Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

I 10 PEST HEGYEI r> JűrSap 1968. MÁJUS 1.. SZERDA Kártérítési ügyek Perben a Pest megyében a Pestvidéki Járásbíróság tárgyalja a munkavállaló és munkaadó közötti perekiet. Nem minden vi­tás ügy tartozik a bíróságra, csak a foglalkozási betegséggel, vagy balesettel kapcsolatos kártérítés, a leltárhiány, a bűn- cselekménnyel okozott károk és a — gyűjtőnéven — újítási vitáknak mondható perek. Ragadjuk ki most a kártérítési ügyeket, hiszen ez a leg­inkább húsbavágó téma. KERESZTREJTVENY ÓDA MÁJUS ELSEJÉHEZ Egyenlő-e a törvény előtt a munkás és a vállalat? A vál­lalat óhatatlanul nagyobb esélyekkel indul Jogtaná­csosa van, rutinja a pereske­désben. Néha úgy látszik, a munkás egyedül áll az iga­zával, a rokkantságával, be­tegségével a vállalatával, a munkatársaival szemben. A baleset a vezetők pré­miumát veszélyezteti, egyéb hátrányokkal jár. Természe­tesen a vállalat mindig igyekszik a maga valódi vagy vélt igazát bizonyítani. A pereket bonyolítja, hogy munka közben a munkások sem mindig kellően figyel­mesek. De ha nincs védőbe­rendezés? Ha rá kell verni? Ha fáradtak a túlórától? És aki a fél életét ott töltötte a gyárban? Néhány per sokáig elhúzó­dik. Hiszen mindaddig új és új szakvéleményt kell be­szereznie a bíróságnak, amíg minden részletében nem vi­lágos az eset. S az igazság ki­derítése — bármi is legyen az — a vállalatnak is ér­deke. ★ V A váci műszerész aktáit lapozgatom. 1964 januárjá­ban történt a balesete. Mun­katársa a műhelyben szemen- vágta egy tömör gumidarab­bal. A sérülés öt nap alatt rendbejött. A műszerész meg­kapta vállalatától a táppénz és a kereset közötti különbö- zetet. Az ügy, a per jóval később kezdődött. A műszerésznek látási zavarai keletkeztek. 1966 áprilisában orvoshoz ment. Kórház, betegállomány. Novemberben levelet ír az igazgatónak: kéri a kártérí­tést. Az igazgató arra hivat­kozik: a baleset után kapott orvosi igazolás szerint meg­gyógyult. Mostani baja te­hát újkeletű, nem függ össze a balesettel. Ugyanezt álla­pítja meg a vállalati mun­kaügyi döntőbizottság. A műszerészt 1967 feb­ruárjában megoperálják. A műtét sikerül. A műszerész pe­rel. A bíróság végül az Egész­ségügyi Tudományos Tanács­tól kér szakvéleményt. A szak- vélemény: okozati összefüg­gés van az 1964-es baleset és a jóval (későbbi látásromlás között. 1968 márciusában — a bí­róság ítélete alapján — a vállalat kifizeti a 12 ezer fo­rintos kártérítést. Jogilag sima ügy — írom a jegyzetfüzetembe. De tár­sadalmilag, emberileg már bo­nyolultabb. Kell-e hinni a munkásnak? Nyerészkedni akar-e a munkás? ★ Sokat hallottam a „meg- gyúrásról”. Amikor rábeszé­lik a munkást; nem is olyan nagy dolog, a gyár érdeke, miért nem vigyázott — szó­val rábeszélik és nem vesz­nek fel baleseti jegyzőköny­vet. A bíróságon — hiába ke­restem — nem találtam ilyen ügyet. Igaz, a bíróság nincs ott, nem is lehet ott a megye valamennyi munkahelyen. Nem tudhatja, hány embert beszéltek le a jegyzőköny­vezésről, hány ember ellen keltettek olyan hangulatot, hogy nem mert pereskedni. És ehhez kapcsolódik egy másik jelenség: sokan nem tudják, hogy milyen jogaik vannak, nem tudják, hogy jogaikat a vállalati munka­ügyi döntőbizottságnál, vagy ha ott nem megy, a bíróság­nál érvényesíteni lehet. ★ A tanácsvezető bíró a kár­térítési pereket nehéz ügyek­nek tartja. Például jogsza­bály szerint a vállalat nem felel a kárért, ha azt műkö­dési körén kívül eső elhárít­hatatlan ok idézte elő. Most, az új Munka Törvénykönyve rendelkezése alapján megnőtt ez a kimentési lehetőség. A vállalat akkor sem felel, ha működési körén belül volt ez az elháríthatatlan akadály. Ezt persze a vállalatnak kell bizonyítania. Az új rendelkezéssel — töpreng az újságíró — meg­nőtt a kimentési lehetőség. Ez a vállalatoknak kedvez. De az ember ellen kedvez-e? A munkás rovására kedvez-e? Inkább az az igazság: a na­gyobb kimentési lehetőség ar­ra kényszeríti a vállalatot, hogy mindent megtegyen a balesetvédelemért. Mert ha mindent megtett, csak akkor tudja bizonyítani, hogy nem tudta elhárítani a kár bekö­vetkezését. ★ Az alperes területén járok. Pílisvörösvárott, az Országos Érc- és Ásványbányák Du­nántúli Műveinél. A központi iroda körül helyezkedik el a pilisvörösvári üzem — itt ra­kodómunkás a felperes. Kö­zépmagas, vállas, izmos, nap­barnított arcú férfi. — Olvastam a periratokat — mondom a bemutatkozás után —, emiatt jöttem ki. — Aztán kiszalad a számon: — Nem látszik magán semmi.' Olyan, mint az erő szobra. — Sajnos — mutat a mel­lére — belül van a betegség. Nyáron tudok dolgozni, de ha jön az ősz, a hideg, el kell menni betegállományba. Az ember fáradt lesz, nem tudja magát kipihenni, a légzés ne­héz. Pláne, ha nagy hideg van, akkor nem is tudok kint tar­tózkodni, rögtön köhögök. Fullasztó köhögés. Hangjában nincs panaszko­dó mellékzönge. Preszl István két év alatt beletörődött, hogy beteg, hogy 30 százalé­kos rokkant. Még csak 46 éves. özvegy­ember; anyja segítségével két kamaszgyerekét neveli. ★ — A Preszl-ügy? Az elv miatt pereskedtünk — mond­ja Alföldi László, az igazgató. — Vörösvári üzemünk ugyan­is műszakilag nem minősül porártalmas munkahelynek. Preszl pedig arra hivatkozott, hogy a por miatt kapott szi.ir kózist. Kihívattam a portech­nikusokat. Mértek. Mondtam: egy mérés nem mérés. Mér­tek reggel, délben, este, hi­degben, melegben. Ezek a kontrollmérések is igazolták: nincs olyan porkoncentráció, hogy szilikózisveszélyt idéz­zen elő. Különben is dolomit­liszttel dolgozunk, az nem tartalmaz kovasavat. Évi 350 ezer tonnát szállítunk — de itt évtizedek óta nem volt szilikózisos megbetegedés. Ide látszik a magasrakodó, ahonnan (egy csúszdán) a csil­lékből a vagonokba zúdítják a dolomitlisztet. Szélcsend van, de így is felcsap a fehér por. Preszl István 1960 óta dolgozik ott. Három éve bri­gádvezető. Kórházi kezelése után ugyanide jött vissza. Könnyebb munkahelyre fog­ják helyezni — de ez keve­sebb pénzt jelent, nem szí­vesen beszélt erről. — Pormaszk? — kérdezem az igazgatótól. — Nehéz benne dolgozni. És a veszélyes porszemcséket, a néhány mikronosokat nem is tudja kiszűrni. De mon­dom, ez veszélytelen por. É? az óvórendszabályok sem ír­ik elő a pormaszkot. Itt év­zedek óta Preszl az egyet­len szilikózisos. De ezt sem nálunk kapta. — Igen, tudom, , az Elek- thermaxnál. Nyolc évig ott volt homokfúvó. — A homok... Az a legve­szélyesebb. Ez a dolomitliszt? — Ha ráér, megmutatom az ásványőrlőnket. Ott valóban fennáll a szilikózisveszély, ott védekezünk, a nagyzsákos lekötést alkalmazzuk. Ez a legjobb — jelenleg. Jártam az NDK-ban, az NSZK-ban, Hol­landiában. Ha igazi porárta­lom van — és a bányászat poros szakma — sokkal töb­bet ők sem tudnak kezdem. ... Persze, ha én csinálnám, másképp építeném meg a magasrakodót. ★ Preszl István pere is elhú­zódott. Betegtársaitól tudta meg, hogy joga van a kárté­rítésre, hiszen a szilikózis fog•- lalkozási ártalom. Az igazga­tó, majd a vállalati munka­ügyi döntőbizottság az elv miatt utasította el kérelmét: „nem por ártalmasnak minősí­tett munkahely”. Per. Felülvizsgálati kérel­mek. Ügyészségi beavatkozás a törvényesség érdekében. Az alperes végül is a működési körén belüli elháríthatatlan­ságra hivatkozott. Nincs por­ártalom, és a műszaki lehe­tőségeik sem voltak olyanok, hogy a porveszélyt elháríthat­ták volna. Ezt az érvet „kilőtte” a bá­nyaműszaki szakértő. Ugyan­is Preszl még 1960-ban egy hónapig a csomagolóban dol­gozott. Ott sem volt porvéde­lem, pedig Magyarországon már ismerték a megfelelő be­rendezést. Igaz, a bányászat­ban három év késéssel kezd­ték a berendezést alkalmazni, de ez — a bíróság álláspont­ja szerint — nem mentesíti az üzemet. És az, hogy Preszl homok­fúvó volt? Az ügy szempont­jából közömbös. Mert Legfelsőbb Bíróság elvi dön­tése szerint — az utolsó mun­kahelynek kell a kártérítést megfizetnie. Annak a munka­helynek, ahol felismerhetővé vált a foglalkozási ártalom. Murányi József SZERDA KOSSUTH RADIO 6.10: Kellemes ünnepet! Zenei szerkesztő: Kiss Imre. 8.10: így emlékezünk . . . Szél Júlia össze­állítása régi május elsejék dalai­ból, emlékeiből. 8.40: Grecsanyi- nov: Egérlak. Miniatűr gyermek­opera egy felvonásban. 8.55: Hang­lemezparádé. 9.45: Itt van május elseje! Szerkeszti: Molnár Tibor. Közben: 9.50: Közvetítjük Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának ünnepi beszédét. 13.00: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. 13.30: így írunk mi. Az Ifjúsági Rádió irodalmi pályázatá­nak díjkiosztó ünnepsége. 14.30: Az elmúlt hónap slágerei. 15.08: Régi magyar énekesek albuma. 16.08: Kortársaink. Fodor József. Bemutatja: Héra Zoltán. 16.48: Könnyűzene. 17.05: Szalay László magyar nótákat énekel. 17.20: A Szovjet Rádió felvételeiből. 18.20: Fejcsere. Komlós János vidám műsora. 19.11: A Rádió Dalszín­házának bemutatója. Házasodj Ausztria! 20.47: Tavaszi áradás. 21.03: Müvészlemezek. 22.10: Tán­coljunk ! PETŐFI RADIO 8.00: Könnyű szimfónikus zene. 8.50: Beethoven zongoraművek. 9.35: „A mindenség szerelme”, ver­sek. 9.55: A szép Galathea. Részle­tek Suppé operettjéből. 10.44: A Baden-Badeni Rádió szimfónikus zenekarának hangversenye Baden- Badenből. 12.10: Cigányok, csárdá­sok. 12.44: A legkisebb királyfi. Mesejáték (ism.). 13.34: Magyar szerzők kórusai. 14.03: Schubert- művek. 15.05: Kizöldült a nyárfa. I Májusi népszokások. Nagy Piroska műsora. 15.35: Népdalok a tavasz­ról. 16.43: Galina Visnyevszkaja Verdi-áriákat énekel. 17.04: Bot- falvay Gazsi. Ismeretlen XVIII. századi szerző komédiája nyomán írta és rendezte: Gál István (ism.). 18.08: A dzsessz kedvelőinek. 18.23: A Suisse Romande zenekar Liszt­hangversenye Genfből. 20.10: Üj felvételeinkből í 20.28: A magyar irodalom kincsesháza. Betyár. Mó­ricz Zsigmond regényének rádió­változata (ism.). 21.42: A Magyar Állami Népi Együttes műsorából. 22.15: Teresa Berganze és Gottlob Frick énekel. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.04: Dalok. 19.29: A dzsessz kedvelői­nek. 19.41: Üj lemezeinkből. Trisz­tán és Izolda. Két részlet Wagner zenedrámájából. 20.30: Viveldi: A harmónia és találékonyság erőpró­bája, Op. 8. 12 hegedűverseny. Közben: 21.12: A -öltő. Kosztolá­nyi Dezső verse. Elmondja: Gáti József. 21.20: Vivaldi: A harmónia és találékonyság erőpróbája cíírű művének folytatása. Közben: 22.UJ: Hobbyja: a források Különös szenvedélynek hó­dol egy pécsi természetbarát, Csongor Ferenc nyugalmazott testnevelő tanár: a mecseki forrásokat kutatja és gondoz­za. 1907 óta, vagyis több, mint hatvan esztendeje járja a Me­csek vadregényes tájait. Jelen­leg 70 éves, de azért hetente legalább háromszor felkereke­dik és hosszú túrákat tesz a 600 négyzetkilométer kiterje­désű hegyvidéken: figyeli, nem tört-e fel valahol új forrás és rendben „működnek-e” a ré­giek? Utjai során körülbelül 130 hegyi forrást vett nyilván­tartásba. Korábban a Mecsek Egyesü­let volt a források gazdája, annak megszűnése óta egyedül ő és néhány lelkes fiatal társa viseli gondjukat. A forrásfog­lalást követően kiépítik a víz­lelőhelyet, névtáblával látják el, s a környéken megfelelő irányjelzőket helyeznek el. Ez­zel nagy szolgálatot tesznek a természetbarátoknak, a kirán­dulóknak — a mecseki idegen- forgalomnak. A névtáblákat Csongor Ferenc sajátkezűleg vési ki márványdarabokból. Egy-egy tábla elkészítése két napi kemény munkába kerül, s további egy napba, amíg a helyszínen bevési a táblát a forrás sziklájába. Eddig hetven forrás név­tábláját készítette el és he­lyezte el a Mecsek külön­böző pontjain. Amelyik forrásnak nincs is­mert neve, annak — régi írá­sok, térképek alapján, vagy a környékbeli lakosság elbeszé­lése nyomán — felkutatják foglalója nevét és róla nevezik el. Ily módon Csongor Fe­renc megismerte a mecseki források történetét, es né­melyik esetében érdekes adalékokra bukkant. A Kozári rást, például a pécsi porcelán- gyárat alapító Zsolnay Vilmos foglalta le munkásai számára, akik ott kaolin után kutattak, a forrás ma a „Zsolnay-kút” nevet viseli. Oda. József Attila verse. Elmond­ja: Avar István. TELEVÍZIÓ 7.45: Májusi seregszemle: közve- títés a moszkvai Vörös térről, ka­tonai díszszemléről és a sport- parádéról. 9.10: Filmösszeállítás. 9.50: Gáspár Sándor ünnepi kö­szöntője. 10.00: Közvetítés a buda­pesti és a debreceni dolgozók fel­vonulásáról. Közben: kapcsoljuk az ünneplő Szófiát, Bukarestet, Moszkvát, Prágát, Berlint és Varsót. 15.33: A Magyar Hir­dető műsora. 15.45: Születés­nap. Ünnepi műsor a 20 éves német pionír-újság születésnapjá­ra. 16.45: En, Strasznov Ignác, a szélhámos. Tv-film. I—II. rész (ism.). 18.45: Nótaszó. 19.05: „A Viharsarokból indult el...” Doku- mentumfiLm Hunya Istvánról. 19.35: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. Z '..20: Plusz egy fő. Zenés családi revű. 21.55: Aranyrózsa. A tele­víziós szórako -tató filmek feszti­válja, 1968. — Montreux. Kb: 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RADIO 8.18: Mindenki kedvére! 10.10: Rossini: A szevillai borbély. — Az I. felv. fináléja. 10.30: A dervis és a halál. 11.00: Régi magyar da­lok és táncok. 11.30: A Szabó-csa­lád. 12.15: Barokk-muzsika. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.05: A budapesti színházak műsora. 13.06: Gazdaszemmel a nagyvilág mező- gazdaságáról. 13.21: Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. 13.47: Pórázon a Hold. Gianni Rodari gyermekversei. 13.54: Pályaválasz­tás. 14.08: Moszkvai zeneiskolások műsora. 14.29: Törvénykönyv. 14.49: Kóruspódium. A kőbányai kamara­kórus énekel. 15.15: Csak öregek­nek. 15.16: Tánczene. 16.44: Vita a jövő rendjéről a Rajna-mentén. Karcagi Sándor írása. 17.05: Idő­szerű nemzetközi kérdések. 17.15: Nótacsokor. 17.47: Mikrofórum. Az Ifjúsági Rádió műsora a volt ál­lami gondozottakról. 18.02: Erkel: Hunyadi László. Négyfelvonásos opera. 21.08: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 21.48: Népi táncok. 22.15: A két német államban. Scliéll Gyula és Vámos Ignác po­litikai jegyzete. III. 22.25: Könnyű­zene. 22.43: Üj felvételeinkből. 22.54: Fiatalok stúdiója. Mezey Katalin, Győri László, Utassa Jó­zsef versei. A költőket Farkas László mutatja be. 23.10: A Fekete­erdő lánya. Részletek Jessel ope­rettjéből. 23.25: Beethoven: IV. szimfónia. 0.10: Sanzonok. PETŐFI RADIO 10.00: „Zenevarieté”. Boros Attila műsora (ism.). 10.52: Arcok — munka közben ... Gácsi Sándor Hollós Korvin Lajos fenti című verséből idézünk: „Udvöz légy, harcos ünnepünk, / ki együtt buj­dostál velünk, ...” (Folytatását lásd rejtvényünk vízszintes 1. és függőleges 40. számú soraiban). VÍZSZINTES: 13. Borongós han­gulatú költemény. 14. Sorozat. 15. A lírával kapcsolatos. 16. Gyűrűt hord. 18. Testedzés. 19. Megye- székhely. 20. Sörözött. 21. Pesti kávéliáz. 22. Várpalota része. 23. Formai. 25. „Ada” betűi. 26. Né­met „ő”. 27. Női név. 28. Régi sportegylet. 30. Rövidítés nevek eiőtt. 32. A fordítottja városrész. 33. Ritka női név. 35. ... Diavolo; Auber operája. 37. Csak szárnya­sok lehetnek lakói! 40. Ártatlan lányokat alakító színésznő. 42. Kadmium és kén vegyjele. 43. Tréfás történet. 44. Aranycsinálók. 47. Férfinév — becézve. 48. Köz­ség Tolna megyében. 49. Fordított: gyilok. 52. Kettőzve: város. 54. Végnélküli férfinév. 55. Agyagból is készül. 56. Két római szám. 57. ÁFA. 59. Üdülőhely a Krím-fél- szigeten. 60. .. vad. 61. Lengyel folyó, Krakkótól keletre ömlik a Visztulába. 63. Szállítana. 64. Becé­zett női név. 65. Mohamedán tör­vénytudó. 67. Római ezerszázegy. 68. Női név. 69. A „Háború és béke” egyik nőalakja. 71. össze- vész valakivel. FÜGGŐLEGES: 1. Kolonista. 2. Valakinek kilátásba helyez. 3. Jel­lemző adat például cipőre. 4. Par­lagon tartott föld. 5. Római ötven­kettő. 6. Lásd vízszintes 52. szá­mút. 7. Kisgyerek tartózkodási helye. 8. Vanadium és kén. 9. A fordítottja: textíliát készít. 10. La­kossága. 11. Zamat. 12. Hajnalodik. riportja. 11.02: Három zongora- szonáta. 12.15: Szép magyar novel­la. Asztalos István: Emberség. 12.35: Könnyűzenei híradó. 13.05: Az álarcosbál. Részletek Verdi operájából. 14.08: Hegedűmuzsika. 14.31: Pákolitz István versei. El­mondja: Avar István. 14.36: Mar- czis Demeter katonadalokat éne­kel. 14.50: Reform és gyakorlat. Mester Ákos és Vértes Csaba mű­sora. 15.00: Csak fiataloknak! Komjáthy György tánczeneműso- ra. 15.45: Irodalmi érdekességek. Berzsenyi Dániel, a gazda. Erőss Ágota jegyzete. 15.50: Bizet: Gyer­mekjátékok — szvit. 16.05: Móra Ferenc aforizmái. Felolvassa: Bé­kés Rita és Buss Gyula. 16.10: Mai témák — mai dalok. 16.19: Tíz perc a bíróságon. Szigethy Anna riportja. 16.29: Starker János gor- donkázik. 16.40: Hadai Győző tánc­dalaiból. 16.50: VIT-koktél Békés­csabán. 17.00: Meyerbeer operái­ból. 17.15: Nyitás előtt... Előzetes a BNV-ről. Gerencsér Ferenc és Bán János riportja. 17.25: Délutáni frissítő! 18.10: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.33: Thália vendége: Martyn Ferenc Munkácsy-díjas festőművész be­szél színházi élményeiről (ism.). 19.00: Hangverseny a stúdióban. (Dlő). 19.30: Kersics Anka és Var­ga András népdalokat énekel. 20.30: Tánczene. 21.17: A törpeség és a növekedési hormon. Beszél­getés dr. Szendéi Ádám adjunk­tussal. 21.27: Britten: Háborús requiem. 22.50: Ránki: Filmmeló­diák. URH 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: Sámson és Delila. Részletek Saint- Saens operájából. 19.35: Zenekari muzsika. Közben: 20.32: Külföldi tudósoké a szó: A pilóta és az érzéki csalódások. Dr. Vladimir Nalcik csehszlovák orvoskandidá­tus írása. 20.47: Elbocsátó szép üzenete. Ady Endre verse. Elmond­ja: Gáti József. 21.25: Gluck ope­ráiból. 21.56: A dzsessz kedvelői­nek. 22.16: Magyar zeneszerzők. TELEVÍZIÓ 9.00: Iskola-tv. Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.). Nagyüzemi baromfitartás. 14.30: Környezet- ismeret (ism.). 17.58: Hirek. 18.05: Zseb-tévé. 18.25: Telesport. 18.50: A világ térképe előtt. Aktuális külpolitikai műsor. 19.00: Kapcsol­juk ... Helyszíni közvetítés a Salgótarjáni Acélárugyárból. 19.25 Esti mese. 19.40: Chaplin filmjei ! bői. 20.10: Tv-híradó. 20.20: Száza- j dunk. XI. Lehullott a lomb. II. rész. 1918. október 31-től 1919 i március 21-ig. Magyarországon I 21.40: Randevú. A Rádió könnyű­zenei bemutatója a Tv 1-es stúdió­jából (ism.). 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. szabálya. 23. Dal — Párizsban. 2 Üstököst követi (—*). 28. Képe: 29. Illatszer-márka. 31. Mez. 3. Beszerezni. 34. Helyhatározó (—’/ 35. Nem csak téglából készül. 3 Kereskedelmi értesítő levél. 3. Gézáról. 39. AMI. 41. Mutatószi 45. Levél érkezett tőle. 46. Fán i terem, gyárban is készül. 50. Réf rövidítés volt cégtáblákon. 51. / kazah főváros. 53. Ráfér a vil Iára, névelővel. 55. Lehet vizes is boros is (—’). 56. Szakadatlanu 58. Névelős írásjel. 59. Becézel angol férfinév. 60. Becézett nő név, ékezetfelesleggel. 62. Nem e. 64. Mondabeli brit király. 66. Ár zén és foszfor. 68. BZI. 70. Ali páratlan betűi. 71. A függőleges 8. fordítottja. BEKÜLDENDŐ a versidézet, a vízszintes 1. és a függőleges 40. számú sorok megfejtése. A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ V. KERES VIDÉKI SZERELÉSI TERÜLETEIRE (Kazincbarcika, Dlósqyőr, Szfehérvár, Almásfüzitő stb.) hegesztő, villanyszerelő, lakatos, kovács, csőszerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat Szabad szombatos munkahelyek. A kül­szolgálatra vonatkozó összes juttatást nyújtjuk. JELENTKEZÉS: Bp. VI.. Paulay Ede u. 52. Személyzeti osztály A MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság állandó munkára azonnali felvételre KERES: IV. KÉR. NÉPSZIGETI ÜZEMÉBE ács, kovács, kazánkovács, hajóépítő, vasesztergályos, géplakatos, Diesel-motorsze­relő. villanyhegesztő és vil­lanyszerelő szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, va­lamint gyakorlott gépészmér­nököt rajzellenőri munka­körbe. Jelentkezni lehet a fenti el­men, naponta 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig, a személyzeti és munkaügyi osztályon. DUNAHARASZTI ÜZEMÉBE (Dunaharaszti, Dunasor 2.) hegesztő, kovács, szerkezeti lakatos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat., Jelentkezés naponta 8-tól 14 óráig a személyzeti és mun­kaügyi csoportnál. JÚLIUS 1-TÖL 44 ÖRAS MUNKAHÉTTEL DOLGOZUNK! A felvett dolgozók részére í kedvezményes étkezést (ebéd), jó kereseti lehetőséget. va­lamint dolgozóink közvetlen családtagjai (feleség, 16 éven aluli gyermek) részére sze­mélyzeti Jegy váltására Jogo­sító MÁV arcképes igazolványt nyújtunk. Munkásszállásunk nincs. vadászház közelében levő for­A rádió és televízió műsora

Next

/
Oldalképek
Tartalom