Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-21 / 144. szám
MST hegyei aiCh'ltm 1968. JTÜNITJS 21.. PÉNTEK Kereskedelmi érzék Égyik olvasónk panaszát tolmácsoljuk. A minap elküldte 11 éves kislányát, a monori szövetkezeti zöldségüzletbe azzal, hogy hozzon egy kiló zöldbabot. A kislány, nyilván elfelejtette, hogy mivel bízták meg, mert hazaállított eigy kiló hüvelyes zöldborsóval. (Rossz minőségű zöldborsóval.) A kislány kikapott, s mit tehetett mást az édesanyja, visszavitte a zöldborsót az üzletbe, hogy cseréljék ki az eredetileg tervezett zöldbabra, Mert még ha a borsó jó minőségű lett volna!, de így! Az eladó nem cserélte ki! Nem is vette vissza! Szabályokra hivatkozott. Az asz- szonynak nem kellett a borsó. Tartsa meg a pénzét — mondta az eladónak, de ez a borsó akkor sem kell. A többi borsó mellé nem lehet visszaborítani! Olvasónk a küszöbre borította és eljött. Ez nem eljárás, olvasónk fel- indultságában tette ezt. Mi mégsem őt hibáztatjuk, hanem az eladót. Lehet, hogy a szabályokat mindenben betartotta, ennek a dolognak így azonban mégis rossz íze van. Az eladóból — úgy véljük — valami hiányzott. Az emberi belátás? A méltányosság? A kereskedelmi érzék! (d. g.) Cegléd NEGYEDMILLIÓ VIETNAMNAK Értekezletet tartott a Hazafias Népfront ceglédi elnöksége. A májusi békehónapot Kiss András titkár értékelte, majd a második félév munkatervét vitatták meg a népfront társadalmi vezetőségének munkatársai. A békehónap idején előre elkészített program szerint végezte munkáját a Hazafias Népfront városi elnöksége és valamennyi aktívája. A bolgár—magyar találkozón, a szegedi — lidicei emlékművet koszorúzó — emléktúrán szép számmal vettek részt a ceglédiek. A megmozdulásokban külön szerepe volt a ceglédi autóklubnak: a szegedi és baranyai útra is ők indultak. A májusi, vietnami szolidaritási akcióról is nagyon jó eredményeket közölhetett a titkár. Soha ilyen önzetlen anyagi megmozdulást még nem tapasztaltak, mint ennek során. Cegléd nagyon kitett magáért. A vietnami alapra több mint negyedmillió forint gyűlt ösz- sze, és most számfejtik a vietnami műszakok anyagi eredményeit. Pest megye egy kórház és egy iskola teljes felszerelését ajándékozza az összegyűlt összegből a vietnami népnek — s ebben igen jelentős a ceglédiek anyagi hozzájárulása. Robotkőműves Otto Justus nyugatnémet technikus 14 évi kísérletezés után olyan robotembert szerkesztett, „aki” 24 kőműves munkáját képes elvégezni. A robotember óránként 3000 téglát rak le; nemcsak egyenes falakat, hanem szobasarkokat és kéményeket is tud építeni. Az automata kőműves daruhoz rögzítve is dolgozik, a daru mozgatja a robotot az építendő falak körül. NAGYKŐRÖS Pillanatkép a Rákóczi KÁNIKULA - ASSZONYSZEMMEL A + 35 fok alaposan megviseli az ekkora hőséghez nem szokott szervezetünket. Sok minden, ami máskor jó és hasznos, ebben a melegben kifejezetten káros. Elmondunk néhány apróságot, hiszen a jó pap is holtig tanuk ★ Ha kisgyerek van a családban, ne öltöztessük éjjelre pizsamába. Elég egy ujjatlan kising. Takarónak a derekára duplán hajtott pikétakaró. így elkerüljük az apró, viszkető melegkiütéseket, amit a gyerek elvakarhat. Az magától értetődő, hogy a kocsiban-ágyban fekvő kicsit gézzel letakarva csak az árnyékba fektetjük a szabadban. ★ Akármilyen szép és mutatós, férjünkre lehetőleg ne adjunk nyloninget és magunk is inkább habselyem fehérneműt hordjunk. A műanyag gátolja a test tenöészetes párolgását, a sós izzadság sok kellemetlen bőrbaj melegágya lehet. Reggeli-esti mosdás után használjuk bátran a hintőport. Üdít, hűsít és szagtalanít. A kölnit ilyenkor jobb elhagyná, bőrelszíneződést okozhat. Az izzadó láb külön kínszenvedés. Illat- szerboltban kapható a MIKO- FEN hintőpor, ezzel szórjuk be a cipő és a szandál belsejét. Harisnyát ilyen melegben senki nem hord, de hagyjuk el a nylonzokndt is. Akinek a lába igényli a zoknit, vékony pamutot használjon. A zsíros hajnak valóságos istenáldás az erős nap. Fésüljük lazán, tupírozás, lakk nélkül. Aki azonban órákat tölt a verőfényben, jól teszi, ha háncs- kalap>ot tesz fel, vagy vékony világos kendővel védd a fejét — különösen a magas vér- nyomásúak. ★ A napfény nem viseli el a szikrázó, fényes ékszert. Ha mindenáron ragaszkodunk valami bizsuhoz, az egész halvány, vagy matt gyöngy legyen. ★ Néhány szót a frizsiderről. Értékes, drága szerkezet, áldás a házban. Azonban azt is tudni kell róla, hogy nem konzervdoboz. Főtt ételt csak egy-két napig, nyers gyümölcsöt, zöldséget négy-öt napig lehet benne tárolni. Vajat, zsírt, szalonnát tovább. Étkezés előtt lehűtjük az epret, málnát s ugyanott tároljuk a tejet és a maradék zöldborsólevest. Külön-külön mindegyik nagyon kellemes illatú — de együtt... Ezért a hűtőgépet nyáron különösen gyakran kell leolvasztani, kimosná és szellőztetni. S még egy: ha italt, fagylaltot hűtünk, a gé- p>et ne egyszerre állítsuk a maximumra, hanem kis időközökkel, fokozatosan. A ceglédi országút szélén, a konzervgyár II-es telepe mellett tábla hirdeti, hogy ott van a nagykőrösi Rákóczi Termelőszövetkezet kertészete. Rend fogadja a belépőt. Lind Elvira, a kertészet egyik vezetője, éppen a vasárnapi munkabeosztást szögezi ki a psomagolócsarnokban, mert a kertészetben nem állhat meg a munka, a növényeket ópoi- ni, s — főleg a mostani melegben — öntözni kell. — Budapesten három, Nagykőrösön négy standunk van — mondja kérdéseimre. Hétszáz négyszögöl területen fekvő üvegházainkból április közepe óta szállítjuk nekik a hegyes paprikát, s közel egy hónapja a tölteni való fehér paprikánk és a paradicsomunk is érik. Az éjszakai lehűlések elmúlta után leszedtük a növényekről a fóliatakarót, most már könnyebb a tövek öntözése és a termés szedése. Nagyon szorgalmasak a tagok, munkaerőgondunk csak az ültetés Idején volt. A paprika- és paradicsomszüret megindulásakor a családtagok is segítenek, sőt a vakáció kezdetétől még az iskolás gyerekek is dolgoznak. (kopa) Ételmérgezés A MÁV debreceni főnökség ceglédi pályaszakaszán dolgozó munkások közül huszonnégyen kaptak ételmérge- I zést a vacsorára fogyasztott 1 májgaluskalevestől és káposztás tésztától. Az ételt a ceglédi Közlekedés- és Gépjaví- | tó Vállalattól szállították munkahelyükre. A mérgezés ' két munkásnál súlyosnak, hu- , szonkettőnél könnyebb lefo- ; lyásúnak bizonyult. A felelősség megállapítására vizsgálat 1 indult. KÖNYVESPOLC Nagy Ernő: RAKETAJÁRMŰVEK FESZÜLTSÉGSZABÁLYOZÓ kürt. elosztófej, önindító, dinamó, autóvillamossági javításokat rövid határidőre vállalunk MIR-KOZ KTSZ AUTÓVILLAMOSSÁGI RÉSZLEG Budapest X.. Kelemen u. 11 Fagylalt? Tagadhatatlanul finom csemege, amit az is mutat, hogy évente 300 milliónyit nyalogatunk el belőle. Ha otthon készítjük, mindig csak annyit, amennyi egyszerre elfogy. Sajnos, lassan a nyár megszokott kísérőjévé válik a fagylaltmérgezés. Lehetőleg csak egészen nagyforgalmú helyen vásároljuk és kisgyereknek, öregnek inkább lehűtött cukrozott gyümölcsöt adjunk. A hideg, kútból húzott, vagy csapból eresztett víz gyomorhurutot okoz. Jobban oltja a szomjat a hideg citromos tea vagy a gyümölcslé, mert ásványi sókat tartalmaz. ★ És ami sok bosszúságot okoz: ha a gyümölcs foltot hagy a ruhán. A világos anyagot frissiben forró vízzel átmossuk. A régi foltot szalmiákszesszel, vagy hidrogén- hiperoxiddal kezeljük. Ez jó a fűfoltok ellen is. Befejezésül egy kánikulasüteményt. Egy doboz babapiskótát forgassunk meg rumos tejben, rakjuk le s terítsük meg egy kiló tisztára mosott eperrel, vagy málnával. A tetejére simítsunk tejszínhabot, annyit, hogy beborítsa és hűtsük le. — k — A mai tudományos-technikai forradalomban sokféle sztár született; a kozmobiológiától az elemi részecskék tanulmányozásáig hihetetlenül népes sztársereg ez. Mégis, aligha vitatható, hogy a rakétatechnika, s mindaz, ami hozzá kapcsolódik, az élmezőnyben foglal helyet. A szerző — akit az olvasóközönség jónéhány könyve alapján megismerhetett — most megjelent munkájában a rakétatechnika speciális területét választotta témaként. A rakétajárművek — tegyük rögtön hozzá: ma még — nem közhasználatú alkalmatosságok. Laboratóriumok, kísérleti pályák, mérőállomások szereplői, de néhány év, esetleg évtized elteltével természetessé, megszokottá lesznek a földi közlekedésben. Óránként mintegy huszonöt- ezer kilométeres sebességet biztosítanak ezek az, elvben már meglevő csodaszerkezetek ; percekre zsugorodik az utazási idő a glóbuson. Nagy Ernő könyvében fölvázolja a rakétatechnika évezredes fejlődését, majd sorra veszd a rakétaautókat, rakétarepülőgépeket, rakétaszánokat, mindazokat a járműveket, melyek az eddig ismert legtökéletesebb motort, a rakétahajtóművet használják fel mozgásukhoz. A könyv lényegében teljes áttekintést nyújt, a húszas évek Opel rakétakocsijától a szovjet légierő rakétarepülőgépeiig. Ügyesen elkerüli azokat a buktatókat, melyek a már csak a szakmának szóló műszaki részletezésekben rejlenek; célja nem a komolykodás, hanem az ismeret- terjesztés. A jövőbe bepillantást adó könyvet nem jóslások töltik meg. A szerző ragaszkodott a Cukor répáátvevőnek a szeptember 1-én kezdődő kampányra adminisztratív munkában jártas férfi és női MUNKAVÁLLALÓT KERESÜNK A jelentkezést írásban a MAGYAR CUKORIPAR SZOLNOKI CUKORGYÁRA Répaosztály címére kérjük küldeni. technikai realitásokhoz, s éppen ez adja a mű izgaLmassá- gát. A jövőbe — jövőnkbe — tett fölfedezőutat igen sok ábra, s érdekes fénykép is elősegíti. (Táncsics Könyvkiadó) (m) KÖRTÁNC ÉDESANYÁM PIHENŐBEN „A három nemzetiségű település karakterét dinamikus erejű délszláv körtáncban látjuk, jelezve az együttélés alkotó dinamizmusát. Középen kiemelkedő nőalak, aki színes kendős „vezénylésével” maga szorgalmazza ezt, tempót diktálva.” így beszél nemrég nyílt kiállításának egyik nagy sikerű képéről Mohácsi Regös Ferenc festőművész. A Dunakanyar, s a megye alföldi vidékének ismerőjét, pillanatképeinek rajzolóját ezúttal szülővárosába, Mohácsra hívták az ország második legnagyobb grafikai kiállító termébe. Ezzel nyitották ünnepélyesen a párját ritkító nagy kulturális létesítményt. Hetven grafikáját választotta ki ezúttal a zsűri. Az ellesett, meghitt percek rajzai ezek, az élet jellemző, rejtett pillanatai. Csodálatosan szép példája a legsikeresebb kép: Édesanyám pihenőben. Nagy szeretettél rajzolt, kisugárzó érzelmi telítettségű mű. Visz- szatükröződése annak a sok szeretetnek, amelyet az anyától kaphat a fiú. Egyébként egy szendergő pillanatot kapott el Mohácsi Regös oly észrevéte- lenül, hogy az édesanya, akit elhoztak erre a kiállításra, először itt látta meg pihenő mását. A művész bizonyosságot felváltó kétkedésben vergődik sokszor, de a kiállítás nyomán megnyugodhat, érezve, hogy sikerült időállót alkotnia. Megteremtette gyümölcsét az őszinteség, a forró vágy, a maradandó gondolat kifejezésére. — f. — Cséphadaró ürügyén — Tévészereplésünk után levelet írt Győr mellől egy kislány: „Gyerekkoromban olvastam egy székely mesét, amelyben az asszonyt a férje a cséphadarójával verte meg. Azóta sem tudom, hogy mire is használják tulajdonképpen és mi az?” Vizsgaidőszak van meg a következő fordulóra is erősen készülnünk kell, ezért még nem tudtunk válaszolni. De ha túl leszünk mindenen, akkor megírjuk, hogy az általunk bemutatott cséphadarótáncon és az asz- szonyverésen kívül cséplésre is használták régen. így kezdte a beszélgetést Hajós László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem másodéves hallgatója, a Ki mit tud? döntőjébe jutott tánckar egyik tagja. Az egyetem régóta híres különféle kulturális együtteseiről. A műkedvelőkre mindig lehet számítani, nemcsak a tanulmányi évek alatt, hanem azután is. Sok olyan fiatal szakember került már ki Gödöllőről, aki tanulmányai befejezése után sem hagyta abba az amatőr művészkedést, hanem tovább művelte abban a faluban, ahová dolgozni ment. A tánckart az egész ország ismeri. A több, mint egymillió televíziókészüléken milliók szívébe lopták be magukat tehetségesen és sok humorral előadott cséphadarótáncukkal. Az együttes 1961-ben alakult. Tagjai azóta természetesen kicserélődtek, hiszen a végzős hallgatók elkerültek, de az újak közül mindig verbuváltak utódokat. — Ml van a régi tagokkal? — Az ötéves jubileumi találkozón az alapítóktól kezdve valamennyi táncosunk megjelent. De még a Ki mit tud?-ra Is meghívtunk néhány „öregfiút”. — Van-e profi a végzettek között? — Természetesen. Valamennyien profik. A mezőgazdaságban. — Milyen versenyeken vettek részt eddig? — Sokfélén. Amin csak tudtunk. Minden lehetőséget kihasználunk a játékra, mert itt Gödöllőn nincs alkalmunk, hogy nagy közönség előtt istenigazából kitáncoljuk magunkat. De már megígérték, hogy lesz. Voltunk Angliában, Franciaországban, a legsikeresebb évünk a mostani, noha csak a felénél tartunk. Egerben áprilisban a Felsőfokú Tanintézetek Népitánc Fesztiváljáról öt aranyérem közül kettőt mi hoztunk haza. Egyiket zenészeink, Jónás Mátyás vezetésével, a másikat pedig mi, a táncosok. Májusban Szkopjéban voltunk a hagyományos szolidaritási fesztiválon. Itt elnyertük a sajtó és a zsűri nagydíját, és három napig a jugoszláv ohridi tó partján üdültünk. — Milyen táncokat szeretnek a legjobban? — A magyar táncokon kívül szlovákot, erdélyit és sok más nemzetiségit is szívesen táncolunk. Az egyik legkedvesebb a „cséphadaró”, amivel bejutottunk a Ki mit tud? döntőjébe. — Ki az együttes koreográfusa? — Végvári Rezső, aki zenei szakértőnk, művészeti vezetőnk is egyszemélyben. — Terveik? — Mindenekelőtt jól vizsgázni. A tanáraink előtt mint hallgatók, az ország előtt pedig mint táncosok. További terveink? Inkább csak vágyálmunk, hogy ne csak az ország- és a megyehatáron túli fesztiválokon, hanem megyénkben is felléphessünk. Mert a tánc nem öncélú szórakozás, nem csupán arra vágyunk, hogy szakemberek előtt vizsgázzunk, hanem falusi művelődési házakban is. Minél több emberrel lenne jó megszerettetni a táncot és megismertetni annak szépségeit és örömét. — Félnek a döntőtől? — Miért félnénk? — nevet Laci. — Van még valakinek rajtunk kívül csáphadarója? Mészáros Sándor
