Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-22 / 118. szám
Fekete sportvűsármp Monoron Monor—-Vád YSE 1:2 (1:1) Jelentés két tsz-ből A monori Kossuth Tsz-ben véget ért a lucerna első kaszálása, 100 holdon. A közelmúltban 25 hízómarhát értékesítettek, 538 kilogrammos átlagsúlyban. Jól haladnak a növényápolási munkák is. Befejezték a burgonya sorközművelését, az első kapálást most végzik. A héten megkezdték az őszi takarmánykeverék, somkóró, vegyessiló készítését. A bényei Népfront Tsz-ben szintén jól haladnak a lucerna betakarításával, ma vagy holnap készen lesznek vele. A kertészetben teljes erővel folyik a paprikapalánták kiültetése. Napokon belül befejeződik a kukorica első gépi kapálása is, 350 holdon. — Ismeretterjesztésünk korszerű formáiról hangzott el hétfőn délután előadás a gyöm- rői TIT-klubban. Előadó Fu- ruglyás Géza, a járási művelődési ház igazgatója volt. — Káván tart ma déltől fogadóórát Sima István, a járási tanács elnökhelyettese. Monornak, de bizonyosan a járásnak is egyik legforgalmasabb „járműközpontja” a monori főtéren levő benzinkút környéke. Naponta százával, sokszor egymást érintő sorokban stoppolnak itt az üzemanyagfeltöltésre várakozó gépkocsik, motorkerékpárok. Heggel 7 és 11 óra között vonul el az első hullám. A második délután 3 és 4 óra között tetőzik. A forgalom ideálisnak látszik — Va- losek Béla benzinkútkezelő azonban mégsem elégedett. — Hogy hogyan készülünk fel a nyári forgalomra? Kevés optimizmussal! A benzinkutakat általában ismerő gépkocsivezetők is naponta panaszkodnak, hogy ez az állomás már régen nem felel meg a korszerű követelményeknek Meglehetősen kicsi a kapacitása Általában négy óra alatt kimerül, s míg az új üzemanyag-szállítmányt be- töltjük, a tartalék nélkül érkezők veszteglésre vannak ítélve. — A külföldi kocsik? — Azokról nem is beszélve. Kevesen „tévednek” ide ugyan, viszont annál igényesebbek. Szuperbenzint kérnek, de végül is kénytelenek megelégedni annyi normállal, amellyel egy jól felszerelt benzinkúthoz megérkezhetnek. És milyen intézkedés volt az, amely szerint az olajkutat az országút mellé telepítették? Monoron, a Gombai út egyik kis kertjének csendes szögletében kaptárak lapulnak a lombok alatt. A búcsúzó délutáni napfény még néhány percig megvilágítja a kéklő deszkafa'akat és aztán lassan rájuk telepszik a szürkület. Mély. fojtott csend van, kihalt a kaptár környéke. Az ezernyi méhecske máskor oly hangos döngicsélését alig hallani. Beszorította a kaptárak- ba őket az este. De szinte ugyanez a helyzet nappal is — immár napok óta. — Mostohán bánik velünk az idei tavasz —, mondja keserűen Fekete Benő méhész, a kaptárak gazdája. — A hűvös idő beállta óta legfeljebb csak kém’e’ésnyi percekre merészkednek “’ő vagv féliq dermedten mászkálnak a bejárat előtt. Méhész szemmel tekintve azonban nemcsak ez a baj. hanem a környék kedvezőtlen adottsága is. Nincs a környéken olyan összefüggő akácos, Vajon érvényesül-e ma a gyakorlatban a mondás: „ha nem tanulsz, fiam, inasnak adlak?” Erről beszélgettünk a monori szakmunkásképző iskola igazgatójával, Magócsi Károllyal. A válasz — és az egész beszélgetés rácáfolt a kérdésre. Az iskola 1957-ben kezdte meg működését: ötven- hét tanulóval. Most háromszáznyolcvanheten a benzinkútnál Ideje lenne már egy modern, központosított üzemanyagtöltő állomást üzembe helyezni itt, vagy erre alkalmasabb helyen. Ha a kényszerpihenőjüket itt töltő gépkocsivezetők panasza egyszer az illetékesek elé jutna . . — És nézze ezt a „bódét”! Valóságos kaloda — kényelmesen sem ülni, sem állni nem lehet benne. Hol látni ilyet ma? Az adminisztrációs munkát is a szomszéd épületben kell elvégeznem. Sőt, itt tárolom az üzemanyag egy részét is. Hát nem kínos helyzet ez? Jogosan vetődik fel a kén dés: mikor lesz a járásnak korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő benzinkútja? (baky) — Az idei fejlesztési és felújítási pénzügyi alapról tanácskoznak ma délelőtt a járási tanácsnál, a tanács szak- igazgatási vezetői. — A gyermek- és ifjúság- védelemről tartanak munka- értekezletet ma délelőtt a járási tanács tanácstermében. Dr. Szilágyi Gábor gyámügyi főelőadó tart beszámolót, majd az elkövetkezendő feladatokról tárgyalnak. A tanácskozáson részt vesznek a társadalmi szervezetek képviselői. Többek között meghívót, kapott az ügyészség, a bíróság és a rendőrkapitányság is. amely a virágzási idő alatt hosszabb időre legelőterületet biztosítana a méheknek. A pótharaszti erdő a legismertebb, de az én jelenlegi harminc családomon kívül számtalan méhcsalád szorgoskodik ott. Távolabbi vidékekre vándorolni oedig nem kifizetődő. Különösen a bejáró dolgozók nem tehetik meg. Ezért nem volt. szerintem, említésre méltó múltja Monoron a méhészetnek, s nincs jelene sem. A jövő méginkább lehangoló. Nemrégiben olvastam a méhészeti szaklapban egy cikket, amely felhívja a mezőgazdasági szakemberek figyelmét a pillangós növények nagyobb területen való termesztésére. Tudvalevő, hogy ezek virágját előszeretettel keresik fel a méhek. — Ügy van. Ez kellene a monori járásban is. Ha a termelőszövetkezetek nagyobb területen termesztenének ilyen növényeket, akkor mi, méhészek egy percig sem panaszvannak — a .járásban létező összes szakmák tanulói: autószerelők, géplakatosok, általános lakatosok,: villanyszerelők — sőt még mezőgazdasági ko*- vács is! A „menő” szakmák persze tartják magukat: a legtöbben kőművesnek, szobafestőnek, autószerelőnek, fodrásznak tanulnak. Mi lesz jövőre? Ötszázan jelentkeztek már — s az igazgatónak fő a feje: hogy helyezi el a jelentkezőket? Valószínűleg sehogy. Ez a kérdés — hely hiányában — talán még évekig megoldatlan marad. így is nyolc első osztályt indítanak — míg a gimnáziumban csak hármat. Hol van már az, amikor a kettes osztályzatúak is csak „végső megoldásként” választották a szakmunkásképzést? Az igények — a követelmények is — magasak. Tavaly hét tanulójuk szabadult országos szakmunkásversenyen, s a 16-os számú szobafestőintézetben vizsgázó monori szobafestő-tanulók vizsgaátlaga jobb volt, mint az intézetben tanulóké. De hát ezek csak példák. Az iskolának nyolcvanezer forint értékű tankönyve van — a tanulók 10 forintos tankönyvhasználati díjat fizetnek. S ezeknek a könyveknek egyike-másika szinte évenként változik. A három főhivatású tanárnak (két mérnök és egy technikus) szinte minden órára újra tanulnia kell. A szakmunkásképző iskolának 300 fős KlSZ-szerveze- te van, tizenhárom alapszervvel. 1967-ben ötnapos továbbképző táborban vettek részt a KISZ-vezetők Galyatetőn. Ök rendezték a szalagavató ünnepséget. 150 fős kirándulást szerveztek Egerbe, négynapos túrát a Dunántúlra. 220 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek — május elsején megkapták a községi tanács elismerő oklevelét. Az úttörőotthon — amelynek avatása szombaton lesz — minden részét ők „hozták létre”, a parkettázástól a szobafestésig, minden az ő munkájuk. dig kevesebb. Érthető, hogy ennyi nehézség, sikertelenség, után mind jobban elmegy a kedvünk ettől a kedves, csendes időtöltéstől. Én például tizennyolc éve küszködöm velük. anélkül, hogy valamikor is jelentősebb hasznom származott volna ebből. A kezdeti nagy lelkesedéssel induló kollégáim is sorban csökkentik a családok számát, vám, aki végleg felhagyott a méhészkedéssel. Látja én is galambokat tenyésztek. Ez máris hasznosabb kedvtelés. Azért a méhészettel sem akarok még egy ideig szakítaná. Reménykedem évről évre, mint ahogy a kollégáim teszik... Eltávozóban a felhős égre nézek, fázósan összehúzom magamon a kabátom. Egy utolsó pillantást vetek az itthonmaradt kaptárakra, a fák tövében. Csendben vannak a méhek. (baky) Az iskola négy nagyvállalat, a Vecsési VIZÉP, a Monori Gépjavító Állomás, s a vecsési és monori állami gazdaságok tanulóképzését végzi. A helyi iparnak szüksége van szakmunkásokra. Az iskola — lehetőségeihez mérten (sőt ezen felül is!) — eleget tesz a követelményeknek. Talán az önállósítás sem várat magára sokáig. Ennek szükségességét elsősorban az óriási jelentkezőszám indokolja — de az a munka is, amit a nevelők s a diákok végeztek eddig — nem is kis eredménnyel. K. Zs. Már hírt adtunk arról, hogy a monori strand az idei nyáron megnyílik a fürdőzők előtt. A munkákat már elkezdték — kár, hogy Szervác, Pongrác és Bonifác beleszóltak az időjárásba. A községi tanács brigádját azonban ez nem zavarta. Igaz, amikor strandlátogatásra indultunk, őket éppen nem találtuk ott, de Magócsi Lajos „segítői” dolgoztak. Darázsi Károly „szózatot” intézett a magasból' — a víztartályból, éppen azt festette: — Nemsokára kész leszünk! Amint látod, a medence kész, Háromszáz néző, vezette: Leilei — közepesen. Szögletarány: 7:4 Monor javára. Üjabb monori vereségről — ezúttal az ötödikről — kell beszámolnunk. A ceglédi Bem SE után ez a második hazai kudarc. Pedig hatalmas iramban kezdődött a mérkőzés, s azonnal Monor vette át a kezdeményezést. Sorozatos támadások után már a 7. percben gólt ért el Petries. Igaz, nagy kapushiba volt, de a gól az gól! Ezután teljesen megzavarodott a váci védelem, s lehetőség nyílott arra, hogy a hazaiak bebiztosítsák a vezetést. A 30. perctől kezdve azonban fokozatosán átvette az irányítást a Vasutas s rendkívül gyors, harcos támadásaik a 40. percben góllá értek. Esy élesen beadott labdát a felhúzódó jobbhátvédjük kapásból a hálóba lőtt (1:1). A félidő hátralevő perceiben a szurkolók már csak azért szorítottak, nehogy még egy gólt kapjanak a hazaiak. A II. félidő a váci együttes nyomasztó fölényével kezdődött és jórészt azzal is folytatódott. A hazaiak mintha csak a döntetlen tartásáért ve, rendbehozva. A gyerekeknek hamarosan feltöltik a homokozót, a futballpályára vörös salak került. Valóban: a kabinok vajszínűre festett sora már a hófehér, kékszegélyű, megújhodott vízmedencével nézett szembe. Egy-két csinosítani való akad még — de Szervácék „beavatkozása” miatt a strandidény minden valószínűség szerint úgysem kezdődik el egyhamar, lesz idő befejezni a munkákat. küzdöttek volna, sajnos, ea sem sikerült. A 23. percben a vendégek beállították a végeredményt A hátralevő időt sok-sok kemény összecsapás és néhány játékvezetői tévedés jellemezte. Az utolsó percekben még fellángoltak a hazaiak, de eredmény nélkül. Véleményünk a mérkőzésről A már említett ceglédi csapathoz hasonló, kemény játékfelfogásban küzdő együttes volt a monoriak vasárnapi ellenfele is. S ez ismét megzavarta a játékosainkat. Sajnos, nagyon terv- szerűtlenül vették fel a küzdelmet, az emberfogásról például teljesen elfeledkeztek. A középen erőltetett monori támadások eredménytelennek bizonyultak a hihetetlenül gyors váci védők mellett. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy szélsőink már a labda átvételeinél sorra elügyetlenkedték helyzeteiket. A két belső, Petries és Bajkai viszont hallatlanul sokat küzdött. Szerencsés megoldás volt Rétfalvi beállítása. Jó védőjátékot mutatott Hajdú, rengeteget harcolt Szolnoki, Sáránszki és László. A csatársor legjobbja Petries volt. — d. a. — Káva győzelme Monoron Járási labdarúgó-bajnokság: Káva—Monor II 4:1 (3:1). Szép győzelmet aratott Káva Monoron, érdemes összeállításukat is közölni: Benyó, Klement, Bujdosó, Tóth K„ Vesztegh I, Ábrahám, Kálmán, Baki, Molnár, Burján, Fejős. Az 5. percben Molnár elszáguldott a jobbösszekötő helyén, de elhamarkodottan mellélőtt. A 13. percben: Baranyi lövése a későn mozduló kapus mellett a hálóban kötött ki. (1:0) 20. percben: Eaki beadását Burján kapásból rúgta, de Csernyi bravúrosan védett. A 25. percben: Burján szabadrúgását Molnár befejelte. (1:1) A 35. percben: Kálmán élesen benyesett labdáját az „elaludt” monori védők között Molnár a karaiba továbbította. (2:1) A 38. percben: Baki beadását Ábrahám fejjel csúsztatta a monori kapuba. (3:1) A 67. nercben: Szalai beadására Fenyvesi berobbant, fejéről alig került kapu mellé a labda. 75. percben: Molnár—Kálmán összjá- ték után alig szállt fölé a labda. A 77. percben: Csernyi kiejtette a labdát, s Molnár besétált az üres kapuba. (4:1) Véleményünk a mérkőzésről Akik látták a mérkőzést, azoknak nem meglepetés a kávaiak nagy gólarányú győzelme. Az öt — első csapatot megjárt — játékossal megerősített monori tartalékcsapat egy percig sem tette kétségessé a kávaiak győzelmét. Lendületes csapatjátékot nyújtottak, pedig a régi együttesből csak Vesztegh István játszott! A mostani csapat csupa fiatal játékosból áll, különösen jó benyomást tett Molnár, Baki, Búj- dosó és Tóth K. Győzelmük teljesen megérdemelt. Vélemények: Fejős János kávai intéző: — Jól, értelmesen játszottak a fiúk, nem ijedtek meg a „nagy” nevektől. Naszvadi János, az MSE első csapatának volt edzője: — Megérdemelte a kávai csapat az ilyen arányú győzelmet is. Molnár és Baki még a monori egyben is eljátszhatna. (ő) — Lövészversenyt rendez az MHSZ vasárnap délelőtt Monoron. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: A dzsungel macskája. Monor: Hogyan kell egymilliót lopni? TApiósüIy: Aranycsempész. TTri: Két jegy a délutáni előadásra. Vecsés: Bolondos vakáció. (k. zs.) Munkában a kútfúrók Utolsó simítások a kabinokon (Foto: Pi—) NÉGY ÓRA ALATT KIMERÜL Szuperbenzin ? Nincs! Villáminterjú FÁZNAK A MÉHEK Kaptárok helyett galcmbdúcok? kodnánk. A tarlóvirág is minMONOMnm A PEST. MEG Yj, !■. HÍRT A P Kjj L Ö N K I A.p;Á S. A X. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1968. MÁJUS 22., SZERDA A „menő” szakmák tartják magukat Ötszáz jelentkező Nyolc első osztály indul - Látogatás a szakmunkásképző iskolában Ezek számok — és tények. „SZÓZAT“ A MAGASBÓL Szépül a monori strand a kabinok újra vannak, festi