Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-24 / 120. szám

FEST HEGYEI s^Círltm 1968. MÁJUS 24.. PÉNTEK Félidő A barcsi Dráva-hid A szelőcei „csodadoktor“ , ,,, Hivatalos orvosi véleményt [ emíese még nem Olvastam a szelő­” cei „csodadoktor” gyógyító Félidejéhez érkezett a máso- | munkájáról, újságcikket azon- dik világháború alatt felrob- ban már aanál többet, az Es- bantott barcsi Dráva-hid. épí- I ,U Hírlaptól a Képes Újság tése. A 281,5 méter hosszú, 7,5 I 'egut°bbl _kéPefs riportjáig. ’ | Bevallom őszintén, a kolle­igazmondásában méter széles hidat magyar ter- I vek szerint, magyar ipari üze- í kételkedtem, azt írták meg, mekben készült anyagból ju- j amit hallottak, láttak, el- goszláv munkások és mérnö- ! mondtak nekik, annál inkább kök építik. A tervek szerint ez j a „csodadoktor” gyógymódjá- év végére adják át rendelteté- J nak hatásosságában. A na- sének. Az újjáépült barcsi j pókban azonban, Érden jár- Dráva-hídnak nagy szerepet j tamban, négyen is bizony­9r J. A. és családja a hírek nyomán szánnak az Adriai-tenger és gatták, hogy a szelőcei „cso­a magyar tenger közötti ide- l gyógyító ereje a __________________________ csodával határos. Olyan em­g eríforgalom lebonyolításában. A hídépítéssel egyidejűleg a magyar részen gyors ütemben készül a hídfeljáró előtti út­szakasz. berek állították ezt, akiké' esztendők óta ismerek s akik esztendők óta panaszkodtak gerincbántalmaikra és fáj­dalmaikra. Egy iskola - négy helyen Rendhagyó szülői értekezlet Üllőn Az üllői ének- és zenei tago- i mekekről, a mai erkölcsi esz zatú általános iskolában rend­hagyó szülői értekezletet tar­tottak a minap. Az osztályok­ban a tanulóknak különféle színű kis kartonokat osztottak ki, s a szülők ezt magukkal hozták a szülői értekezletre, így egyszerűen megállapíthat­ták, hogy melyik osztály szü­lői tanúsítottak nagyobb ér­deklődést. Erről az összevont szülői ér­tekezletről természetesen nem hiányzott a hagyományos na­pirend sem, a beszélgetés, a tájékozódás a gyermek előme­neteléről. De, mint kiderült, külön vonzóerőt jelentett Sza­bó Zoltán megyei szakfelügye­lő tudományos igényű előadá­sa a mai szülőkről, a mai gyer­ményről. A szülő és az iskola között nagyon jó a kapcsolat Üllőn. Ezt a megjelentek nagy szá­ma is bizonyította. Pontosan 591 szülő jött el erre az érte­kezletre, szűknek bizonyult a művelődési otthon nagyterme, a megjelentek kétharmad része az udvarra szorult. Ilyen nagy érdeklődés szülői értekezlet iránt még nem nyilvánult meg a járásban! Az 591 szülő egyúttal egy­hangúlag azt is megállapította, hogy többet érdemelnek az ül­lői gyerekek és pedagógusok. Jelenleg nincs elegendő tan­terem, négy különböző helyen levő öreg épületben tanítanak: mindenképpen szükséges len­ne megfelelő iskolát építeni. indult útnak Szlovákiába, az Érsekújvár közelében fekvő Szelőcére, hogy felkeresse a „csontkovács” néven emle- nem 1 getett Kubicskó István pa­rasztembert, aki — mint mond­ják — csípőficamot és ge­rincferdülést, görbülést és kicsúszást egyaránt hatáso­san gyógyít. — Tudja, hogy van az em­ber — kezdi a beszélgetést a férfi —, ha mindent megpró­bált már és csak nem múlik a fájdalom, a lehetetlent is megkísérli. A feleségemet gyermekkori csípőficama gyö­törte, a fiamat csigolyaív- hasadással szerelték le, a lá­nyomat ferdülés kínozta, jó­magam meg egy néhány év előtti motorbaleset követ­kezményeit sínylettem ... Elő­ször csak hármasban indul­tunk útnak március közepén, a feleségem, jómagam, meg a fiam ... — Nem hármasban érkez­tünk a házhoz... — veszi át a szót az asszony. — Pista bá­csi háza olyan, akár egy bú­csújáróhely. Nemcsak Cseh­szlovákiából, hanem a világ minden tájáról felkeresik a betegek. Kanadaiak, fran­ciák, németek s ki tudja még, hányféle náció... Nagykőrös nyerte a megyei községfejlesztési versenyt A Nagykőrösi Városi Ta­nács a városfejlesztési alap 1967. évi költségvetési elő­irányzatában 800 ezer forint értékű társadalmi munkára számított, mellyel a város la­kossága parkok létesítésével és ápolásával, gyalogjárók építé­sével, vízlevezető árkok tisztí­tásával, s a földutak paníro­zásával, a város rendezését és szépítését elősegíti. A tanácsülés elé terjesztett zárszámadásokból kitűnt, hogy a lakosság a társadalmi- munka-tervet gavallérosan túlteljesítette, 1 millió 610 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Ennek az eredménye lett azután, hogy Nagykőrös nyer­te meg az 1967. évre meghir­detett megyei községfejlesztési versenyt. A megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége Nagykőrösnek ítél­te az első helyet és az azzal járó 100 ezer forint pénzju­talmat. A várps utcáiban a lakosság 9822 négyzetméter parkot lé­tesített 419 600 forint érték­ben, továbbá a vízlevezető ár­kok tisztítását 413 500, a gya­logjárók építését 117 600 fo­rint értékű társadalmi mun­kával segítette. A tanács elrendelte, hogy a 100 ezer forint jutalom felhasználására a terv­csoport készítsen javasla­tot. A Pest megyei Tanács a „Községfejlesztésért” emlék­jelvény arany fokozatát tíz nagykőrösinek adományozta. A város ötven lakója ezüst fo­kozatot, száz pedig bronz fokozatot kap. A jelvényeket ünnepélyes keretek között fogják kiosztani. A kapuban azért visszahökkentünk egy pillanatra — idézi a láto­gatás emlékét a férfi. — Dü- ledező, faluvégi ház előtt áll­tunk, jókora gazdasági ud­varral, istállókkal. Nem volt valami bizalomgerjesztő lát­vány. De ha már odáig elér­tünk, csak átléptük kapuját. Alacsony, vékony parasztem­ber fogadott a döngölt föl- dű falusi konyhában. Hellyel kínált a lócán. Bevallom őszintén, valamiféle hókusz­pókuszra vártunk, de ehelyett csak azt mondta a fiamnak: vetkőzzön derékig, s míg köz­ben barátságosan velünk dis- kurált, kezével végigtapogat­ta a hátát, aztán kedélyesen megjegyezte, hogy itt bizony hét csigolya kiugrott a he­lyéből. Hogy csinálta, hogy nem, nehéz lenne szóban elmondani, de perc sem telt belé, s már mondta a fiúnak, öltözhet, minden rendben van ... Az asszony folytatja az emlékezést. — Akkor egy parasztasz- szony jött be a fiával. A gyerek nem tudta moccanta- ni a fejét. Bakugrást ját­szottak, sírt az asszony. S az eredmény, véleményezte a „csontkovács”: négy csigolya' kiugrott á helyéről. És négy erőteljes mozdulat után a gyerek és az anyja boldo­gan mondta el köszönetét... — Véleménye szerint — kér­dezem a ház gazdáját — kuruzslás vagy gyógyító tudomány az, amit a szelőcei „csontko­vács” csodával határos gyógy­módja jelent? — Azt hiszem — tűnődik a teljesen gyógyult ember — sem az egyik, sem a másik. Véleményem szerint Pista bácsi különleges megfigyelő­képességgel, ösztönös ana­tómiai ismeretekkel és nagy­szerű kézügyességgel megál­dott ember. Ez a titka hihetet­lenül hangzó tudományának. Amióta hazajöttünk tőle, egyikünknek sincs sem fáj­dalma, sem panasza. Mintha újjászülettünk volna. Azt hi­szem, nem kellene lebecsül­ni Pista bácsi kivételes tu­dományát. Égy biztos, töké­letesen helyre tudja rakni a helyükről elmozdult csonto­kat, ezért is hívják az em­berek „csontkovácsnak”. Sze­rintem azonban a csontok helyreugratása csak a gyó­gyítás egyik fázisa lehet. A másik: ennek az állapotnak a tartósítása. Ugyanis az iz­mok, amelyek éveken át hozzáigazodtak a rendellenes állapothoz, könnyen ugyan­abba a helyzetbe húzhatják vissza a helyrerakott csonto­kat. Néhány hete a nagylány is megjárta Szelőcét. Azóta nem alszik gipszágyban... P. P. VASGYÜJTÖK Foto: Szigetfű Szántás - tető alatt Gödöllő határában 18 hol­das területen épül fel a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet új otthona. A csaknem 50 millió forintos beruházásból hatalmas, korszerűen be­rendezett laboratórium­csarnokot, CEGLED A százast is megkeresik TURKEVÉRŐL JÖTTEK - ŐSZIG MARADNAK VÁC Új lakótelep - régi gondok Cs. Nagy Tamás, a vasúton túli 69-es körzet fiatal, ambi­ciózus tanácstagja is felszólalt a Váci Városi Tanács legutóbbi ülésén. Interpellációjában el­mondta: sok a probléma kör­zetében az utakkal és a közvi­lágítással. Az új DCM-lakóte- iep szomszédságában, a Béke tér és az Arany János utca közötti 40 méteres szakaszon kérte a forgalmas gyalogjáró kiépítését, a közvilágosítás ja­vítását. Este sötétben botor­kálnak az emberek, ami rész­ben az ÉDÁSZ, részben a vil­lanytesteket csúzlizó gyerme­kek hibájából ered. Dombay Sándor osztályve­zető főmérnök közölte, hogy az említett 40 méteres útsza­kaszt rövidesen megépítik, s utána burkolattal is ellátják. Az ÉDÁSZ felülvizsgálja a közvilágítást, és intézkedik a hiányosságok megszüntetése ügyében. A sok más feladat mellett ezekben a napokban a lucerna betakarítása a legfontosabb a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben is. Ez a növény legjobban da­colt a szárazsággal. Mély gyö­kereivel elérhette a talaj nedvkészletének alacsony szintjét. A takarmányszérüre vonta­tókkal, lovas kocsikkal hord­ják az illatos zöld termést. Szikkadtsága, nedvességtar­talma még nem bírná el be­fülledés veszélye nélkül a kaz- lazást. Hatalmas ventillátorok gyorsítják a szárítást. Elevátor viszi magasba a lu­cernát, Az emberek dolga a kazalrakás. Fél mázsát nyom e-gy-egy megrakott villa. Em­ber kell hozzá a javából. A tsz-ben túrkeveiek is dol­goznak. Harminchétén jöttek el kora tavasszal a Tiszántúl­ról. Leányok, asszonyok is vannak közöttük. Ök a répa- egyelósben már megmutatták: dolgozni, keresni jöttek a cég­HORGÁSZFALU A MECSEKBEN A Mecsek hegység szívé­ben — a festői szépségű Or- füi völgyben — horgászfalu épül. Itt terül el a 120 holdas mesterséges pécsi tó, amely­ben gazdag halállományt ne­veltek a horgászok számára. A horgászfalu helyét a to keleti partján közvetlenül a víz mellett jelölték ki A megvei tanács 60 telket bo­csátott a horgászok '•endel- kezésére: 100 esztendei hasz­nálatra ingyenesen kapták meg. A telkeket elsősorbar azoknak a pécsi dolgozók­nak juttatták, akik társadal­mi munkájukkal részt vettek a tó építésében és halasítá- sában. Már állnak az első csinos horgásztanyák, s a tervek sze­rint 1970-re teljesen elkészül a horgászfalu. A színes házikókat éiősövény­nyel választják el egymástól s az egész területet parkosít­ják A magyar bútoripar legnagyobb vállalata a rrr\ bubiv ■ » BUDAPESTI BÚTORIPARI VÁLLALAT | A BNV 8. sz. lakberendezési pavilonjában (a vásár főterén) a kiállítás tartama alatt a „BUB IV" MARKA MINŐSÉG, JŐ ÍZLÉS! lédi tsz-be. Nyolc és fel hó­napra szerződtek. A tsz meg­felelő munkásszállást, étke­zést biztosított számukra. A kazlazók napi száz forintot is megkeresnek. Nem megvetendő a fél hold háztáji termése sem, ez jár nekik, így saját kis földjükön is szorgalmasan dolgoznak. Szabad idejük nem sok. Ilyenkor sakkoznak, asz­taliteniszeznek, esténként a tv- műsort nézik. Haza csak a ku­koricatörés után indulnak, ha lejár a szerződés. ötemeletes irodaházat kap a jelenleg Budapesten működő intézet. A szakemberek töb­bek között a 142 méter hosszú laboratórium-csarnokban vég­zik majd az ekék és a vetőgé­pek minősítési vizsgálatait. Erre a célra az épület hosszá­ban egy betonárok készül, amelyet a kísérletekhez szük­séges összetételű földdel töl­tenek meg. A vizsgálatokat így a téli hónapokban is elvégezhe­tik. Az új telepet a jövő évben, az intézet fennállásának 100. év­fordulóján avatják fel. Olvadó papír Feltaláltak egy olyan par- pírfajtát, amely vízzel érint­kezve egy perc alatt teljesen elolvad. Ennek a papírfajtá­nak nagy jövője lesz minde­nütt, ahol titkos okmányok készülnek, de a háztartások­ban is, ahol a papír nem fog­ja majd növelni a szemetet. Félmillió éves háztáji mészárszék // // A vértesszőlősi helyszíni múzeu­mot, amelyet most az idegenforgah mi idény megin­dulásával mind több látogató ke­res fel, újabban érdekes lelettel gazdagították ré­gészeink. A na­pokban visszaál­lították és eredeti állapotában he­lyezték el a fél­millió évvel ez­előtti emberi tele­pülésnek azt a körülbelül egy négyzetméternyi darabját, amelyen akkori elődünk „dolgozta fel” va­dászzsákmányát. A vértesszőlősi ember ugyanis az elejtett vadat nem hurcolta teljes egészében lakó­helyére, hanem attól 20—25 mé­ternyire darabolta fel, és csak az ehető részeket s a tüzelésre használr ható csontokat vitte haza. Ezen a most „másodlagos in si­tu" gyanánt be­mutatott „trancsi- rozóhelyen” egy bölény csontvázá­nak különböző darabjai marad­tak meg. Köztük egy ujjperc is, olyan sérüléssel, ami arra mutat, hogy vértesszőlősi ősünk nem jól ta­nulta meg , az anatómiát. Ugyan­is ebben az eset­ben a patához véletlenül hozzá­vágott egy dara­bot a csatlakozó csontból is. Az ősi „háztáji mészár­széken’’ a ssontok mellett ott fekszik a kőeszköz is, amellyel a rosz- szul sikerű,t opár­rá ciót végezte. Őserdő46 Bácsalmáson 99 Érdekes hobbynak szenteli szabad idejét Harton József bácsalmási lakos. Valóságos kis őserdői rendezett be ma­gának. Páradús levegőjű üvegház­ban otthonosan érzik magukat a délszaki növények es a ma­darak. A különböző pálmafák, szobafenyők, narancs- és cit­romfák, valamint a kaktuszok birodalmában színestollú tró­| pusi madarak — papagájok, j kanárik, pintyek, japán-sirá­lyok és kínai fürjek élnek, költenek. A ritka csendélet hangula­tát sokszínű akváriumok egé­szítik ki. A gyűjtő állandóan gyarapítja, frissíti a pálmaház növényzetét s madárvilágát. Legutóbb Peruból, Kaliforniá­ból és Törökországból kapott különleges szállítmányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom