Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

PEST HEGYEI HÍRLAP ^‘.Í.Km kiadása XII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1968. JÜNIUS 19., SZERDA Már várják az idei búzát a malomban Bemutatkoznak a kutyusok Vasárnap délelőtt tíz órá­tól délután hat óráig érde­kes esemény színhelye lesz a ceglédi Dózsa Művelődési Ház kertje. Az ebtenyésztők j klubja rendezésében kutya­bemutatót tartanak, amelyen nemcsak a ceglédi kutyusok szerepelnek, hanem az or­szág különböző részeiből is várják az idejében bejelen­tett résztvevőket. Cegléden ilyen bemutató még nem volt, és épp ezért nem kis izgalommal készü­lődtek rá a klubtagok. Új selymet kaptak a sziták Csütörtökön indulnak Befejeződött a karbantartás i Az idén a megszokottnál jó két héttel előbb megkezdődött az aratás. A rendvágó gépek már megyeszerte vágják az őszi árpát. Nemsokára meg­kezdik a búza aratását is. Nemcsak az időjárástól, az aratóktól meg a pékektől függ, hogy milyen kenyeret ehetünk belőle. Sok múlik a malmo­kon is. Hogyan tárolják, ho­gyan őrlik a szemet, hogyan szállítják, csomagolják a lisz­tet. A ceglédi malomban jú­lius elejére várják az első új kenyérgabonát. Előkészületeikről Ritz La­jos üzemvezető a következő­ket mondta: — Májusban csak karban­tartást végeztünk. Felújítottuk a malom 36 hengerét, új csap­ágyakat, új fogaskerekeket szereltünk fel. Űj selymekkel húztuk át a szitarendszereket, felújítottuk öt erőgépünket és a koptatógépeket is. A javí­tásnál figyelembe vettük azt, hogy az idei aszályos év kö­vetkeztében a termés minősé­gileg több kívánnivalót hagy maga után a tavalyinál. Fel­készültünk az intenzívebb tisztításra, hogy a liszt minő­sége jó maradjon. Június ele­jén elindultak a gépek, most ellenőrizzük a berendezésexet, felkészülten várjuk az új ga­bonát. — A magyar gabonának el­ismert jó híre van. Milyen ta­pasztalataik vannak az eddigi minőségről? — Tavaly kitűnő volt a ga­Sokat beszélnek és írnak az újságok egy ötvenegy- néhány éves, csehszlovákiai parasztemberről: Kubicska Istvánról, akihez, mond­hatni, a világ minden részéről naponta százszámra zarándo­kolnak a valamilyen csont­rendellenességben szenvedő betegek. És kezelés után, sok esetben újra szépen jár a sánta, mozgatja karját, aki évek óta nem tudta mozgatni, kiegyenesedik, akinek ferde volt a háta. — Ceglédről is sokan megfordultak már nála. Többen komoly gyógyeredmé- nyeket értek el, viszont többen hiába mentek Szelőcére, nem tudott rajtuk segíteni a „csont­kovács” —, vagy ha a kezelés után jobban is lettek, néhány nap múlva visszaestek régi ál­lapotukba. Vasfűző nélkül Nemrégiben a ceglédi Stílus Faipari Ktsz egyik tanulója; Kaszás József is elment Szelő­cére, és Pista bácsi, ahogy a csontkovácsot titulálják, hát­gerince ferdülését szépen rendbehozta. Négy esztendő óta vasfűzőben járt. Most vas­fűző nélkül végzi elég nehéz munkáját. A 18 éves tanulót a ktsz Déli úti telepén kerestem. — Szorgalmas, derék fiú, most harmadéves tanuló — mondták és előszólították a műhelyből. — Négy esztendeje vettük észre, hogy erősen görbül a hátam. Többször elmentem or­bona minősége — mondja Czi­her e Pálné minőségi ellenőr. — Az a jó, ha 14,5 százaléknál nem több a víztartalma, 30 százalék fölött van a sikértar­talma. Ha a termelőüzemek most 80 százalékosnál acélosabb gabonát adnak át, 10 szá­zalék felárat kapnak. Előny ez a tsz-nek, előny a fogyasztóknak, de a malom­iparnak is. A malomban hétfő reggeltől vasárnap reggelig nincs meg­állás. A tatarozás sem zavarja az őrlést. Nemsokára a főépü­letet állványozzák be a momo- ri ktsz dolgozói. Szombaton el­készült a második 555 négy­zetméter alapterületű raktár, így egyszerre 300 vagon ga­bonát tárolhatnak szak­szerűen. Jövőre — 100—150 ezer forin­tos beruházással — szeretnék automatizálni az 1 és 2 kilós zacskók töltését. — Üzemünk tavaly 101,5 százalékra teljesítette tervét — mondja az üzemvezető. — 185 ezer mázsa gabonát őröltünk meg. Nagy részét a helyi sütő­ipari vállalat üzemeibe szál­lítjuk, de Albertirsa, Monor, Budapest, Üllő, Szentendre, Pilisvörösvár lisztellátásához is jelentősen hozzájárulunk. Tavaly év végén a malom a szocialista munka üzeme lett. Zúgnak a gépek, folyik & liszt. Naponta 7—8 vagon ga­vosi vizsgálatra, de nem tud­tak rajtam segíteni. Hogy pú­pos ne legyek, vasfűzőt ren­deltek. Bizony kényelmetlen viselet volt. — Ajánlották, hogy próbál­juk meg a szelőcei csontková­csot. így mentünk el édes­anyámmal Csehszlovákiába. Érsekújvárig vonaton utaz­tunk, és onnét a mintegy 30 kilométeres utat autótaxin tet­tük meg. Rozzant, foszladozó tetejű kis ház előtt állt meg az autó. A ház végén rendes, újabb épület van, azt — mint az ottaniak mondták — egy gyógyult betege építtette a bá­csinak. Díjazást nem kér — Délután érkeztünk. Sze­rencsénkre csak 25—30 beteg várakozott. Mondják, sokszor száznál többen is vannak. Né­hány olasz is várakozott ott, autóval jöttek. — Pista bácsi, aki egyedül él a lakásban, éppen a jószá­gainál volt az istállóban, ahol három tehene, és két borja van. Nemsokára előkerült. Vé- konydongájú, inkább kis, mint középtermetű, kedélyes ma­gyar parasztember. Külön cso­portban fogadta a nőket és külön a férfiakat. Míg sorra kerültünk, a környékről való betegek sok mindent beszéltek róla. — Egyszer 16 éves korában helyrenyomta egy ló kifica­modott patáját, ami jól sike­rült. Később emberekkel kez­dett próbálkozni. Volt úgy, hogy kuruzslásért perbefog­bonát őrölnek meg. Egy mű­szakban 4 ezer zacskó is meg­telik. A lányok ráütik a bé­lyegzőt: Ceglédi malom 1968. június 19. Szabó Alfréd L. J. aláírással a következő szövegű levelet kaptuk: „Mióta a forgalmat a Szé­chenyi útra irányították a vá­rosból, ott az úttesten kerék­páron járni életveszélyes, Pe­dig ezen az úton naponta több száz munkás kénytelen közle­kedni, akik a téglagyárban, a gépállomáson és az EVIG- ben, ŰTGÉP-nél dolgoznak, a nagy forgalom mellett Raffael csak Raffael Gábor 47 éves al­kalmi munkás társadalmi tu­lajdont károsító lopás miatt került a Ceglédi Járásbíróság elé. Nem ez volt az első bűn- cselekménye: lopás, koldu­lás, gondatlan veszélyezte­tés, társadalmi tulajdont ká­rosító lopás miatt a bíró­ság már kisebb-nagyobb bün­tetésekkel sújtotta. Tavaly nyáron a jászkara- jenöi Uj Barázda Tsz tulaj­donát képező vályogtéglák­ból ezer darabot eltulajdo­ták, de mindig felmentették. Évtizedekig csak a környékből jártak hozzá a betegek, de mióta a világlapok kikürtölték a tudományát, mindenfelől járnak hozzá. Hívták már kór­házba is gyógyítani, de Pista bácsi azt mondja, hogy nem hagyja ott a teheneit. Díjazást senkitől sem kér, kisebb hono­ráriumot vagy ajándékot a betegek szinte lopva tesznek le az asztalára. — Amikor sorra kerültem, néhány percig az ujjaival nyomkodta a hátamat. Kilenc csigolyámat tette helyre — mesélte a ceglédi fiú. — Pilla­natokig tartott a fájás, és érez­tem, hogy helyreroppannak a csigolyák. Azóta vasfűző nél­kül járok dolgozni —, mondta boldogan, és szép egyenes tar­tással kísért ki a kapuig. Nem minden sikerül A látogatás után egy jóne­vű orvos ismerősömmel beszél­gettem a szelőcei csontkovács gyógyításairól. — Kubicska István gyógy- eredményeit különleges érzéke és nagy gyakorlata mellett — mondotta az orvos —, fellépé­sének szuggesztív ereje ma­gyarázza. De sem a betegek, sem a gyógyultak nemigen beszélnek a szelőcei kezelések jó részét kitevő sikertelen ese­tekről, amelyek elhalványítják a csodahitet és a betegeket visszatérítik az orvosi kezelés tudományos, tudatos és az eredményig sok esetben hosszú időt igénybevevő útjára. K. L. A balatonszárszói úttörőtá­borba csütörtökön hajnalban indul az első csoport a város általános iskoláiból. Az út­törőket 10 napig látja ven­dégül a szép fekvésű, és minden kényelmet biztosító, új felszerelésekkel gazdago­dott tábor. még ügyelni kell a sok autósra, motorosra is, akik sokszor sztrádának nézik a ke­rékpárosokkal teli úttestet. Ügy tudjuk, hogy a Széchenyi úton valamikor kerékpárúinak is hagytak helyet. Jó lenne, ha ezt visszaadnák jogos „tulaj­donosaiknak” — addig, míg valami komolyabb balesetnem történik.” eltulajdonít... nított, és istállója falába be­építette. Múlt év november 1-én több társával kiment a tsz kukoricaföldjére, ahon­nan legalább 350 forint ér­tékű csöveskukoricát elvit­tek Raffael lovaskocsijával. A kukoricán megosztoztak. A cselekmények elkövetését tagadta Raffael Gábor — bár a nyomozás során bű­nösségét elismerte. A kuko­ricára vonatkozóan csak any- nyit ismert el, hogy mintegy 50 kiló kukoricát kapott. A bíróság a tanúk vallomása alapján megállapította bű­nösségét, nem jogerősen egy­évi és hathónapi szigorított börtönben végrehajtandó sza­badságvesztésre ítélte és két évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülmény­ként értékelte, hogy kilenc mermek eltartásáról gondos­kodik, továbbá, hogy az el­tulajdonított ingóságok ér­téke viszonylag csekély. Úszás Temleti úttörő-olimpia Székesfehérváron rendezték meg az 1968. évi területi úszó úttörő-olimpiát. Szolnok, Pest, Nógrád és Fejér megye több mint 100 úszója vett részt a versenyen. A ceglédi úszók kitűnően szerepeltek, és nyolc harmadik helyezést értek el. Bronzérmet nyertek: 100 méteres női gyors: 3. Füle Edit, 100 méteres hát: 3. Füle Edit, 100 méteres fiú gyors: 3. Füle Gyula, 100 méteres hát: 3. Beck György, 100 méteres mell: 3. Ungvári Imre, 50 mé­teres fiú gyors: 3. Papp Gyula, 50 méteres hát: 3. Papp Gyu­la, 50 méteres mell: 3. Kertész Attila. (beck) Fradi öregfiúk —Csemöi ÁG Barátságos labdarúsó-mér- kőzés lesz csütörtök délután öt órai kezdettel a Csemöi Álla­mi Gazdaság Törteli úti pá­lyáján. A mérkőzésen a Fradi- öregfiúk játszanak a Csemöi ÁG csapatával. GYÓGYÍTÁS? KURUZSLÄS? ÉRZÉK? Helyére került kilenc csigolya LÁTOGATÓBAN A CSONTKOVÁCSNÁL Olvasónk írja: Utat a kerékpárosoknak! Megkezdődött a vakáció Ünnepélyes külsőségek kö­zött tartották meg néhány napja a Kossuth gimnázium tanévzáróját. Radványi Nagy József igazgató beszédében ér­tékelte az eltelt tanév esemé­nyeit. A nagymúltú oktatási intéz­mény tanulói most is sok kiváló eredménnyel öregbítették isko­lájuk jó hírét. Tanulmányi és különböző sportversenyekről tértek meg győzelmekkel. Cél­tudatosan készültek a vizs­gákra. Igyekeztek közel jutni a való élethez, és ez az érett­mezte fiataljaikat. Jövőbeni feladatként a tanévzáró be­számoló a tanulmányig ered­mények további javítását je­lölte meg. ★ A Hámán Kató általános is­kolában az úttörőavatás és a ballagási ünnepség után kö­vetkezett a tanévzáró. Benke Lajosné igazgató, országgyű­lési képviselő a tanulmányi eredmények színvonala, a bu­kások csekély száma feletti örömének adott kifejezést. A minden tekintetben moz­A legjobbak, a szorgalmasak könyvjutalmat és oklevelet kaptak a Hámán iskolában. ségik színvonalában is meg­mutatkozott. Dicsérettel emlékezett meg az igazgató a KISZ munkájá­ról. Végrehajtásában lendület, frissesség, komolyság jelle­galmas tanév eseményei kö­zül jelentős volt találkozásuk a munkásmozgalom veterán­jaival. Komoly sikert ért el az iskola a takarékosságban és hulladékgyűjtésben is. (J. Z.) Három a kérdés ­három a kislány Nyolc éven át kitűnők Szombaton — a tanévzáró ünnepélyen a Hámán Kató is­kolában három tanulónak tűz­te mellére Benke Lajosné igaz. gató a kiváló tanuló kitünte­tést. A három kislány 8 éven át kitűnő tanuló volt. Az ün­nepség utáni gratulációk köz­ben kérdeztem meg őket. — Nehéz volt? — Legkedvesebb tantár­gyaid? — További terveid? ★ Csendes Zsuzsa: — Aránylag könnyen tanu­lok, és »így nem volt nehéz. Testnevelésből az atlétika a gyengébb oldalam, ott semmi sem volt könnyű! Az oroszt szerettem a legjobban, azután a földrajzot. Gimnáziumba készülök, orosz, német, vagy angol szakra. Nyelvtanár sze­retnék lenn}. Kiss Éva Katalin: — Ügy érzem, nem volt ne­héz. Saját érdekében tanul mindenki. A kémiát és fizikát szerettem a legjobban. Én is gimnáziumba megyek, ve­gyésznek készülök. Szűcs Éva: — Bizony, néha nehéz volt. Egy-egy négyes, esetleg hár­mas felelet után (az is volt néhány) nagyon elkeseredtem. De a végén mindig volt elég akaraterőm. A kémiát, szám­tant szerettem, de nagyon szí­vesen tanultam a fizikát és az oroszt is. Mindhárman a Kos­suth gimnáziumba jelentkez­tünk. Én tanár szeretnék len­ni. Divattanács, szünidőre Jaj annak a lánynak vagy fiúnak, aki a vakáció alatt délelőtt 10 órakor „sza- | lonképesen” lődörög az utcán! Hiába a szépen-kopottra le­smirglizett farmer, és hiába a mininél is minibb ruha! A kutya se fordul utánuk! Mert hol van már a „munkás hét­köznapok” divatja?! Aki le­gény a talpán, az sutba dobja az ilyesféle iskolai cuccot, hogy helyette magára öltse a harci kacagányt. Eme kacagány azonban csak akkor érvényesül igazán, ha viselője azt reggel 5 órakor, tükör használata nélkül ma­gára dobálja! Külön kiemeli a félretaposott sarkú cipő vona­lát, ha azzal pitymallatkor von­tatóra vagy teherautóra billen fel viselője. A fiúk számára nagyon elő­nyös viselet a mezítláb. Nagyon dekoratív, ha ingün­kön op art mintájú lyuk tá­[ tong, ezt egy-két mozdulattal j és nagyon olcsón saját magunk I elkészíthetjük. Az idén nem sokat változott a frizuradivát. Csakúgy, mint tavaly, most sem kell sokat fésülködni. Legszebb, ha a szél természe­tes kazalba dobálja hajunkat. Ez a forma különösen azoknak előnyös, akik közel vannak a szénaboglyákhoz. Ilyenkor ge- reblyét tartsunk a kezünkben, az elismerés nem marad el. A ruhák rend­ben tartására is van egy jó ta­nácsunk: ha azt akarjuk, hogy j ezekben a féltve őrzött ru­hácskákban másnap is sike­rünk legyen, alaposan gyűrjük össze, lehetőleg a sarokba, egy kupacba dobáljuk. Kisimítani, kirázogatni tilos! Ez árt a ru­ha anyagának és elveszti ere­deti vonalát! Ha ezeket a jó tanácsokat betartjuk, még a brigádvezető is dicsérettel il­let. Különösen akkor, ha ezek­ben a holmikban gyors ütem­ben hajladozunk...

Next

/
Oldalképek
Tartalom