Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
1968. MÁJUS 5., VASÁRNAP '\/£íi'lap s ÜNNEPRONTÁS Vállalom az ünneprontás l nak, hogy ebből majd eltart- vádját, mert anyák napi ri- i sa. A bíróság 27 000 forint portom színteréül nem egy I visszafizetésére kötelezte a orgona illatú dísztermet, nem egy családi otthon gyermek- kacagástól derűs miliőjét választottam. Az én színterem szomorú és nyomasztó. Ráckeve és Kvskunlacháza között, távol minden lakott településtől áll egy épület, a járás szociális otthona. 24 öregember lakik itt, készülődik a halálra és napjainknak egyetlen foglalatossága, hogy számot vetnek életükkel, múltjukkal. Ok javarészt egymás között is magányosak. A társalgóban egy fotelben idős asszony ül. Nem mozdul, nem szól. Néz maga elé. Amikor tőle távolabb letelepszünk, hangtalanul feláll és mint egy árnyék kioson. Később lent az udvaron látom, ismét egyedül áll egy fa mellett moccanatlanul és nézi az országutat. P. F.-né szántén anya. Valaha őt is köszöntötték anyák napján, hiszen négy gyermeknek adott életet. *Egy közülük még kiskorában meghalt. Róla nincs csak kedves és kellemes emléke. Ez a kisgyerek megmaradt annak, aminek az anyák örökké szeretnék megőrizni: puha, ragaszkodó, meleg emberkének. A másik hármat felnevelte. Nem volt nagyon szegény. Saját háza volt, ebből röppentek ki sorra, megnősültek, férjhez mentek. A mama egyedül maradt. Aztán az egyik lánya meglátogatta. Az eset tipikus: kellett az unokák mellé a nagymama. És a nagymama természetesen ment, hiszen az anyák éltetője, hogy adhatnak, hogy érzik saját szükségességüket. Persze eladta a házát. A pénzt szétosztotta a gyerekek között. A legtöbbet: 54 000 forintot annak a lányának adott, akihez elment nagymamánk, azaz tulajdonképpen’ pesztrának, mindenesnek. Keze alól immáron á második generáció repült az életbe. Az öregasszony újra feleslegessé vált és hála a gyermeki közreműködésnek: elintéztek számára egy helyet itt a ráckevei otthonban. Csakhogy a nagymamaság nem nyugdíjas állás. Szegény asszony pénz nélkül maradt. És ekkor került sor a legmeg- alázóbb, legborzalmasabb procedúrára: kénytelen volt visz- szaperelni azt az 54 000 forintot, amit azért adott a lányágyermekeket. A többit mint eltartási költséget, a lány javára ítélte meg. Nem olvastam a határozatot, de szeretném tudni, mennyit ítél ilyenkor a bíróság az átvirrasztott éjszakákért, a tömérdek kimosott gyermekruhácskáért, mennyit ítél egy általános háztartási alkalmazott munakarja látni, aztán akár meg is hal, hiszen minek éljen egy ilyen hasznavehetetlen öregasszony ... A levélre végre megjelent a fiú egy autóval, és felelősségre vonta az intézet vezetőjét: hogy mert neki levelet írni, és abban egy-két nagyon udvariasan fogalmazott szemrehányást elhelyezni. Öt percet töltött az anyjával, majd arra hivatkozva, hogy nagyon nyomasztó ez a körkabéréül és mennyit ér egy I nyezet, idegesen elrobogott... öregedő asszony aggódó sze- j retete? P. F.-né most itt ül a szociális otthonban, és azt hajtogatja : — Jó gyerekek voltak ... Húsvétra is kaptam egy csomagot ... A fiamról ugyan négy éve nem tudok semmit .... Ne tessék őket bántani, nem a lányom tehet róla... inkább a vejem... Védi őket, mert az anyának az az élete, hogy védje a gyerekeit. Valamikor ennek az asz- szonynak is hatalmas tavaszi virágokból kötött csokorral kedveskedtek a gyerekek. És beszéltek az örök háláról, versikéket szavaltak a gyermeki szeretetről. Talán az a fiú is, aki most már négy éve nem adott életjelt magáról. És a mamában már nem maradt meg egyéb, mint a kitéphetet- len anyai ösztön: védeni a gyerekeket. Védi is, hajtogatja, hogy jó gyerekek, aztán elfárad, keservesen sírni kezd, és nem szól többet... F. I.-né három fiút nevelt fel. Egyikük Romániában él, őt a határ akadályozza fiúi kötelességének gyakorlásában. Néhány évvel ezelőtt járt itt, és megtiltotta, hogy anyját az otthonból kiengedjék. Mert F. néni időnként felkerekedett, hogy valamelyik fiát meglátogassa. Ügy van ez, hogy ha a Mohamed nem megy a hegyhez, a hegynek kell- elindulnia ... ; Azóta nem mehet. Nem látogathatja meg mérnök fiát, aki, amikor az intézet szülőtartás fizetésére kötelezte, a kiszabott 250 forint ellen fellebbezett, és 200 forintot ajánlott fel. A minap beteg volt. Súlyos betegen is csak azt hajtogatta, hogy a kisfiát szeretné látni. Ment is a távirat F. Istvánnak Budapestre, de válasz sem érkezett. Ekkor az intézet vezetője levelet írt. Megírta, hogy anyjának egyetlen vágya van csak: a fiát Az intézet vezetője Molnár Pálné, kedves, csupa szív asz- szony. Minden gondozottjáról tud, ismeri bajaikat, családi problémáikat. Az otthont meleggé és barátságossá tudja tenni. Gondja, hogy S. bácsit nevenapján felköszöntsék, és kedvére gombócot főzzenek. De azt, amire ezeknek az öregeknek legnagyobb szükségük van, ő sem tudja pótolni. Most, anyák napján is megjelennek az otthonban a környék úttörői, a nagyobb diákok: szavalnak, zenélnek, énekelnek, ajándékot adnak át. Kedves, emberséges gesztus ez, jelzi a társadalom pzép törekvését: meg kell becsülni az öregeket. De bármilyen kedvesek is lesznek ezek a gyerekek, bármilyen szép is lesz a műsor, én tudom, hogy P. és F. néni, valamint a többiek a simára nyalt gyermekfejek felett elnéznek a messzi múltba, és keresik a lassan elfelejtett kedves arcot, hallják a rég elszállt csilingelő hangot, mely akkor azt fogadta, hogy amíg él, nem tudja elfelejteni azt, amit a legdrágábbnak, az édesanyjának köszönhet. Aztán a műsor és az ünneplés után talán még fájóbb érzéssel lesik a kanyargó országutat ... Hátha eljön... Ö. F. ★ A neveket az anyák védelmiében hallgattuk el, egyéb- a .„gyermekek” nevét szívesen közreadtuk volna. (A - Szerk.} A ráckevei Árpád Termelőszövetkezet kertészete fokozatosan a gazdaság főüzemágává változik. Különböző szerződések alapján a főváros ellátására a primőrök tömegét termelik. Módszereikben a hagyományos hollandi ágyasoktól a modern fóliás melegágyig fehasználnak mindent. Eddig 630 ezer forint értékben szállítottak salátát, pár nap múlva megkezdik a kalarábé szedését. 100 hollandi ágyásba tápkockás paprikát ültetnek. Ügy tervezik, hogy július végéig a paprikából kétmillió forint lesz a bevételük. Díszünnepséjj Marx Károly születésének 150. évfordulója alkalmából Marx Károly születésének I dományi Egyetem és az évfordulója alkalmából a Marx Károly KözgazdaságtuFelüljáró - egyoldali feszítéssel Harmincmillió forintos költséggel közúti felüljáró épül Cegléd belterületén, a Vasútállomás közelében. A Jászberény felé haladó nagy forgalmú utat ugyanis jelenleg minden órában mintegy 40 percig elzárják a vasúti sorompók, s ez a Jielyzet a következőkben csak romlik. A csaknem 100 méter hosszú, négynyílásos vasbeton híd hazánkban eddig nem alkalmazott eljárással, úgynevezett egyoldali feszítéssel készül. Az építkezést úgy tervezik, hogy ne zavarja a vonatok közlekedését. A ceglédi felüljárót a jövő év májusában adják át rendeltetésének. MSZMP Központi Bizottságának pártfőiskolája szombaton díszünnepséget rendezett az egyetemien. Az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Szabó Kálmán rektor megnyitó szavai után Friss István akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója mondott ünnepi beszédet. A beszéd elhangzása után az elnökség megkoszorúzta az_ egyetem aulájában Marx Károly bronzszobrát. A díszünnepség második felében színvonalas műsor következett. Szembetűnő hely A múlt hét valamelyik napján gyér postámban egy példányt kaptam a Budapesti Nemzetközi Vásár fekete-barna nyomású plakátjából, amelynek alkotója bűvös négyszöggé komponálta a BNV betűket. Éppen tűnődni kezd'- tem, hogy mire használhatnám föl leggazdaságosabban, amikor kihullt belőle egy parányi cédula, rajta a vásár jelentőségét méltató szöveg a „HUNGEXPO” udvarias kérelmével: „A látogatók figyelmének felhívása érdekében mellékelten megküldött plakátunkat kérjük, szíveskedjék szembetűnő helyen kifüggeszteni”. Tévedésből dobhatta be előszobámba a plalcátot a postás — gondoltam magamban —, hiszen nálam alig van számottevő idegenforgalom. A HUNGEXPO propagandairodája azonban valamilyen módon értesülhetett titkos gondolatomról, és hogy jobb belátásra bírjon, a mai postával még egy példányt küldött b. címemre a plakátból is, a hozzá mellétkelt használati utasításból is. Most azon töröm a fejemet, hogy hová függesz- szem, melyik lenne kis lakomnak az a szembetűnő helye, ahonnan a leghatásosabban felhívhatná a látogatók b. figyelmét. Van egy tétova gondolatom, de azt nem merem leírni. (magyar) Szavalóverseny Királyréten A napokban kulturális eseményekben gazdag program színhelye volt a királyréti Braun Éva KISZ-vezetőképző iskola. A programot író—olvasó találkozó vezette be, amelynek keretében Baranyi Ferenc költővel és Kapuváry Béla íróval találkoztak a fiatalok. Ezt követően ötvenhat KISZ-titkár részvételével szavalóversenyt rendeztek. A versenyt, amelyen klasszikus és mai költők müvei egyaránt szerepeltek. Bodrogi Istvánná, nagykőrösi üzemi titkár nyerte. A „Csillagosok, katonák“ - Cannes-ban Május 10—24 között huszonegyedik alkalommal rendezik meg Cannes-ban a nemzetközi filmfesztivált A MAFILM-al- kotások közül az idén Jancsó Miklós filmjét, a Csillagosok, katonákat hívták meg a rendezők. A PÉCELI VEGYESIPARI KTSZ A LAKOSSÁG ÉS A KÖZÖLETEK SZOLGÁLATÁBAN! GYORSAN • OLCSÓN • GARANCIÁVAL: — Bútorok, kárpitos termékek, berendezések — Díszes vaskapuk, kerítések, drótfonatok — Villamossági belső szerelési munkák, villanymotorok tekercselése — Elektromos munka- és háztartási gépek — Tv-k, rádiók, erősítő berendezések SZERELÉSE, JAVÍTÁSA, KÉSZÍTÉSE — Méretes cipők készítése, javítások — Férfi és női fodrászat — Kozmetikai tanácsadás rendelés RÉSZLEGEINK: KÁRPITOS, CIPÉSZ, NŐI FODRÁSZAT, KOZMETIKA P é c e I, Kovács u. 2. BÚTOR, Pécel, Körút 4. VASIPAR, Pécel, Pesti u. 21. VILLAMOSSÁG; TV, RADIO, HÁZTARTÁSI GÉP Pécel, Szemere Pál u. 21. FÉRFIFODRÁSZ, Pécel. Baross u. 8. PÉCELI VEGYES KTSZ PÉCEL, Maglód! u. 3. fokozatos, s egyetlen társadalmi réteget sem alapvetően érintő legyen, másrészt a rugalmasságot alkalmazza, s így megtörténhet, hogy a ma még maximált áron forgalomba kerülő termék egy idő után a limitárasok csoportjába, a limitáras a szabadáras termékek csoportjába stb. kerül át. Csak az engedélyezett A Pest megyében végzett vizsgálatok alapján megállapítható: a kiskereskedelmi árak sehol nem lépték túl az engedélyezett mértéket, sőt, több esetben a határérték alatt állapították azokat meg. Azért is igen lényeges kérdés ez, mert a megye kiskereskedelmi forgalma az elmúlt esztendőkben nagymértékben emelkedett, s a növekedés mértékével az országos lista vezető helyét foglalja el. 1960-ban a megyei kiskereskedelmi forgalom értéke 3,7 milliárd, 1967-ben már 6,3 milliárd forint volt. Két esztendő alatt, tehát 1967-ben 1965-höz mérten az élelmiszerforgalom 19,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 2,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 30,7 százalékkal emelkedett, s míg országosan — az előzetes adatok szerint — az összes forgalom 19,2 százalékkal nőtt, addig Pest megyében ez 20,9 százalékot tesz ki. A megye lakosságának nagyobb része tehát nemcsak a megyében vásárol, hanem: mind többet vásárol a megyében. (Ismét a számok mondanak a legtöbbet. 1960- ban Pest megyében 1372 millió forintért vásároltak élelmiszert, 1967-ben 2371 millióért; 1096 millióért, illetve 2223 millió forintért vegyes iparcikket.) Ezt bizonyítja az is — no és persze a bolthálózat fejlesztése mellett érvel —, hogy húsz százalékkal több lakos jut egy-egy boltra, mint bárhol másutt az országban. A megye különböző üzleteiben látható árcédulák, az árszint tisztességes betartása mellett, tanúskodnak azonban másról is. Arról, hogy mutatkozni kezdenek azok az előnyök, melyeket az árreform magában hord. Kezdeti eredmények... A kereskedelem két szektora, az állami és a szövetkezeti kereskedelem közötti merev területi elhatárolást — a megyei pártbizottság ösztönzésére — már korábban enyhíteni kezdték, s napjainkban már semmiféle indok sincs fenntartásához. Kartalon, Albertirsán, Dunakeszin, Gödöllőn, Ráckevén és másutt sikerrel működnek a „konkurrencia” boltjai, s ez az egészséges verseny kibontakozásának első feltétele. (A falvak egy részében azonban a kereskedelmi konkurrenria csak elvi, s nem gyakorlati lehetőség, lévén két-három üzlet az egész településen.) Élni kezdenek a kereskedelmi vállalatok azzal a lehetőséggel is, hogy nem kiszolgáltatottjai egy-egy nagykereskedelmi vállalatnak, s így például a megye déli részén Szolnokról, Kecskemétről beszerzett árukkal, sőt, Szegedről vásárolt ruházati termékekkel találkozni az üzletekben. Ugyancsak kezdeti eredménynek tudható be, hogy a vállalatok egy része — így például a Váci Sütőipari Vállalat — bővítette termékei választékát, s hogy egészséges konkurrencia kezd k4- bontakozni — például a Ceglédi Sütőipari Vállalat és a szövetkezeti sütőüzemek esetében — a hasonló feladatokat ellátó cégek között. A rugalmasabb árpolitika olyan lehetőségeket is teremt, mint például az ún. árrés megosztása a termelő es a kiskereskedelem közvetlen kapcsolata esetén — a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat már élt is vele —, de idő kell hozzá, míg ezt és a hasonló lehetőségeket a vállalatok fölismerik, s ki is aknázzák, a fogyasztó érdekében. ...megoldandó gondok A kirakat előtt árcédulákat böngészgető vásárló-jelöltnek mind inkább meg kell szoknia a gondolatot: itt drágább az, ami másutt olcsóbb, vagy éppen fordítva. (Napjainkban például Pest megyében rádió- készüléket olcsóbban lehet vásárolni, mint más megyékben.) Ugyanakkor van néhány olyan gond is, amelynek megoldása érinti a vásárlót, s éppen ezért figyel is azokra. A második negyedév végén, a harmadik kezdetén bizonyos ármódosulás várható: a termelő üzemek első negyedévi, félévi szállítási szerződéseik megkötése után értesültek olyan többlet költ Bégekről, melyeket az árakba be kell építeniük, s erre most kerül majd sor. Jogossága vitathatatlan, azonban tegyünk valamit hozzá a fogyasztó szemszögéből: ott, ahol magasnak bizonyult az ár, s emiatt a portéka nem volt kelendő, csökkentő korrekciót kell végrehajtani, mert csakis a kétirányú mozgás felel meg az igazságosság elvének. Következetesen fel kell lépni néhány nagykereskedelmi vállalat jogtalan haszonszerzési törekvései ellen, — így pl. a csomagolási költségek áthárítása stb. —, s ha erre a kiskereskedelmi vállalatok önmagukban nem képesek, a fel ügyeleti szervek segítségét is kérni kell. Ugyancsak rendezni kell a nagykereskedelemtől érkező limit- és szabadáras termékek fogyasztói árának ma még nehézkes és hosszadalmas kiszámítását — a boltban számítják, a központban hagyják jóvá stb. —, s több hasonló, szervezeti kérdést. A megoldandó gondok egyben annak bizonyítékai is, hogy semmiféle „földcsuszamlás” nem következett be sem a fogyasztói áraknál, sem magában a kereskedelemben. Az első négy hónap tapasztalatai, a tagadhatatlan vadhajtások ellenére is, egészükben erőteljesen biztató képet festenek, s ez azért lényeges, mert a kisember magát a reformot is annak alapján ítéli meg, hogy a kirakatba tett árcédulákon mit lát, azokról mit olvashat le... Mészáros Ottó 1 1 1
