Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

K0H0B«7ID£Q X. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM L Ö N K I A X) A S A. 1968. MÁJUS 5., VASÁRNAP Mérlegen a járás mezőgazdasága Termőképesség, termésátlag, nagyüzemi sz Május 1-re: élüzem LÁTOGATÁS A GYÖMRŐI VEGYIÜZEMBEN (2.) Bal oldali középső képün­kön: Kovács Józsejné és Hege­dűs Istvánná a nikkelfürdőből kiemelt kereteket szedi le a fáról. Ugyanilyen módszerrel nik- kelezik a PAX golyós tollak kupakját, a betétek külsejét is. De ezek — és az apróbb tárgyak — nem kádban, ha­nem forgódobban kapnak csil­logó külsőt. Nagy Imre né (jobb oldali középső képün­kön) a már kész kupakot el­lenőrzi. Végül az üzem legújabb ké­szítményét, a Ragyog csoma­golását néztük meg. Ez az üveg- és fémtisztítószer hatá­sosabb és olcsóbb az eddigi­nél. Mindössze 5 forint 40 fil­lérbe kerül. Lehota Margit, Benlcö Andrásné, Schiff Ist­vánná és Hegedűs Györgyné csomagolták a műanyag flako­nokat (alsó képünk). Szöveg: Koblencz Foto: Tóth A napokban kibővített ülést tartott a Monori Járási Párt- bizottság, melyen Szijjártó La­jos, a járási tanács elnöke be­számolt járásunk 1967. évi gaz­dálkodásának eredményeiről, valamint az idei feladatokat határozta meg. Beszámolójá­nak első részében járásunk mezőgazdaságával foglalkozott. A monori járásban húsz ter­melőszövetkezet működik. Tsz-eink többségének közgaz­dasági adottságai nem kedve­zőek. A nagyüzemi gazdálkodást sok tsz-ben nehezíti az erősen dombos terület, mely nemcsak a megművelést teszi költségessé, hanem az ál­landó erózió miatt a talaj ter­mőképességének fenntartását, illetve továbbfejlesztését is nehezíti. Hat tsz-ünk vasútál­lomással sem rendelkezik, ez is hátrányt okoz a termelés nö­vekedésében. A talaj termőképességének védelme érdekében a járási pártbizottság 1966 márciusá­ban határozatot hozott. Ennek alapján a járás területén 150 kilométer hosszú csatorna épí­tését tervezték meg — a prog­ramot 1970-ben fejezik be. SZAZKILENCVENHAROM UJ TAG A kötelességek kölcsönösek A Maglód és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet a napokban tartotta meg Gyomron tagér­tekezletét, ameiyen Ferenczi László elnök számolt be az 1967. évi munkáról és tájékoz­tatta a gyömrői tagokat a szö­vetkezet előtt álló feladatok­ról. A szövetkezet az elmúlt év­ben 4418 tagot számlált, ebből 1290 gyömrői. Az 1966-os évhez viszo­nyítva 193 fővel nőtt a létszám. Gyomron egy méhész, egy nyúCtenyésztő, egy tojáster­melő szakcsoport tevékenyke­dett az elmúlt évben, továbbá zöldségbolt, szikvízüzem, szeszfőzde és két daráló üze­melt a szövetkezet keretében. Az eredmények részletes elemzésénél megfigyelhe­tő, hogy a különböző szakcsoportok mennyit fejlődtek. A méhész szakcsoport 14 tag­gal működött, 53 mázsára kö­töttek szerződést és 55 má­zsát teljesítettek. A leadott méz túlnyomó részben első osztályú volt. A faluban egy régimódi szikvízüzem műkö­dött, amely nem tudta kielé­gítően ellátni a nagy kiterje­désű község igényeit, ezért vált szükségessé egy új, mo­dern töltőállomás üzembeállí­tása a Mária-telepen. A zöldségbolt 97,7 száza­lékban teljesítette a tervét, annak ellenére, hogy a MÉK mostohán kezelte az egységet. A tojástermelő csoport ered­ményei is jók. Ferenczi László a negatí­vumokról is beszélt. Elmon­dotta, hogy a két daráló közül a Sál­lá! utcai ráfizetéses volt. Ugyancsak komoly nehézsé gek fordultak elő a szeszfőz­de folyamatos üzemeltetésé­ben — részint a vezető miatt —. s r* az üzemág IS ezer fo­rint ráfizetést „eredménye­zett”. Az elnöki beszámolóhoz töb­ben szóltak hozzá, s az ered­mények elismerése mellett határozott kritikával illet­ték a szövetkezet vezető­ségét. Varga Imre, a községi ta­nács elnökhelyettese hangsú­lyozta: a kötelességek kölcsö­nösek, s ezeknek teljesítése nemcsak a tagságra nézve kö­telező, hanem a vezetőségre is. Sárospataki Lajos és Varga József felvetették: mi az oka annak, hogy az elmúlt évben is több, mint 2 millió forint volt a szövetkezet haszna, s még­sem kaptak a dolgozók nyereségrészesedést. Pedig 1967-ben két igazgató működött a szövetkezet élén. Ha az egyes üzemágakban visszaesés, ráfizetés volt, ez a vezetőség hibája is, mert nem intézkedtek időben és határo­zottan. Igazságtalan tehát, hogy a többi dolgozó, aki szor­galmasan és becsülettel vé­gezte munkáját, elessen a nye­reségrészesedéstől. Ágoston György sérelmezte, hogy a méhészek vontatottan kapják meg a mézelőle­get, és még a múlt évi prémiumot sem kapták meg. Fehér Sándor a nyúltörzs- állományi hitel miatt, rekla­mált. Többen hangsúlyozták, hogy a vezetőségnek fokoznia kell az ellenőrzést és többet kell foglalkoznia, törődnie a tagsággal. A tagok ne csak évente egy-két alkalommal érezzék, hogy a szövetkezet kötelékébe tartoznak. A szövetkezet elnöke elis­merte a hiányosságokat és zárszavában annak a remény­nek adott kifejezést, hogy az idei gazdasági év mindenki megelégedésére nagyobb ered­ményeket hoz majd. Ehhez pe~sze nsgyobb szer­vezettséget. önállóságot kell tanúsítani. Palotai Sándor Eddig mintegy 80 kilomé­ter hosszúságú csatorna készült el. A talaj termőképességének nö­velését 900 hold erdőtelepítés­sel is elősegítik. Tavaly 161 holdon végezték el az erdőte­lepítést, az idén 109 holdat I terveznek. A pártbizottsági ha­tározat szerint a Monor község területéhez tartozó 150 hold legelő erdősítése is megkezdő- j dött. Emellett járásunk tsz-ei j közül a monori Üj Élet és Kos­suth, valamint a pilisi Üj Élet és a vasadi tszcs iparinyárfa­telepítéseket is végzett tavaly. A járási párt-végrehajtóbi­zottság kezdeményezése alap­ján intézkedés történt a járás­ban levő vízgyűjtési rend­szer lehetőségeinek kihasz­nálására. A területi adottságaik alapján Mendén, Tápiósápon, Tápió- sülyben, Káván és Bényén víz­tárolók építését tervezik. A problémák ellenére járá­sunk termelőszövetkezetei­ben eredményesen zárták az elmúlt esztendőt. A tsz-ek kö­zös vagyona az előző évihez viszonyítva mintegy 12,4 szá­zalékkal nőtt, a tiszta vagyon pedig ennél is kedvezőbben, 17 százalékkal. Hasonló fejlődést mutat a bruttó jövedelem ala­kulása is, 19 százalékos növe­kedést. Járási szinten a legna­gyobb növekedés a gabo­naféléknél tapasztalható, az időjárás főként a kalá­szosoknak kedvezett. A búza holdankénti átlagter­mése az előző évi 11,6 mázsá­ról 14,6 mázsára növekedett. Rozsból előző évben 6,9 volt a holdankénti átlag, tavaly pe­dig 7,2 mázsa. Őszi árpából az előző évi 11,1 mázsával szem­ben tavaly 11,4 mázsa volt a termésátlag. A nyár végi aszály kedvezőtlenül hatott viszont a kapásnövényekre, emiatt csökkent a kukorica és a burgonya termésátlaga. A vetésterület szerkezeté­ben nem történtek számot­tevő változások annak ellenére, hogy a tervek készítésénél szövetkezeteink vezetői és szakemberei teljes önállóságot élveztek. A növénytermelésben a mo­nori járás tsz-ei is a nagyobb jövedelmet biztosító kultúrák bevezetésére (szőlő, málna), a belterjes zöldségtermesztésre és az ezzel kapcsolatos feldol­gozó üzemek létesítésére tö­rekszenek. A szőlők és gyü­mölcsösök területének növe­kedésével párhuzamosan szük­ség lenne azonban a tárolásra és feldolgozásra is. Főként a nagyüzemi szőlő- területek termőre fordulá­sával jelentkeznek a táro­lási gondok. Az üllői Kossuth Tsz-ben, a tápiósápi Petőfiben, a monori Kossuthban és a nyáregyházi Békében levő mintegy 260 hold szőlőről van szó — és mivel a problémát központilag nem lehet megoldani, szükségesnek látszik az érdekelt tsz-ek ösz- szefogása. FOGADÓÓRA Hétfőn reggel 8 órától dél­után 2-ig Szijjártó Lajos, a já­rási tanács elnöke fogadóórát tart hivatali helyiségében — a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. Kitüntették a „patrónust“ A mendei Lenin Tsz-t a bu­dapesti XIII. kerületi Aszfalt­útépítő Vállalat patronálja. Évek óta tart már a kapcso­lat, s a közös gazdaság és a vállalat vezetői, dolgozói is­merik egymást, összebarátkoz­tak. A napokban kedves meghí­vást kaptak a mendeiek. „Pat- rónusukat”, az Aszfaltútépí­tő Vállalatot jó munkája ered­ményeképpen kitüntették a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával. Az ünnepségre szólt a meghívó — s mondani sem kell, milyen örömmel utaztak a mendeiek. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Velejéig romlott! Gom­ba: Hűtlenség olasz módra. Gyömrő: Don Quijote fiai. Hét­főn: Lillomfi. Maglód: Háború és béke I. H: Kánkán I—II. Mende: Kánkán I—II. H: Háború és bé­ke. Monor: Fantomas a Scotland Yard ellen. Matiné: Erkel. H: Vadölő. Nyáregyháza: Fiúk a térről. Péteri: Kihágás szerelem miatt. Pilis: Érzelem. H: Arany- sárkány. Tápiósáp: Egymilliárd a biliárdasztalban. Tápiósüly: Az Angyal lesen. Úri: Árnyak a Notre-Dame felett. Üllő: Vesze­delmes szerep. H: Nászéjszaka esőben. Vasad: Kedves Brigitte. Vecsés: Vörös rózsák Angeliká­nak. Matiné: Foto Háber. H: Csapda. Dobos Attila, Kovács József Monoron Héttőn: tánczenei hangverseny a gimnáziumban Az 1967-es táncdalfesztivál neves művészeinek közremű­ködésével szabadtéri tánczenei hangversenyt rendez a monori József Attila Gimnázium má­jus 6-án, délután 6 órakor, a gimnázium udvarán. Közreműködik Dobos Attila, Kovács József és a Kék Csil­lag zenekar, valamint Csala Zsuzsa, Medgyesi Mária és Wittek Mária. Jegyek csak elővételben, 20 forintos árban kaphatók a gimnáziumban. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Kövesi László (rendel: Monor, Táncsics u.), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- cséscn: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron: a Kossuth Lajos utcai. Vecsésen: a Hal- my-telepi. Ügyeletes állatorvos A monori körzetben: dr. Bá­lint Ferenc (lakása: Üllő, Kos­suth Lajos u.) Bejelentés a monori Kossuth Lajos utcai gyógyszertárban vagy az 55-ös telefonszámon. A gvömrői körzetben: dr. Póka Pál, Gyömrő. Juhász Ferenc, Nagy László versei A vecsési aranyérmes Vecsésen mindenki ismeri és szereti. — Könnyű neki — mondják —, hiszen márkás ne­ve van, szülei az országos hí­rű vecsési kultúrgárda kiváló­ságai. Már egészen kis gyerek ko­rában a színpad varázsában élt. Apró szerepek, nagy si­kerek — így edződött, gazda­godott tudása. A versekkel csak jóval később kezdett foglalkozni. De akkor egyre szenvedélyesebben. József At­tila versein keresztül szerette meg a költészetet; az intellek­tuális, gondolati líra áll közel hozzá. Ma is József Attila a kedvenc költője? Tavaly már kezdett beérni tehetségének és szorgalmának gyümölcse: második díjat nyert az országos szavalóver­senyen. Idén előbbre lépett: aranyérmes szavaló lett, egyi­ke annak a néhánynak az or­szágban, akik megszerezték azt a legnagyobb elismerést, amit tmatőr versmondók kaphat­nak. Szereti a „nehéz” verseket. Juhász Ferenccel és Nagy Lászlóval indult az országos döntőn. — Miért nem József Attilát szavalt a döntőn, hiszen ő a kedvenc költője? — Annyira kielemezték már a verseit, annyi jobbnál jobb előadást hallhattunk belőlük, hogy ez hálátlan feladat lett volna — mondta. Kedvenc előadóművészei: Bodor Tibor, Bessenyei Fe­renc és Gábor Miklós. De nem­csak a versek kitűnő előadója, nagyon sokszor láthatjuk szín­padon is. Utoljára Molnár— Zerkovitz: Doktor úr című ze­nés vígjátékában nyújtott em­lékezetes alakítást. A nézők joggal jegyezték meg: „Az al­ma nem esett messze a fájá­tól.” Édesapjához hasonlítani (en­nek a vecsési színházlátogatók a megmondhatói) — nagyon nagy dicséret. Szalontai Attila A beszélgetés után Matyó József kalauzolása mellett vé­gignéztük a műhelyeket. Ér­dekes séta volt. A korszerűen felszerelt la­boratóriumban Mezei Emilia és Gulyás Etelka dolgoztak (felső képünk). A labor fő feladata az ellenőrzés — a korszerű, modern felszerelé­sek azonban a kísérletezésre is „buzdítanak”. A női táskák vázát, fogóját a galvanizálóban nikkelezik. Ki gondolná, mennyi munka­folyamat után lesz ezüstösen csillogó a váz? Először a csi­szolóba kerül, majd a lemosó- ba, ahol ultrás vízzel tisztít­ják, zsírtalanítják a kerete­ket. A következő állomás a rezező, ahol zöldesen fénylő fürdőbe mártják. Ez a legké­nyesebb, legbonyolultabb el­járás: a folyadékok összetéte­léi nem könnyű pontosan el­találni. (A labor többek kö­zött erre is ügyel.) Ezután nikkelfürdő következik. Végül a szárítás, majd a csomagolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom