Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-21 / 117. szám

IDŐJÁRÁSMÉRLEG Legjobban a Bezosztája bírta Az idei tavaszon jól haladt a munka a határban, ennek eredménye, hogy az idén há­rom héttel előbb fejeződött be a vetés, mint tavaly. Az időjárás azonban nem kedvez a vetéseknek, emiatt a növények a fej­lődésben két- háromhetes lemaradást mutatnak. A szárazság miatt a kalászo­sokon alig látni sárjhajtáso­kat, az alsó levelek sárgák, bekövetkezett a korai kalászo- sodás. A várható gabonater­mésről korai lenne felelősség­gel számadatot mondani, a határszemlék alapján azonban megállapítható, hogy a vi­szontagságokat eddig legjob­ban a Bezosztája 1. bírta. Szerencsére ezt vetettek a termelőszövetkezetek a legnagyobb területen, több mint 4 ezer holdon. Sorrendben a második helyen a fertődi fajta és a bánkuti áll. Kielégítő képet mutat a ka­pásnövények helyzete. Jó ütemben haladnak a növény­ápolási munkák, az első kul- tivátorozás és a kapálás já- rásszerte befejeződik a na­pokban. A lucerna első kaszálásá­ról már múlt időben be­szélhetünk, készen van. A szakemberek felbecsülték a várható szénatermést s ez — ugyancsak az időjárás rová­sára írva — fele lesz a tava­lyinak. A járás termelőszövetkezeti körképéhez tartozik az is, ami a szövetkezetek irodáiban történik. Valamennyi tsz-ben jóváhagyták . a közgyűlések a termelési és a pénzügyi terve­ket, és Tápiósüly kivételével a szövetkezetek vezetői elké­szítették a tavalyi évre vonat­kozó önköltségszámításokat. X. ÉVFOLYAM. 117. SZÄM 1968. M 4 .TUS ?1 . KF^J Járási konferencia a földtörvényről Tegnap a járási pártbizott­ság nagytermében a járás és a községek állami, párt- és termelőszövetkezeti vezetői részvételével nagyszabású kon­ferencia zajlott le a IV-es számú földjogi törvényről. A községi tanácsok már letették a „garast" A Uj szociális otthon három és fél millióért Jók a lehetőségek rj£öldsé(/tew*Me$f&tók i un ácsh típ&tísa Hiányzott: Gyömrő, Maglód, Leser A járás zöldségtermelő szak­embereit látta pénteken ven­dégül a vecsési Zöld Mező Ter­melőszövetkezet. Az évenként megrendezendő kertészeti be­mutatóra, tapasztalatcserére a vendéglátók alaposan felké­szültek, jól bonyolítottak le mindent. A vendégek megte­kintették a szövetkezet példa­mutató kertészetét, saját sze­mükkel láthatták azokat, és magyarázatát a Zöld Mező kertészkedésben elért jó ered­ményeinek. A határszemlét megbeszé­lés követte, amelyen Klein István, a járási tanács mező- gazdasági és élelmezési osztá­lyának kertészeti előadója tartott járási vonatkozású be­számolót. Hangsúlyozta, hogy a járás földrajzi elhelyezke­dése, a főváros szomszédsága miatti lehetőségek kedvezőek lennének mind nagyobb te­rületű és hatékonyabb zöld­ségtermesztésre. Az adottsá­gokkal azonban kevesebb ter­melőszövetkezet él, mint amennyi tehetné. Különösen jól gazdálkodik ezen a téren az üllői Kossuth, ahol közel 500 holdon termesztenek korai zöldséget, s a két vecsési szö­vetkezet. Itt, a jó eredmények egyik magyarázata az is, hogy a vezetők minden támogatást megadnak a kertészeknek. Nem mondható el ugyanez például a gyömröi Petőfiről, a maglódi Micsurinról és az ecseri termelőszövetkezetről. Ezekben a községekben nem használják ki kellőképpen a helyzeti előnyöket. Jellemző, hogy szakembe­reik hiányoztak pénteken Ve- csésről is. A beszámolót követő vitá­ban érdekes dolgok kerültek napfényre. A járás a növény- termesztési terület alig hat százalékán termesztett zöld­ségféléket, ezzel szemben az árbevétel az összes növény- termesztési bevétel huszon­nyolc százalékát adta. Ez na­gyon jó eredmény, de még ennél többet is produkálhat­nának. A tanácskozás összké­pe azt mutatta, hogy az elkö­vetkezendő években komo­lyabb fejlődés várható ezen a téren. Az üllői Kossuth Tsz például bejelentette, hogy pa- lántanevelő-telepet kíván lé­tesíteni. Külön kis párbeszéd bonta­kozott ki a nagy fórum előtt Horváth Árpád üllői főmező­gazdász és Bogyó István ve­csési főmezőgazdász között. Horváth Árpád a palántane- velő-telep jövedelméről, , az önköltségszámításról érdeklő­dött, Bogyó István pedig erre elmondotta saját tapasztala­taikat. Egyetértettek. A megyei tanácstól jött ven­dégek, Pancsovay Nándor és Tunyogi György szavai sze­rint a megye nagyon számít a monori járásra a zöldségter­melésben. Itt az alapok meg­vannak, érdemes és ajánlatos lenne növelni a kertészetek területét. A magukra maradt, maga­tehetetlen öregek sorsa az egész társadalom lelkiisme­reti ügye kell, hogy legyen A meglevő szociális otthon, az idősek napközi otthonai, a tanácsok ilyen jellegű cé­lokra felhasználható pénzei segítenek, de ez kevés. Ezt nemcsak a megrázó újság­riportok vagy az életben hí­vatlanul is elénk bukkanó szerencsétlen sorsok támaszt­ják alá, hanem kérlelhetet­len félreérthetetlenséggel a hivatalos számadat is. A monori járásban pél­dául hatvanegy sürgős segítségre szoruló öreg­ember vár elhelyezést, egyelőre reménytelenül. Ez a számadat késztette az év elején tartott járási ta­A LABORBAN Dencsik Lászlóné az Országos Vetőmagfclügyelőség labo­ratóriumában cukorrépamag-preparálást végez. Foto: Kútvölgyi Kisöregek Budapest felé megy a busz, vagy Budapest­ről jön. A veze­tők már szinte előre számítanak rájuk, a kalau­zok is óvatosab­ban nyitják az ajtót. Apró kis szeplős teremtér sek szállnak fel a községek közötti megállókban, va­lahonnan, a pusz­tából jönnek. Is­kolába mennek, a községekbe, Mo- norra, Üllőre, Ve- csésre. • Elnézem őket: riadtak, riadtan önállóak. Egyiket-másikat kikíséri az anyukája a meg­állóig. Amazok ketten vannak, ta­lán barátnők, egymás kezét fog­ják. Akkorák, hogy a határban, gondolom, a na­gyobb burjánból ki se látszanak. Keresem a szava- ' hat rájuk — kisr öregek. Ügy ala­kult az életük, hogy már most kénytelenek fel­nőttek lenni. Olyan is a moz­gásuk — mintha idősebb paraszt­asszonyok lenné­nek. Hátukon is­kolatáska, de a kezükben, karju­kon már a rafia­szatyor, vagy a nylonháló. Fel- szállnak, fogódz­kodót keresnek, vagy gyorsan fel­kapaszkodnak az ülésre, s megszór kottán —, talán egy kis unalom­mal is —, kiku­tatják a szatyor mélyéből a pénz­tárcát, s a külső rekeszből kihúz­zák a havibérle­tet. Az egész moz­dulatsorra oda se néznek. Mint ahogy az ablak előtt elsuhanó táj sem érdekli őket, nem térdelnek fel az ülésre, nyelv­kidugva nem in­tegetnek az autó­soknak, buszon- kívüli földi ha­landóknak. Csák ülnek, többnyire szótlanul és elr gondolkozva mondom, felnőt­tek, igazi kisöre­gek ők. Az út görön­gyeiről, a kanya­rok lendületéből, az idő múlásából, érzik, hogy mikor kell az ajtóhoz állni. Hogy meg­érkeztünk. A napokban a megye határán; a vecsési sorompó­nál levő feltéte­les megállónál az egyik vezető el­felejtett megáll­ni. A kisöreg nem ijedt meg; nem esett pánikba, elő­reszólt: — Hová visz, álljon már meg, na! S a vezető meg­állította a buszt. Mosolygott. Felde­rült mindenkinek az arca. De így van általában is, ha ezek a kisöre­gek velünk utazr nak, a buszon, valahogy olyan derűssé, nyugodt- tá, kedvessé válik a világ. d. g. nácsülés .egyik résztvevőjét arra, hogy javaslatot ter­jesszen elő egy új szociális otthon létesítésére a járás területén. A javaslatot a ta­nácsülés egyhangúlag elfo­gadta. Ma pedig már azt adhatjuk hírül, hogy a megvalósulás útján van a három és fél millió fo­rintba kerülő, hatvan­nyolcvan rászorulót befo­gadó öregek otthona. A tervek szerint 1971 végére kellene elkészülnie. Bizonyos vita volt a hely kiválasztása körül, s végle­gesnek látszik ma már az, hogy a gyömrői öregek ott­hona közvetlen szomszédsá­gában épül fel. Amint azt üzemi, vállalati beszélgeté­sekből kiszűrtük, a járásban sokan felteszik a kérdést: miért éppen Gyömröre kerül ez az új létesítmény, hi­szen ott van már egy szociá­lis otthon? Ezt a kérdést mi is feltettük Sima Istvánnak, í a járási tanács végrehajtó bi- I zottsága elnökhelyettesének. I Elmondotta, hogy a hely i kiválasztásánál szóba jött ! Monori-erdő, Vasad és Gyc-m- ■ rö. Gyömrő látszik a legcél- ' szerűbbnek, ugyanis itt jó­val kevesebb lenne az össz­költség. Ipari aram, telefon, ; víz — ezek ott adottak, át- . vehető a szomszédos szociá­lis otthontól. Azonkívül : jelentős megtakarítást érnek el a későbbi üzemeltetésben is, ugyanis egy közös gaz­dasági hivatal intézheti mindkét otthon adminisztrá­cióját. Az új szociális otthon, mint már írtuk, a tervek szerint három és fél millió forintba ; kerül. Előteremtéséhez az állami, a gazdasági és a tömeg- szervezetek összefogására van szükség. A járás tizennyolc községi ta­nácsa már letette a „garast”, csaknem egymillió forintot ajánlottak fel. A termelőszö­vetkezetek 1971-ig folyama­tosan törlesztve több mint félmillió forintot vállaltak. Ahhoz, hogy a szükséges egész összeg meglegyen, a járási ta­nács pénzügyi szakemberei szerint az állami vállalatoknak 240 ezer, az fmsz-eknek 180 ezer. a ktsz-eknek pedig 430 ezer forinttal kellene támogatniuk ezt a nagyon szép, embersé­ges tervet. Ezek a szervek még nem tettek kötelező ígéreteket. Bízunk azonban abban, hogy közös erővel megvalósul az új szociális otthon. S akkor majd a 61 beadott kérelem­re ezt írhatják az illetéke­sek : elintézve. (reiter) Vb-ülések Bényén kedden délután 2 j órakor vb-ülást tartanak, ahol | az anyakönyvi, gyámügyi j munka értékeléséről tárgyal- i nak. Gombán délelőtt 8 órákor beszámoló hangzik el a tűzvé- | delmi bizottság felkészítésé­ről. Káván délután 2 órakor a növényápolás helyzetéről, az aratásra való felkészülésről, valamint a cséplési munkák előkészületeiről tárgyalnák. Maglódon délután 3 órakor tartanak beszámolót a házi betegápolás és gondozás hely­zetéről, majd a tanácsülés második napirendjén tárgyal­ják az Állami Biztosító mun­káját. Jövedelemelosztás, belső ellenőrzés Tsz-párttitkárok „kisakadémiája Valóságos kis akadémia: a termelőszövetkezetek párttit­kárai havonta egyszer mező- gazdasági és közgazdasági jel­legű előadásokat hallgatnak Monoron. Az elmúlt hóna­pok folyamán többek között megbeszélték a munkaerő­gazdálkodás problémáit, a legjobb jövedelemelosztási for­mákat, részletesen betekin­tést nyertek a termelőszö­vetkezetek pénzügyi és hi­telezési gondjaiba. Elemez­ték a szövetkezetek számvi­teli feladatait. A tegnap délutáni előadá­son a termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének meg­szervezéséről hallgattak meg egy előadást, majd példá­kat, gondokat, elképzelése­ket mondtak el a témához saját termelőszövetkezetük életéből. SPORT IJjliitrÍTáu—I llő 2:0 Az üllői csapat az utóbbi időben igen balszerencsés. Üj- hartyánban is a hazaiak veze­tése után tizenegyeshez jutott az üllői csapat, de ezt sem tud­ta értékesíteni. A mérkőzés üllői támadások­kal indult. Két veszélyes ak­ció után a hazaiak vették át a játék irányítását, és több gólhelyzetet teremtettek az üllőiek kapuja előtt. A 13. percben mégis Burza előtt nyílott gólszerzési lehetőség, de lövése gyatrán sikerült, és a kapus hárítani tudott. A 16. percben viszont egy hazai el­lentámadás gólt eredménye­zett. Bal oldali akció után egy jól eltalált lövés a kapuban kötött ki. A gól némileg meg­zavarta az üllői csapatot, és ennek volt köszönhető a má­sodik gól is. Mellis tört előre, de cselei nem sikerültek. A labda az ellenfél játékosához került, gyorsan indított, és az elmaradt Mellis helyén kapura törve, megszerezte a hazaiak második gólját. A gól után lábra kapott az üllői csapat is, és néhány ve­A VÁNDORKIÁLLÍTÁS vendégkönyvébe Alkotótáborba mennek az ifjú képzőművészek Keszeg Ilona, Darázsi Ildikó és Burján Anna kalauzoltak a szombaton megnyílt vándor- kiállítás termében. A kiállítás Vácról jött Monorra, . látoga­tóinak száma — noha még csak két napja nyitották meg a közönség előtt — máris nagy. Bizonyítják ezt a ven­dégkönyv bejegyzései is. De nemcsak a számot — a véle­ményeket is tükrözi a könyv. A kiállítás osztatlan sikert aratott. (Utoljára a Kossuth- iskolások nézték meg. Akad közöttük „Zalatnay, Bodrogi,” sőt még „Ralph Heid” is — és csúnya szavak. Gyerekek, mire volt ez jó?!) Hiszen a kiállítás nagyon szép. A lá­nyok szerint a legtöbb látoga­tó Császár Zsuzsa, a váci VIII. osztályos szénrajzai előtt áll meg. A textilragasztásos meg­oldású képek is szépek, szí­nesek: Ácsai Irén abonyi út­törő Ebéd című képe talán a legszebb közöttük.. A plakáttervek — Díszha­lak és Textil című papírra­gasztások — hivatásos plakát­tervezőknek is becsületére válnának. A pilisi pajtások közül Csajka Edit Matróz cí­mű mozaikja a legsikeresebb. A kiállítás már nem teljes: sokat kiválogattak közülük a VIT-re, de a kiállított mun­kák sokszínűsége, a témavá­lasztás eredetisége, a megol­dások bizonyítják alkotóik te­hetségét. A legtehetségesebb úttörők nyáron „alkotótábor­ba” mehetnek, ahol tovább fejleszthetik tudásukat. Nemcsak a kiállítás — de a kezdeményezés, mely lehetővé tette, hogy Monorra kerüljön — minden elismerést, megér­demel. (k. zs.) szélyes támadást vezetett a hazaiak kapuja előtt. A 34. percben Kiss, majd a 39. perc­ben Burza és Holló került jó helyzetbe, de a lövések ezúttal sem sikerültek. A II. félidőben ismét a há- zaiak vették át a játék irányí­tását, esetenként erős nyomás nehezedett a vendégek kapu­jára, de a védelem jól állt a lábán. A 10. perctől kezdve azonban az üllői csatársor is mind több támadást indított. Kiss, Holló, Burza és Szűcs tűnt ki, akiket ebben az idő­ben nem tudtak a hazaiak tar­tani. Sajnos, csak a szerencsén múlott, hogy Üllő próbálkozá­sai nem sikerültek, A 22. perc­ben Burza tort kapura, lerázta védőit, és már a tizenegyes ponton járt, amikor hátulról felvágták. A játékvezető tizen­egyest ítélt. Holló állt a labda mögé, de a jobb sarokra tartó labdát — ami nem volt túlsá­gosan erős — a kapus kiütötte. Hallatlan balszerencse! A ku­darc nem törte le a vendége­ket, sorra vezették az igen veszélyes támadásokat, és Kisst a tizenhatos vonalán fel­lökték. A szabadrúgás viszont nem volt eredményes. A 29. percben hatalmas tömörülés volt a hazai kapu előtt, a ven­dég nézők már gólt kiabáltak, de a labda előbb a kapusról, majd a kapufáról vágódott a mezőnybe, és végül a léc mel­lett szállt ki az alapvonalon túlra. Nem sokkal később ismét az üllőiek vezettek ellentámadást, de a kitörő csatárt ismét csak szabálytalanság árán tudták szerelni. Végül is egy jól ját­szó üllői csapat maradt alul, amely a gólhelyzetek alapján a győzelmet, de legalább a döntetlent megérdemelte vol­na. Egyénileg Holló, Szabó, Bo- da, az újonc Takács és Balato­ni, valamint Kiss játszott jóf. (fülöp) MAI YirSOR ' MOZIK Gyömrő: Júlia és a szellemek. Maglód: A dzsungel macskája. Mende: A hajók a kikötőben rob­bannak. Monor: Hogyan kell egy­milliót lopni. Pilis: A tanúk nem beszélnek. Üllő: Menyasszony a zsákban. Vecsés: Bolondos vaká­ció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom