Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

De Gaulle vánitlanul elhagyta Párizst Meglepetések szerdája a francia fővárosban PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA. ÉS A XII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÁRA 70 FILLÉR 1968. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK Franciaországban változat­lan erővel tovább folytatódik a több mint 9 millió dolgo­zó sztrájkja. A harc a gazda­sági követelések mellett egy­re inkább politikai jellegűvé válik. Kedden éjszaka illegálisan visszatért Franciaországba Dániel Cohn-Bendit, anar­chista diákvezető, akit a fran­cia belügyminisztérium — te­kintettel NSZK-állampolgár- eágára — nem engedett visz­szatérni akkor, amikor Hol­landiában és Nyugat-Német- országban tett körútja után újra az ország területére akart lépni. Megérkezése után Cohn-Bendit a Sorbonne-on rögtönzött gyűlést tartott. Beszámolt hazatérésének körülményeiről, elmondta, hogy vörös haját feketére festette és így senki sem ismerte fel. A diákvezér gyűlését a rendőrség nem zavarta meg. A CEGLÉDI KOSSUTH TÉREN. Minden könyvhöz egy tombolajegyet is kap a vásárló. Szerencséjétől függ, hogy 200, 100, 50, vagy 10 forintos könyvutalvány, vagy ajándék­sorsjegy kerül-e a kezébe. S ha esetleg nem nyer, ott van a vigasztaló szöveg: most nem nyert, de egy szép könyvvel gazdagodott. A kommunistaellenes áramlatok elszigeteléséről Kolder cikke a Rudé Právóban „Azokat a konzervatív erő­ket, amelyeket felelősség ter­hel a múltbeli torzításokért, eltávolítottuk a döntő poli­tikai pozíciókból. A Csehszlo­vák Kommunista Párt fel­adata annak megakadályo­zása, hogy ezek az erők fé­kezzék új politikánkat. Még- inkább feladata, hogy meg­akadályozza a visszatérést a január előtti helyzethez” — írja a Rudé Právo szerdai számában Drahomir Kolder, a CSKP KB Elnökségének tagja. „Ugyanakkor arról is szó van, hogy ellenállást tanú­sítsunk a különböző helyeken mostanában jelentkező jobb­oldali erők offenzívájával szemben és ne adjunk mó­dot baloldali szektás irányza­tok jelentkezésére...” A Csehszlovák Kommunis­ta Párt véleménye szerint a nemzeti frontnak, amely a politikai pártok és társadal­mi szervezetek koalíciója, nem szabad ellenzéki pártok szervezetévé válnia, hanem olyan egyenjogú partnerek szervezetévé, amelyek a kom­munista párt vezető szere­pének érvényesülése és gya­korlati megvalósulása során a bíráló fél szerepét töltik be. A cikkíró igen határozottan bírálja a szovjetellenes ten­denciákat. „Szeretnék szólni néhány szót azokról a nézetekről is, amelyek szerint a Szovjet­unió — úgymond — nyo­mást gyakorol ránk, be akar avatkozni demokratizálási fo­lyamatunkba. és meg akarja akadályozni e folyamat meg­valósítását. Itt valóságnak tüntetik fel azt, amit óhajta­nak. A szovjet elvtársakkal nemrég lezajlott megbeszélé­seinket a baráti szellem és az egyenjogúság elve jellem mezte. A torzítások kiküszö­bölését, az igazságtalanságok jóvátételét és a szocialista demokrácia teljes megvaló­sítását a Szovjetunió képvi­selői belső ügyünknek tekin­tik, támogatják és csupán ag­godalmaik vannak — ezeket mi is osztjuk —, nehogy a születőben levő egészséges dolgot rosszindulatúan a szo­cializmus ellen használják fel. Teljesen érthető, hogy (Folytatás a 2. oldalon) De Gaulle tábornok francia köztársasági elnök szerdán Párizsból váratlanul vidéki birtokára, a fővárostól 180 kilométerre fekvő Colombey- Les-Deux-Eglises-ba utazott Hirtelen távozásét hivatalo­sait! nem indokolták meg és az K iysée-palotá ban utólagos ma­gyarázatot sem hajlandók fűz­ni hozzá, csak aranyit mond­tak, hogy De Gaulle csütörtö­kön délután tér vissza Párizs­ba és részt vesz a magyar idő szerint 15 órakor kezdődő mi­nisztertanácson. A szerdai mi­nisztertanácsot De Gaulle el­utazásával egy időben halasz­tották el, a miniszterek szá­mára is olyannyira váratla­nul, hogy többen közülük csak a helyszínen értesültek erről. A tábornok váratlan tá­vozása a sztrájkban álló Párizsból feltételezések özönét váltotta ki. Az elnök döntésére vonat­kozóan három feltevést em­legetnek. Az első: az elnök bejelenti lemondását és visz­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a CSKP KB ülése Szerda délután a prágai vár spanyol termében megkezdő­dött Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának ülése, amelyen részt vesznek a CSKP KB Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tag­jai. Jelen van Ludvik Svoboda köztársasági elnök is. A KB ülése elfogadta az ülésszak napirendjét. Sajtóbi- zotttságot választottak és úgy határoztak, hogy az naponta kommünikét ad ki az ülés me­netéről. Az ülésen elhangzó fő referátumot és a vita anya­gát jövő héten hozzák nyilvá­nosságra. A KB-ülésen a beszámolót Alexander Dubcek, a CSKP SCORPION Óráról órára csökken a remény Angol rádióamatőr jelentése Az Egyesült Államok atlanti­óceáni flottájának sok hajója, tengeralattjárója és repülőgépe kutat a Scorpion atomteneer- alattjáró után, amely a Föld­közi-tengeren folytatott ki­képző gyakorlat után 99 főnyi legénységgel, hazatérőben a norfolki haditengerészeti tá­maszpontra, eltűnt Az ameri­kai haditengerészet szóvivője szerint óráról órára csökken annak a reménye, hogy a Scor- piont megtalálják. Kedden ugyan az egyik kutató hajó az atomtengeralattjáró feltétele­zett útvonalának egy pontján nagy olajfoltot látott a tenger színén, a helyszínre siető Simon Bolivar atomtenger­alattjáró és egy kutató hajó azonban semmit sem talált. Az eltűnt tengeralattjáróról szár­mazó állítólagos rádiójelzése­ket vélt fogni, egy, angol rádió­amatőr, aki azt állítja, hogy hétfőn reggel a következő üze­netet vette: „Itt a Scorpion. Műszaki berendezésünkben hiba keletkezett, de megpróbá­lunk visszatérni támaszpon­tunkra.” Az angol rádiós je­lentését vizsgálják. Haditengerészeti szakértők véleménye szerint a tenger­alattjáró legénységének meg­mentésére csak akkor van re­mény, ha a Scorpion elérte az amerikai kontinens partvonala előtti sekély tengerrészt és a hajó energiaszolgáltató beren­dezése nem állt le teljesen. BELGRAD Jugoszláv-román tárgyalások Belgrádban kedden megkez­dett jugoszláv—román hivata­los tárgyalásokat csak a hét végén — előreláthatólag pén­teken — folytatják Brioni szi­getén. Tito és Ceausescu szom­baton fejezi be megbeszélé­seit. Az eddigi tárgyalásokon a nemzetközi kérdések kaptak nagyobb hangsúlyt. Cső-, sugár-, szökellővasut AZ NDK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE MOSZKVÁBAN Az SZKP Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió kor­mányának meghívására szer­dán megérkeztek Moszkvába a Német Demokratikus Köztár­saság párt- és kormányküldött­ségének tagjai. A delegációt Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke vezeti, aki már a Szovjetunióban tartózkodott, ahol szabadságát töltötte. Budapesten a IV. kerületi úttörő­ház „Utazás a jö­vőbe” szakköré­nek tagjai apró modelleken ké­szítették el elkép­zelésük szerint a jövő közlekedési eszközeit. Közü­lük a legérdeke­sebbek a „légsu- gárliajtású cső- vasútmodellek”, a szökellő vasutak és az egymás fö­lötti autóútvonal- keresztezések. A maketteket vil­lanymotor hajtja. KB első titkára tartotta és tá­jékoztatta a plénumot a KB szerveinek tevékenységéről, ér" tékelte a jelenlegi helyzetet, javaslatokat tett a párt továb­bi előrehaladására, valamint a CSKP következő kongresszu­sának előkészítésére. Többféle vezetőtípus léte­zik és jó néhány vezetési mód­szer is, azonban a legráter­mettebb vezető sem — a leg­korszerűbb vezetési módszer birtokában sem — nélkülöz­heti a társakat. A hatékony vezetés alapja a tömegbázis, hiszen nincs az a vezető, aki a hatalmas gyár minden zu­gát ismerhetné, aki valameny- nyi munkás képességét fel­mérhetné, aki valamennyi gép tudományával tisztába lehet­ne, s aki épp ezért saját vál­lalata teljesítőképességét pon­tosan kalkulálhatná, s egy­maga eldönthetné, hol, mit kell változtatni, hol mire van szükség, hogy jobban men­jen a munka. Épp ezért a jó vezető a vál­lalat valamennyi dolgozóját társának tekinti a vezetés­ben is, s igyekszik olyan lég­kört kialakítani, olyan szer­vezetet felépíteni, hogy va­lamennyi társa bele is szól­hasson a vezetésbe a maga helyén és idején, valamennyi társának jelzései eljuthas­sanak hozzá, valamilyen köz­vetítő láncon keresztül. Természetesen ezt a lég­kört, ezt a kiteljesedett élő demokráciát a vállalatveze­tés egymaga nem képes létre­hozni — ehhez is társakra van szüksége. Közvetlen társakra, akik mindig mellette van­nak, úgy is fogalmazhatnám: akiknek feladatuk az, hogy társai legyenek a vezetőnek az irányításban. Akik inkább részesei a vezetésnek, mint a végrehajtásnak. Tehát a ve­zető műszakiak és közgazdá­szok, valamint a párt- és szakszervezet vezetői. Az előb­bieknek elsősorban szakmai­lag kell segíteniök a vezetést, az utóbbiaknak politikailag. S ez döntő momentum min­den vállalat életében. A vál­lalatvezető ugyanis nemcsak szakmailag felelős a vállalat boldogulásáért — politikai­lag is. Nem feledkezhet el arról, hogy a vállalat, amely­nek élén áll, szocialista vál­lalat, amelynek tulajdonosa az egész nemzet. Politikai kérdés, ha egy vállalat furfangokkal növeli saját hasznát, de közben a társada­lomnak kárára van. Mert fel­hajtotta az árakat, mert bóv­lit adott el a piacon, mert a rossz minőséggel határain­kon túl rontotta a szocialista magyar ipar hírét; politikai kérdés, ha munkásainak nem tud munkát adni, mert nem tud megrendeléseket szerezni a piacon, az is, ha a vállalat saját szociális beruházásai­ra nem ügyel, ha az egyének munkaintenzitását az éssze­rűnél és a szükségesnél ma­gasabbra srófolja. A válla­latvezető — mégha nem is párttag — a szocialista nép­gazdaság megbízottja a vál­lalat élén. s így cselekedetei­ben, döntéseiben nemcsak szakmailag kell mindig je­lesre vizsgáznia, hanem je­leskednie kell politikusként is. Kádár János fogadta Guy Elwin Millardot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — kérésükre — szerdán bemutatkozó látogatáson fo­gadta Guy Blwin Millardot, Nagy-Britanmiia és Észak-Ir- ország Egyesült Királyság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. és társai A döntések politikai élőké-, szítése, a mérlegelési szakasz­ban a politikai elemzés, ter­mészetszerűen zömében csak a vállalatok, a párt és a szak- szervezet vezetőire várhat. Ezért ők nélkülözhetetlen tár­sai a vezetőnek, s ezért nagy a felelősségük is. Kiváló poli­tikai felkészültséggel nemcsak a vállalaton kívüli körülmé­nyeket kell számbavenniük, hanem a belső „klímát” is. Ugyanakkor — s ez nagyon lényeges — szakmailag is alaposan otthon kell lenniük a gyár dolgaiban, mert csak így válhatnak igazán segítőtár­saivá, s ha kell, vitapartneré­vé a vezetőnek. A SZOT legutóbbi határo-. zatai között szerepel egy re­mek kezdeményezés: alakít­sanak a vállalaton belül a bérbizottságok mintájára ár- tanácsadói bizottságokat is. Ezeknek a bizottságoknak összetett a feladata: politikai is, szakmai is. Céljuk, hogy már a vállalaton belül gátol­ják a társadalomra káros ár- drágítási manipulációkat. Ké­nyes feladat ez, hiszen a ma­gasabb árak nagyobb haszon­hoz juttatják a gyár dolgozóit, tehát a saját munkásaik lát­szólagos, pillanatnyi érdekei ellen kell hadakozniuk. Mégis világossá kell tenniük min­denki előtt, hogy amikor az egyik szocialista vállalat meg nem engedhető haszonra kal­kulál, akkor a másik szocia­lista vállalat munkásait csap­ja be. A vezető nem nélkülözheti a társakat, de persze nem is bújhat mögéjük. Van ugyanis példa arra, hogy egyes veze­tők minduntalan az UB-re, a pártbizottságra szaladnak, hogyha netán rosszul sikerül­ne a döntést, vagy népszerűt­lenné válik egy-egy határo­zat, akkor hivatkozhassanak politikai társaik egyetértésé­re, mintegy megosztva velük a felelősséget. Ez nem helyes. A döntés joga a vezetőé, a fe­lelősséget is vállalnia kell, s döntenie is egyszemélyben. A vezetés demokratizmusa nem azonos a népszavazással. A demokratizmusnak, a társak szerepének a döntések előké­szítésében kell érvényre jut­nia. A vezetés demokratizmusá­nak csak akkor lehet értelme, ha a vezető társai szakmailag és politikailag egyaránt jól képzettek, s felelősséggel lát­ják el tanácsadói tisztüket. S ez kivált érvényes a párt- és a szakszervezeti funkcionáriu­sokra, hiszen ők választott ve­zetői saját területüknek, s ha a vezető segítő és vitapartneri tisztét nem látják el kivá­lóan, akkor nemcsak a vezető bizalmával élnek vissza, ha­nem választóik bizalmával is, a vállalat munkásainak bizal­mával. Feladatuk rendkívül nehéz, hiszen tőlük napjainkban min­denki azt várja, hogy megfe­lelően képviseljék a dolgozók és a vezetők érdekeit is, a vállalat és a népgazdaság ér­dekeit is, Gerencsér Ferenc t

Next

/
Oldalképek
Tartalom