Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-18 / 141. szám
MS T HEGYEI ívlap 1988 TÜNTTJS 18.. KEDD TÓTH és TÓTH Bag. Késő délután. Baráti társaság a művelődési ház igazgatójánál. A téma minden. És ez a mindeh manapság nagyon sokat jelent. Magyar közéletet és világpolitikát, kulturális életünk furcsaságait és az aszályos május várható következményeit. Mindenkinek van véleménye, megjegyzése. Régen úgy mondtam volna: aktívak az emberek. Ma inkább úgy fogalmazom: felelősnek érzik magukat mindenért, ami közel s távolban, vagyis e világon történik. Hiszen a világ ma már nagyon kicsiny, összezsugorodott, belefér a televízió képernyőjébe. Űjabb vendégek érkeznek. Két fiatalember. Az egyik magas, nyurga, a másik középtermetű és zömök. Idegen csak én vagyok, a bemutatkozás így nekem szól. — Tóth Mihály — mondja a magas. — Tóth Mihály — nyújtja a kezét a középtermetű. Felkapom a fejem. Testvérek? Az nem lehet. Nemcsak azért, mert termetre, alakra nem hasonlítanak egymásra. Két Mihály egy családban sok lenne kicsit. Véletlen találkozás, amelyből barátság született? A művelődési ház igazgatója mintha a gondolataimban olvasna. — Bagón születtek mind a ketten. Nem testvérek. még csak nem is távoli rokonok. A nagy Tóth a községi tanács elnöke. A kis Tóth a községi tanács titkára. A jelző csupán a harminc centi különbségnek szól... — Más is meglepődött már ezen — kapcsolódik az igazgató szavaihoz Tóth Mihály, az elnök. — Az élet remek színházrendező. Néha a legképte- lenebfc helyzeteket produkálja. — ö került előbb haza — bök az elnökre a titkár Tóth. — Tavaly áprilisban választották meg a községi tanács elnökének. Én csak fél évvel később, tavaly szeptemberben kerültem ide. Akaratlan a kérdés: — Melyikük honnan jött haza? Egymásra néznek, melyikük kezdje előbb. — Te vagy az öregebb — mondja a titkár Tóth. — Sajnos — bólint rá elnök Tóth. — Már negyvenegy éves vagyok., A szakmám: képesített könyvelő. Tíz évig Pesten dolgoztam, majd hét évig Ik- ladon, az Ipari Műszergyárban voltam könyvelési csoportvezető. Onnan hívtak haza. Titkár Tóth veszi át a szót. — Harminchárom éves vagyok, lakatos szakmát tanultam a Gödöllői Gépgyárban. Három éve elvégeztem a gépipari technikumot. Attól kezdve szakoktatóként folytattam a munkám, míg csak haza nem hívtak ide. — Nem bánták meg? — Még nem — mondja titkár Tóth. — Pedig gond, baj akad elég — tűnődik elnök Tóth. — Akad ... — erősíti az elnök Tóth szavát a .titkár. — Amíg csak aludni jártam haza a községbe, azt hittem, hogy a legnagyobb békességben és egyetértésben élnek itt egymással az emberek. — Lakva ismerni meg az embert — bólint rá elnök Tóth. — Sok a szomszédvita, ez az igazság. Apró, bosszantó ügyek. Hivatalos közbeavatkozás nélkül is elintézhetek lennének. Azt hiszem, a megértés hiányzik az emberekből. Az én még sokkal erősebben él bennük, mint a mi. Ez a veszekedések és bajok eredője. — Azért bőven akadnak nagyobb gondjaink is — siet a kiegészítéssel titkár Tóth. — S ezek a lényegesebbek. Például az, hogy mire is fordítsuk a községfejlesztési alap 'nagyon kicsiny összegét. — Az idén már csak kétszázezer forintunk van — mondja elnök Tóth. — Az állami támogatás megszűnése 'zázhúszezer forint hiányt pl ént. Csak a házhelyrendezési terv nyolcvanezer forintba kerül. Az ivóvízmű tervezése másik harmincezer. Marad kilencvenezer forint utakra, járdákra, köz- világításra és sok más, ki- sebb-nagyobb probléma megoldására. Ez az összeg csepp a ‘sngerben. — Ha megkapnánk a kommunális adót — szól közbe titkár Tóth —, az már segítség lenne. — Ebben valóban segíthet- n nekünk — marad a témánál elnök Tóth Mihály. — A község területén üzemelő gépállomás után mintegy százhúszezer forint kommunális adó illetne meg minket. — Február másodikán levelet írtunk a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat főkönyvelőjének Monorra. Arra kértünk nagyon udvarias hangon választ, hogyan kívánják rendezni a községnek járc kommunális adót. Választ azóta sem kaptunk a főkönyvelőtől... — idézi az ügyet titkár Tóth Mihály. Az elnök folytatja: — Miután a főkönyvelőtől válasz nem érkezett, április 29-én levelet írtunk a vállalat igazgatójának az ügyben. Választ tőle sem kaptunk a mai napig. — Hogy miért lenne olyan nagyon szükségünk a pénzre? — kérdezi inkább csak önmagát titkár Tóth, s választ is ad nyomban. — Négy esztendeje száznegyvenezer forintot költöttek az óvoda rendbehozására. Tavaly huszonnégyezer forintot. Tatarozás közben azonban kiderült, hogy az épület élet- veszélyes, azonnal ki kelleti üríteni és le kell bontani. Most szükségmegoldásként az egyik iskolában működik az óvoda. Az új felépítése egymillió-kétszázezer forintba kerül. A járás félmillió forintot ad hozzá. Hétszázezer forintot viszont nekünk kell előteremtenünk. — Magyarán mondva — közli az igazságot elnök Tóth —, az elkövetkező esztendők községfejlesztési alapjának minden forintja erre a célra kell... Sok még a gond, a probléma a faluban. Az elnök és a titkár Tóth Mihály hosszan sorolja a megoldásra váró legszükségesebb feladatokat. Szavukon érezni: szívügyük a falu, ahonnan elindult s ahová most visszatért életük útja. Prukner Pál Mi van a keramitpadió alatt? A teraszon sok a vendég, a nap elől a gombaernyők menedékébe bújnak. Az asztalokon friss, habzó sör. Csendes beszélgetés, a dugipénztől a világpolitikáig mindenről szó esik. A modern berendezésű belső helyiségben is sokan álldogálnak; a söntéspultnál gyors kezek szolgálják ki őket. Vajon a szomjazok közül hányán tudják hogy a tiszta kőkockák alatt több mint ötszázéves pince rejtőzik? Ajtaja alig egy méter magas, vastag fája erősen korhadt. A széles vaspántot kétszáz éves lakat fogja, biztosan elzárva az utat a hívatlan látogatók elől. A lakattal egyidős kovácsoltvas kulcs éles csikordulással fordul a zárban; stötét lyuk tátong a lábunk alatt. A kinti hőség után arcul csap a pince hidege. A kulcsot is magunkkal hozzuk: vigyázni kell rá, nyilvántartja a Nemzeti Múzeum. A súlyos boltívek csaknem agyonnyomnak; a pince falai másfél méternél is vastagabbak. A söntés padlójából nyíló pincelejárón leszűrődik a vendégek nevetése. Jól érzik magukat az isaszegi Autós A 200 éves kulcs Bisztróban. Itt lenn azonban elfelejtjük a mát, a fal, a levegő régmúlt korok szellemét idézi. Az Autós Bisztró helyén már a török idők előtt csárda állt. Szállást, meleg ételt kaptak itt az átutazó kereskedők, vándorlegények, a futárok, s a küldöncök. Akkor épült a pince is, jóféle bort tartottak benne akkor is, most is. A szájhagyomány úgy tartja, vastag falai biztos védelmet nyújtottak a kurucoknak, később a negyvennyolcas szabadságharc katonáinak is. A törökök lerombolták ugyan a régi csárda falait, de maguk is vendégek fogadására alkalmas épületet emeltek a helyére. Aztán földes urak ideiglenes szálláshelyéül szolgált sokáig. Már Bél Mátyás említést tesz róla a Bécsben, 1735- ben megjelent Magyar Földrajzában. Ekkor már GrasCEGLED Most a kamilla illatozik Szaporodnak az előkészítő telepek Jöhetnek a diákok Zöldség- és gyümölcsfélék feldolgozásával, szárításával foglalkozik már leginkább a megyei szeszipari vállalat régi, ceglédi telepe. A készítmények választékának gyarapodása' egyben névváltozást is hozott: most szárító-, feldolgozóüzemként működik a ceglédi kirendeltség. Aus idei szezon előkészületeit már hetekkel ezelőtt megkezdték, .Felújították a gépeket, éiréhorizték az elektromos berendezéseket, és HETI FILMLEVEL A LEGTITKOSABB ÜGYNÖK Csehszlovák filmparódia Veszedelmes feladatról lévén szó, most is, mint mindig, a W4C ügynököt bízzák meg vele. Egy „ismeretlen városban”, az X hotelben kell megszállnia, és ott az Y asztalról el kell lopnia a Z sótartót, melyben elrejtettek egy titkos tervet arra vonatkozólag, hogyan lehet a Venus bolygót felhasználni háborús célokra. Ezzel a fontos megbízatással kezdődik A legtitkosabb ügynök című csehszlovák film, s a néző már az első képsorok után vérbő krimiparódiát remél. Aztán csalódnia kell. Nem érti, hogy mit és miért parodizálnak. Ez pedig alapvető hiba. Gyakorlatból tudjuk. Volt idő, nem is olyan régen, amikor vitatkoztunk is a vita kedvéért anélkül, hogy tudtuk volna, tulajdonképpen miről is vitatkozunk. Nos, ez a helyzet most is, a néző szemével nézve a dolgokat. Mert ugyan ki látott már az átlag magyar mozüátogatók közül akárcsak egyetlen James Bond-filmet is? Legfeljebb néhány, mindenre elszánt turista, aki nem sajnálta megkurtítani a kevéske hetven dollárját, hogy másfél órán át együgyű krimit nézzen végig valamelyik nyugati ország mozijában. James Bond-filmet ugyanis eddig még egyetlen magyar moziban sem vetítettek. (Nem is hiányoljuk!) De ha nem vetítettek, akkor miért volt szükség A legtitkosabb ügynök bemutatására? A paródiát csak akkor értékeli és élvezi a néző, ha azt is tudja, hogy kit-mit parodizál. Enél- kül a legszellemesebb paródiaötletek is hatástalanok maradnak, s legfeljebb csak azért nevetünk rajtuk, hogy a szomszédunk lássa: ismerjük mi a James Bond-filmeket. Pedig nem ismerjük. És nem is vagyunk túlságosan kíváncsiak rájuk. De azért valahogy lepleznünk kell ilyen irányú „elmaradottságunkat”, ha egyszer már megvettük azt a mozijegyet, és még másfél órát is rászántunk arra, hogy szórakozzunk. Még mindig jobb elhitetni a világgal, hogy mi szórakozunk, mint elismerni azt, hogy ezúttal bizony ve- lünk szórakoznak. Azok, akik megvették ezt a filmet. — P — mindent megtettek, hogy kellő időben, zökkenő nélkül indulhasson a termelés. Most bérmunkaként a Debrecen környékéről érkező szárított kamillát csomagolják. Hamarosan megérkezik a vidéki előkészítő telepekről az első szállítmány: szárítani való hagymát, zöldségfélét várnak. Mivel a géppark megnőtt, a munkaerőt is növelni kell Az idén már az eddiginél több nőt alkalmazhatnak. Ceglédről Ojár nem tudnak „munkásokat toborozni”, a járásból, főleg a közeli községekből várnak munkára jelentkező lányokat, asszonyokat. Tavaly 800-an dolgoztak a szezonban, most 1200 is kaphat munkát. Egyre növekszik az előkészítő telepeik száma is. Az abonyin, csemőin, nyársapátin kívül Nagykátán, Tápiószőllő- sön és Szolnok közelében nyitottak előkészítő, tisztító üzemrészeket. Vidéki telepeiken 400 asz- szonyt alkalmazhatnak. Augusztustól pedig minden telepükön és Cegléden is foglalkoztatnak diákokat. (eszes) Népművészet a modern ízlés szolgálatában híradás egy érdekes kiállításiból Hadüzenet a vendéglátóiparban elburjánzott giccsnek — így lehetne távirati stílusban összefoglalni annak a kiállításnak a lényegét, amellyel a magyar népművészet új oldaláról mutatkozik be ezekben a napokban Budapesten a Régiposta utcában. A bemutató szervezői a vendéglátóiparban alkalmazható s a magyar népi iparművészet hitelesen reprezentáló termékeivel — mint hétfői tájékoztatójukban is elmondották — főként arra törekszenek, hogy a hagyományos remekművek használatát összhangba hozzák a modern igényekkel. Bizonyítják ezt a különböző, népi faragású, ám modern bútorok, függönyök, faliszőnyegek, kerámiák, ötvösdíszek, térítők. Sárköz, Kalocsa, s az alföldi mesterek legszebb darabjai láthatók az érdekes kollekciókban. Noha elsősorban a vendéglátóipari vállalatokra gondoltak' a kiállítók, az egyes darabok a mai modern otthonnak is szinte nélkülözhetetlen kellékei. A Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet ezentúl elvállalja egy-egy magyaros étterem berendezését, felszerelését, üzemszervezését, idehaza és külföldön egyaránt. A kiállítás egy hónapig tart nyitva, s a látnivalókon kívül hasznos tanácsokat kaphatnak itt az érdeklődők a modern lakáskultúra fejlesztéséhez. S. P. Retikülrádió Megkezdték a székesfehérvári Videotonban a rövid- és középhullámon működő miniszuper rádió sorozatgyártását. A kis retikülrádiót, amely szíjjal csuklóra akasztható, tetszetős műbőr kávába építik. Az év végéig pedig mint- e°v 26 000 miniszupert dobnak piacra. salkovich gróf birtoka volt ez a terület, ő építtette újjá a régi fogadót. így a pesti szekeresek ismét itt válthattak lovat, újra a kereskedők legismertebb állomáshelyévé vált. A pincét nem érintették a rombolások, építések, változatlan nyugalommal, szilárdsággal tűrte az idők és korok viharát. Azóta egyszer sem kellett tatarozni vagy megerősíteni, erős, mintha ma építették volna. Idén ősszel mégis munkások költöznek a pincébe, a néhol már porladó köveket olajfestékkel vonják be, a döngölt földre is padló kerül. Tavasszal, a szezon kezdetére pinceborozó nyílik itt, hasonló a badacsonyiakhoz. Korhű, hangulatos berendezéssel, igazi hűvössel a nyári melegben. A kurucok, vörös sipkások után „vörös orrú” borszeretők pihenője lesz. — V. V.— Jó és sok gyapjút adtak idén a juhok A Gyapjúforgalmi Vállalat a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban nyírt gyapjú átvételével az idén is a helybeli fogyasztási szövetkezetét bízta meg. Eddig háromszor volt gyapjúátvétel a nagykőrösi szövetkezet telepén. A birkatartók 250 mázsa gyapjút vittek be. Június 26-án lesz pótátvétel, s még 25—30 mázsa gyapjú behozatalára számítanak. Mint a szövetkezet áruátvételi irodájában mondották, az idei gyapjú minősége jó. Egy birkáról átlag 4 és fél kg-ot nyírnak. A gyapjú 80 százalékát 79—85 forintos kg-onkénti áron vették át, s csak 20 százalék lett gyengébb minőségű. Eddig Nagykőrösön öt tsz tartott birkát. Az idén a hatodik, a Hunyadi is belépett a birkatartó gazdaságok sorába. Monteverdi Esztergomban Monteverdi háromszázhetven évvel ezelőtt Esztergomban táborozott. A nagy olasz zeneszerző emlékét idézte a vasárnap délelőtti hangverseny az Esztergomi Vármúzeumban. A török kézen levő esztergomi vár felszabadítására Mátyás főherceg az 1590-es évek elején, vallon, német és olasz seregeket sorakoztatott fel. A harcokban részt vett kisebb csapattestével a mantovai herceg is, aki udvari kíséretében magával hozta Claudió Monteverdit, fiatal udvari zenészét. Az Árpádok korából fennmaradt vár varázsom hangversenyteremmé alakult. Szend- rey-Karper László játékához és a Budapesti Madrigálkórus korabeli madrigáljaihoz alig képzelhettünk volna eszményibb díszletet az Európában egyedülálló freskóknál. Délután operabemutató zárta az ünnepet. Odisszeusz hazatérése című, sokat vitatott Monteverdi-münek töredékeit szólaltatták meg az Operaház magánénekesei, Huszár Klára rendezésében. TI OSTABONTÁS Lesz-e telefon? A Gödöllői Járási Földhivatal a tavasszal költözött Aszódról az Ady Endre utcába. A hivatal, mely a járás két tucatnyi községének minden ingatlanügyét intézi, még mindig telefon nélkül dolgozik. A munkatársak alig tartózkodhatnak a hivatalban, mert órákat kell mászkálniuk olyan ügyekben, amit egyébként telefonon percek alatt elintéznének. Nem beszélve az ügyfelekről, akik esetleg napokat és útiköltséget áldoznak a fontos hiányzó készülék miatt. Nem volna egyszerűbb és gazdaságosabb, soron kívül bekapcsoltatni a modern technika eme nélkülözhetetlen vívmányát? Mayer Béla Gödöllő VMS MR! Szezonban vásárolhat engedményes áron! Vevőink még jobb kiszolgálása érdekében augusztus 31-ig MEGHOSSZABBÍTOTTUK ENGEDMÉNYES VASARUNKAT JAWA SUPER M—20 kismotor kempingezéshez MOTORKUU utánfutó PILLE motorkerékpár utánfutó RÉGI AR ÚJ AR 5320— Ft 4600,— Ft 2700,— Ft 1900,— Ft 2400,— Ft 1700,— Ft OTP-HITELLEVÉLRE IS A Csepel Mintateremben Bpest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 59. Nyitva: 9—17 óráig, szombaton 8—12 óráig.
