Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

Első helyre jutottá, elnyerték a vándorzászlót A VINEX — az Állami Pin­cegazdaság — ceglédi üzeme az •Iső helyet szerezte meg a vál­lalatnál indított palackozóver­senyben. Tizenhét éves fenn­állása óta most első ízben nyerte el a SZOT és a Mi­nisztertanács vörös vándor- zászlaját és a kiváló vállalat megtisztelő címet: tavalyi ter­vét 129 százalékra teljesítette. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1968. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK Kiváló szövetkezet Az idén 23 OTP-társasházat és 10 családi házat épít fel a ceglédi Építőipari Ktsz. Jó munkájáért az utóbbi évek­ben kétszer nyerte el a megye kiváló szövetkezete címet. Indul a „hosszú lábú"' vonat Egy könyv - két változat Miskolcról Szegedre, átszállás nélkül Megdicsérték a Fokmérőben A ceglédi Magyar Étterem ifjú főszakácsát mutatja be ol­vasóinak a Fokmérő, a Pest megyei Tanács vendéglátóipa­ri híradója legutóbbi -száma. A cikk írója a 21 éves K. Tóth Pállal beszélgetett további ter­veiről, elképzeléseiről. A fia­talember két nyáron át a bala­toni éttermek nagynevű sza- liácsmestereitől tanult, s igen jó ízléssel készíti a magyaros ételeket. Most arra törekszik, hogy megkedveltesse a ceglé­diekkel a könnyebb, zsírtala- nabb franciás ételeket, és újat is alkosson a már jól bevált receptek mellett. Május 26-án éjféltől ér­vénybe lépett az új vasúti me­netrend. Azóta sokan hívják telefonon a forgalmi irodát, hogy érdeklődjenek a változá­sok felől. Az első néhány nap tapasztalatairól, s a főbb vál­tozásokról érdeklődtünk So- mogyvári Ferenc állomásfő­nöknél. — Az új menetrendkönyv­ben a 100/A. mezőben két részben szerepelnek az indulá­si és érkezési időadatok. Most ugyan új menetrend lépett életbe, de ez a Budapest—Ceg­léd vonalon, a villamosítás tfclíejezése után, az év végén ismét megváltozik. Mivel a menetrend egy évre szól, a könyv mind a két vál­tozatot tartalmazza. — Néhány érdekes újdon­Szíilők figyelmébe! „Űj létesítménnyel gazdago­dott városunk: az új tűzoltó- laktanyába beköltöztek tűzol­tóink” — olvashattuk, hallhat­tuk a jó hírt. A régi tűzoltó- laktanya azóta a környező há­zak gyerekeinek a játszóhelye lett. A kiköltözők annak rend­je és módja szerint jegyző­könyvileg adták át az épüle­tet az illetékeseknek, akik szo­morú megállapításra juthat­nak, ha meglátják, hogyan néz ki most az. Kevés épen maradt ablakot találnak. A kifeszített ajtók, letört kilincsek olyan látványt nyújtanak, mintha „tatár dúl­ta” helyen járnánk. A tavaly még szépen pompázó, gyümöl­csöt hozó cseresznye- és szil­vafák ágai is letörve. S még ennél is nagyobb baj, hogy ezek a gyerekek fogócskát, bújócskát játszva ki-be mász­kálnak a szilánkoktól veszé­lyes ablakokon, ajtókon. Eddig szerencsére nem tör­tént súlyos baleset, de ha a szülők továbbra sem néznek utána, hogy csemetéik hol és miként töltik szabad idejüket, ne csodálkozzanak, ha baleset történik! S akkor se lepődje­nek meg, ha a rongálókat ke­resik, mert — természetesen — a szülőknek kell megfizetni a gyermekeik által okozott kárt... — Régi tapasztalatunk, hogy az utasok lehetőleg el akarják kerülni az átszállásokat. Va­sárnaptól minden nap közleke­dik egy új gyorsvonat, amely hét megye városait köti össze, Miskolc és Szeged között. Miskolcról 4 óra 56 perckor indul, s Tokaj, Nyíregyháza, Debrecen felől 8.49-kor ér Ceglédre. Nagykőrös, Kecske­mét felé halad tovább Szege­dig, ahová 10.44-kor érkezik. Újdonság, hogy a Budapestre reggel 6.59-kor induló gyors ezentúl vasárnap is közleke­dik, s új a délután 4 óra előtt 1 perccel induló „hosszú lábú" vonat Budapestre. Ez a sze­mély csak Kőbánya-alsón áll meg. — Van gondunk az állomás átépítése miatt, de bízunk abban, hogy augusztusban elkészül a nagycsarnok, azután nem rekesztjük kívül utasainkat. Kedd reggel az ál­lomásfőnök, a forgalmi iroda, s a kocsiintéző telefonja mű­szaki hiba miatt elromlott. De a 24-es számon mindenkor adunk információt —, mondta az állomásfőnök. Szabó Alfréd ÉPÜL A GÁZVEZETÉK Jó ütemben halad a gáz csővezetékének építése a Széchényi úton. Foto: Szabó Rejtélyes fintori szobor A MAGYAR Szépművészeti Múzeum hatvan esztendő óta őriz tárlóiban tu­catnyi rejtélyes, érdekes, céljukat nem ismert, kiváló művészkézzel megfor­mált, fintori apró agyagportrékat. Csú­nyák, tréfásak, gunyoros ábrázatúak, némelyek elmélázóak, mások gondter­heltek, rácsodálkozók, töprengők, vagy huncutok. De miért az érzelmeknek so­ha nem egyforma változata? Az ókor­kutatók egy része csupán játékos áb­rázolásnak véli ezeket a kétezer évnél is évszázadokkal idősebb szobrocská­kat, mások pogány valláskultusszal összefüggő maradványoknak: a bor is­tenének, Dionysósnak tiszteletére ren­delt tárgyi emlékeknek. Igen nagy párt a harmadik, mely e terrakotta szob­rocskákat a kis-ázsiai Szmimából szár­maztatja, a szejám, mazsola, olaj, ópium és gyapjú klasszikus kikötővá­rosából. Ennek ókori orvosiskolájával hozza összefüggésbe, mint a különböző betegségeknek az arcra kiülő jellegze­tes fintorait, mintegy tükreit. Ha jön az orvos, a beteg ábrázata már eliga­zítja, mert a belső bántalmak megmu­tatják magukat és ezeken a szobrocská­kon, mint prototípusokon, tanulmá­nyozták a medikusok a bajok szimptó- máit. Megtanulták, hogy ha beteghez hívják őket, első és legfontosabb teen­dőjüknek tudják a kór megállapítását. Ha helyes a diagnózis, jöhetett a vegy­szer. De lehettek ezek a lélekábrázoló naturalisztikus agyagplasztikonok az ókori Közel-Kelet szobrásznövendékei­nek vizsgaalkotásai is, akkor avatták őket művésszé, ha a megjelölt beteg­séget, emóciót, vagy koruk híres és hír­hedt alakjait élethűen meg tudták min­tázni. Egyelőre a találgatásoknak tág terük van, mindaddig, amíg egy várt, kopott kőtábla, vagy írott agyagtábla szövege világosságot nem derít a min­denképpen eredeti terrakotta szobrocs­kák titkára. AZ IDŐK HALADTÁVAL, ha lassan is, de gyűltek-gyülekeztek az „antik fin- torú” szobrok a romok alól, a föld mé­lyéből, miket oda zártak a kis véletle­nek vagy a nagy pusztítások. És most már Cegléd is beleszólhat e vitába Az idei március havában a lelkes nagy­széki pedagógus Müller-házaspár régé­szeti gyűjteményébe is „kerestek” egy ilyen szobrocskát a tanyasi gyerekek. A növendékek által összehordott őrlő­kövek, mázolatlan cserépedény-töredé­kek, egy óriás kőbalta, fenőkő, emberi csontok, Árpád-kori paticsfaltörmelé- kek és egy talán középkori araszos mészkő szobortorzó társaságában ott nyög tátott szájjal egy kis terrakotta szobrocska. Mindössze öt centiméter, naturálisán ízléstelen, ahogy ruháját letűrve ül a könnyen elképzelhető ár­nyékszéken. Mivel a Szépművészeti Múzeum fintori szobrai kizárólag fej­szobrok, a teljes alakú nagyszéki terra­kotta talán közelebb visz e különös férfiak szektájához, akik a testi szük­ségletet igen fontosnak tartották. És e szekta tagjai kivétel nélkül felnőtt fér­fiak, inkább közepes korúak vagy idő­södés felé hajlók. A nagyszéki terrakot­ta ruházata azonos a Kul-Oba-i szkíta domborművekével. Időbeli egyezés is van a hellénisztikus görög alkotások és a mi szkíta férfit ábrázoló szobrunk kultúrája között, mely szerint a fintori szobrok alkotási évei az időszámítá­sunk előtt harmadik-első századra te­hetők. E SZOBROK gyártási módszerei is­meretesek, mert az omladékok között Kis-Ázsiában számos negatív formát is találtak, mely formák segítségével tör­téntek a megmintázások. Először a po­zitív mintát készítették el agyagból ki­égetve, erről negatívot vettek, kiéget­ték, s ebben készítették az egyes dara­bokat, olyan módon, hogy a puha, ned­ves agyagot kézzel belenyomkodták, rövid szárítás után kiemelték, mintázó­fával kiigazították, végül kemencében kiégették tömegeit a terrakottáknak. A közeli hetekben szállnak ki a mú- zeológusok Nagyszékre, megvizsgálni a szobrocska fellelésének földjét, vajon miféle más leletanyag igazolja imajd életkorát, kultúráját, mert így egyma­gában csak újabb találgatások szapo­rodnak vele. Terepbejárásaimon ta­pasztaltam, hogy ott jazig és Árpád­kori edénytörmelékek vannak és egy épségben levő súlyos őrlőkő. Vannak még meghatározatlan korú, mázolat­lan edénymaradványok is, melyek le­hetnek szkíta eredetűek. E három né­pet ugyan évezred választja el egymás­tól, de abban megegyeznek, hogy e szelíd halmot, ahol a szobrocska volt, településre alkalmasnak találta mind­egyik. Igen fontos tudni, hogy a lelő­helytől néhány kilométerre északra je­lentős szkíta telepekre, temetőkre buk- bantak már évekkel ezelőtt és a világ­hírű aranyszarvas e szomszédságból való. A mi, egyelőre ismeretlen rendelte­tésű szobrocskánk alig sérült és a ma­gyarországi szkíta viselet legkiválóbb magyarázója. Borotvált arcát szabadon hagyó, vállára omló haja fésűvel van rendben tartva a tarkóján, háromne­gyedes, testhezálló kaftánja éppen olyan fazonú, mint a mostani zakók nyaka. Pantallója feszes, olyasféle, mint a sínadrág, melynek szárát magas cipő szorítja a bokájához. HOSSZÚ VÁNDORLÁSOK kaland­jait élte át e szobrocska, gazdájával vonulva a Pontuszi-tenger északi part­vidékén és az Al-Duna mentén fölfelé, ide a Nagyszékre. Élményei, a körülöt­te zajló élettel, egyelőre a titkok sötét­jében vannak még. Egy bizonyos, hogy a nagyszéki terrakotta az „antik finto- rú” alkotások családjába tartozik, me­lyek a szépséget elkerülve a nem szép valóságot örökítették meg — a csú­nyáét, a rondáét. De magas művészi színvonalon. Hídvégi Lajos JÚNIUS ELSEJEN: 101 éves lesz Törnek bácsi Személyesen kevesen isme­rik, de mégis sokan tudnak ; róla. Beszélgetések alkalmá- '■ val ismeretlenül is sokan em- legetik a város legöregebb la- ; kóját. az öreg Törnek Sándor ; bácsit, aki most, június 1-én tölti be százegyedik életévét. ! A kiegyezés évében született, j sok hányattatás után került ! ide, s lassan egy „szabvány” j emberöltő óta lakik városunk- | ban. Május 1-én kísérő nélkül, j egyedül láttam a városban, háromkerekű járművével. Ér- | deklődéssel szemlélte a járás- j bíróság sarkától a felvonuló- i kát, az ünneplő sokadalmat. i Emlékezőtehetsége ma is; kiváló, kedélye friss, szereti a \ tréfát, a humort. Olvasgat is. i A hallása ugyan megrestült, ! de ennek ellenére könnyen ! lehet vele szót érteni. Még ■ irogat is. Aktuális köszöntő- | két, rigmusokat. Írása folya- J matos, egyenletes, a keze sem remeg. Vele van a legkeve- í sebb baj a betegotthonban. I Egész nap el tudja foglalni magát, mert érdeklődése ko­rát meghazudtoló módon ele­ven. Törnek bácsi élő illusztrá­ció arra az orvosi tételre, hogy az öregedés előrehaladását az években számított életkor nem mutatja pontosan. Pár éve eltört az egyik lá­ba, rosszul forrott össze. A mozgásban e körülmény már erősen gátolja. Egyébként be­teg alig-alig volt. Orvosra ne­ki van a legkevesebbszer szük­sége a betegotthon száz lakó­ja közül. A matuzsálemi korú öreg­embernek, városunk aggas­tyánjai között is a legidő­sebbnek, kívánjunk — a mos­tanihoz hasonló — jó egész­séget. Száz éven túl málr min­den nap ajándék — tartja a közmondás. Kívánjunk hát éveihez még újabb éveket, hi­szen számára az öregség sem teher, s száz év súlya sem ne­héz! Sz. I. SPORT KÉZILABDA NB II. Bravúros pontszerzés Dunakeszin Az Építők férfi kézilabda­csapata a másik megyei csa­pat, a MÁV ellen lépett pá­lyára és óriási küzdelemben ragyogó játékvezetés mellett döntetlent harcolt ki. Ceglédi Építők—Dunakeszi MÁV 21:21 (12:12) Cegléd: Szalisznyó — Godó, Tukacs, Pánczél, Hörömpő, Rossi, Juhász. Csere: Ivanics — Szabó, Vass, Adonyi. Szalkay ujjtörése miatt a ceglédiek tartalékosán álltak ki a mérkőzésre, amely végig nagy küzdelmet hozott. A két együttes végig fej-fej mellett haladt, az első félidő is dön­tetlenül, 12:12-re végződött. A második félidő inkább a vasutasoké volt, a befejezés előtt két góllal vezettek is. De a hátrányt nagyszerű hajrával sikerült behozni. így az együt­tes elérte —, amire kevesen LABDARÚGÁS számítottak —, hogy döntet­lent csikarjon ki idegenben az addig 2. helyen álló ellenfelé­től. Az első félidőben Cegléd, a másodikban Dunakeszi volt valamivel jobb. Ezt az ered­ményt a fiúk rendkívül fe­gyelmezett játékkal és jó vé­dekezéssel érték el. Góllövök: Tukacs 9, Pánczél 5, Szabó 3, Rossi 2, Vass, Ju­hász 1—1. A csapatban min­denki dicséretet érdemel, pél­dás küzdőszelleméért. Közülük is kitűnt Tukacs (ismét nagyon gólerős volt), Hörömpő (a vé­dekezésben nyújtott kiválót, az ellenfél legjobbja az ő ol­dalán játszva mindössze 3 gólt tudott szerezni), Pánczél és Szalisznyó, aki különösen szü­net után védett’ jól. (—Teán) Kém SE—Biksza SE 4:0 (2:0) Bem SE: Viltsák — Kovács, Szomolányi, Labore, Bartl, Ku- binyi, Sárközi, Bányai, Szabó, Bukta, Rimóczi. Edző: Laborcz Tivadar. A bemisták vették át az irányítást, és a 10. percben Szabó Sándor a felezővonalnál kapott jó labdával szerezte meg a vezetést, 1:0. A Biksza nagy rohamokkal igyekezett egyenlíteni, de csak hullámzó játék alakult ki. A 16-osnál be­adásból jó labdát kaptak, és a nagy erejű lövés a hálóban kö­tött ki, 2:0. A második félidő 12. percé­ben Szabó labdájával Bányai nagy gólt lőtt, 3:0. Szabó el­csípte a labdát, lerohant, és jól sikerült lövéssel beállította a végeredményt, 4:0. Jók: Bartl, Kovács, Bányai, de lelkes játékukért az egész csapatot meg kell dicsérni. Ceglédi Vasutas SE ifi—Ör­kény ifi 4:0, megyei labdarúgó­bajnokság. Kézilabda: Ceglédi 203. sz. ITSK női—Gödöllői Spartacus női 9:8. Megyei bajnokság. Ceglédi Építők női—Váci Forte női 10:10. Megyei ké­zilabda-bajnokság. Bem SE—Gödöllői Vasas 25:18. Megyei férfi kézilabda­bajnokság. Gólok: Varga 9, Jónás 8. Ceglédi Építők 11 férfi—Tör­tei TSZ SK 18:20. Járási kézi­labda-bajnokság. Teke: Ceglédi Építők—K1S- TEXT 5:3. NB II-s tekebajnok­ság. Dobott faarány: 2587: 2578. Jók: Pákozdy Sándor 467 fa, Rónaszéki Lajos 449 fa és Pákozdy Rudolf 434 fa. Birkózás: Abonyban volt az Alföldi Kupa szabadfogású birkózóverseny második for­dulója, ahol birkózóink nem a legjobb eredménnyel végeztek. Csapatban csak a 3. helyen Vé­geztek. Egyénileg 57 kg-ban Ványi Benő 3. lett. Abony TSZ SK a 2. helyet szerezte meg, és így az Alföldi Kupa elkerült a ceglédi járásból. A Ceglédi Vasutas SE birkózói közül ketten vettek részt a KISZ or­szágos tiszteletdíjas egyéni kö­töttfogású birkózóversenyén. 42 kg-ban Sápi Ferenc első lett, míg 58 kg-ban Kézdi Já­nos nem tudott helyezést el­érni. (sz) VÍZILABDA Jobban kell küzdeni! A PESTI CSAPAT GYŐZÖTT Budapesti Vörös Meteor— Ceglédi VSE 5:4. Vezette: Dombi. Cegléd: Szepes I., Vámosi I., Revuczky, Zsíros, Kisfaludy, dr. Potyondi, Szepes II. Csere: Görgén. Edző: Paál Attila. Góllövők: Szepes II. 3, Zsíros 1. Sajnos nem sikerült megsze­rezni a csapatnak a második hazai győzelmét. A fővárosi együttes rászolgált az egygólos győzelemre. A ceglédiekről csak annyit, hogy a továbbiakban lényege­sen jobban és főleg lelkeseb­ben kell küzdeniük. Ebben a bajnokságban egyetlen gyönge csapat sem szerepel, és ha a ceglédi együttes nem javul fel, könnyen kieshet. (beck) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom