Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-31 / 126. szám
«ST tfEcrei 1968. MÁJUS 31., PÉNTEK Ismeretterjesztés (4.) A módosított Polgári Törvénykönyv és a vállalatok közötti szerződési rendszer az új gazdaságirányításban Szerződésszegés — felelősség A reform során gondoskodni kell arról, hogy a szükséges differenciálódás ellenére a felelősségi szabályok egyszerűsödjenek, és a vállalati önállóság és kezdeményezés megfelelő összefüggésbein, itt is érvényesüljön. A késedelmi szabályok tekintetében a múlthoz képest alapvető változás nem történt. Az egyes részletkérdéseknél azonban már újszerű megoldások találhatók. A késedelmi rendelkezések egyik sajátossága — a többi szerződésszegési esetre vonatkozóknál is —, hogy a jogszabály tételesen általában nem mondja meg: a késedelemben levő milyen felelősséggel tartozik. Az új jogszabály mind a kötbér, mind a kárfelelősséget egységes alapra helyezte. A felelősség egésze szempontjából olyan fejlesztés történt, ami kellő joggyakorlat mellett az állami fegyelem lényeges emelésére alkalmas. Fontos rendelkezés: ha a szerződésszegést a külföldi eladó vagy vevő intézkedése, vagy mulasztása okozta, ezek magatartásáért a külkereskedelmi vállalat tartozik felelősséggel. A külföldi fél magatartásáért való felelősség pedig független attól a körülménytől, hogy a külkereskedelmi vállalatnak van-e lehetősége arra, hogy a szerződésszegésből keletkező vagyoni hátrányt a külföldi félre hárítsa vagy sem. Természetesen ha a külföldi partner vétlen, a külkereskedelmi vállalat is mentesül a felelősség alól. Igen lényeges és fontos körülmény a felelősség mértéke is. Szállítási szerződésnél a bér a törvényes mértéknél kevesebb nem lehet. Ha a felek nem állapodnak meg szerződésszegéi esetére, a törvényes kötbért kell kikötöttnek tekinteni. Határidőviták, árviták A határidő, részhatáridő, valamint az árviták eldöntése akkor tartozik döntőbizottsági hatáskörbe, ha szerződéskötési kötelezettség áll fenn, és a felek ebben a kérdésben megegyezni nem tudnak. Természetesen az árhatóságok meghallgatása célszerű, abból a szempontból, hogy a vitatott ár milyen kategóriába tartozik (szabadár-e vagy hatósági ár). Elvi állásfoglalása a döntőbizottságnak, ha a szerződéskötési kötelezettség alá eső termék árában, amelynek hatósági ára nincs, a felek között vita támad, a vitát a döntőbizottság elé lehet vinni. Ha a szerződés- kötési kötelezettség alá nem eső termék árában nem tudnak a felek megegyezni, akkor csak közös megegyezéssel fordulhatnak a gazdasági döntőbizottsághoz. A módosítás előtt az volt a rendelkezés, ha a vállalat ingyenes szolgáltatásra, előlegnyújtásra vagy a szolgáltatás: megelőző pénzszolgáltatásra, tehát hitelnyújtásra vállalkozott, akkor az ilyen megállapodások a törvény erejénél fogva semmisek voltak. Úgyszintén semmis volt az a megállapodás, ha a tervszerződésből folyó pénzkövetelések teljesítésére adott halasztást az egyik vállalat a másiknak. Ezeket a rendelkezéseket a törvénykönyv módosításával hatályon kívül helyezték, sőt mint ismeretes, a bankrendelet lehetőséget ad 3 napot meg nem haladó fizetési határidőben való megállapodásra. Ajánlati kötöttség A Polgári Törvénykönyv nem határozza meg az ajánlati kötöttség naptári idejét, hanem erre vonatkozóan rugalmas rendelkezést tartalmaz. Minthogy az utóbbi időben több olyan kormányrendelet látott napvilágot, ahol naptári napokban határozzák i meg az ajánlati kötöttség ide- I jét, ezért szükséges volt a módosítás során a Polgári Törvénykönyvbe beépíteni azt a rendelkezést, hogy „jogszabály az ajánlati kötöttség idejét a törvénytől eltérően is szabályozhatja”. Bizományi szerződés A jövőben ez a szerződési típus is elterjedtebb lesz. A törvénykönyv módosításával lehetővé vált, hogy szocialista szervezetek egymással olyan bizományi szerződést kössenek, amely szerint a bizományos az elért kedvezőbb eredményből a bizományi díjon belül részesüljön. A bizományos, ha eladásra kap megbízást, saját maga is megvásárolhatja az árut, vételi bizománynál pedig a saját maga áruját is eladhatja a megbízónak. Ezt a módosítást az tette lehetővé, hogy a korábbival szemben most az árszabályozás eltérően alakult, számos terméknek nincs jogszabállyal megállapított ára. Az elévülés Az új gazdaságirányítás rendszerében a vállalatok anyagi érdekeltségének nem adminisztratív úton kell érvényesülnie. Éppen ezért a szocialista szervezetek közötti szerződések körében is valamennyi követelés esetében az elévülés megszakítására az általános szabályok vonatkoznak. Ha tehát egy követelés esedékessé válik, és az adós nem fizet, a hitelező írásbeli felhívása megszakítja az elévülés idejét. Bank és hitelviszonyok Az erről szóló fejezet körében az új finanszírozási rendszernek megfelelően csupán egy módosítás vált szükségessé, mégpedig a kölcsön azonnali felmondása körében. Mint ismeretes, az volt a rendelkezés, hogy a hitelező azonnali hatállyal felmondhatta a kölcsönt, ha az adós szocialista szervezet volt, és a kölcsönt tervétől eltérő célra vette igénybe, vagy az a cél, amelyre a kölcsönt igénybe vette, kölcsön nélkül is megoldható volt. Ez a rendelkezés is a tervlebontásos gazdaságirányítási rendszernek és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi szabályoknak felelt meg. A vállalatok az új gazdasági mechanizmusban önállóan készítik el tervüket, és tervük közvetlenül nem kapcsolódik a népgazdasági tervhez, a bank sem a lebontott terv előírásai szerint adja a hitelt (kölcsönt). A módosítás előtti szabályozás a bank és a vállalat újszerű kapcsolatának nem felelt meg, ezért módosítani, illetve hatályon kívül kellett helyezni az említett adminisztratív szabályokat, mert egyébként is továbbra is megvan a lehetőség a kölcsön azonnali hatályú felmondására, rendeltetésellenes felhasználás esetén. Dr. Molnár József (Folytatjuk) CEGLED Nagy tűzvészek krónikája Titokzatos gyújtogatok — Gyűlölték a kapitányt Nádfedeles községeinkben, zsindelyes városainkban még a múlt század közepén is végzetes katasztrófát jelenthetett a viharos szélben keletkező tetőtűz. Nincs talán egyetlen olyan helység sem az országban, -amelynek történetében szomorú dátumként ne lenne egy-egy nagy tűzvész emléke feljegyezve. Az 1831-es országos nagy kolerajárvány után a vármegyében annyira elharapózott a lopás, fosztogatás, útonállás, rablás, gyújtogatás, hogy a megye statáriumot léptetett életbe. A statáriumot Cegléden is kihirdették, mert itt is több esetben elhajtották a polgárok marháit; a nád- és zsupfedeles házak közül több ismeretlen okból kigyulladt, s valamennyi esetben gyanús körülmények és tények látszottak fennforogni. Több alkalommal „jeles helyeken” elhelyezett fenyegető leveleket is találtak. Az aggodalom megülte aváA 100. bécsi derby Elutazott a magyar ver$enyló-„válogatotf Szerda éjszaka különleges szállító gépkocsiban útnak indult a magyar versenyló-„vá- logatott” Bécsbe, a nagy hírű derbyre, amelyet idén század- szőr rendeznek meg az osztrák fővárosban. Az egészségügyi vizsgálatok után az ideiglenes boxokban nyolc paripát helyeztek el, közülük kettőt neveztek be a derby fő futamába. Ezúttal a Seebirk és a Szerencsefi áll rajthoz a háromévesek futárná. ban, amelyben az utóbbi két évben magyar siker született a Nemigaz, illetve a Némó kapitány jóvoltából. A Krúdy Gyula által is sokszor leírt bécsi derby többi futamában hat további magyar versenylovat futtatnak a hajtők, közöttük Gelics Mihály nemzetközi mesterzsoké. A nagy versenyt a hagyományokhoz hűen a freudenaUi ga. lopp-pályán vasárnap rendezik meg. V ör öshagyma-paszta A három bakonyi községet: Bakony oszlopot, Cseszneket és Bakonyszentkirályt egyesítő bakonyváraljai Jóbarátság Tsz egyik melléküzemágában tubusba töltött hagymapasztát készít. Ezzel a háziasszonyokat a főzés egyik legkellemetlenebb műveletétől, a hagymatisztítástól mentesítik. A 15 grammos tubusokba első osztályú házi zsírral fele arányban kevert hagymapépet töltenek. Az üzemszerű termelést ez év őszén kezdik meg. Az előzetes tervek szerint már az idén egymillió tubust adhatnak fogyasztásra. rost. A kecskemétiek roppant 1 pusztulását sok ceglédi látta, j 1794-ben a szomszéd városban | egy sövénykémény gyulladása következtében oly nagy tűz támadt, hogy ezer ház pusztulx el. Alig épült fel a város, 1818- ban a görög temetőnél gyulladt ki egy ház, s a nagy szélben rövid idő alatt 424 ház és tíz malom lett a lángok martaléka. E tűzvész emlékére a mai napig is megkondul- nak a harangok Kecskeméten április 2-án este 8 órakor. De emlékeztek a ceglédiek a Kőröst elpusztító tűzvészre is. 1826. április 15-én keletkezett a tűz. Ekkor leégett egy iskola, több professzor hivatalos lakháza, 478 udvaron levő ház az összes melléképületekkel, 4 szárazmalom, 94 akol, s a tűz martaléka lett temérdek bútor, házi- és gazdasági eszköz, sok szarvasmarha és egyéb háziállat. A ceglédi tanács 1834 tavaszán az éjjeli tűzőrség megkettőzését rendelte el, s a strá- zsákat is megerősítették. 1834. május 22-én déli 12 órakor kigyulladt a város közepén Lé- deczi Mihály háza, négy nap múlva Lédeczi István házára dobtak tűzcsóvát. Az izgalom hatalmába kerítette a várost. Éjjel-nappal figyelő őrszemek cirkáltak, ennek ellenére bekövetkezett a katasztrófa. 1834. május 29. Hihetően nem bizonyított és ki nem derített ok miatt kigyulladt az evangélikus pap ólja. Az orkán felkapta a szikrákat, s mire az összecsődült lakosság a tűz oltásához foghatott volna, már két ház, röviddel később újabb öt ház állt lángokban. Mikulás János házáról a tűz átcsapott a régi református templomra is. De ekkor már füstölögve izzó, lobogó lángtenger volta városnak a templomtól keletre eső része egész a páskumokig. Utcasorok égtek, s a jajveszékelő nép mit se tudott tenni. Az egykorú írás csak ennyit jegyzett fel: „Nem lehet tudni, hogy a lángtengerben hányán égnek, hányán vesztik vagyonukat, mindenüket.” A vizsgálat természetesen azonnal megindult. A város történetében az áll, hogy „az egykori kihallgatások alapján szinte kétségen kívül meg lehetett állapítani, hogy a tüzet a városi lakossággal nem szimpatizáló és a kapitányt gyűlölő katonák okozták”. Sz. I. Jól jön a szabadnap A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban úgy tervezik, hogy július elsejétől csökkentett munkaidőben dolgoznak. A kistarcsai gyárban megkérdeztünk egy fonónőt, Párti Ferencnél, mivel tölti majd a szabad szombatot? — Már alig várom — mondja. — Akkor legalább nem kell vasárnap mosnom-vasal- nom, jut időm egy kis pihenésre is. Gondolhatja, mit kell dolgoznom hat gyerekre, hogy egész hétre tiszta ruhájuk legyen. — Hogy tud három műszakban dolgozni ennyi gyerek mellett? — Muszáj, meg is kell élnünk. Egyébként is rendesek a gyerekek és a férjem is sokat segít, egyedül nem is bírnám. Pszichikus aréna i. — Szia. Ne haragudj, hogy késtem... — Késtél? Már azt hittem, nem is jössz. Dehát jó barátnő vagyok, vártalak. Nagyon jól mutattál abban a szürke Mercedesben, láttalak a kirakatból. Ki a fiú? — Jaj, hagyd. Egy hollandi. Ügy mutatták be. — Távol- és ágrólszakadt hazánkfia? — Ágrólszakadt? Ezzel a kocsival és fejjel? Ccc. Menő. Úgy bukik rám, hogy öröm nézni. Tegnap is kirándultunk, nem messze, csalt ide a környékre. — Na, persze, persze... És? Meddig marad? — Még egy ideig. Jól érzi magát és annyi a pénze, mint a szemét. — ? — Biztos, hogy menő odakinn. Nem kérdeztem, hogy ki-mi? Menő fej, és kész. — És Géza? A nagy szerelem? — Ugyan... A nagy szerelem és Géza... Régen vége. Te nem tudtad? Érdekes. Hát ide figyelj ... II. Tudod, melyik eszpresszóban dolgoztam tavaly ősszel?... Igen, igen, hát ott ismerkedtünk meg Gézával. A nevemet leolvasta a kávégépről — abban az időben ki kellett rakni a gép elejére a névtáblát, hogy ki főzi a kávét — hát nem volt nehéz az ismerkedés. Benne voltam én is. Isten bizony, szimpatikus volt. Amikor randevút kért — miért ne mentem volna el? A harmadik randevún már teljesen be voltam csavarodva. Hogy mit tudott az összedumálni?! Isten bizony, megesküdött, hogy szeret és elvesz feleségül. Nana! — gondoltam én, ez meleg, nagyon meleg! Nem voltam magammal tisztában, hogy mi van? Tudod, hogy akkoriban szakítottam Kálmánnal, — egyébként elmondtam neki, már csak a miheztartás végett is — és teljesen új volt a szituáció. Hiába, na, Kálmánnak kocsija volt, Gézának meg a nagy szövege, hogy szeret és nem tud nélkülem élni, és mit bánja ő a Kálmánt, meg a Dezsőt, meg az Emilt, meg a Bélát, csak szeressem. Egyébként, azt hiszem, itt kezdődött el a szerelem vége, amikor elmondtam neki a fiúkat. Nem Gézában kezdődött! Bennem, mert kibírta, amit mondtam neki. Érted? Egyszerűen nem hittem el, hogy csak úgy lenyeli a dolgaimat, mert annyira szeret. Ilyen nagy szerelem nincs, csak a színházban. Ennyire nem lehet egy nőt szeretni, engem pláne, ahogy magamat ismerem. Ezért kezdtem el utálni. Ott martam a lelkét, ahol és ahogy tudtam. Néha bejött a presz- szóba, hát csináltam egy kis csöndes cirkuszt. Tudod, mennyire zabáltak engem a vendégek, hát nem volt nehéz a pszichikai aréna (Gézától tanultam!) és még emelte is az ázsiómat. Ezt is kibírta. Hát kitiltottam a presszóból. III. Egyszer azután megvert. Engem. Megpofozott. Úgy történt, hogy egy szombaton, a tilalom ellenére, váratlanul bejött az üzletbe, nem sokkal záróra előtt. Ivott egy-két italt, én is, a személyzet is. Haverkodott a pincérekkel és én elhatároztam, hogy most aztán végleg befejezem az ügyet és végleg kirúgom. Megittam egy fél üveg Ma Cherie-t és úgy ültünk taxiba. Hát amit az kapott tőlem ... Mindent a világon, csak jót nem. Én utánam ne járkáljon, mert unom az egészet, és hagyjon békén. Utálom, gyűlölöm, engem ne szeressen, mert én egy percig se szerettem, és ha kell, hatszázan imádnak, úgy mint ő ... — Azután kiszálltunk a taxiból és a Barátok utcáján — sohasem felejtem el a helyet — gyalog mentünk tovább. Próbált megdumálni, erre elküldtem... És akkor adott egy pofont. Isten bizony, sírt, úgy pofozott. És amikor felemelt a földről, úgy éreztem, megbolondulok, annyira szeretem ezt a fiút. Máig sem értem! Ügy megvert, mint a pinty, és akkor bolondultam bele. Megérdemeltem. Persze, a szeralem csak egy hétig tartott, egy hét alatt el is múlt a keze nyoma, azután tényleg kirúgtam. Menjen a fenébe. El is ment, azóta csak néhányszor láttam, amikor hívott, és még párszor az utcán, véletlenül. IV. — És most? — Most? Szabad vagyok, mint a madár és szürke Mercedes-szel járok, elöl- hátul holland rendszámmal. — Szerelem? — Mondom, hogy még nincs semmi, csak barátság. — Nem arra gondoltam ... — Ja! Hát az nincs. Igazi nincs. Majd lesz, ha akarom. De hogy nem pofoznak meg még egyszer, azt garantálom. Nem vagyok én ... — ? — Na jó, megyek, van még egy-két vásárolnivalóm, mert este szórakozunk egy kicsit. A hazánkfiával, természetesen. Csak ne kellene aztán reggel olyan korán felkelni... Brrr! Megyek is. Szia. Dér Ferenc — Itt laknak helyben? — Az a szerencsénk. A férjem is a gyárban dolgozik. Tizenöt éve már. Korábban mindketten bejártunk a Gyap- júmoisóba, de az nagyon mesz- sze volt. — Hány évesek a gyerekek? — A legidősebb fiú 22 éves. Itt dolgozik a festődében, a másik fiú hentes. A lányok közül ketten a bőrdíszművességet tanulták, Kistarcsán. A két kicsi hatodikos és negyedikes. — Sokat főzhet ilyen nagy családra... — Négy kiló kenyér fogy naponta, de ha jó az étvágyuk, nem is elég Húsz kiló zsírt és cukrot veszek két hétre. Ha vasárnap két kiló húst rántok s egy-egy szelet jut ebéd- re-vacsorára, azt mondják: ez csiaik kóstoló. — Tart baromfit is? — Nyulaim, csirkéim vannak s mindig hizlalunk egy kis malacot. A kertben megterem ez-az; van egy kis szőlőnk ... — Saját házukban laknak? — Igen. Szoba, konyha, kamra. Többre nem tellett. Most szeretnénk egy verandát építeni. költi a legtöbb — Mire pénzt? — Ennyi gyereknek? Cipőre. Ahogy nőnek, egyre többe kerül nekik és nem tart se- meddig. — Mennyit keres? — Nem panaszkodhatom: 660—1700 az átlagom. Meg is dolgozom érte. Most is 106 százalékot teljesítettem. — Mit szeretne a legjobban? — Hát... egy lottó ötöst, az azért ránk férne ... * S. T. NE ÜLJÖN FEL utas-balesetbiztosítás nélkül
