Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
MSS T HEGYEI iMMai) 1968. JÚNIUS 16., VASÄRNAP NYUGDÍJAS Tiajnali ötkor még nagyon 11 hideg van a Duna-par- ton. Fel hatkor nyit a resti. A félig lehúzott redőny előtt már hosszú sor áll, türelmesen, kivéve egy idős nagy bajuszos ember a sor közepén. Kilép a sorból és határozottan megüti a redőnyt. — Pista, adjál ki nekem egy féldecit, mert elmegy a buszom. Pista a csapos. Nem nehéz ,megfűzni”, kiadja a féldecit. A férfi bedobja, megvárja, míg üres gyomrát átjárja, aztán újból beáll a sorba. Most már türelmesen vár. Fél hat előtt öt perccel kinyit a resti. A hosszú sor egy pillanat alatt betódul. Ekkor elmegy a busz. Senki sem száll fel rá. öt perc alatt mindenki megkapja a magáét, sőt sokan már kezdenek re- petázni és a hideget legyőzve, énekelni. A megállóba még egy busz fut be. Néhányon kivágtatnak, sikerül felszállniok. Közben egy csoport körülveszi a nagy bajuszost és neoifjodva énekel. „Elvágták a jobbkezemet, folyik piros vérem ... A csapos végre lélegzethez jut, felfedezi a bajuszost, aki annyira sietett. Ráripa- kodik. — Józsi bátyám, az nem baj, hogy engem becsapott, mert ismerem magát, nem először teszi ezt velem. De az diszr- nóság. hogy a legnagyobb dologidőben nem megy el a tsz-be. Aztán majd megint engem fognak szidni, hogy miért szolgáltam ki. Józsi bácsi kiválik az éneklők közül s kihúzza magát. — Ha nem tudnád fiam, én már nyugdíjas vagyok, akkor dolgozom. amikor kedvem van ... Meg ha adnak munkát. De tanuld meg fiam egyszer s mindenkorra: Van amiről hetvenen túl már nem lehet leszokni és ez a koránkelés. Mészáros Sándor Évzárás díszparanccsal KITÜNTETÉS - ÉLETMENTÉSÉRT Mint az ország sok más iskolájában, Ráckevén is szombaton zajlott le az évzáró ünnepség. S mégis különbözött a többiekétől. Díszparancsot olvastak fel, amelyben többek között bejelentették, hogy a község három termelőszövetkezete pénzjutalom-kitüntetésben részesítette a kis közlekedési diákrendőröket. 'Megemlékezett arról, hogy a napokban Fehér Lajos végzős diák, úttörőrendőr kimentett a vízből egy pajtást, s ezért életmentési érmet tűznek a mellére. Eredményes közlekedésrendészeti szolgálatukért töb- büket kirándulással jutalmazzák, míg a legkiválóbbak a rendőrkapitányság szolgálati kocsiján URH-körúton vehetnek részt. Az Árpád fejedelem és a Hunyadi János úttörőcsapat minden közlekedési rendőre elismerést kapott. A díszparancsban arra kértek minden gyereket, hogy a szünidő alatt is kellő körültekintéssel, óvatosan közlekedjenek, hogy megakadályozhassanak még apróbb baleseteket is. Kovács László TöM> sertéshús, szarvasmarha, baromfi Kedvezően alakult eddig a felvásárlás Smli múlik az itlójárúson Egyelőre még — legalábbis a felvásárlási statisztika — nem tükrözi az évszázad legszárazabb tavaszának hátrányait. Mint Pancsovai Nándor, j a megyei tanács élelmezésügyi csoportvezetője elmondotta, az utóbbi hónapokban állati termékekből több mint 40 százalékkal vásároltak fel többet a vállalatok a múlt év hasonló időszakához képest. Különösen szembetűnő, hogy a termelő- szövetkezetek több sertéshúst értékesítettek — az előirányzott mennyiségnél 30 százalékkal többet. Az állam ugyanis jelentékeny támogatással segítette és segíti a sertéstenyésztő és -tartó közös gazdaságokat Szarvasmarhából is nagyobb mennyiséget vásárolt fel az állatforgalmi vállalat. A korszerű húshibridek elterjedése révén az első negyedévben 50 A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat jó kereseti lehetőséggel, a főváros területére FELVESZ a X., Keresztúri út 202. sz. alatti munkahelyre férfi és női betanított, illetve segédmunkásokat, telepőröket, takarítót, a X., Jászberényi út 18—22. alatti munkahelyre betanított és segédmunkásokat, lángvágókat, telepőröket, felszolgálót a XVIII., Szemere telepre (Lőrinc kavicsbánya) betanított és segédmunkásokat, a XIII., Váci út 41. sz. alatti GFO.-be tehergépkocsivezetőket, autószerelőket, betanitott és segédmunkásokat, gyors-gépírókat, a XIII., Váci út 41. sz. alatti TMK-ba lakatos, erősáramú villanyszerelő, marós, kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat, a XIII., Révész u. 13. sz. alatti munkahelyre szállítórakodómunkásokat. vágó-segítőket, a VI., Benczúr u. 11. sz. alatti központi munkahelyre avakorlott gyors-gépírókat, közgazd. technikusokat és délutáni munkára takarítónőket. Férfiak részére munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a megadott munkahelyeken Most vásároljon! . 2160 FT HELYETT 1836 FT-ÉRT JÚNIUS 3 0 -1 G M 102-es, 3 lángú, világító sütős PROPÁN-BUTÁN és VÁROSI GÁZFŐZŐ KÉSZÜLÉKEKET a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT , SZAKUZLETEIBEN. százalékkal több baromfi került ki a gazdaságoktól. Bizonyos lemaradás mutatkozik a tojásfelvásárlásnál. Tejből ugyancsak nagyobb mennyiséget vásárolt fel Pest megyében a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat, örvendetes, hogy már több mint 90 községben szervezték meg a termelőszövetkezetek a helybeli tej árusítást. Biztató kilátásokkal kecsegtet a szerződéskötések alakij- lása is. A tervezettnél máris több sertésre, szarvasmarhára kötöttek szerződést a vállalatokkal a gazdaságok. Várható, hogy baromfiból is nagyobb mennyiség kerül felvásárlásra a következő hónapokban. Ebben az évben — az új gazdasági mechanizmusnak megfelelően bővült a zöldség- termesztők értékesítési lehetősége. Amíg korábban csupán a. MÉK .vásárolta fel az étkezési zöldségféléket, az idén rriár az ÁFÉSZ, a SZÖVÉRT és a Hungarofruct is kialakított közvetlen árukapcsolatot a gazdaságokkal. Mit tenne Ön, ha... Fél esztendővel ezelőtt tettem fel először a kérdést: Mit tenne ön, ha ... Elsőként Bar- csay Jenő Kossuth-díjas festőművész válaszolt rá, aztán sorra a többiek: tsz-elnök, költő, művelődésiház-igazgató, tvrendező, egyetemi hallgató, ag- ronómus, ügyész és így tovább. Nem a munkájukról mondtak véleményt, hanem egy feltételezett munkakörről, amely azonban közel áll a saját szakterületükhöz. Huszonegy vélemény hangzott el január óta, s most engedjék meg, hogy a sorozat befejezéseként, az újságíró önmagának tegye fel a kérdést: O Mit tenne ön, ha ... — Ha például népművelő lennék. O Miért éppen az? — Mert az a legkönnyebb. A népműveléshez nálunk mindenki ért. Mindenkinek van ilyen vagy olyan véleménye a kulturális élet kérdéseiről, a népműveléstől az irodalomig, a képzőművészettől a zenéig, a filmtől a sztriptízig bezárólag. O Szerintem más a vélemény — mindenkinek mindenről lehet és kell Is hogy legyen véleménye —, és más a hozzáértés. — Ebben egyetértünk. A népművelés valójában túlságosan bonyolult dolog. Elsősorban azért bonyolult, mert a népművelő munkájára nem érvényesek olyan törvényszerű tények, mint az élet legtöbb munkaterületére. O Mire gondol? — Egy könyvelő számára a kétszer kettő mindig négy. (Elvben legalábbis mindig annyi.) Ha egy munkás elront egy munkadarabot, az vitathatatlanul selejt. (Hacsak a meo valamiféle felsőbb gyári érdekből át nem engedi a vásárló legnagyobb bosszúságára.) Vagy amelyik gyár túlságosan drágán termel, raktáron marad az áruja. (Ha a kereskedelem meg nem könyörül rajta a soron következő kiárusításnál.) És így tovább. De kérdem én és azt hiszem, joggal: mi az abszolút mérce arra, hogy egy népművelő jól vagy rosszul végzi a feladatát? A statisztika? Nem bízom a számok varázserejében. Tapasztalatból tudom, hogy gyakran nem mutatják a lényeget. O Véleménye szerint mi a népművelés legfőbb feladata? — Pontosan az, amit ez a szó kifejez: népművelés. A tudományos ismeretterjesztő előadásoktól kezdve a klub- foglalkozásokon át egészen a táncos rendezvényekig. Minden, ami segíti az emberek világnézetének alakítását, tudat- formálását. O Ha például művelődésiház- igazgató lenne, mit tartana a legfontosabbnak ? — Az emberek megismerését, kívánságaiknak egyeztetését a lehetőségekkel. Tudja, mi lenne az első ténykedésem? Kitennék egy kicsi ládikát a művelődési ház ajtajára, kívánságoknak, véleményeknek. Hogy mindig tudjam, ki mit szeretne, mit tart fontosnak, jónak vagy rossznak a művelődési ház vezetésének munkájában. Én csak az ilyen, naponta megújuló kapcsolat alapján tudnám elképzelni az eredményes munkát. O Mire alapozza ezt? — Sok művelődési házban megfordultam már az elmúlt tizenegy esztendő alatt Pest megyében. Bizonyossággal állíthatom: csak azokban a művelődési házakban van tartalmas és hatékony élet, amelyeknek a vezetője minden lényegeset tud a falujáról. O Mit ért minden lényeges alatt? — Szerintem a jó művelődésiház-igazgató tudta nélkül semmi fontos esemény nem történhet a faluban. Ismernie kell a tanács legújabb határozatait, éppen úgy, mint a, ten melőszövetkezetben végzett munkát, az iskola célkitűzéseit, mikor milyen lakodalmat rendeznek vagy ki éppen a legolvasottabb író a faluban. Csak ÚJ ROBBANTÁS A nyár az igazi szezon a kőbányászatban. Ezekben a hónapokban „rávemek”, hogy a téli, elkerülhetetlen, lemaradást behozzák. Röviddel ezelőtt korszerűsítették a Pest | vidéki Kőbánya Vállalat malomvölgyi üzemének berendezését. így most kétszeresen is felfo- fokozódott a termelékenység. A régi aknás robbantóeljárás helyett oszlopos fúrást alkalmaznak. Kevesebb robbanóanyaggal nagyobb eredményt érnek el. Sőt a jövesztett kő is könnyebben feldolgozható. Azelőtt hatalmas szikladarabok maradtak egy tömbben, amelyeket még újra szét sellett robbantani. A mostani eljárás nyomán apróbb darabokra hasad a kő. ♦ Egyszerre 30 ezer tonna kő ♦ MÁV a legnagyobb megrendelő ♦ Bedöglenek a járművek BELAZ típusú hatalmas dömpereket kapott az üzem. A 27. tonnás, szovjet gyártmányú monstrumokkal szállítják a képünkön is látható törőberendezéshez a sziklát. Sajnos, csak két dömper áll rendelkezésükre. Ez kevés. Több kellene, mert a tehergépkocsik a hatalmas igénybevétel miatt rendszeresen javításra szorulnak. Újdonság, hogy az előbo említett 15-ös törő mellett itt, a helyszínen két másik törőberendczcst is felállítottak. Ezek tíz centi átmérőjűre darabolják a követ. így az osztályozótelepre már kétszer tört anyagot szállítanak. A napi termelés 2300 tonna, de bármennyi lenne, vevő a többit is elvinné, mert szilárdsága miatt az ország legjobb minőségű kövének imerik az ittenit. Egyébként a MÁV a legnagyobb megrendelőjük. A termelés nyolcvan százalékára tart igényt. A Budapest és Szob között épülő vasútvonal töltéséhez használják fel a malomvölgyi üzem sziklazúzalékát. ilyen életközeiben tudom elképzelni, hogy az emberek második otthonuknak érezzék a művelődési házat. O A tapasztalatai ezzel kapcsolatban? — Sajnos, nem a legjobbak. Beszéltem például olyan mű- velődésiház-igazgatóval, aki nem tudta megmondani, hogy a zárszámadáskor mennyit fizetett saját falujának termelő- szövetkezete. Vagy azt, hogy hányán járnak a könyvtárba, milyen rétegekből tevődik ösz- sze az olvasóközönség és így tovább. Kérdem én, s hiszem, hogy joggal: mire építheti fel az ilyen művelődésiház-igazgató a saját munka tervét? O Sok művelő désiház-igazgatő panaszolja, hogy ma már kevesebb az állami dotáció, mint volt néhány esztendeje, ugyanakkor a velük szemben támasztott követelményeik nagyobbak. Mi a véleménye erről? — Igaz az, amit mondanak. Csak az nem igaz, ahogyan mondják. Panaszkodva. Mert nemcsak a művelődési házakra fordított dotáció lett kevesebb. A termelőszövetkezeteké is, a községi tanácsoké is, a gyáraké is. Tudja, amíg tizenéves az ember, vagy még ennél is fiatalabb, kell hogy valaki gyámkodjon felette. De aki betöltötte már a huszon- harmadik esztendejét, az felnőtt ember. Annak már vállalnia kell a felelősséget a tetteiért. Jó munkával kell vállalnia. Ez az igazság. Ezt 02 önálló, felnőtt munkát kell a lehető legrövidebb idő alatt megtanulnunk. Hogy még any- nyi támogatásra se legyen szükségünk, amennyit jelenleg kapunk. Vannak művelődési- ház-igazgatók, és szerencsére nem is kevesen, akik megtanultak már önállóan, felnőtt módjára dolgozni. Akik már nem az állami támogatásra építik az esztendő munkáját. A helyi erőforrásokra és a saját erejükre, ötletességükre, leleményességükre, az emberek felnőttségére és művelődni vágyására és nem kevésbé a saját , tudásukra. Azt hiszem, elégséges ezzel kapcsolatban egyetlen példát megemlítenem, amit éppen a Mit tenne ön keretében mondott el Chmely Ödön, a nagykátai igazgató. Gyár épül a községben? Munkások kellenek a gyárhoz? Legyen a művelődési ház a szakképzés bölcsője. Hasznot hoz a gyárnak, hasznot a községnek, de hasznot a művelődési háznak is. Ez az igazi népművelés, és még csak ráfizetni sem kell! O Mondják, hogy a televízió el- terjedés« jelentősen visszavetette a népművelők munkáját. Igaz ez? — Én inkább úgy mondanám: megkönnyítette. O Tréfál? — Komolyan beszélek. Miért lenne tréfa az, ha valaki helyettem elvégez bizonyos feladatokat, s ezért több időm és energiám jut más feladatok elvégzésére? Mert szerintem ennyi történt csupán. Színházra vágytak az emberek? Játszottunk mi színházosdit majd minden faluban. Most már a televízió házhoz szállítja a legkitűnőbb színházi produkciókat. Egy feladattal kevesebb marad a népművelőknek. És több idő, energia másra. Például a társasági élet kialakítására. Mert a televízió csak produkciókat tud nyújtani. Társasági életet nem. Az ember pedig társaslény. Vágyik arra, hogy beszéljen és beszéljenek hozzá. Állítom, hogy soha nem vágytak az emberek annyira társaságba, mint éppen a technika gyors terjedése óta. íme. egy új feladat a sok közül. És nem is könnyű feladat. Mert nem elég hozzá a klub élete, korszerű felszerelése, ahogyan egyesek elképzelik. A társasági élet tartalom nélkül üressé válik, nem vonzza az embereket. A népművelők munkaeszköze pedig az ember. Ezért olyan bonyolult dolog népművelőnek lenni. Csak ennyit akartam elmondani, ha már megkérdezték. Prukner Pál
