Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

TT / mm. A PESTME <rV E. 1 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xn. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1968. MÄJUS 4., SZOMBAT 22 milliós terv: Előtérben a zöldségtermesztés és az állattenyésztés Küldöttközgyűlés a Szabadság Tsz-ben A juhász a városban Melyik tudná helyettesíteni a szamarat — latolgatja Nemes László, az Arany János Termelőszövetkezet juhásza, Ö az, akinek a lajbiján 20 ezüst pitykegomb díszeleg — tessék utánaszámolni. Addig is, amíg meghányja-veti magában az ember, hogy melyik motort válassza — jólesik egy kis üldögélés a napfényes parkban. (Foto: Kiss) A HÉT VÉGE SPORTMŰSORA Nagymaroson szerepel a zeneiskola A Pest megyei Tanács mű­velődési osztálya az idén is megrendezi az állami zeneis­kolák II. zenekari fesztiválját. A fesztivál vasárnap Nagy­maroson és Visegrádon lesz, ahol Nagykőrös színeit a zene­iskola vonószenekara képvise­li. A vonószenekarok bemuta­tója délután fél 2 órakor kez­dődik a nagymarosi művelődé­si házban. Előadják: Schubert: Katonainduló, Bartók—Wei­ner (átirat): Gyermekeknek című műből: 1, 4. Vezényel: Dávid Sándor. Ünneprontók Ök azok, akik mindig megtalálják a módját, hogy megkeserítsék az örömöt. Akik néhány korsó sör éh- fogyasztása után elég gyön­gék ahhoz — hogy fitog­tassák az erejüket. Galád- ságulcat éjszaka követik el, mert minden rosszindula­tuk mellett gyávák is. Ök azok, akik tegnap reggelre a város különböző részén tizenhét közkút rángatókarját letörték, a mozival szemközti nyilvá­nos illemhely mozaikpad>- lózatát fölszedték, a köz­lekedési jelzőtáblákat el­forgatták, vagy kitörték a helyükről és bedobálták a salátáskertekbe. Ök törtek össze a Bajcsy-Zsilinszky csatornázás színhelyén 76 darab betongyűrűt. Csak az utóbbiak értéke meghalad­ja a 14 ezer forintot. Nem tudnák ezek a van­dál, magukat fitogtató „erősek” ezt az energiát a munkahelyükön hasznosíta­ni? Esetleg szabad idejük­ben keressék föl a városi tanács építési osztályát: számtalan olyan feladatot tudnának nekik adni, ahol túlburjánzó izomfeleslegü­ket a köz javára vehetnék igénybe. Mert amit most tettek, nem egyéb vandál pusztí­tásnál. Majális emlékplakettel A városi autóklub az idén május 19-én tartja a nagyer­dőben majálisát. Erre a majá­lisra meghívták a ceglédi, vá­ci és kecskeméti társklubokat is, sőt csehszlovák autós bará­taik is bejelentették részvéte­lüket. A majális előtt ünnepség keretében nyújtják át a bal­esetmentesen vezető autósok­nak az öt-, illetve tízéves em­lékplakettet Hit látnak ma a moziban? Csend és kiáltás. Magyar film. Rendező: Jan- esó Miklós. Csak 16 éven fe­lülieknek. Kísérőműsor: Olyan egy­szerű. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. SZÁZ ÉVE történt, hogy a nagykőrösi parasztság meg­mozdult a puszták felosztása érdekében. A város lakossága 1818-ban megvette a földes­uraktól a város törzsterületére vonatkozó tulajdonjogot. Meg­vette azokat a területével ösz- szefüggő pusztákat is, melye­ket több mint másfél évszáza­don keresztül állandóan bérben használt vagy zálogjogot szer­zett rájuk. Tekintélyes össze­get, 300 ezer forint>t fizetett ekkor örök váltság címén több földesúrnak együttvéve. 1684— 1824-ig kifizetett a város népe 1 millió 593 ezer 229 forintot földbér, zálogpénz vagy örök váltság címén. Óriási összeg volt, melyet csak úgy érzékel­hetünk, ha összehasonlítjuk az akkori árakkal. 1684-ben egy tehén ára nyolc forint volt, egy pár csizmát 2 forintért adtak. A VÁROS, hogy a földbér A Szabadság Tsz küldött- közgyűlést tartott, amelyen az idei beruházási és terme­lési tervet, valamint a bevé­tel-kiadási költségvetést tár­gyalták meg. Fekete József elnök megnyitó szavai után Sz. Tóth László főmezőgaz­dász ismertette a terveket Elmondotta: az új gazda­sági mechanizmusban, a ga­bonatermesztés kivételével a termelőszövetkezetek szabad kezet kaptak a termelés be­osztására. Az eddigi tapasztalatok alapján előtérbe kerül a fóliás zöldségtermesztés, a szarvasmarha- és sertés- tenyésztés, I. fizetésétől szabaduljon, igye­kezett pusztákat vásárolni, vagy zálogjogon azt hosszabb időre megszerezni. Ezt több okból tette. Egyrészt azért, hogy a nép jószágállománya részére legelőt biztosítson, másrészt hogy az egyre szapo­rodó lakosság földigényét ki­elégítse. Legelőször Pótha- raszt-puszta felét vette meg 1638-ban. Meg kell említeni, hogy év­századok alatt a város fölötti földesúri jog nagyon összeku- szálódott. A birtokadományo­zások körüli zavar, már a tö­rök hódoltság előtt is mutat­kozott. Az eladományozás ere­detileg csak a város felére vo­natkozott. A földesúri jog a török hódoltság alatt még za­varosabbá vált. A XVIII. szá­zadban már a földesúri jog sokkal nagyobb területet érin­tett, mint amekkora a város és az ezzel kapcsolatos ta­karmány termesztése. A na­gyobb részben szerződéses ala­pon termelnek, mert a sza­badpiaci értékesítés kockáza­tos. Természetesen megfelelő mértékben gondoskodnak a helyi piacok ellátásáról is. A termelőszövetkezet 5650 hold területén 1250 hold ga­bonavetés van, abraktakar­mány 810 hold, szálas í ^ár­mány 668 hold és zöldségféle 603 hold, 509 tag munkájára számítanak, s hogy a csúcs- munkák idején munkaerő- hiány ne álljon elő, júliusban és augusztusban iskolás gyer­mekeket is foglalkoztatnak. Az idén már jelentős be­vételt ad az új telepítésű egész határa volt. Nyolc na­gyobb jogot és több mint 200 kisebb jogot kellett megvenni, hogy o földesúri hatalom alól szabaduljon. A LAKOSSÁG megvette a pusztákat, kifizette az árát. de birtokába nem léphetett, mert beleütközött a közbirto­kos nemesség, a tisztségviselők érdekeibe. Itt kell megjegyez­ni, hogy nincstelen ember nem kaphatott belőle, csak az, ki a megváltáskor befizette a rá eső vételárrészletet a városi szerzőkasszába. A város köz­legelőként használta a szerzett területeket, és azon a vagyo­nosabb nemességnek legelt a legtöbb jószága, sőt a tisztség- viselőké ingyen. A város veze­tőségének egy részét is a ne­messég tette ki. A nép Pótha- raszt-pusztát és a közlegelőket szerette volr josztani. A ne­messég megakadályozta ezt. Még a XIX. század első felén az Árboz egy részét kiosztot­ták, de a közbirtokos nemes­ség a vetéseken megjáratta marháit, ebből évekig elhúzó­dó per keletkezett, mely a leg­felsőbb fórumokat is megjár­szőlő, melyből 120 hold termőre fordult. A melléküzemi tevékenység­ként bevezetik a cirokter­mesztéssel kapcsolatos seprű­kötést is. Barkó Ambrus főkönyvelő ismertette a bevétel-kiadási költségvetést. Az idei összter­melésből 22 millió forint be­vételt várnak, a tavalyi 19 millió forinttal szemben. A várható jövedelem két és fél millió forint, amiből a tagok a terv szerint I millió 230 ezer forintot kapnak. A részesedésből egy tagra 13 902 forint jut, amiből egy napra 72,98 forint esik. A termelőszövetkezet elnöke a beruházási terveket ismer­tetve elmondotta: az új te­hénistálló és sertésfiaztató fel­építése mellett, az állatte­nyésztési üzemágat a közel­jövőben gépesíteni kívánják. K. L. Május 10 a végleges határidő A városi legeltetési bizott­ságtól nyert információnk sze­rint május 10-ig lehet a szé­náskertekben levő kukorica­szárat elszállítani. A határidő után otthagyott kukoricaszá­rat a tulajdonos költségére a legeltetési bizottság elszállít­tatja, s a törvények értelmében megsemmisítteti. Új jé, a ligetben... A fővárosi Irodalmi Színpa­don a színházi évad utolsó premierjére készülnek a mű­vészek: május 23-án „Ujjé, a ligetben ...” címmel zenés ösz- szeállítást mutatnak be. A ren­dező Horváth Tivadar olyan szerzők műveit válogatta a Li­get történetét megelevenítő műsorba, mint Bródy Sándor, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Szép Ernő és Gábor Andor. A szereplők között lesz Pécsi Il­dikó, Latinovits Zoltán, Csá­kányi László, Rátonyi Róbert és Tordy Géza. ta. Heves harc kezdődött, mely a város vezetősége ellen irá­nyult. A PUSZTÁK felosztásáért küzdő paraszti réteg vezetője Szabó János ácsmester volt. Először, mint Gubody János, a város országgyűlési képvise­lőjének kortese működött ab­ban a reményben, hogy a kép­viselő majd eredményesen küzd a puszták felosztásáért. Miután látta, hogy az csak hangoztatja a puszták felosz­tását, de nem harcolta ki, Sza­bó elfordult tőle. Ügy határo­zott, hogy maga viszi a har­cot sikerre. 1868 áprilisában Kecskeméten Asztalos János ügyvéd vette a parasztság ügyét a kezébe. A Független­ségi Párt színe alatt harcot in­dított. Röplapokat bocsátott ki. Röplapjai Nagykőrösre is el­jutottak, valószínű maga is járt itt. A polgári olvasókörök megszervezését szorgalmazta, hogy a parasztság szellemi színvonalát emelje. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) Asztalitenisz Pécel, vasárnap: P. Sparta­cus—N. Kinizsi, felnőtt férfi és ifjúsági megyei csapatbaj­noki mérkőzés. Birkózás Sportotthon, vas. 10 ó: or­szágos ifjúsági verseny. Sze­ged, szomb.—vas.: felnőtt kö*- töttfogású egyéni bajnokság. Honvédelmi verseny Kinizsi-sporttelepi tribün mögötti térség, vas. 9 ó: váro­si úttörő honvédelmi verseny. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, szomb. 15 ó: Nk. Toldi M. ITSK—Ceg­lédi Mg. Techn. női; vas. 10.30 ó: Nk. Toldi ITSK—Abonyi Gimn. ffi. jár. bajn. mérk. Cegléd, vas. 9 ó: Dél-Pest megyei úttörődöntő; 11.15: Ceglédi Építők II—Nk. Kinizsi ffi. jár. bajn. mérk. Kosárlabda Sportotthon, szomb. 16 ó: Nk. Gimn.—Váci Sztáron S. Gimn. női; 17: Nk. Kin.—Cégi. Gimn. ffi; 18.20: Nk. Kin. II— Gödöllői EAC női megyei baj­noki mérkőzés. Vas. Bp: Bp. HSC—Nk. Ki­nizsi NB II. női bajnoki mér­kőzés. Cegléd, vas. 9 ó: az úttörő­olimpia megyei döntői. Labdarúgás Epitök-pálya, vas. 17 ó: Nk. Építők—Ocsai KSK felnőtt; előtte 15.30: ifj. tér. bajn. mérk. Üllő, vas. 17 6: Üllői Vas­utas—Nk. Kinizsi fein.; előtte 15.30: ifj. megyei bajn. mérk. Kőröstetétlen, vas: K.tetét- leni KSK—Nk. Kin. II. jár. bajn. mérk. Modellezés Szeged, vas: vitorláshajós délmagyar bajnokság. Ökölvívás Szeged, vas. 10 ó: Szegedi Dózsa—Nk. Kinizsi területi csapatbajnoki mérkőzés. Torna Debrecen, szomb.—vas.: ffi. ifj. III. oszt. vidékbajn. (Se­bestyén, Hüllner, Bélteki). Mozaik Május 1-én Majosházán szerepeltek a Kinizsi birkózói. A vegyes felnőtt csapatmér­kőzést a Csepel autógyáriak 5:2 arányban megnyerték, az ifjúsági verseny 4,5:4,5 arány­ban döntetlenül végződött. ★ Csütörtökön fél 3-tól 7-ig pattogott a labda a Rákóczi iskola udvarán. A városi út­törő kézilabda-bajnokság mér­kőzéseit játszották le. A fiúk­nál és a lányoknál egyaránt a rákóczisok lettek a győztesek. Eredmények. Lányok: Kossuth —Petőfi 1:1, Rákóczi—Arany 1:1, Arany—Petőfi 1:0, Rákó­czi—Kossuth 4:0, Rákóczi— Petőfi 7:2, Arany—Kossuth 3:2. — Fiúk: Rákóczi—Kossut-h 11:5 (5:1). ★ A serdülőatléták „Május 1” kupájáért a lányok Gödöllőn, a fiúk Cegléden küzdöttek. A lányok negyedik kiírásának versenyét most harmadszor nyerte, ezúttal hat csapat kö­zül a Kinizsi A csapata, ör­vendetes, hogy 3 versenyző ki­vételével mind általános is­kolások szerepeltek a 2 körösi csapatban. Jobb körösi vonat­kozású eredmények. 80 méte­res gát: 3. Szűcs Ilona (A csa­pat) 16.9 másodperc; 100 mé­teren: 3. Hunny Katalin (A) 14.2 másodperc; 300 méteren: 1. Rétsági Júlia (A) 46,9 má­sodperc; 600 méteren: 3. Sző­ke Katalin (A) 2:02 másoderc; 4x100 méteren: 1. Nagykőrös A (Szűcs, Hanny, Nyerges, Ár­vái) 56.8 másodperc, 3. Nagy­kőrös B 1:01 másodperc; Ma­gas: 2. Rétsági (A) 140 centi­méter; Súly: 3. Árvái Ilona (A) 7,50 méter. Diszkosz: 2. Kaszap Irén (A) 17,12 méter; 3. Hege­dűs Klára (B) 16,78 méter; Ge­rely: 1. Árvái (A) 25,42 méter. A fiúk versenyén Cegléden a Kinizsi a második helyen, végzett a Ceglédi VSE mö­gött és Albertirsa előtt. Jobb eredmények. 100 mé­teres gátfutás: 2. Fekete Lajos 18.8 másodperc; 100 méter: 1. Antal Domonkos 12.1 másod­perc; 400 méteren: 1. Fekete 59.1 másodperc; 4x100 méte­ren: 2. Nagykőrösi Kinizsi (Antal, Németh, Farkas, Benr der) 51 másodperc; Távol: 1. Antal 581 centiméter; Magas: 2. Fekete 150 centiméter; Súly: 1. Farkas László 10,40 méter. (sulyok) Egy kő Montgomeryből Levelet hozott a posta a London melletti Coventry városából, dr. Teles Máté Lász­lótól, . öleire még sokan emlékez­nek Nagykőrösön, s aki az 1930-as években az akko­ri Benedek ex­portcégnél, majd a ládagyárban volt tisztviselő. Dr. Teles Máté László Teles Ede egykori neves magyar szobrász- művész fia, aki annak idején a szegedi egyete­men együtt tanult József Attilával, matematika—fi­zika szakos tanár lett. Nagykörösre úgy került, hogy Benedek László kereskedő, egy­kori pesti újság­nak adott, gyűr mölcsexportról szóló nyilatkoza­tában azt mon­dotta: nagy szük­sége volna cégé­nek egy komoly képzettségű tiszt­viselőre. Teles dr. megpályázta és megkapta az ál­lást. Néhány év alatt városunkat annyira megszer rette, hogy azóta Pest után máso­dik szülővárosá­nak tekinti, aho­vá, a felszabadu­lás óta, majd min­den esztendőben ellátogat. Állan­dó kapcsolatot tart fenn itteni barátaival, s leg­utóbb ittjártakor is értékes irodal­mi dokumentu­mokat hozott az Arany János Mú­zeumnak. Teles dr. egyébr ként Coventry- ben, az ottani elektromos készü­lékek gyárában dolgozik, mint mérnök, és mint a leveléhez mel­lékelt Evening Te­legraph című an­gol újságból ol­vassuk, mostaná­ban sokat beszél­nek róla Angliá­ban. Mint az an­gol újság írja, Teles dr. olyan elektromos ké­szüléket talált fel, melyet, ha felszer relnek az autóra, azt nem lehet el­lopni, sőt egyene­sen megfogja a tolvajt. Ha idegen lép az autóba, a készülék rázárja az ajtót és hang­szórón kiabálja: Tolvaj van a ko­csiban. A talál­mány nagy jelen­tőségű, különösen Angliában, ahol sok az autólopás. A találmányt sza­badalmazták, s most tárgyal a feltaláló a gyár­tásáról. Teles dr. Kő­rösre küldött le­velében még azt írja, hogy feltét­len ellátogat a város 600 ét>es jubileumi ünnep­ségeire. Előzőleg elutazik Wallesbe, Montgomery vá­rának romjaihoz, melyről Arany János A wallesi bárdok című hal­hatatlan költemér nyét írta és a ro­mokból hoz egy követ az Arany János Múzeum reszere. (kopa) A halálfejes lobogó

Next

/
Oldalképek
Tartalom