Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

PEST HEGYEI kMfalap 1968. MÁJUS 19., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A szolgálati idő beszámításáról... fis a táppénz kiszámításáról... hogyan szűnt meg, és milyen bejegyzés került a munka­könyvbe. Leveléből úgy tű­nik, hogy a KlSZ-társasház- építkezésen mint szerződéses alkalmazott meghatározott ideig, a munka befejezéséig dolgozott. A január 1 előtt ha­tályos rendelkezések szerint az a dolgozó, aki ugyanannál a munkáltatónál két év óta meg­szakítás nélkül áll munkavi­szonyban, 75 százalékos táp­pénzre jogosult. Ez a jogosult­ság fennállott abban az eset­ben is, ha a dolgozó a Kétévi megszakítatlan munkaviszonyt áthelyezése folytán nem tudta ugyanannál a munkáltatónál megszerezni. Annak a dolgo­zónak pedig, akinek a megha­tározott munka befejeztével, illetőleg a meghatározott idő letöltésével szűnt meg a mun­kaviszonya, mint az olvasónk leveléből feltételezzük, akkor 65 százalékos táppénzjogosult­ságra illetékes. Igaz ugyan, hogy az 59/1967. (XII. 21.) Korm. rendelet ezen a vona­lon is kedvezőbb feltételeket teremtett, és kimondta a jog­szabály, hogy a 75 százalékos táppénzre jogosultság megál­lapításánál megszakítás nél­külinek kell tekinteni a hatá­rozott időre szóló munkaviszo­nyokat is, ha a dolgozó a mun­kaszerződés lejártát követő munkanapon akár ugyanannál, akár más munkáltatónál mun­kaviszonyba lépett. Ez a ren­delet azonban ez év január 1 napjával lépett hatályba, visz- szamenőleg alkalmazni nem le­het, de még ha lehetne, akkor is kizárná olvasónknál a ma­gasabb táppénzre való jogo­sultságot, mert a munkaszer­ződés lejártát követően 18 nap múlva helyezkedett el. Leve­lében írtak alapján az a véle­ményünk, hogy olvasónknak 65 százalékos táppénzre van jogosultsága. Dr. M. J Beszámít-e nyugdíj szempontjából a szolgá­lati időbe a katonaidő? T. L. ceglédi levéírónk kér­dezi, hogy mennyi munkavi­szony szükséges az öregségi nyugdíj járulék eléréséhez, és a katonaságnál eltöltött idő­ből mennyit lehet beszámíta­ni munkaviszonyban eltöltött időként ? írja, hogy 1929 és 1938 kö­zött volt munkaviszonyban, és 1950-ben 3 hónapot dolgozott, ezt követően 1957—1959-ig. Azt is szeretné tudni, hogy az utóbbi két ideje beszámít-e a megszakítás miatt. Kérdezi továbbá, hogy mun­katársakkal mennyi munkavi­szony igazolható, ha hiányzik a munkakönyvi bejegyzés. Hasonló kérdésekkel már többször foglalkoztunk. Ezért csak röviden válaszolunk. Aki 1968-ban megy nyugdíjba, an­nak 23 szolgálati évet kell iga­zolnia. Abban az esetben, ha két munkaviszony között 5 évnél nagyobb a megszakítás, akkor az azt megelőző múmiá­ban eltöltött időket a nyugdíj megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Olvasónk azt elmulasztotta megírni, hogy 1959-től dolgo­zik-e. Ha nem dolgozik, nyug­díj szempontjából minden elő­ző idejét elvesztette. Az iga­zolt katonai szolgálati időt ak­kor lehet beszámítani, ha a katonai szolgálatra történt be­vonulása előtt legalább 6 hó­napi munkaviszonyt tud iga­zolni, és a leszerelését köve­tően ismét munkába állt, vagy a leszereléstől számított 10 éven belül, legkésőbb azonban 1951. december 31-ig legalább 350 napi szolgálati időt szer­zett. Megjegyezzük, hogy a szolgálati idő kiszámítására vonatkozó rendelkezések elég­gé szerteágazóak, és abban az esetben, ha olvasónk jelenleg is dolgozik, azt javasoljuk, hogy terjesszen elő igény jog­elismerési kérelmet munkahe­lyének SZTK-ügyintézőjénél vagy pedig lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál. Közöljük még, hogy tanúvallomással két évet lehet igazolni. Hogyan számítják az újabb rendelkezések sze­rint a táppénzt? E. Gy. tököli és B. J. abonyi olvasónk a táppénzjogosultság feltételei iránt érdeklődik. Előbbi levélírónk még a múlt év nyarán megbetegedett, és mivel nem volt kétéves folya­matos munkaviszonya, 65 szá­zalékos táppénzt folyósítottak részére. Nemrég betöltötte a két évet — betegségének ideje alatt —, és kérte a magasabb táppénz folyósítását. Munka­helyén azzal utasították el, hogy nem jár a magasabb táp­pénz, mivel a betegségi időt nem lehet a táppénzjogosult­ság szempontjából munkában eltöltött időnek számítani. Abonyi olvasónk pedig azt írja, hogy múlt év február 10-én lépett ki a Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalattól. Ki­lépést követő napon KlSZ-tár- sasházépítkezésen dolgozott, és SZTK-bejelentéssel a munka befejezéséig, november 30-ig ottmaradt. Ezt követően de­cember 18-án helyezkedett el a Szolnoki Lakáskarbantartó Ktsz-nél, ahol ez év február­jában betegállományba került, de arra a kérdésére, hogy be­tegségének idejére mennyi táppénz illeti meg őt — írja —, senkitől sem tudott felvi­lágosítást? kapni. Az első kérdésre kedvező vá­laszt adhatunk levélírónknak, mert munkahelyén tévesen in­formálták. Először is a beteg- állományban eltöltött időt munkaviszonyban eltöltött idő­nek kell tekinteni, amit a leg­szembetűnőbben igazol az is, hogy erre az időre még sza­badság is megilleti a dolgozót. Olvasónk munkaviszonya te­hát betegségének ideje alatt is fennállott, és ha az alatt az idő alatt töltötte be a két évet, akkor már 75 százalékos táp­pénzszolgáltatásra jogosult. Másik olvasónk levele hiá­nyos, és nem tudjuk, hogy no­vember 30-án munkaviszonya t A rádió és a televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 6.10: Kellemes vasárnapot! Köz­ben: 6.25: Hirdetooszlop. 6.30: A zenés műsor folytatása. Közben: 7.00: Műsorismertetés. A színházak és a hangversenyek programja. 7.30: Falusi életképek. 8.10: Teli Vuniós. Készletek Kossmi operájá­ból. 8.45: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. 8.50: Az Állami Népi Együttes énekkara népdalokat énekei. 9.00: Hirdető­műsor. 9.10: Vidrakaland. Rádió­játék gyermekeknek. 9.51: Vasár­nap deielőtt. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Egy korty ten­ger. Fekete Gyula műsora. 13.00: Pacsirta. Részletek Lehár—Martos operettjéből. 13.19: Rádiólexikon. Szerkeszti: Simonffy Géza. 13.49: A hanglemezgyártás bölcsőjénél. Látogatás a Deutsche Grammo­phon Gesellschaft hannoveri gyá­rában. 15.08: Visszhang. Félóra mo­ziról, színházról, olvasásról, tanu­lásról. 15.38: Harangozó Teréz és Koós János énekel, a Jereb-együt- tes játszik. 15.58: A Suisse Roman- de zenekar hangversenye Genfből (hangfelvétel). 17.05: A magyar költészet századai József Attila. I. rész. 17.52: Grabócz Miklós Ci­gányrapszódia. 18.00: Közvetítés a Bp. Honvéd—Vasas bajnoki labda­rúgó-mérkőzés H. félidejéről. 19.11: Parasztok. Folytatásos rádiójáték. IV. rész. 20.00: Székely Mihály-est. 21.00: Közvetítés az Újpesti Dózsa —Ferencváros bajnoki labdarúgó­mérkőzés II. félidejéről. Beszél: Szepesi György. 21.50: A vasárnap sportja. Totóeredmények. 22.10: Robert Casadesus három Mozart szonátát zongorázik. 22.53: Köny- nyűzene éjfélig. 0.10: Régi angol kórusmuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.00.* Miska bácsi lemezesládája. A Gyermekrádió műsora. 8.30: Mit hallunk? Érdekességek a jövő hét műsorából. 9.00: Operakalauz. Monteverdi: Orfeo. Ismerteti: Kecskeméti István. 10.00: Tánc­zene. 10.42: A MÁV szimfonikusok hangversenj'e a Zeneakadémián. (A május 18-i hangverseny felvé­tele). 12.17: Mai színház — mai színjátszás. Kovács Júlia vitamű­sora. 12.37: A dzsessz kedvelőinek. 12.47: Vetélkedik ma is még Sze­rencse és Bölcsesség. Mesejáték. 14.03: Táskarádió. 15.03: Fültörő. Zenei rejtvényműsor. 16.00: Heine költeményei. Elmondja: Avar Ist­ván, Bitskey Tibor és Fonyó Jó­zsef (ism.). 16.10: Régi magyar da­lok és táncok. 16.30: Ha a falak beszélni tudnának. Őrjárat mun­kásszállásokon. 17.00: Strauss: Elektra — Elektra és Oresztész kettőse. 17.20: Sivatagon, őserdőn keresztül. IV. A Tibuk földjén. 17.40: Tánczene. 18.25: Szép ma­gyar novella. Petelei István: A könyörülő asszony (ism.). 18.42: A zágrábi rádiózenekar hangverse­nye Zágrábból. Nikisz Theodora­kisz-művek (hangfelvétel). 20.00: Közvetítés az Újpesti Dózsa— Ferencváros bajnoki labdarúgó­mérkőzés L félidejéről. Beszél: Szepesi György. (A II. félidőt 21.00 órakor a Kossuth adón közvetít­jük). 20.50: A Curtis vonósnégyes játszik. Dohnányi-művek. 21.40: Három a kislány. Részletek Schu­bert—Berté operettjéből. 22.10: A miskolci rövidfilm-fesztivál előtt. Soproni János jegyzete. 22.20: Gyöngyösi Rácz Géza népi zene­kara játszik. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Zinka Milanov és Walter Ludwig énekel. 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét (élő). Köz­ben: Kb. 20.30: Ilona. Kosztolányi Dezső elbeszélése. Kb. 22.00: Operaáriák. 22.17: Cj lemezeink­ből. TELEVÍZIÓ 8.45: Úttörő seregszemle a Vörös téren. Közvetítés Moszkvából. 10.00: Iskola-tv. Orosz nyelv (kö- zépisk. III—IV. oszt.). Grisa, And­rej, Mása és a társadalmi bíróság. 10.25: Csak gyerekeknek! Film­összeállítás. 1. A sötét erdőben (NSZK természetfilm). 2. Riadó az áliatkertben (lengyel rajzfilm). 11.00: A művészet világából. Köz­vetítés Tbilisziből. 11.30: Hétmér- földes kamera. Üttörőhíradó (ism.). 14.30: Szakkörről-szakkür- re. Látogatás a X. kerületi úttörő­házban. 15.30: A Magyar Hirdető műsora. 15.40: Ének egy orosz anyáról. Magyarul beszélő szovjet film (ism.). 16.10: Találkozás a stúdióban. Gödöllő, II. 16.40: Dél­utáni előadás. Egy hektár ég. Ma­gyarul beszélő olasz film. 17.55: A Varsói Szerződés megkötésének évfordulóján. 18.30: A világ nagy vasútai. Magyarul beszélő francia filmsorozat. 7. A transz-szibériai express. 18.55: Húsz perc a Metro együttessel. 19.15: Esti mese. 19.35: Tv-híradó. 19.55: Újpesti Dózsa— FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. A szü­netben: Atlétikai verseny. 21.50: Peng a gitár. Filmösszeállítás. 22.10: Sporthírek. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Dózsa György. Részletek Erkel operájából. 8.45: A Belügy­minisztérium Duna Művészegyüt­tesének népi zenekara játszik. 8.59: A hét előadóművésze. Irmgard Seefried. Komlós Katalin előadása. 9.34: Jertek velem a mezőre. Óvo­dások műsora. 10.10: Zenés műsor üdülőknek. 11.54: Technikai szünet. 12.15-: Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.05: A buda­pesti színházak műsorából. 13.06: Hirdetooszlop. 13.16: Franck: d-moll szimfónia. 13.58: Farkasok. Vaszilij Suksin elbeszélése. 14.13: Könnyűzene Gyöngy Pál művei­ből. 14.49: Kóruspódium. A hegy­kői Bella Géza vegyeskar énekel. 15.15: Mezei csokor. 15.30: Édes anyanyelvűnk (ism.). 15.35: Irmgard Seefried és Elisabeth Schwarzkopf énekel. 15.55: Vála­szolunk hallgatóinknak! 16.10: Harsan a kürtszó! A Gyermek­rádió műsora. 16.53: Ma ötven éve történt. A pécsi katonafelkelés. Dr. Merényi László kandidátus írása. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Händel: Két concerto grossa. 17.45: Dokumentáció a modern világban. Dr. Eke Károly riportja. 18.00: Huszas stúdió. Különleges tudakozó. Műsorvezető: Sipos Ta­más. 19.35: A Rádió Dalszínháza. Házasodj Ausztria! Zenés játék. Mikszáth Kálmán „Akii Miklós’* c. regényéből írta Hubay Miklós és Vargha Balázs. 21.15: Szvjatosz- lav Richter zongorázik. 22.20: Bo- ross Lajos népi zenekara játszik. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 10.00: A hanglemezgyártás böl­csőjénél. Látogatás a Deutsche Grammophon Gesellschaft hanno­veri gyárában. 11.10: Hogyan hat bolygónk szerkezete a társadalom­ra. 11.25: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik. 12.00: Fül­törő. Zenei rejtvényműsor. 12.57: Gazdaszemmel hazánk mezőgazda­ságáról. A gépjavító állomások új szerepe. Vajda Zsuzsa riportja. 13.12: Az élet játéka. Részletek Bricusse zenés játékából. 14.08: Fúvószene táncritmusban. 14.20: Pesti hangok. Várkonyi Endre írá­sa. 14.30: László Margit Mozart- dalokat énekel. 14.40: Csanádi Im­re versei. Elmondja Keres Emil. 14.48: Délutáni frissítő! 15.19: Iro­dalmi érdekességek. Az első ma­gyar irodalmi szalonokról. Miklós Róbert jegyzete. 15.25: Saporin: A bolha, tréfás szvit. 15.39: Iskolánk hangja. 15.49: Gisella May és Ernst Busch énekel. 16.05: A szarvasi földművesszövetkezet népi zene­kara játszik. 16.25: Kapcsoljuk a Budapesti Nemzetközi Vásárt. 16.35: Mignon. Részletek Thomas operájából. 16.55: Széljegyzet. Föl­di Iván írása. 17.00: ötórai tea. 18.10: Irmgard Seefried Wolf-dalo- kat énekel. 18.25: Színes népi mu­zsika. 18.55: Monteverdi „Orfeo” c. kétrészes operája a Brnoi Janacek Színházból. 21.26: A harmincas években történt. Merénylet a Place de Bourse-on. Sz. Ormos Mária írása. 21.46: Tánczene. 22.25: A hét előadóművésze. Irmgard Seefried — Komlós Katalin előadása. VÍZSZINTES: 1. Ezzel a címmel jelent meg az a könyv, amelyben a kortársak emlékeznek a nagy művésznőre. 13. Északi pénz. 14. L. Z. L. 25. Baranya megyei köz­ség (+’). 16. Kis ház. 17. Bajor Gizi egyik felejthetetlen szerepe. 21. Négy — németül. 22. ... for, kanalas orvosság. 24. Állami Biz­tosító. 26. Járhatatlanná teszi a* őserdőt. 28. Ez a szalonna a leg­jobb paprikásán. 29. P. S. 30. Rövid lejáratú kötelezvény. 32. Zörgő hangot adó. 34. Pest me­gyei város. 35. Hegycsúcs. 37. Nem egészen — feltűnő színű. 38. Németül — engem. 39. Rag. 40. Juttat. 42. Né velős állóvíz (—’). 43. Szeszesital. 44. Férfinév. 46. Sporting, trikó. 47. Kis patak. 48. Papírmérték. 50. Hálóban a labda. 51. Névelővel — felhívás. 53. Ki­könyörög. 55. Azonos betűk. 57. Település Texasban. 59. Majdnem szerencsejáték. 60. Formátlan, alaktalan (magánhangzó hibával). 62. Harapj. 63. Állati lakhely-e? 64. Három — oroszul. 65. Kerek szám. 67. Vízi növény. 68. Kem­ping-felszerelései. 71. Rokona (+’). 73. A vízszintes 1-ben kö­zölt könyv szerkesztője. FÜGGŐLEGES: 1. Kemény anyag. 2. Végnélküli fás terület. 3. Kötőszó. 4. Nem teljesen ellen­kezik. 5. Hétköznapi. 6. Szóössze­tételek előtagjaként az életfolya­matokkal kapcsolatos fogalmat jelöli. 7. J. A. A. 8. Ott tartó (két szó). 9. Rátevő, ráhelyező. 10. Szovjet repülőgéptípus. 11. Lár­ma. 12. Igevégződés. 17. C. I. I. 18. A Ludolf-féle szám. 19. Török rang. 20. A vízszintes 1-ben kö­zölt könyv előszavát írta. 23. Szerzőpár; művük Bajor Gizi címmel jelent meg. 25. Viharos északi szél az Adriai-tengeren. 27. Azalék állatka. 28. Szerencse- játék. 29. Ilyen lé is van. 31. Biz­tató szócska. 33. Bajor Gizi ezt a szerepet alakította a Szentivánéji álom-ban. 34. Tisztítószer. 36. Női név. 38. Budán a Stromfeld Aurél utcában ez a létesítmény őrzi a művésznő emlékeit. 41. Hiányos diorit. 43. Bujtat. 45. K. L. 46. A mai napon. 49. Virágok. 52. Te­xasi település. 54. Németül — folytonos, állandó. 55. Becézett férfinév. 56. Jegyzett. 58. Kézje­gye. 60. Leginkább magánénekre írt zenedarab (—’). 61. Gyermeke tulajdona. 64. Hajó része. 66. Z. N. Z. 69. Az orsó közepe. 70. Jut­tat. 72. Y. A. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 17., 73., valamint a függőleges 20., 23., 33. és 38. számú sorok megfejtése. A MÁJUS 1-1 KERESZTREJT­VÉNY MEGFEJTÉSE: Te múlt és jövő napja, te drága, naptá­runk tűzpiros virága. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Viola Ferencné, Budapest, XIII., Mautner Sándor u. 76. Kiss AI- bertné, Budapest, XI., Bertalan Lajos u. 17. Ifj. Répás Márton, Kiskunlacháza, Petőfi Sándor u. 66. Borbély Menyhért, Őcsa, Rá­kóczi u. 13. Dr. Ponyi Béláné, Szob. Árpád u. 21. Péntek Ernő- né, Kóspallag, Kossuth u. 12. Dr. Varga Ferencné, Pilis, Balassi Bá­lint u. 1. Hrizsik Alfonzné, Ceg­léd, Köztársaság u. 27. Leopold Jánosné, Verőce, Árpád u. 62. Vankó Albertné, Galgamácsa, Pe­tőfi u. 102. G YERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! Megnyílt a Buda­pesti Nemzetközi Vásár, amelyen mintegy 1300 kiállító vesz részt. Kérdés: hány országot képvisel­nek a kiállítók? Válasz a rejtvény függőleges 4. sorában. 1 1 5 L 5 G 1 » 9 10 u J b pH tfc ti ts k) 20 U U 26 * VÍZSZINTES: 1. Fontos vegyszer a fényképe­zésnél. 8. Jégen és a dinnyén vágják. 9. A statisztikus dolgozik vele. 10. öreg Péter névjele. 11. A sütő rossz magyarsággal és névelővel. 13. Leánynév. 14. Dor­gál. 15. Olajat tartalmazó mág­iáért termesztett növény. 17. A. I. 18. Törpe, torz alakú ember. 19. Főváros. 20. Kairo két vége? 21. Közönség a sportversenyen. 22. Hulladékgyűjtő szerv. 23. Ne­mesfém. FÜGGŐLEGES: 1. Utasítás, szabály. 2. A vér­képzés egyik irányítója. 3. Sze­mélyes névmás többese. 5. Eszm gondolat közhasználatú idege szóval. 6. Létezik. 7. Országa Tervhivatal. 11. Ez az ápolás - kozmetika. 12. Kedvezőtlen, ros — más jelzővel. 13. Római s'á tíze*' alul. 14. Szeszes ital. 1 Sürgetésként használatos szó. 1 Magyar fejedelem, Taksony vezé fia. 19. A hasüregben helyezked4 el. 20. A puskapor és a gyurR gyártásánál használatos kémiai elem. 21. Napszélek??? 22. Ma­gunk. PAJTASOK! A rejtvény függő­leges 4. sorának megfejtését írjá­tok le egy levelezőlapra és 1968, május 26-ig küldjétek be a szer­kesztőséghez. A megfejtők részi vesznek a májusi jutalomsorso' lásban. A MÁJUS 5-1 REJTVÉNY MEG* 1 FEJTÉSE: Anyára az őszben. Ai áprilisi nyertesek névsorát Jövl vasárnap közöljük. i í t URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Magyar zeneszerzők. 19.40: Láttuk, hallottuk. Színház-, film- és képző­művészet-kritika (ism.). 20.00: A nürnbergi mesterdalnokok. Rész­letek Wagner operájából. 20.30: Hangfelvételek — felsőfokon. 22.18: A dzsessz kedvelőinek. Gerry Mulligan együttese játszik. 22.30: Musica Hungarica, I. Honfoglalás és középkor. Szabolcsi Bence elő­adása (ism.). Gyermeknevelés GÁBOR, A FÉKTELEN Gábor most hetedik osztá­lyos. Tanulásával nem lenne sok probléma, de gondot je­lent magatartása. Féktelen, vakmerő az iskolában. Otthon, persze, nem számol be tettei­ről, de előbb-utóbb minden kiderül. Ilyenkor egy ideig makacsul tagad, és ha rábi­zonyítják, akkor mentegetőzik, kitér. Miért teszi ezt Gábor? Szülei nagy gond­dal nevelik. Amikor iskolába került, az anyja otthon ma­radt vele két évig. Gábor rosz- szul bírta a napközit, állan­dóan izgatott volt, nem tudott figyelni az órákon, nem készí­tette el leckéjét. Kimerültén, rendetlenül ért mindig haza, és akkor kezdett el tanulni. Harmadikos korában úgy tűnt, hogy megváltozott. Újból nap­közibe járt. Anyu ismét dolgo­zott. Gáborral akkoriban nem is volt nagyobb probléma. A nehézségek az ötödik osztály­ban kezdődtek újra, és most már mind több a probléma. Ellenőrző füzete tele van in tő­rei, és most még garázda is... Gábor különben jóindulatú gyerek. Ha valakinek valami □aja van, azonnal segít. Elkö­vetett vétkeit is azért tagadja, mert nem akarja szüleit elszo­morítani. Bármennyire értel­mes, személyisége még éret­len, és nem képes végiggon­dolni cselekedeteinek követ­kezményeit. A pillanatnyi han­gulat magával ragadja, akti­éi tás vágyát nem képes korlá- x>k közé szorítani. Türelmet­len, amit kigondol, azt azon­nal végre is hajtja. Ha valaki kiejti, hogy „ezt úgysem mer­néd”, abban a pillanatban minden meggondolás nélkül oizonyítja, hogy meri. Min­dent mer. Az iskolában a leg­több nehézség abból adódik, rogy képtelen nyugton marad­ni,-folyton izeg-mozog; közbe-’ kiált az órákon. Gábor magatartásához ha­sonlót találhatunk más gye­reknél is. Az egyéni színezet­től eltekintve, vannak tipikus jegyek. Sok olyan gyermek van, aki állandóan mozog, mindig tesz-vesz, türelmetlen és kap­kod. Ezekre a gyermekekre szokták mondani, hogy ideges alkatúak, s ez igaz is. Ezek a gyermekek többnyire gyen­gébb idegrendszernek, fáradé­konyak, figyelmetlenek, türel­metlenek. Akárcsak Gábor, az ilyen típusú gyermekek több­sége testileg sem elég fejlett. A fájdalomra túl érzékenyek. Jellemző rájuk, hogy sem áll­ni, sem ülni nem képesek hosz- szabb ideig. Még olvasás köz­ben is folyton mozognak, csúszkálnak, babrálnak. Álta­lában fegyelmezetlenek, csak azt csinálják, ami érdekli őket, de abban sem kitartóak. így azután tanulmányi eredmé­nyük is egyenlőtlen. Nem szí­vesen maradnak egyedül, foly­ton társaság kell nekik, és hogy barátokat szerezzenek, azért mindent megtesznek. Folyton bizonyítanak, de rosz- szul. Bizonyítani akarják, hogy erősek, és ezért verekszenek, bár többnyire őket verik meg, ilyenkor rettenetesen elkese­rednek. Bizonyítják, hogy min­dent mernek, és ezért garáz­dálkodnak is. Az autó stop­lámpáját azért szerelte le, mert egy pajtása kijelentette, hogy azt már biztos nem meri leszedni. De kell nekik az iz­galom, és „próbára teszik, ma­gukat”. Az ilyen típusú gyermekek­nél gyakran az okozza a problémát, hogy kevés az önbizalmuk, elégedetlenek magukkal, és ezért akarnak bizonyítani. Mi­vel nincs elég kitartásuk, nem a tanulásban vagy sporttelje­sítményben bizonyítanak, ha­nem ä pillanat hatása alatt, a vakmerőnek tűnő helyzetek­ben. Ez természetesen mindig negatív következményt von maga után. Utólag mindig tudják, hogy ezt vagy azt helytelenül tették, de olyankor már nehéz változtatni rajta. Ezek a gyermekek nem képe­sek megfelelően ellenőrizni ön­magukat, ezért ez a szülő fel­adata. Állandó tevékenység­igényüket hasznos irányba kell terelni. Nagyon sok türe­lem és következetesség kell ahhoz, hogy a megfelelő élet­ritmust kialakítsák náluk. A „testükre szabott” napirendet pontosan kell betartani. Ter­mészetesen a napirendben helyt kell hogy kapjon a moz­gásszükséglet kielégítése, a sport. Itt szabályok között ve­zethetik le mozgásigényüket, és így fegyelmezettebbekké vál­nak. Féktelenségük sokszor ab­ból ered, hogy testi gyengesé­güket akarják palástolni, és bizonyítani azt, hogy ők erő­sek. A testneveléssel elérhetik, hogy valóban erősek legyenek. Az önfegyelemre szoktatás a fő feladat. Ezt nem érhetjük el egyszerre és nem oly mó­don, hogy hosszú, unalmas fel­adatok elvégzését bízzuk rá­juk. A gyerekkel is közöljük: saját érdekében kell alkal­mazkodnia a szigorú napirend­hez. Meg kell beszélni a gyerekkel azt is, hogy csele­kedetei nem a bátorságot iga­zolják, hanem éppen gyenge­ségét. Nem meri vállalni, hogy társai biztatásának ellent- mondjon. A segítőkész, de kö­vetkezetesen követelményt ál­lító szülő hatására ő maga is rendezni kezdi helyzetét. (Dr. H. A.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom