetődik fel, hogy lehetséges-e, hanem, hogy erkölcsileg elfogadható-e veti fel a tudós. A halállal szemben E kérdés véleményem sze­rint egészen világos: ha az agytevékenység jelenti az éle­test nélkül • Megmentett gondolat • Előnyben az agy Nem örökké Ahol mentik a menthetőt Gépesített üzem - Tűzifából bútorléc nagyüzemi feldolgozásra alkalmatlanok. Ügyes mesteremberek, szám szerint hetvenen, nyers par­kettet, seprőnyelet, bútortarto­zékokat: lécet, lábat, karfát készítenek. Évente 15 ezer köbméter gömbfát hasznosítanak. Hogy az olvasó jobban érzékelje a szám nagyságát, íme egy adat: csak parkettből olyan sok ké­szül, amely elegendő ezer át­lagos méretű szobához. Most már iparvágány is van. A sínpár az épület mögé ve­zet. Korszerű rakodóteret lé­tesítettek. A benti szállítást is teljes egészében gépesítették. Villástargoncákat állítottak munkába. A központi fűtés lehetővé teszi, hogy egész évben normális körülmények kö­zött dolgozzanak. Ezt a célt szolgálja a kitűnő porelszívó berendezés, s per­sze, az éjszakai órákban is nappali világosságot kölcsönző új elektromos hálózat. A deszkából összeeszkábált ócska kalibáknak már csak a hűlt helyét találja a Verő­cére érkező. Lebontották a düledező épületeket, s a képen is látható impo­záns üzemet húzták fel he­lyébe. Különlegességet képvisel. A Börzsönyi Állami Erdőgazda­ságé az ország egyetlen ilyen jellegű üzeme. Feladata ugyan­is, hogy a nagyiparban gazda­ságosan már fel nem dolgozha­tó rönkökből hasznos anyago­kat állítson elő. Az udvaron a sorsára váró faanyagot ennek előtte csak tűzifaként hozták forgalomba. Felépült ez az üzem. Korszerű berendezést kapott: szalagfű­részeket, körfűrészeket, füg­gőleges keresztfűrészeket — ez utóbbinak közismertebb neve: gatter —, és hozzáláttak a munkához. Ide szállítják azokat a fa­törzseket, amelyek mére­tük vagy minőségük miatt tét, akkor ebben a vonatko­zásban nem merülhetnek fel kételyek. Természetes, hogy az agy nagyon jól érzi magát a saját testében: de ha ez az együttélés lehetetlenné válik, akkor mégis előnyben kell részesíteni az agy életét a ha­lállal szemben,, .legalábbis rendkívül fejlett intellektus­sal rendelkező embereknél, akik számára a gondolkodás és az alkotás a legnagyobb öröm. Mesterséges test Amikor agyat mondok, ak­kor a fejre gondolok. A sze­mek és a fülek ugyanis elen­gedhetetlenül fontos informá­ciókat juttatnak az agyba és a száj közvetíti az agy nyújtot­ta információkat. Persze a test nélküli fej furcsán hat — de hiszen idővel megszokunk minden furcsaságot. Végül is elképzelhető, hogy a testet az agy által irányított mestersé­ges testhez kapcsolják. Vércsére A legfontosabb kérdés szá­momra: „Lehetséges ez?” Nem most, de belátható időn belül lehetséges lesz. Még vannak hiányosságok: így például a mesterséges vérke­ringésről gondoskodó készülé­kekben a szivet egy jó pumpa pótolja, de a tüdő még nem tökéletes. Súlyos problémát jelent a vér finom biokémiá­ja: de a vér naponkénti cse­réje, (esetleg többszörös cse­réje) már most legyőzhetné ezt a nehézséget. A későb­biekben a vegyi szintézis cso­dákat művelhet. Semmi okot sem látok arra az aggoda­lomra, hogy az agy elveszíte­né egyéniségét, vagy képessé­geit, ha a fejet elválasztanák a testtől. A hatalmas intellek­tus alkotó erő és az agy még a beteg testben is intenzíven dolgozik, kivéve, ha nagy fáj­dalmak akadályozzák ebben. Nem világos még, hogy a test sejtjei: az agy, a bőr, a koponya sejtjei hogyan rea­gálnak idegen és naponta újabb vérfehérjékre. Elkép­zelhető, hogy túlérzékenység, allergia és hasonlók követ­keznének be. Ezeket a prob­lémákat azonban könnyebb felszámolni egy elszigetelt fejben, mint egy egész szer­vezetben. Valószínűleg még sok száz más nehézség is fel­merül, de egy sem legyőzhe­tetlen, ami elsősorban a mo­dern vegyészeinek köszönhe­tő. Nagyon fontos probléma az öregedés kérdése, lehetsé­ges, hogy az elszigetelt fej hosszabb ideig él, mint az ember, de biztos, hogy nem örökké. Elszigetelt fej Más részről lehetetlenseg- n nek tartóim a fejnek ember- p ről emberre való átültetését, j] Nem lehet a hátgerincet ősz- / szevarrni és a fejet a hátge- a rinccel együtt átültetni. Leg- j, alábbis egyelőre rendkívül bonyolult feladat lenne. Ne­hézségek merülnének fel a belső szervek és mirigyek működésénél, szabályozásánál is. Ez a fajta átültetés szerin­tem lehetetlen. És egyébként is felesleges. Ha az intellek­tus tovább él, minek a rossz test? Lehetséges-e, hogy már a legközelebbi jövőben megkez­dődjék a fej újjáélesztése. A moralisták úgy vélik, hogy nem. Szerintem igen: mihelyt állatkísérletekkel felszámol­ják a technikai nehézségeket, nagy szellemi képességekkel rendelkező haldoklóknak le­het ilyen javaslatot tenni. Semmi retteneteset sem látok benne. Ha nekem tennének egy ilyen ajánlatot, biztos, hogy elfogadnám. Ez nem jelenti, hogy az el­szigetelten tovább élő fej problémáját hónapok alatt meg lehetne oldani. Kolosszá­lis munkára van szükség hoz­zá, de a probléma alig nehe­zebb, mint például, az idegen szervek befogadása problémá­jának megoldása. sító konténereket. Most azon­ban nem erről, „csak” magá­ról az építkezésről van szó. — Csak? Ma ez a legnehe­zebb terület. Nem csupán ná­lunk, hanem mindenütt. Ügy­vitele nehézkes, anyagellátá­sa akadozó, kivitelezői kapa­citása szűkös, a határidők haj­szálon függnek ... folytassam tovább? Elmosolyodik, s körbemu­tat: még az a szerencse — mondja — hogy hosszú éve­ken át, míg a gyár ön­álló vállalatként dolgozott, én voltam a beruházási előadó. Itt hát a magyarázata an­nak, hogy töviről-hegyire is­mer minden épületet — mu­tatja: — Nézze, ez először egy vasváz és egy tető volt, hogy legyen valami mégis az emberek feje fölött, azután körülfalaztuk, mert raktár kellett, de mire elkészült, már üzemépületként, volt szükség rá... — sőt, közülük néhá­nyat nagyon is. — Ezért fe­gyelmit kaptam, mert a bü­rokrácia akkor még kánon­ként tisztelt, ma már szeren­csére jórészt megszüntetett szabályai közül néhányat át­hágtam ... ezért fegyelmit, meg jutalmat, is kaptam... Szóval, így valahogy telt az ideje beruházóként. így telik ma is? — Nem, vagy nem egészen. Először is: a központ intézi a beruházásokat, ma­gam csak koordinátor vagyok. Persze, koordinálni sokféle módon lehet... Élek az alka­lommal, s szólok valamit — magam ellen. Szívesen elin­téznék több beruházási fel­adatot, elsősorban ezek helyi bonyolítását a különböző vá­rosi hatóságoknál. Ugyanis: a központi ember, bármennyire is igyekvő, nagy hátránnyal indul. Nem ismerős a város­ban, nem ismeri azokat, akik­hez bekopogtat. Nem „nexus­ról” van szó, de az emberi kapcsolatok hasznos kamatoz­tatásáról — a gyár érdeké­ben. K. Végre, árnyékban, ha nem is hűvösön. A kellemesebb környezetben szó eshet — a hobbyról. A hobby-munka- kör: a hegesztés. — Nagyon szeretem, igazat szólva ott tapasztalhatja igazán az em­ber a munkája — nem taláíok jobb kifejezést — [konkrétsá­gát. A másik két reszortom elvontabb, ez tapintható. Imponáló, de szegény fe­jemnek túl magas magyará­zatba kezd, hogy mit is je­lentett az argon védőgázas alumíniumhegesztés megva­lósítása ... fogyóelektródás ívhegesztésről s hasonlókról esik szó, s csak akkor csitul lelkes magyarázata, amikor észreveszi, hogy egy betűt« : sem jegyzek. Csóválja a fe­jét, hamiskásan: szörnyűek ezek a szakemberek, igaz? í Azután fölsóhajt: Nincs olyan ! szakma, amiben tökéletes, j mondhatni kész szakember | lenne bárki. A hegesztés is ilyen. Napról napra változik, j ■ Amikor a tejtartályok fél- - automata hegesztését megva­lósítottuk, úgy gondoltuk — mert én, mindhárom reszor­tomban csak a cselekvők egyike vagyok — ez már va­lami. Most jön a konténer­gyártás; ponthegesztés, ké- nyes, speciális munka, az em­berek. akik csinálják, már végzik a tanfolyamot. Közöt­tük öreg, nagy tapasztalaté hegesztők is. Olyanok, akik eddig azt hitték, a kisújjuk- ban van a szakma... Volt, aki morgott is. A legjobban végzőknek egy kis piusz a bérhez, rögtön nagyobb lett a kedvük. Mert ilyenféle „húzás” is kell sűrűn az új technológia elfogadtatásához. III. A gyáregységben megváló- í sított műszaki fejlesztés 1967- ben 5,3 millió forintot jelen­tett a költségek csökkentésé­ben. Azután: a városi párt- bizottság — onnét, s nem a gyáriaktól tudom — elisme­rését fejezte ki a gyártás­fejlesztésben, s a gyártmány- fejlesztésben elért eredmé­nyekért. Ott van ebben Le­hoczky Miklós része is, de amikor szóba hozom, azzal ontjaimat... ae azt _ igen, ogy ebben az esztendőben 26 zer normaóra-megtakarítást ell biztositani műszaki fej- isztésből... Nincs idó arra, ogy az emlékein töprengjen z ember. A múlt hét, a múlt ónap — régen volt. Jön a ülföldi szerelő, beállítani a onthegesztőt... a sajtolómű- .ely építésénél már most átom, hogy bajban lesznek a :ivitelezők a határidővel... Nehéz boldogulni ezzel az gyszemélyes trióval. Hol he- esztés, hol normaóra-megta- ;arítás, azután rögtön épí- ési határidő ... Mondom is. /Iert lássuk csak. Beszéltünk írről, hogy a termelőüze­nek ellenállása időnként... Dersze, persze, ez nem a be- uházáshoz tartozik, hanem ihhoz, hogy egy-egy új tech- íológiát nem ritkán csak tellő tálalással lehet elfo­gadtatni, mint például a fél- lutomata hegesztés esetében, imikor a kellő tálalást az ínyagi érdekeltség növelése elentette. Viszont nem he­gesztési, hanem beruházási éma, hogy a kelleténél több na még az „áttétel”. A ter­vezőintézetben elkészülnek az daprajzok, s ezek alapján az myagjegyzéket eljuttatják a gyáregységbe, a gyáregység a íözpontba. Visszafelé ugyan­az az út, fordítva persze, s Dlykor többször is. Mert zincs a tervező által előírt ínyag, tehát módosításra van szükség ... Azután: személy szerint is örülne annak, ha sooperátori minőségben is úgy boldogulna, mint műszaki fejlesztőként. Mert utóbbi­nál sok megértést, s segítsé­get kap, előbbinél nemegy­szer csak korrekt hivatalos­kodást. Jó lenne például, ha bevonnák a kivitelezői tár­gyalásokba, ha kötelezően meg kellene hallgatni a vé­leményét — végeredményben kincse van: a helyismeret! —, s ha az helyes, tükröződne is a döntésekben... Nem állhatom meg, s meg­kérdem: ennyi mindennel baj­lódva, nem ideges? Azt feleli: az idegeskedés luxus, s fő­ként bajforrás. Az ember — mondja csendesen —, ha ott­hon az ujjara csap a kala­páccsal, akkor lehet ideges, dühös, sőt, még káromkod­hat is... Egy gyárban azon­ban nem lehet. Nem rang, be­osztás függvénye ez, hanem — s ezt nagyon komolyan mondja — érzéseké. Való­ban a maga ügyének érzi-e a gyár dolgait? Én — folytat­ja — eléggé idealista va­gyok ebben. Hiszem, hogy mindig többet kell tenni a gyárért, s akkor többet is í kaphatok vissza. Szavak? | Eszembe sem jutott, hogy a ! fizetését megkérdjem. Kér­J dezés nélkül mondta viszont — ahogy korábban le is írtam —, hogy szívesen vállalna többet a beruházások intézé­séből. Az egyeszemélyes trió szokatlan fogalom. Kicsit szo­katlan típus maga az ember is. Egy olyan ember, aki nem több pénzt, hanem — több munkát kér... ! Mészáros Ottó 4 Vörös Csillag Trak tor gyár Gödöllői Gyáreqyséqe VET VEST gyakorlott építészt (mérnököt vaqy technikust) a qyáreqyséq beruházási építkezéseinek irányítására és műszaki ellenőrzésére. Budapestről és környékéről meqfelelő és qyors a közlekedés. Ehhez költséq- hozzájárulást adunk. Várjuk a jelentkezőket a qyáreqyséq személyzeti főosztályán, személyesen vaqy telefonon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom