Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

Diavetítés Bretagne-ról Vácott Egy ízben már tartott elő­adást Vácott Bence Pál, a Fo­tó című lap főszerkesztője. A neves fotóművész akkor Né­metországban, Svédországban és Norvégiában készített felvé­teleit vetítette sikerrel az úti­beszámoló kapcsán. A Duna­kanyar Fotoklub meghívására 24-én ismét Vácra látogat. A pénteki, hat órakor kezdődő klubnapon a művelődési ház emeleti helyiségében „Bre­tagne” címmel látjuk újabb diasorozatát. Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság köz­li, hogy ezen a héten is lesz csütörtök délután öt órai kez­dettel ingyenes jogi tanács­adás a Lenin úti tömegszer­vezeti székháziban. Ügyeletes: dr. Kovács József, az ügyvédi munkaközösség tagja. VÁCI A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1968. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK M űvelőd éspol ifi ka Napirenden az új művelődési ház építése tntorpnllnciók nyomaiban Új lakótelep — régi gondok Pénteken vb-ülés Az MSZMP városi és a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága péntek délelőtt fél kilenc órai kezdettel együttes ülést tart. Főbb napirendek: a sze­mélyzeti munka a szakigazga­tási, oktatási és népművelési szerveknél, valamint a város kenyérellátása. Drága tyúkok Lakatos Andrásmé és Laka­tos Erzsébet — mindketten büntetett előéletű — váci la­kosok személyi tulajdon sérel­mére elkövetett lopás büntet­te miatt került bíróság elé. Egy alkalommal Szokolyára utaztak, ahol házról házra járva kéregettek. Betévedtek Tar Lajcsmá, Fő utca 31. szám alatti házába. Csakhamar fel­fedezték, hogy az udvari ólban tyúkok mozgolódnak. Lakatos- né Taméval társalgóit, s ez­alatt Lakatos Erzsébet négy tyúkot betekert egy rongyba és ezután mindketten sietve odébbálltak. Most már nem időztek a községben, hanem az állomásra mentek, ahol gyanús viselkedésük szemet szúrt áz ott posztoló rendőr­nek. Igazoltatta őket, meg­nézte a csomagot, s a lopott jószágokat visszaadta a káro­sultnak. Az eljárás azonban megindult és most — elsőfo­kon — nyolc-nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték mindkettőjüket. A legutóbbi tanácsülés — mint arról már beszámoltunk — megvitatta a város népművelési helyzetét, s az elmúlt évek tapasztalatainak elemzése alapján meghatározta annak jöven­dő célkitűzéseit is. A napirenden szerepelt jelentésben van egy megállapítás — amit a tanácsülés- is magáévá tett: „El­lentmondás van a váci népműveléssel szemben támasztott jo­gos igények és az anyagi, személyi ellátottság elégtelensége között.” — Ebben a hivatalos megállapításban — értelmezé­sünk szerint — benne van annak kijelentése, bogy népműve­lési intézményeinket kinőtte a rohamosan fejlődő város, azaz: várospolitikai terveinkben gondoskodni kell korszerű népmű­velési iníézményekről is. Erről beszélgettünk a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével, Povázsai Sándorral. — Helyesnek tartja-e azt a megállapításunkat, hogy kicsik és korszerűtle­nek a város népművelési intézményei? — tettük fel az első kérdést az osztály- vezetőnek. — Abban' az értelemben igen, hogy ami kicsi, az egy­ben korszerűtlen is. Az egyes népművelési intézményeknél ez a megállapítás eltérően al­kalmazható. Városunkban még így is pezsgő népművelé­si tevékenység folyik. Hogy csak néhány számadatot em­lítsek: népművelési intézmé­nyeink különböző rendezvé­nyein, 1967-ben, kevés híján, háromszázezer látogató vett részt. A tanácsi és a szakszer­vezeti könyvtárak 8851 olva­sója csaknem másfélszázezer könyvet kölcsönzött az elmúlt évben. A TIT-előadásokon több mint tizennéqyezer ér­deklődő jelent meg. Az építők művelődési otthona mind kör­nyezetében (sörraktár van az | udvarán), mind az épület ál- j lasá^an, beosztásában — kor- I szerűtlen A városi igényeket is kielégítő, szép berendezésű iárási könyvtár kicsi, ezért' korszerűtlen. Hason’ó a helv- z°t a múzeumnál. A művelő­dési ház viszont sem méretei­ben, sem belső beosztásában nem alkalmas — még átalakí­tással sem — a város mai mű­velődési feladatainak ellátá­sára. — Tehát újat kell építe­ni helyette? — Nincs más megoldás. A zeneiskola megépítése után majd csökken a zsúfoltsága, azonban akkor is megmarad egy egész sor hiányosság. Színházterme és színpada ki­csi és avult, nem alkalmas na­gyobb előadások fogadására. Az egyre növekvő klubélet kibontakozásához és a szak­körök működéséhez a helyisé­gek száma is kevés. Tehát szükség van új művelődési házra. — Mikorra várható a megépítése? — A legutóbbi tanácsülés utasította a végrehajtó bizott­ságot, hogy szorgalmazza az építkezés előkészítését, az ah­hoz szükséges hitelfedezet biztosítását. Napirenden van tehát, és bízhatunk benne, hogy a negyedik ötéves terv­ben felépül. — S a többi intézmény? — A legégetőbb a könyvtár ügye. A tanácsülés ebben is hozott határozatot. Egyetér­tésben a városi KlSZ-bizott- sággal, a Horváth Mihály ut­cában létesülő ifjúsági házban önálló városi ifjúsági könyv­tárat fogunk kialakítani. En­nek megvalósítása után a je­lenlegi könyvtár teljes egé­szében a felnőtt olvasók ren­delkezésére áll majd. és lesz hely az egyéb könyvtári ren­dezvényekre is. Megvalósulása 1970-ig várható. — Szó esett a tanácsülé­sen a város külső területei­nek népművelési „fehér foltjairól”. Hogyan számol­ják fel ezeket? — A korszerű művelődés- politika alapelve, hogy a kul­turális élet lehetőségeit köze­lebb kell vinni a családi ott­Szabadkóműves - püspöki talárban A reformkorszak váci nagyjai Amikor városunk történeté­ben olyan korszakhoz, vagy tárgykörhöz érünk, melyet Karcsú Arzén, Duray Kál­mán, Tragor Ignác és mások már többször jól leírtak, mon­danivalónkat szándékosan fogjuk rövidebbre. Szólni kell azonban arról, hogy ebben a korban Vác mennyiben járult hozzá — a társadalom- és természettudományok fejlesz­tésén keresztül — a felvilágo­sodáshoz, a reformkor előké­szítéséhez. Még a vasút előtt, 1830-tól megindul a gőzhajózás a Duna váci szakaszán, de sokkal in­kább jelzi az új idők eljövetelét az, hogy a szabad- kőműves Splényi püspök ide­jén Rousseau-t, Voltaire-t és a többi felvilágosult írót még a papok is olvashatták. Sőt, volt egy teológiai tanár, aki Vácon teológiaellenes könyvet akart kiadni és nem rajta múlt, hogy műve nem látott napvilágot. Bár a váci nyomda 1791 és 1808 között háromszor is kiad­ta a „Házi Orvosságok” című könyvet, nem zárkózott el dr. Argenti Döme, utóbb vi­lághírűvé vált váci homeopata orvos „Hasonszervi gyógyítás­ról” írt könyve kiadása elől sem, mely akkor nemcsak di­vatos, de élvonalbeli tudo­mánynak számított. Könyve huszonhét kiadást ért meg és idegen nyelvre is lefordítot­ták. Argenti később kezelte Madách Imrét és Tompa Mi­hályt is, elnöke lett a homeo­paták egyletének és szerkesz­tője a Hasonszervi lapoknak. Az országos hírű, két böl­csészeti osztályból álló váci püspöki lyceum — bár vilá­giak is látogathatták — a ha­ladó tudományosság szem­pontjából inkább visszahúzó erő volt. Viszont a rebellis váci piarista gimnáziumi ta­nárok — bizonyos korlátokon belül — sokat tettek a termé­szettudományok fejlesztéséért. Nem véletlen hát, hogy 1848- ban sokan álltak közülük — diákjaikkal együtt — a sza­badságharc zászlai alá. Kap­csolatuk a Habsburgokkal so­hasem volt jó. Csak egy jel­lemző példát erre. Egyik ak­kori évkönyvünkben a taná­rok nevei után ilyenek olvas­hatók: beszél magyarul, la­tinul, tótul (tehát szlovákul) „és ha nagyon muszáj, né­metül”. Vagy: beszél magya­rul, latinul, németül nem. Valamennyien kitűnően tud­tak németül. honokhoz. Ebben maradtunk le talán a legjobban, különö­sen Deákváron, Kisvácon és Sejcén. Céljaink között szere­pel egy-egy1 klubkönyvtár lé­tesítése. A DCM-lakótelepen a KISZ-fiatalok társadalmi munkában építenek ifjúsági klubot. Kisvácon egy jelenleg iskolai célokat szolgáló épület szabadul fel népművelési cé­lokra. A sejcei helyiséghiány megszüntetéséhez a DCM se­gítségét szeretnénk igénybe venni. — Ml a tapasztalata az üzemekben folyó kulturá­lis tevékenységről? — Sajnos, nem sok dicsérő szót mondhatok. Az üzemek gazdasági és tömegszerveze­teinek többsége nem fordít kellő figyelmet üzemének kulturális életére. Tapaszta­latunk szerint a gazdasági ve­zetők nem eléggé igényesek a kulturális szervező munkával megbízott munkatársakkal szemben, s ami súlyos hiba: a kulturális alapokat meggon­dolatlanul használják fel. De vannak örvendetes kivételek is, mint a Kötöttárugyár, a Híradástechnika, a Finomfonó és a Bélésárugyár. S ha már az elismerő szónál tartok, hadd említsem mga. hogy o legutóbbi tanácsülés határo­zatban fejezte ki elismerését a városi művelődési ház, a já­rási könyvtár és a fegyveres erők klubja vezetőinek, vala­mint a Kötöttárugyárnak, ki­emelkedő kulturális munká­jukért. Ferencz Lajos Cs. Nagy Tamás, a vasúton túli 69-es körzet fiatal, am­biciózus tanácstagja is felszó­lalt a városi tanács legutóbbi ülésén. Interpellációjában el­mondta, hogy sok probléma van körzetében az utakkal és a közvilágítással. Az új DCM- lakótelep szomszédságában, a Béke tér és az Arany János Utca közötti 40 méteres szaka­szon kérte a forgalmas gyalog­járó kiépítését, a közvilágosí- tás javítását. Este sötétben botorkálnak az emberek, ami részben az ÉDÁSZ, részben a villanytesteket csúzlizó gyer­mekek hibájából ered. Dombay Sándor osztályveze­tő főmérnök közölte, hogy az említett 40 méteres útszakaszt Kísérlet a köd eloszlatására Az Amerikai Légiszállítási Egyesület bejelentette, hogy a kaliforniai Sacramentóban si­keres kísérleteket végzett a repülőterek leszállási futópá­lyája fölött keletkezett köd el­oszlatására. Az esetek 70 szá­zalékában részben vagy egész­ben sikerült megszüntetni a ködöt vegyi anyagok repülő­gépről vagy a földről történő kilövellésével, ami lehetővé tette, hogy a nedvesség eső formájában csapódjék le. Az iskola tanárai közül az irodalomtörténetből közismert Dugonics András kitűnő ma­tematikus is volt és egyetemi tanár lett. Hanák János ter­mészettudóst pedig akadémiai taggá választották. Tanítványai közül, a forradalom előtti időkből meg kell említenünk Lenhos- sék József anatómust, az or­vosegyetem világhírű tanárát, Bartal Antal filológust, Bér- czy Károly író-műfordítót, Kecskeméthy Aurél írót, Rupp Jakab numizmatikust. A föl­sorolást lehetne még folytat­ni. Közülük sokan elestek az 1848—49-es szabadságharcban, mások a természet- és társa­dalomtudományokban öreg­bítették városunk hírnevét. Végül még egy jellemző adat. Böbék János, váci csiz­madialegény, 1847-ben fel­mentést kért a céhszabályza­tokban előírt, terhes „remek­készítés” kötelezettsége alól. Kérését nem teljesítették, de ez nagy merészség volt abban az időben; jelezte a feudaliz­mus általános válságát a for­radalom előestéjén, amely a céhek merev korlátáit is ki­kezdte már. Stefaits István múzeumigazgató — A Berettyóújfalui Álla­mi Gazdaság Citrom nevű tehene hármas ikerborjút el­lett. Az újszülöttek együttes súlya 100 kilogramm. A hir­telen megszaporodott „csa­lád” valamennyi tagja'egész­séges. ÚJ KÖNTÖSBEN MEGNYÍLT a Duna-parti Haldszkert Vendéglő Nyitva : reggel 9 órától éjjel 24 óráig Mindennap tánczene Hal- és étel­különlegességek üzletvezető: Bogyai Ernő Konyhafőnök: Lehőcz János rövidesen megépítik, s utána burkolattal is ellátják. Az ÉDÁSZ felülvizsgálja az otta­ni közvilágítást, és intézkedik a hiányosságok megszüntetése ügyében. Elmarad a májusi vásár A városi tanács kereske­delmi csoportja közli, hogy a május 26-ra, vasárnapra ter­vezett országos állat- és ki­rakodóvásár — mint arról a környező községeket Is ér­tesítették — elmarad. „Szeretem a verseket“ Bábi Éva a Gábor József is­kola hetedik osztályának egyik legjobb tanulója. Osztályfőnö­ke büszkén említi, hogy az út­törő kulturális seregszemle já­rási-városi győzteseinek be­mutatóján ő kapta a legna­gyobb vastapsot művészi vers­mondásáért. A csendes, sze­rény kislány ezt mondja élete eddigi legnagyobb sikereiről: — Szeretem a verseket, nem­csak olvasni, hanem szavalni is. A fővárosban vasárnap rendezett megyei seregszemlén egy pillanatra zavarba jöttem. Bezsúfoltak egy szűk ■ kis te­rembe. Színpad sehol. Körül­néztem, s megéreztem, hogy csupa irodalmat, a szép ma­gyar verseket szerető ember van együtt. Ekkor már nem izgultam. Mintha csak egy kis baráti társaságnak szívből mondtam el a verset. Boldog vagyok, hogy bejutottam ne- gyedmagammal a szavalok or­szágos versenyére. Aki hallotta Bábi Éva vers­mondását, joggal bízik benne, hogy a csillebérci országos kulturális táborban is dicsősé­get szerez a váci úttörőknek. (— sz — r) DUNAKESZI: Konzervgyáriak Sopronban A Dunakeszi Konzervgyár KISZ-szervezete különbusz- szal negyven dolgozót vitt háromnapos kirándulásra, a nyugati határszélre. Útköz­ben megtekintették Tata és Győr nevezetességeit. Sop­ronban volt a szállás, ahon­nan kirándultak Brennberg- bányára, Fertődre és Fertő­rákosra. Tisztelegtek Nagy- cenken, Széchenyi István sír­jánál. A kitűnően szervezett kirándulást szellemi totó, szálláshelyi műsor és tánc tel>- te változatossá. SPORT Sikerek as úttörő-olimpia megyei döntőjén Az úttörők kézilabda- és kispályás labdarúgó-olimpiá­jának mérkőzéseit tizenhá­rom körzetben bonyolították le. A megyei versenyeket há­rom körzetben rendezte meg a rendező bizottság. A váci járást és a várost az alábbi csaptatok képviselték a megyei döntőn, amelyet má­jus 19-én Dunakeszin ren­deztek: fiú kézilabdában a Gábor József általános is­kola, leány kézilabdában a vácdukai általános iskola, a kispályás labdarúgóverseny­ben a Dunakeszi III. számú általános iskola. A megyei döntőn részt vevő csapataink közül kettő első helyezést, a harmadik pedig második helyezést ért el. Kis szerencsével mindhárman el­ső helyen is végezhettek vol­na. Eredmények: Fiú kézilabda: 1. Gábor Jó­zsef általános iskola. Leány kézilabda: 2. Vácdukai álta­lános iskola. Kispályás lab­darúgás: 1. Dunakeszi III. szá­mú általános iskola. Az első helyezettek részt vesznek az úttörő-olimpia döntőjén, Csillebércen. ATOMMAL! LELVÉTELRE Mi K RESÜ A' K gyakorlott gyors- és gépírókat, fiatalkorúakat (6 órás munkaidőre), nyugdíjasokat fizikai munkára, takarítónőket. segédmunkásokat. Jelentkezés az 0<;V Pálma váci gyárrészlegének munkaügyi r.*-*A|..án a reggel! órákban I fíf. Wí'rí'rvA»' élűin. t 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom