Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

1968. MÁJUS 5., VASÁRNAP '\/£íi'lap s ÜNNEPRONTÁS Vállalom az ünneprontás l nak, hogy ebből majd eltart- vádját, mert anyák napi ri- i sa. A bíróság 27 000 forint portom színteréül nem egy I visszafizetésére kötelezte a orgona illatú dísztermet, nem egy családi otthon gyermek- kacagástól derűs miliőjét vá­lasztottam. Az én színterem szomorú és nyomasztó. Rác­keve és Kvskunlacháza között, távol minden lakott település­től áll egy épület, a járás szo­ciális otthona. 24 öregember lakik itt, készülődik a halál­ra és napjainknak egyetlen foglalatossága, hogy számot vetnek életükkel, múltjukkal. Ok javarészt egymás között is magányosak. A társalgóban egy fotelben idős asszony ül. Nem mozdul, nem szól. Néz maga elé. Amikor tőle távo­labb letelepszünk, hangtala­nul feláll és mint egy árnyék kioson. Később lent az udva­ron látom, ismét egyedül áll egy fa mellett moccanatlanul és nézi az országutat. P. F.-né szántén anya. Va­laha őt is köszöntötték anyák napján, hiszen négy gyermek­nek adott életet. *Egy közülük még kiskorában meghalt. Ró­la nincs csak kedves és kel­lemes emléke. Ez a kisgyerek megmaradt annak, aminek az anyák örökké szeretnék meg­őrizni: puha, ragaszkodó, me­leg emberkének. A másik hármat felnevelte. Nem volt nagyon szegény. Saját háza volt, ebből röppentek ki sor­ra, megnősültek, férjhez men­tek. A mama egyedül maradt. Aztán az egyik lánya meglá­togatta. Az eset tipikus: kel­lett az unokák mellé a nagy­mama. És a nagymama ter­mészetesen ment, hiszen az anyák éltetője, hogy adhat­nak, hogy érzik saját szük­ségességüket. Persze eladta a házát. A pénzt szétosztotta a gyerekek között. A legtöbbet: 54 000 forintot annak a lányá­nak adott, akihez elment nagymamánk, azaz tulajdon­képpen’ pesztrának, mindenes­nek. Keze alól immáron á második generáció repült az életbe. Az öregasszony újra feleslegessé vált és hála a gyermeki közreműködésnek: elintéztek számára egy helyet itt a ráckevei otthonban. Csakhogy a nagymamaság nem nyugdíjas állás. Szegény asszony pénz nélkül maradt. És ekkor került sor a legmeg- alázóbb, legborzalmasabb pro­cedúrára: kénytelen volt visz- szaperelni azt az 54 000 forin­tot, amit azért adott a lányá­gyermekeket. A többit mint eltartási költséget, a lány ja­vára ítélte meg. Nem olvas­tam a határozatot, de szeret­ném tudni, mennyit ítél ilyen­kor a bíróság az átvirrasztott éjszakákért, a tömérdek kimo­sott gyermekruhácskáért, mennyit ítél egy általános háztartási alkalmazott mun­akarja látni, aztán akár meg is hal, hiszen minek éljen egy ilyen hasznavehetetlen öreg­asszony ... A levélre végre megjelent a fiú egy autóval, és felelősségre vonta az inté­zet vezetőjét: hogy mert neki levelet írni, és abban egy-két nagyon udvariasan fogalma­zott szemrehányást elhelyezni. Öt percet töltött az anyjával, majd arra hivatkozva, hogy nagyon nyomasztó ez a kör­kabéréül és mennyit ér egy I nyezet, idegesen elrobogott... öregedő asszony aggódó sze- j retete? P. F.-né most itt ül a szo­ciális otthonban, és azt hajto­gatja : — Jó gyerekek voltak ... Húsvétra is kaptam egy cso­magot ... A fiamról ugyan négy éve nem tudok sem­mit .... Ne tessék őket bánta­ni, nem a lányom tehet róla... inkább a vejem... Védi őket, mert az anyának az az élete, hogy védje a gye­rekeit. Valamikor ennek az asz- szonynak is hatalmas tavaszi virágokból kötött csokorral kedveskedtek a gyerekek. És beszéltek az örök háláról, ver­sikéket szavaltak a gyermeki szeretetről. Talán az a fiú is, aki most már négy éve nem adott életjelt magáról. És a mamában már nem maradt meg egyéb, mint a kitéphetet- len anyai ösztön: védeni a gyerekeket. Védi is, hajtogat­ja, hogy jó gyerekek, aztán elfárad, keservesen sírni kezd, és nem szól többet... F. I.-né három fiút nevelt fel. Egyikük Romániában él, őt a határ akadályozza fiúi kötelességének gyakorlásában. Néhány évvel ezelőtt járt itt, és megtiltotta, hogy anyját az otthonból kiengedjék. Mert F. néni időnként felkerekedett, hogy valamelyik fiát megláto­gassa. Ügy van ez, hogy ha a Mohamed nem megy a hegy­hez, a hegynek kell- elindul­nia ... ; Azóta nem mehet. Nem lá­togathatja meg mérnök fiát, aki, amikor az intézet szülő­tartás fizetésére kötelezte, a kiszabott 250 forint ellen fel­lebbezett, és 200 forintot aján­lott fel. A minap beteg volt. Súlyos betegen is csak azt haj­togatta, hogy a kisfiát szeret­né látni. Ment is a távirat F. Istvánnak Budapestre, de vá­lasz sem érkezett. Ekkor az intézet vezetője levelet írt. Megírta, hogy anyjának egyet­len vágya van csak: a fiát Az intézet vezetője Molnár Pálné, kedves, csupa szív asz- szony. Minden gondozottjáról tud, ismeri bajaikat, családi problémáikat. Az otthont me­leggé és barátságossá tudja tenni. Gondja, hogy S. bácsit nevenapján felköszöntsék, és kedvére gombócot főzzenek. De azt, amire ezeknek az öregek­nek legnagyobb szükségük van, ő sem tudja pótolni. Most, anyák napján is meg­jelennek az otthonban a kör­nyék úttörői, a nagyobb diá­kok: szavalnak, zenélnek, éne­kelnek, ajándékot adnak át. Kedves, emberséges gesztus ez, jelzi a társadalom pzép törek­vését: meg kell becsülni az öregeket. De bármilyen ked­vesek is lesznek ezek a gyere­kek, bármilyen szép is lesz a műsor, én tudom, hogy P. és F. néni, valamint a többiek a simára nyalt gyermekfejek fe­lett elnéznek a messzi múlt­ba, és keresik a lassan elfe­lejtett kedves arcot, hallják a rég elszállt csilingelő hangot, mely akkor azt fogadta, hogy amíg él, nem tudja elfelejteni azt, amit a legdrágábbnak, az édesanyjának köszönhet. Aztán a műsor és az ünnep­lés után talán még fájóbb ér­zéssel lesik a kanyargó or­szágutat ... Hátha eljön... Ö. F. ★ A neveket az anyák védel­miében hallgattuk el, egyéb- a .„gyermekek” nevét szívesen közreadtuk volna. (A - Szerk.} A ráckevei Árpád Termelőszövetkezet kertészete fokoza­tosan a gazdaság főüzemágává változik. Különböző szer­ződések alapján a főváros ellátására a primőrök tömegét termelik. Módszereikben a hagyományos hollandi ágya­soktól a modern fóliás melegágyig fehasználnak mindent. Eddig 630 ezer forint értékben szállítottak salátát, pár nap múlva megkezdik a kalarábé szedését. 100 hollandi ágyásba tápkockás paprikát ültetnek. Ügy tervezik, hogy július végéig a paprikából kétmillió forint lesz a bevé­telük. Díszünnepséjj Marx Károly születésének 150. évfordulója alkalmából Marx Károly születésének I dományi Egyetem és az évfordulója alkalmából a Marx Károly Közgazdaságtu­Felüljáró - egyoldali feszítéssel Harmincmillió forintos költséggel közúti felüljáró épül Cegléd belterületén, a Vasútállomás közelében. A Jászberény felé haladó nagy forgalmú utat ugyanis jelenleg minden órában mintegy 40 percig elzárják a vasúti so­rompók, s ez a Jielyzet a kö­vetkezőkben csak romlik. A csaknem 100 méter hosszú, négynyílásos vasbeton híd ha­zánkban eddig nem alkalma­zott eljárással, úgynevezett egyoldali feszítéssel készül. Az építkezést úgy tervezik, hogy ne zavarja a vonatok közleke­dését. A ceglédi felüljárót a jövő év májusában adják át rendeltetésének. MSZMP Központi Bizottságá­nak pártfőiskolája szombaton díszünnepséget rendezett az egyetemien. Az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB osztályveze­tője. Szabó Kálmán rektor meg­nyitó szavai után Friss István akadémikus, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. A beszéd elhangzása után az elnökség megkoszorúzta az_ egyetem aulájában Marx Károly bronzszobrát. A díszünnepség második fe­lében színvonalas műsor kö­vetkezett. Szembetűnő hely A múlt hét valamelyik napján gyér postámban egy példányt kaptam a Buda­pesti Nemzetközi Vásár fe­kete-barna nyomású pla­kátjából, amelynek alko­tója bűvös négyszöggé komponálta a BNV betű­ket. Éppen tűnődni kezd'- tem, hogy mire használhat­nám föl leggazdaságosab­ban, amikor kihullt belőle egy parányi cédula, rajta a vásár jelentőségét méltató szöveg a „HUNGEXPO” udvarias kérelmével: „A látogatók figyelmének fel­hívása érdekében mellékel­ten megküldött plakátun­kat kérjük, szíveskedjék szembetűnő helyen kifüg­geszteni”. Tévedésből dobhatta be előszobámba a plalcátot a postás — gondoltam ma­gamban —, hiszen nálam alig van számottevő ide­genforgalom. A HUNG­EXPO propagandairodája azonban valamilyen módon értesülhetett titkos gondo­latomról, és hogy jobb be­látásra bírjon, a mai pos­tával még egy példányt küldött b. címemre a pla­kátból is, a hozzá mellét­kelt használati utasításból is. Most azon töröm a feje­met, hogy hová függesz- szem, melyik lenne kis la­komnak az a szembetűnő helye, ahonnan a leghatá­sosabban felhívhatná a lá­togatók b. figyelmét. Van egy tétova gondolatom, de azt nem merem leírni. (magyar) Szavalóverseny Királyréten A napokban kulturális ese­ményekben gazdag program színhelye volt a királyréti Braun Éva KISZ-vezetőképző iskola. A programot író—olvasó találkozó vezette be, amelynek keretében Baranyi Ferenc köl­tővel és Kapuváry Béla íróval találkoztak a fiatalok. Ezt kö­vetően ötvenhat KISZ-titkár részvételével szavalóversenyt rendeztek. A versenyt, ame­lyen klasszikus és mai költők müvei egyaránt szerepeltek. Bodrogi Istvánná, nagykőrösi üzemi titkár nyerte. A „Csillagosok, katonák“ - Cannes-ban Május 10—24 között huszon­egyedik alkalommal rendezik meg Cannes-ban a nemzetközi filmfesztivált A MAFILM-al- kotások közül az idén Jancsó Miklós filmjét, a Csillagosok, katonákat hívták meg a ren­dezők. A PÉCELI VEGYESIPARI KTSZ A LAKOSSÁG ÉS A KÖZÖLETEK SZOLGÁLATÁBAN! GYORSAN • OLCSÓN • GARANCIÁVAL: — Bútorok, kárpitos termékek, berendezések — Díszes vaskapuk, kerítések, drótfonatok — Villamossági belső szerelési munkák, villanymotorok tekercselése — Elektromos munka- és háztartási gépek — Tv-k, rádiók, erősítő berendezések SZERELÉSE, JAVÍTÁSA, KÉSZÍTÉSE — Méretes cipők készítése, javítások — Férfi és női fodrászat — Kozmetikai tanácsadás rendelés RÉSZLEGEINK: KÁRPITOS, CIPÉSZ, NŐI FODRÁSZAT, KOZMETIKA P é c e I, Kovács u. 2. BÚTOR, Pécel, Körút 4. VASIPAR, Pécel, Pesti u. 21. VILLAMOSSÁG; TV, RADIO, HÁZTARTÁSI GÉP Pécel, Szemere Pál u. 21. FÉRFIFODRÁSZ, Pécel. Baross u. 8. PÉCELI VEGYES KTSZ PÉCEL, Maglód! u. 3. fokozatos, s egyetlen társa­dalmi réteget sem alapvetően érintő legyen, másrészt a ru­galmasságot alkalmazza, s így megtörténhet, hogy a ma még maximált áron forgalomba kerülő termék egy idő után a limitárasok csoportjába, a li­mitáras a szabadáras termé­kek csoportjába stb. kerül át. Csak az engedélyezett A Pest megyében végzett vizsgálatok alapján megálla­pítható: a kiskereskedelmi árak sehol nem lépték túl az engedélyezett mértéket, sőt, több esetben a határérték alatt állapították azokat meg. Azért is igen lényeges kérdés ez, mert a megye kiskereske­delmi forgalma az elmúlt esztendőkben nagymértékben emelkedett, s a növekedés mértékével az országos lista vezető helyét foglalja el. 1960-ban a megyei kiskeres­kedelmi forgalom értéke 3,7 milliárd, 1967-ben már 6,3 milliárd forint volt. Két esz­tendő alatt, tehát 1967-ben 1965-höz mérten az élelmi­szerforgalom 19,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,6 száza­lékkal, a vegyes iparcikkeké 30,7 százalékkal emelkedett, s míg országosan — az előzetes adatok szerint — az összes forgalom 19,2 százalékkal nőtt, addig Pest megyében ez 20,9 százalékot tesz ki. A megye lakosságának na­gyobb része tehát nemcsak a megyében vásárol, hanem: mind többet vásárol a me­gyében. (Ismét a számok mondanak a legtöbbet. 1960- ban Pest megyében 1372 mil­lió forintért vásároltak élelmi­szert, 1967-ben 2371 millióért; 1096 millióért, illetve 2223 millió forintért vegyes ipar­cikket.) Ezt bizonyítja az is — no és persze a bolthálózat fejlesztése mellett érvel —, hogy húsz százalékkal több lakos jut egy-egy boltra, mint bárhol másutt az or­szágban. A megye különböző üzleteiben látható árcédulák, az árszint tisztességes betar­tása mellett, tanúskodnak azonban másról is. Arról, hogy mutatkozni kezdenek azok az előnyök, melyeket az árreform magában hord. Kezdeti eredmények... A kereskedelem két szek­tora, az állami és a szövet­kezeti kereskedelem közötti merev területi elhatárolást — a megyei pártbizottság ösz­tönzésére — már korábban enyhíteni kezdték, s nap­jainkban már semmiféle in­dok sincs fenntartásához. Kar­talon, Albertirsán, Dunake­szin, Gödöllőn, Ráckevén és másutt sikerrel működnek a „konkurrencia” boltjai, s ez az egészséges verseny kibon­takozásának első feltétele. (A falvak egy részében azonban a kereskedelmi konkurrenria csak elvi, s nem gyakorlati lehetőség, lévén két-három üzlet az egész településen.) Élni kezdenek a kereskedelmi vállalatok azzal a lehetőség­gel is, hogy nem kiszolgálta­tottjai egy-egy nagykereske­delmi vállalatnak, s így pél­dául a megye déli részén Szolnokról, Kecskemétről be­szerzett árukkal, sőt, Szeged­ről vásárolt ruházati termé­kekkel találkozni az üzletek­ben. Ugyancsak kezdeti ered­ménynek tudható be, hogy a vállalatok egy része — így például a Váci Sütőipari Vál­lalat — bővítette termékei választékát, s hogy egészsé­ges konkurrencia kezd k4- bontakozni — például a Ceg­lédi Sütőipari Vállalat és a szövetkezeti sütőüzemek ese­tében — a hasonló feladato­kat ellátó cégek között. A ru­galmasabb árpolitika olyan lehetőségeket is teremt, mint például az ún. árrés megosz­tása a termelő es a kiskeres­kedelem közvetlen kapcso­lata esetén — a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat már élt is vele —, de idő kell hozzá, míg ezt és a hasonló lehetőségeket a vál­lalatok fölismerik, s ki is ak­názzák, a fogyasztó érdeké­ben. ...megoldandó gondok A kirakat előtt árcédulákat böngészgető vásárló-jelöltnek mind inkább meg kell szoknia a gondolatot: itt drágább az, ami másutt olcsóbb, vagy ép­pen fordítva. (Napjainkban például Pest megyében rádió- készüléket olcsóbban lehet vá­sárolni, mint más megyékben.) Ugyanakkor van néhány olyan gond is, amelynek megoldása érinti a vásárlót, s éppen ezért figyel is azokra. A második negyedév végén, a harmadik kezdetén bizonyos ármódosu­lás várható: a termelő üzemek első negyedévi, félévi szállítási szerződéseik megkötése után értesültek olyan többlet költ Bégekről, melyeket az árakba be kell építeniük, s erre most kerül majd sor. Jogossága vi­tathatatlan, azonban tegyünk valamit hozzá a fogyasztó szemszögéből: ott, ahol magas­nak bizonyult az ár, s emiatt a portéka nem volt kelendő, csökkentő korrekciót kell végrehajtani, mert csakis a kétirányú mozgás felel meg az igazságosság elvének. Következetesen fel kell lép­ni néhány nagykereskedelmi vállalat jogtalan haszonszer­zési törekvései ellen, — így pl. a csomagolási költségek áthá­rítása stb. —, s ha erre a kis­kereskedelmi vállalatok ön­magukban nem képesek, a fel ügyeleti szervek segítségét is kérni kell. Ugyancsak rendez­ni kell a nagykereskedelemtől érkező limit- és szabadáras termékek fogyasztói árának ma még nehézkes és hossza­dalmas kiszámítását — a bolt­ban számítják, a központban hagyják jóvá stb. —, s több hasonló, szervezeti kérdést. A megoldandó gondok egyben annak bizonyítékai is, hogy semmiféle „földcsuszamlás” nem következett be sem a fo­gyasztói áraknál, sem magá­ban a kereskedelemben. Az első négy hónap tapasztalatai, a tagadhatatlan vadhajtások ellenére is, egészükben erőtel­jesen biztató képet festenek, s ez azért lényeges, mert a kis­ember magát a reformot is an­nak alapján ítéli meg, hogy a kirakatba tett árcédulákon mit lát, azokról mit olvashat le... Mészáros Ottó 1 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom