Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

CSINÁLD MAGAD! Gyömrői ezermesterek P Ps T Ms G Y,E I H I R L A P X. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1968. JÜNIUS 14.. PÉNTEK A láthatatlan nagyüzem Yecsésen készítik az idei nyár slágereit CSAK AMI DIVATOS - EGY MŰSZAK HE^YETT HÁROM? Most fejeződött be a gyöm­rői járási művelődési házban a szabás-varrás tanfolyam, és máris lehet jelentkezni a nyár folyamán induló újabb so­rozatokra. A művelődési ház vezetősé­ge Gyömrő és környéke lakói­nak kívánságát vette figyelem­be, amikor beindít egy kéthó­napos tanfolyamot, ahol a részvevők megismerkedhetnek a rádió, televízió és a háztar­tási gépek otthon javítható munkával. A foglalkozásokat hetente két alkalommal tart­ják. Milyen ruhaneműjavításo- kaf végezhet el otthon a házi­asszony és hogyan — akik er­re kíváncsiak, ajánljuk, je­lentkezzenek a másik sorozat­Iskolaráddó működött a most befejeződött tanévben a vecsési, 2. számú általános is­kolában. A helyi adó szomba­tonként jelentkezett, az osz­tályfőnöki órákon. Az adások keretében rendszeresen foglal­koztak az egyes osztályok ma­gatartásával, az úttörőcsapat életével, a sport-, a kulturá­lis és az egészségügyi meg­mozdulásokkal. A kommentá­rok, a hírek mellett minden alkalommal más-más osztály­beliek mutattak be kulturális műsort. A legnagyobb sikert az 5/A osztályos Bajkó Erika, Redőcs Erzsébet és Palasik Szerencse a bajban A síkos út rovására írható, hogy hétfőn Veesésen egy nagy teherautó a Bajcsy-Zsi- linszky úton Gyál felé menet az éles kanyarban megcsú­szott és felborult. A teher­autón emberek voltak. A bajt tehát az esős idő okozta, ám hoigy nagyobb tragédia nem történt, szintén az esős időnek köszönhető, ugyanis az embe­reket az eső ellen kifeszített ponyva védte. ra. — Ez is két hónapig tart, hetente kétszeri foglalkozás­sal. A részvételi díj mindkét tanfolyamra 80 forint. Mind több és több ember­ben merül fel az az igény, hogy lakását olcsón, egyéni íz­léssel maga alakítsa, díszítse. A házilag elvégezhető festő, kőműves, vízvezetékszerelési, lakatos és asztalos munkák­kal ismerteti meg hallgatóit a harmadik sorozat. Ez temati­kájában is nagyobb, idejében is hosszabb, három hónapig tart. A részvételi díj 100 fo­rint. A televízióval egy időben futó „Csináld magad” tanfo­lyamokra még ezekben a na- I polcban lehet jelentkezni. Mária saját szerzeményű hangjátékaik aratták. A ritka és sikeres iskolará­dió tanárszerkesztője, Pápay Iván, ifjúsági szerkesztője Ko­csis Judit 8/C osztályos tanuló volt, A riport rovatot Várko- nyi Etelka, az úttörőrovatot Csurgad Márta, a kultűrrova- tot Hegedűs Éva és Nagy Éva és végül a sportrovatot Kar­dos Ferenc szerkesztette. Elis­merésünk kollégáinknak. Két ember hajolt egy kerék­pár fölé. Furcsa égett gumi­szag; „kibelezett” kerék, mil­lió szerszám — ez fogadja az embert a monori gumijavító­ban, a szolglátató ktsz részle­gében. — Elrabolhatunk pár per­cet? — kérdezzük Aschenbren­ner Józseftől némi lelkifurda­lással, mert látnivalóan alig győzték a munkát így aztán letelepedtünk egy sarokba, és vártunk, amíg lesz szusszanás- nyi idejük a beszélgetésre. A forgalom lecsendesedett, a sze­rencsés fotós azalatt lencse­végre is kapott jó néhány dol­got — s kérdezősködhettem végre én. Láthatatlan nagyüzem, így is nevezhetnénk a Vecsés és Kör­nyéke Háziipari Szövetkeze­tét. Ami látható belőlük, köz­pontjuk egy szép villában hat­van dolgozóval, s a termékeik. Nyolc részleget irányíta­nak innen, négyszáz be­dolgozónak adnak munkát. Részlegeik vannak a monori járáson kívül a nagykátai já­rásban és Budapesten. A pes­tiek bizonyos fokig kivételt képeznek, műanyagot hegesz- tenek, ruhavédő huzatot, kü­— Milyen volt a mai forga­lom? — Eléggé gyér. Nem volt erős napunk. — Milyen lehet itt akkor az erős nap?! —gon­doltam kissé meghökkenve a látottak után, és meg is kér­deztem; — Egy „erős nap” összegben mennyit jelent? Inkább havi átlagot monda­nék: harmincezer forint kö­rül. Persze; van ennél jóval kevesebb is — több is. Amit most lát a műhelyben, az kö­rülbelül ötezer forint értékű munka. Ezeket az autógumikat a napokban már elszállítják. — A közületeknek vagy a lakosságnak javítanak többet? lönben a szövetkezet gyermek- és női fehérneműt gyárt. Nagy menny.' ségben, (tavalyi telje­sítményük közel 17 millió fo­rint volt) és kiváló minőség­ben! A minőségre mi sem jel­lemzőbb, minthogy tavaly termékeik ötven százalékát exportálták, belföldön pedig a szövetkezeti áruházaktól kezdve a Corvin, a Lottó, az Űttörő Áruházban is találkozhatunk vecsési szár­mazású fehérneműkkel. A központ nőmunkásai — a hatvan között mindössze két férfi van — a munkafolyamat alfáját és ómegáját végzik. Szabnak, aztán agyusztálnak. Azazhogy: géppel szegnek, iga­zítanak, vasalnak, csomagol­nak. Ami a kezdet és a vég között van, az a munka a be­dolgozóké. A szövetkezet idei éve nehe­zen indult. Az új mechanizmus őket elsősorban a kereskede­lem oldaláról érintette. A ke­reskedelem azokból a termé­kekből, amelyekből kielégítő mennyiség volt raktáron, vagy amelyek iránt csökkent a ke­reslet, az idén nem, vagy csak keveset rendelt Így például a fehér és csíkos hímzett ágyne­műből tavaly a szövetkezet alig bírta teljesíteni a rende­lést, annyi volt, ezekből az idén az első negyedévben még készítettek kis mennyiséget, később pedig semmit strandokon már tavaly, tavaly előtt feltűnt a frottírból ké­szült ruhák, strandcikkek tar­ka sokasága. Könnyű viselet, olcsó, népszerű lett. A vecsésiek most nem sokkal drágábban nylon- frottír ruhákat, strandcik­keket gyártanak. A napokban már szállítják is a kereskedelemnek. Nem kell különös tehetség ahhoz, hogy megjósoljuk: ez lesz az idei nyári divat egyik slágere. A szövetkezet vezetői nem­rég a Pamutnyomóipari Válla­latnál jártak s fölfedeztek ott egy teljesen új, ki kísérletezett könnyű pamutanyagot. Erre viszont ők csaptak le, s már gyártják is belőle a könnyű kempingcikkeket, a köntöst, a hálóinget, a bébidollt. A jövő héten szállítják a földműves- szövetkezeti kereskedelemnek. Előreláthatólag ez lesz az idei nyár második slágere. A steppelt nylon-köntös az ízléses formákon túl viszony­lagos olcsóságával tűnik majd ki a fővárosi áruházak kira­kataiban. Ebből mintegy tíz­ezer darabot készítenek, jelen­tős részét külföldre. Már két­ezer darabot kiszabtak belőle. Az. országban elsőnek a ve­csésiek dobnak piacra fodorral díszített tarka krepp ágyne­műt. Ebből sem győzik a mun­kát. (d. g.) A mendeí gyalogjárda Annak idején a tanácstagi jelölő gyűléseken és azóta is. a tanácstagi beszámolókéi gyakran elhangzott Mendf bírálat a gyalogjárdák és ke csiutak állapotáról. Ezek nyc mán a mendeiek elhatároztál hogy ebben a hónapban ren­dezik az Állomás utcai gya­logjárdát és kocsiutat, továt bá a Dózsa György úti hegy átvágását. A tiszta Csévharasztért •Ma délután 4 órakor Csév- haraszton a községi tanács ve­zetői a helyi Vöröskereszt ak­tíváival munkaülésre ülnek össze. Értékelik a tisztaság: mozgalom terén elért eredmé­nyeiket. Kerékpár Tápiósülyből A lezajlott békehónap meg­mozdulásai Tápiósápon és Tá- piósülyben is eredményesek voltak. A Tápiósápon megtar­tott műsoros est első részében a községi tanács elnöke mél­tatta az országos társadalmi megmozdulás jelentőségét, majd a műsorban fővárosi mű­vészek léptek fel. Tápiósülyben a fogyasztási szövetkezet dolgozói termelési tanácskozáson csatlakoztak a Törökszentmiklósi Fogyasztási Szövetkezet felhívásához, és a kerékpárakció keretében egy kerékpár árával járultak hoz­zá a vietnami nép megsegíté­séhez. Holnap Strandnyitás Monoron Kétévi szünet után holnap nyílik meg a monori strand­fürdő. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Keserű méz. Vecsés: Azok a csodálatos férfiak. Sikeres helyi adások ISKOLARÁDIÓ VECSÉSEN A monori gumijavítóban Merschel János „kezelésbe veszi” a beteg autógumit. Lesz-e Péteriben öntevékeny színjátszás? Péteriben különös esemény­nek számít egy-egy öntevé­keny kulturális megmozdulás. Az általános iskola V. osztá­lyosai pünkösdi János vitéz előadását éppen ezért még ma is emlegetik. Telt ház tapsol­ta végig a gyerekek színvona­las produkcióját. Kétségtelen, hogy egy-egy ilyen rendezvény komoly energiát igényel nemcsak a szereplők, hanem a betanítás munkáját végzők részéről is. Jelen esetben a péteriek őszin­te köszönettel tartoznak Tom- só Imre járási művelődésügyi osztályvezetőnek és Szappanos Péterné tanítónőnek. Tomsó Imre még mint péteri igazga­tóhelyettes is szakított időt — nem is keveset! — a megkez­dett munka befejezésére. A .siker harmadik fő részese egy szülő, Fehér János volt, ő ké­szítette el a teljes színpadi díszletet. Ez a megmozdulás, a siker ismét felveti a kérdést: folyta­tódik-e, lesz-e öntevékeny színjátszás Péteriben!? Nem nagy szavak ezek, hanem a valóságot fedik: nagyon igény­lik a péteriek a kultúrát. A pünkösdi vastaps után is be­szédtéma volt ez. Ha lesz, aki felkarolja és továbbvigye a gyermekek bekapcsolódását az öntevékeny színjátszásba, ak­kor lesz jövője a helyi színját­szásnak is. Fodor Péter járási népművelésügyi felügyelő mindig nagyra értékelte ezt a népművelési formát, Péteri pe­dig gyakran bizonyította, hogy tud, ha hozzáértő, lelkiismere­tes vezetőre, színjátszóren­dezőre talál. De van-e ilyen, aki ezt vállalja!? Sölét Ormos Zoltánná — Legtöbbször a lakosság­nak: kerékpárgumikat, gumi­csizmákat, a személygépkocsik gumijavítását végezzük. Az állami vállalatok, tsz-ek nem ilyen sűrűn — viszont teteme­sebb mennyiségű munkát kér­nek. S még egy: a kefegyár ré­szére szőrválogató karikákat készítünk, darabonként negy­venforintos értékben. Napon­ta 8—10 készül el belőlük. Üjabb emberek érkeztek. Merschel János és Aschen­brenner József munkához lát­nak, a hatalmas autógumi per­cek alatt a szorítóban volt. Mi pedig elbúcsúztunk. A kis, füstös helyiségben így is alig fértek el. Nem érdemelné meg ez a részleg a terjeszkedést? Véleményünk szerint bőven behozná a ráfordított beruhá­zást. Szöveg: K. Zs. Foto: P. I. Rákényszerült a szövetke*- zet arra, hogy olyan ter­mékeket állítson elő, amellyel egyedül áll a pia­con, amelyek gyors lefutá- súak, különlegességek, di­vatosak. Törték a fejüket, s ennek az lett az eredménye, hogy ma, ezekben a napokban a közpon­tiak részéről felmerült a kér­dés, az egy műszakról jó len­ne áttérni átmenetileg a há­rom műszakra, annyi a munka. Ez nagy eredmény, néhány hónap alatt hogy jutottak el ide? Látszólag egész egysze­rűen. A szövetkezet megterve­zett, kidolgzott néhány új ter­méket, bemutatta a kereskede­lemnek s az két kézzel kapott utána. A fővárosi üzletekben s ezf követően az üdülőhelyeken, a SPORT Díjazottak „SACI" A LEVEGŐBEN Vasárnap a spartakiádon egy szőke hajú, magas ter­metű, vékony kislány hívta fel magára a figyelmet. Női magasugrásban indult és min­denki érdeklődéssel kísérte szereplését. Furcsa stílusban ugrott, először többször le­verte a lécet! Később aztán egymásután ugrotta át a ma­gasságokat és amikor 130 centi magasra tették a lécet, elfojtott moraj futott végig a nézőkön. Saci azonban könnyedén „átrepült” a lé­cen, sejtetve, hogy többet is tud. Ezzel az eredménnyel el­ső helyen végzett. A nyo­masztó meleg s az ugróhely talajának lazasága hátráltat­ta jobb eredmény elérésében. Seres Sarolta a monori Kos­suth iskola VII/C. osztályá­nak tanulója, testnevelő taná­ra Blaskó Mihály. A magasugrás után beszél­gettünk a boldog kislánnyal, aki elmondta: nagyon örül az első helynek, és hogy ott lehet a megyei spartakiádon. A legjobb eredménye 138 cen­ti volt. A járási úttörő-olim­pián 135 centit ugrott, ezzel meg is nyerte a versenyt. Azt Blaskó Mihály testnevelő ta­nártól tudtuk meg, hogy Saci a monori járás úttörő-élspor­tolója! Szerénysége tiltotta, hogy eldicsekedjen vele. Saci sokat edz, lelkiisme­retesen készül a megyei spar- takiádra. Hagyomány a. megyében, h°9V a. magasugrást monori járás sportolója nyeri. így volt ez a gyömrői Benkó Má- ria, a monori Tóth Sarolta és az üllői Horváth Júlia eseté­ben is. Az utóbbi országos bajnok is lett! Hogy Saci jó úton van, bizonyítják kitűnő eredményei, és testnevelő ta- jó véleménye, aki bízik tanítványában, hogy „haza­hozza” az aranyat! (ő) A kézikocsitól a villanytargoncáig (3.) A maggyár a törzstagok szemével Karsai Sándor, nyugdíjas gépmunkás: „Ma szeretnék családot alapítani!” Nehéz volt a százkilós zsák, amit 1941-ben idős Karsai Sándor cipelt. Törte a vállát, emésztette az erejét. Volt ugyan néhány kézikocsi az üzemben, de „felvágja a ce­mentpadlót”! — mondták az üzem akkori vezetői és megtil­tották a használatát. Alig várta, hogy géphez kerüljön. Először a baltacim- hántolóhoz, majd az osztályo­zógéphez került. Itt szerzett szakmai tudást ahhoz, hogy a felszabadulást követő eszten­dőkben a korszerű tisztító gé­pek mellett is megállja a he­lyét. Sok fiatal szakmunkás ke­rült ki szárnyai alól. ö taní­totta például Ácsai Jánost, Koczó Jánost és társait. Köz­ben ő maga is tanult, idősebb társaitól. Egy kicsit nehéz em­bernek tartották az üzemben, alaposan utánanézett a dolgá­nak. De ahol szükség volt, le­hetett rá számítani. Ott volt az új Separátor tisztítógépen tör­ténő páros munkaverseny in­dításakor. A minőségi követel­mény mellett mennyiségileg is jelentősét produkált. — Nagyon nehéz volt az­előtt — mondja —, nyolc gyer­meket neveltem fel küzdelmes gondok közepette. Kicsit el is számítottam magam — moso- lyodik el tréfásan —, most kellene családot alapítani. Ma sokkal könnyebb lenne az élet. Idős Karsai Sándor nemré­giben ment nyugdíjba. Azzal búcsúzott el, hogyha szükség lesz rá, csak hívják, azonnal jön. Szereti a gyárát. Koblenez — Hörömpő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom