Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
ft fést HECVeI v-'/fívlap 1968. JÜNIUS 2., VASÁRNAP Munkatársaink jelentik: * A főváros környékének közlekedéséről Pest megyéből naponta 160—170 ezer ember jár be dolgozni a fővárosba. Útjukat vasútvonalak, autóbuszjáratok, HÉV-vonalak jelentik. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a különböző közlekedési vállalatok jelentős összegek fel- használásával korszerűsítették járműparkjukat, még mindig elég sok a panasz. Munkatársaink egy hétköznapon — hajnalban, reggel, délben, este — nézték meg: milyen a jelenlegi helyzet a főváros környékének közlekedésében. Tapasztalataikról az alábbiakban számolnak be. ÉRD Kék vagy szürke? Érd. Vasútállomás. Hat óra ötvenkét perc. A hosszú vá- gonsor utolsó kocsija is eltűnik a szemem elől. Elment az utolsó reggeli vonat. A következő csak délelőtt tíz órakor indul. — Sajnos, ez az igazság — mondja később, a tanácsházán Birinyi Ferenc, a vb titkára. — A MÁV nem igazodik az érdi emberekhez. Pedig közel tizenötezer ember utazik be innen naponta a fővárosba. Ki vonattal, ki autóbuszon. A vonatokon legfeljebb, ha állni lehet. Érdre már zsúfolva érkezik valamennyi szerelvény. Mindössze tizenkilenc kilométer az út Érdtől Kelenföldig, s ■ a menetidő pontosan negyven perc! Akkor, amikor már a tehervonatok többségét is Diesel-mozdony húzza, itt a személyszállítást százéves gőzmozdonyok bonyolítják le. Érdnek öt vasútállomása van, de valamennyi kicsi és korszerűtlen. Az elmúlt négy évtized alatt szinte semmit sem fejlődtek. A vonattal utazók nyolcvan százalékának a szabad ég alatt kelj. megvárnia a vonatot. Az Érd-Felső állomás várótermébe például legfeljebb harmincán ha fémek. Az is gond, hogy egyik állomás sem közelíthető meg szabályosan. A síneken járnak át az emberek. Ez sok baleseti veszélyt jelent. És gondunk az is, hogy csak a személyvonatok állnak meg az érdi állomásokon. — Mi a helyzet a busz-közlekedéssel? — Látszólag rendben lenne a dolog, hiszen húsz-harminc percenként közlekednek, s a menetidejük fél óra. Csakhogy (BUDAI HEGYVIDÉK egy utazás, bérlet nélkül, tíz forint! Az is gond, hogy Érd hat kerülete közül csak kettő közelíthető meg közvetlenül, a többi kerületben lakók csak átszállással juthatnak el Budapestre. Tudja, az okoz problémát nekünk, hogy van egy olyan rendelet, amelynek értelmében a fővárost övező harminc kilométeres körzetben nem lehet ipart telepíteni. Az okát értem: a főváros gyárainak, üzemeinek, intézményeinek szüksége van a környező községekben élő emberek munkájára. De ha a fővárosnak szüksége van rá, kérdem én és joggal, mit tesz annak érdekében, hogy megkönnyítse az érdi emberek utazását? Pesten forint ötvenért utazhatnak ugyanilyen távolságról az emberek. Miért nem lehet végre megoldani, hogy Érdre is kijárjon a kék busz? Autóbuszgond? Nem hiszem! Több, mint ötven járat MÁVAUT buszunk van. Csak éppen szürke a színük s ezért nyolc forinttal többe kerül rajtuk az utazás. A bejáró probléma Érden nem ideiglenes, hanem tartós állapot. A felnőtt lakosság háromnegyed része a fővárosban keresi meg a kenyerét. A főváros gyáraiban termel, a fővárosban lakó munkásokat megillető kedvezmények nélkül. Ezt az ellentétet kellene végre feloldani. Részint a kék buszok beállításával, részint pedig egy Érdig közlekedő motorvonat ingajárat rendszeresítésével. Hogy az Érdről vonattal utazók többé ne plusz utasok legyenek az amúgy is túlzsúfolt szerelvényeken ... (P.) Hét végén több kellene A szűkebb értelemben vett budai hegyek községeit autóbusszal lehet megközelíteni a főváros felől, vagyis ezen a tájon a busz a fő közlekedési eszköz. Két nagy vonal fut ki Budáról, a Széna térről: a Budapest—Páty—Zsámbék vonal, s a Budapest—Budajenő— Perbál. Reggel itt nincs nagy forgalom, azaz. kevés a kifelé utazó, s kényelmesen elhelyezkedhet az ember. Hanem a főváros felé tartó hajnali HEV-VEL A... kanapokon 45, szombatonként 47, Pest és Csömör között 35 járat szállítja a körülbelül 25 ezer utast, a mátyásföldi Ikarus, a kistarcsai Fésűsfonó, a HÁROM VASÚTVONAL Rövidebb menetidő, korszerűbb szerelvények vezetőjének tájékoztatása szerint Pátyon át Zsámbékig naponta 51 járat közlekedik, Budajenő—Perbél felé pedig — 40 járat. Ezt, hogy járat, úgy kéU érteni: oda-viasza közlekedő autóbusz. Sok és időnként mégis kevés. Mert azt is számolni kell ugyanis, hogy naponta mintegy 3000 ember jön a főváros felé reggel, s megy vissza a falujába este. Nem lehetne azt mondani azonban, hogy az utazóközönség különösebbképpen elégedetlen volna. Egy fiatalember — név szerint Simon István, aki különben Zsámbekon át a szomszédos megyéből, Mány községből jár tíz esztendeje Budapestre a munkahelyére, a TEFU-hoz — a következőket mondta: — Én minden reggel ‘utazom, s leszámítva az esetleges téli közlekedési akadályokat, általában pontosan érkezem a munkahelyeimre. Helyesebben szólva, az autóbusz miatt még sohasem volt tíz év alatt jelentősebb munkakiesésem. — Tehát elégedett. ■— Én igen. — Szombaton kellene több autóbusz — mondta egy zsám- béki fiatalember: Lőkös István, aki a Gamma Optikai Művek dolgozója. — Szombaton, s reggeL Hót végén véleményem szerint azért növekszik meg a forgalom, mert vannak, akik csak ilyenkor térnek haza, tehát nem utaza nak --*«M*den nap: - -Bzzel, úgy látom, nem számol -a MA? VAUT... Végül álljon itt a kalauz véleménye; mit mond Glück Margit, aki három éve teljesít szolgálatot ezeken a járatokon? — Kétségtelen dolog, hogy reggel zsúfoltak a Budapest felé tartó autóbuszok, mint ahogy ezt tapasztalhatta is Különösen Pátytól kezdve emelkedik meg az utaslétszám A zsámbékiak azért nem is panaszkodnak, mert ők még viszonylag kényelmesen elhelyezkedhetnek ... Tehát töbt kocsi kellene reggel? Hát bizony több kellene. Délutár már nem ennyire zsúfoltak a járatok. Nem mindenki igyekszik az első busszal haza: vásárolnak, időznek Pesten a2 emberek ... — Elöfordul-e olykor, hogy lemaradnak utasok? — Nem, ez nemigen fordul elő. — Általában ragaszkodik a szabályokhoz? Úgy értem csak annyi utast vesz fel, ahányat az előírások megengednek? — Ugyan! — válaszolt a kalauznő, majd hirtelen kapcsolt. — De nagyon kérem, erről ne beszéljünk... (K) gödöllői Árammérő s a többi vállalat, hivatal dolgozóit — a hajnali csúcsforgalmi időszakot leszámítva, szinte panasz- mentesen. Még egy járat, akár a napközbeniek rovására is, sokat segítene. Mondják, télidőben előfordul, hogy egy- egy hajnali járat kimarad. Még ebben a meleg nyárban is emlékeznek rá — keserűen. Egy kérés is megütötte a fülem: napközben kevesebb kocsival, sűrűbben járjanak a szerelvények, ne kelljen az embereknek sokat várakozniuk. Tudjuk, a lehetőségek korlátái miatt nehéz úgy intézkedni, hogy minden utas elégedett legyen. De azért az elégedettek száma talán még növelhető ... (po) A fővárosba irányuló forgalom két — talán legzsúfoltabb vonala a ceglédi és a lajos- mizsei. Itt a legnagyobb a zsúfoltság, sok a panasz a régi, kényelmetlen, gázvilágítású kocsikra, a hosszú menetidőkre és nemegyszer a vonatok késésére. Pállá Béla MÁV felügyelő, a Nyugati pályaudvar állomás- főnök-helyettese ismeri a panaszokat. — Az utóbbi két évben sokat tettünk, hogy az utazóközönség jogos kívánságait teljesítsük. A legrosszabb volt a helyzet a lajosmizsei vonalon. Az Inárcsról, Gyálról, Ócsárol, Dabasról bejárók joggal kifogásolták, hogy vonataink nem pontosak, s korszerűtlenek. Ezért ezen a vonalon is bevezettük a helyi forgalomban az ingaszerű közlekedést. Nagyobb teljesítményű mozdonyokat és korszerűbb, négy- tengelyes kocsikat állítottunk a forgalomba. Így a menetrend pontossága ma a vonalon biztosítottnak mondható. Ebben a menetrendi évben összes vonalainkról eltűnnek a kéttengelyes kocsik, hogy átadják helyüket a modern, kényelmes négytengelyeseknek. — Mi a helyzet a monori vonalon ? — Itt is sokat javult a közlekedés. Több vonat jár és azzal is enyhül a zsúfoltság, hogy Monoron megállítunk néhány távolsági vonatot. Itt jelentős változás az év végétől várható, amikor befejeződik a ceglédi vonal villamosítása. Ez nemcsak a menetrendszerűségben jelent lényeges javulást, hanem ami ennél sokkal örvendetesebb, jelentős mértékben csökkenti a menetidőt is. Budapest—Cegléd viszonylatban például ez fél órát, Monor és a főváros között 15—20 percet jelent. — önökhöz futnak be a szobi, váci járatok is. — Itt a legkedvezőbb a helyzet. Napi 5—6 vonatpárral közlekedik több járat, mint két évvel ezelőtt. A kocsik javarésze már korszerű négytengelyes. — Önök szerint csökken a zsúfoltság? — Mindenképpen. Elsősorban a közlekedés korszerűsítése eredményeként. De az utasszámlálások bizonysága szerint megállt az emelkedés. Az utóbbi évben már nem növekedik a bejárók száma, most stagnálás tapasztalható... Amihez hozzátehetjük, hogy a gazdasági élét ésszerű alakulása, a helyi ipartelepítés, a mezőgazdasági üzemek erősödése az elkövetkezendő években az utasszám csökkenését is eredményezheti... ! (Ö.) buszok...! Ezek már zsúfoltak. Tulajdonképpen a Budapestről induló korai buszok, mintegy érte mennek az emberekért; noha Zsómbékon telephelyük van az autóbuszoknak, ami annyit jelent, hogy kint alszanak a vezetők, kalauzok, s természetesen a kocsik. Tehát jószerint már pirkadat előtt elindulnak kintről — befelé. A Széna téri forgalmi iroda Állandó a zsúfoltság Gödöllő: elfogadható, Csömör: rossz Ezen a délutánon már har- ' — A hajnali járatok, fél hat és fél nyolc között, zsúfoltabbak — feleli. madszor teszem meg az utat a HÉV-en, a Kerepesi úti végállomás és Gödöllő között. S a kép mindig ugyanaz: bóbiskoló, tereferélő, újságot, könyvet olvasó, horgoló, cigarettázó, üres tekintettel mélázó, száraz kenyértől puffadó zsákjaidat őrző utasok, akik elinduláskor még gyéren vannak, később egyre szaporodnak, Mátyásföldön, Cinkotán már ülőhely sem jut mindegyiküknek, de Kistarcsán Kerepesen, Mogyoródon elfogynak, s Gödöllőre már úgy gördülünk be, ahogy elindultunk: félig üres kocsikkal. — Mindig ilyen kényelmesen utaznak? — kérdezem meg a mellettem ülő. idős férfit. Pálfi Bálint kistarcsai lakost. — Én a Beloiannisz-gyár- ban dolgozom, forrasztó vagyok — szól közbe egy szőke kislány, Udud Katalin. — Fél hétre járok. Amikor Kistarcsán felszállók, már sose kapok ülőhelyet. Délután, minthogy előbb bevásárolnak, nem sietnek azonnal haza az emberek, megoszlik a forgalom. — Csak Csömörrel bánnak mostohán — jegyzi meg negyedik útitársam, Tótfalussy Kálmán — Este, tíz óra után, Cinkota és Csömör között, egy-két kocsival, ingajárat közlekedik. Törik-zúzzák egymást az emberek. A községi pártszervezet, melynek vezetőségi tagja vagyok, átiratban kérte a HÉV igazgatóságát, szüntesse meg ezt az áldatlan állapotot. Hiába. Pedig tőlünk körülbelül 3 ezer ember jár be Pestre dolgozni. S már reggel sem kap a csömöri végállomáson mindenki ülőhelyet. Hirtelen az ablaklehúzás miatt tör ki ribillió: a meleg és a huzat ellenségei csapnak össze. Közben nekem még mindig a csömöri megjegyzés jár a fejemben. \ Tavaly 47 baleset fordult elő a cinkotai vonalon: négyen meghaltak, huszonnégyen súlyos sérülést szenvedtek. Nyilván, nem csupán a szabálytalan és fegyelmezetlen közlekedés következménye ez a szomorú eredmény. Pest és Gödöllő között műndul, onnan az 54-esre száll, aztán a 135-ösre, majd az 1-es busz és végül a 40-es. Május 16-a óta lezárták az 54-es útjának egy szakaszát — helyette villamos közlekedik. s. ez két átszállással többet jelent a gyáliaknak. Szélesítik az utat, hogy a zsúfolt járatra csuklós kocsikat állíthassanak be. — Azt hallottam — kockáztatom meg, hogy két hónap múlva elkészül az út. — Lesz abból több is — így a kalauznő, többek egyetértő bólogatásától kísérve. — Ha hívnának — mondja erre Kővágó Sándor — sokan mennénk segíteni vasárnap társadalmi munkában. Gyálról mindenki bejár — 18 ezer lakosa van —, tehát érdekünk, hogy minél hamarabb megszűnjön ez a kerülő út. (S.) FELVESZÜNK betanított munkára NŐI MUNKAERŐT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Július 1-től 44 órás munkahét. Kőbánya-Kispest állomástól 3 perc Vasúti jegyet térítünk. ÍRÓSZERGYÁR Bp. X., Gyömrői u. 61. mim strand TÁSKARÁDIÓK iiswtl Ne mulasszon el semmit: a táskarádión mindent hallhat! A STRAND kisméretű táskarádió, 2 hullámsávos készülék. Kiváló vételkészség, élethü hangvisszaadás. Ara: 1150 Ft. A GYALIAK SEGÍTENÉNEK Már húsz perce állunk türelmetlenül Pestimrén, a vasúti átjárónál. Türelmetlenül, mert így délután öt óra tájban már mindenki sietne háza. Ráadásul a megálló iM*íá#He*»ldaIen«a»a. é»-nt| Ír l»t .játspáUni 9-.-94-es.re -is, amely .Gyálra visz. Mindenki fellélegzik, amikor átgördülünk. A 94-es végállomásánál nem túlságosan biztató a kép. Vagy százan állhatnak. A sor rögtön felbomlik, mihelyt megérkezik a busz, mindenki felfelé iparkodik. Már tíz méterrel elhagytuk a megállót, de még mindig szalad valaki, hogy felugorjon. A kalauznő lecsöngeti a kocsit: — Jöjjenek fel a lépcsőről, addig nem megyünk tovább. Egy beat-külsejű fiatalember megszólal: — Mit szórakozik, kalauz néni? Duka Zsigmondné, kalauz-' nő visszavág: — Maga megy helyettem a bíróságra, ha valaki aláesik?... A válasz cinikus: — Aki aláesik, megérdemli... — Ezen a járaton — fordul felém Dukáné — tisztelet a kivételnek, nagyon durvák az utasok. Képzelje, a múltkor megverték az egyik kollégámat. A kalauz már nem Is szólhat az utasnak. Én meg is fogadtam ... — Mindig ilyen sokan vannak? — Ez még semmi. Reggel, ha látná, mi van itt.,. Nemcsak befelé, de kifelé is, amikor az éjszakai műszakosok hazafelé jönnek. Meg este tíz óra után ... Akkor négy kocsi fordul, napközben csak három. Tizenegy perc a menetidőnk. — Amióta javítják az utat — hallom a megjegyzést — én egészen belefáradtam... Állás után nézek ... — Próbálja ki az 51-es villamost — tanácsolja a szomszédja. Megkérdem panaszkodó uti- társamat: — Mennyit utazik naponta? — Négy órát. — Hol dolgozik? — Budán, a Petőfi laktanyának vagyok a vezető főszakácsa. Kővágó Sándor útja a következő: a 94-es busszal in
