Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-21 / 117. szám
I 1968. MÁJUS 21., KEDD HEGYEI '&úrlgp :< Kínos, ha egy kabát kicsidre sikerül, de sebaj: az ember visszaviszi a szabónak, hogy kiengedje. Sajnos, ha egy labdarúgópályát elszabnak, az nem ilyen egyszerű. Ez történt a váci focipályával, mely a kelleténél rövidebbre sikerült, ezért nem lehet hitelesíteni és mint mondják, arra is nehezen van mód, hogy kiengedjenek belőle. Az ember egyfolytában azon gondolkozik, hogyan lehet egy labdarúgópályát elszabni? Lehet, hogy a tervező nem tudta, mekkora egy pálya? Miért nem kérdezte meg bármelyik szurkolótól, aki ugyan nem tervező, de a méretekkel pontosan tisztában van? Ha tudta a méi'téket, akkor nem értett a mérőszalag használatához? Vagy netán valaki ellopta azt a hiányzó néhány métert? A megfejtésre nem tudok rájönni. Annyi tény, hogy emiatt a váci pálya nem hitelesíthető, ezért itt nemzetközi mérkőzések sem játszhatók. Szerencsére nem minden lett kisebb Vácott. Vein, ami lényegesen nagyobb, mint kellene. Például a DCM művelődési háza. Míg bent a városban szűkek és rosszak a művelődési otthonok, addig itt, távol a várostól, szinte kihasználatlan ez a palota. sek. A kéri körülbelül így festett: Itt végre egyedül len elünk._ A váciak panasza: Ahány utcai óra van, annyiféleképpen jár... •Rajzolónk ezúttal nem túlzott. A füvön egy nagyanyánk leánykorából valö gramofon sistergett, valami korabeli slágert. Körülötte egy frakkos úr, egy strandruhás ifjú hölgy és egy hortobágyi csikós ült és nagy műélvezettel hallgatták az ósdi szerszámból áradó sercegő zörejt, melyből a figyelő egy régi charleston dallamát vehette ki. Hosszú ideig találgattuk, vajon kik lehetnek ezek a nem éppen e környezetbe illő furcsa szerzetek? Amikor megkérdeztük őket, kiderült, hogy öltözékük és viselkedésük nagyon rendjénvaló. A nagymarosi gimnazisták ugyanis e napon tartották hagyományos „bolond-ballagásukat”. Ilyen és ehhez hasonló szerelésben ültek fel egy nagy társzekérre és hangos nótá- zással kísérelték meg maguk és a falu számára ezt a jeles napot emlékezetessé tenni. Gondolom, ez sikerült is. Néhány kilométeren közvetlenül a csehszlovák—magyar határ mellett haladtunk. Erről jutott rajzolónk eszébe: KISKORÚ HATM5MTÖK.. tSTZ, OE>ON" hoz. Ennek ellenére — úgy mondják — nem emelkedett a vámhatóságok dolga. Néhány szabálysértésnek minősülő eset van csak. Viszont megnövekedett a határ két oldalán epekedő szerelmesek száma, mivel — különösen tavasszal — a szerelem nem ismer határokat és a vámon át is korlátlan mennyiségben, vámmentesen hozható. Elkelne belőle egy kicsi Szentendrére is. ahol megalakították a magányosok klubját. Amikor arra jártunk, éppen a klub egy rendezvényét hirdették. Meg akartuk látogatni a magányos emberek klubját. Sajnos, a teremben csak ketten voltunk. A klubtagok, úgylátszik, ezen a napon nem voltak magányosak, vagy éppen örültek a magánynak. mert nem jöttek el a klubba. Így aztán a hirtelen ránkszakadt magánytól nagyon elszomorodtunk és ki rohantunk az életbe, az emberek közé. ősz Ferenc Rajzok: Kertész László Könyvbarátok találkozója — Barátok gyűltek itt ösz- sze — mondta S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára hétfőn délután a Kossuth Klubban. A könyv- barát-bizottság hívta meg vendégségbe legjobb könyv- terjesztőit. Ott voltak a megyei pártbizottság, a tanács képviselői, a Művelődésügyi Minisztérium küldötte, a megyei könyvtár és a Hazafias Népfront munkatársai, hogy együtt beszélgessenek a könyvről, a művelődés oly fontos eszközéről. Á megyei könyvtár nevében okleveleket és jutalomköny»- veket adtak át a kiváló aktíváknak. Ezután könyvtárosok, könyvterjesztők ismertették módszereiket, mondták el, hogyan érték el kiváló eredményeiket. Egyéb határsértő nem akadt. Minek is? Bárki, bármikor átmehet a szomszédékMégsem mozog a föld? 311—700 ... Kívülről tudom ezt a telefonszámot, már nem kell fellapoznom a telefonkönyvet, ha hívni akarom. Megtanultam, tudniillik ... Ha álmomból riasztanának fel, mqndván hirtelen kiáltással: mennyi a Pest megyei Földhivatal száma? Rá vágnám azonnal: 311—700. Egyszóval, számtalanszor hívtam már a földhivatalt, s nem tudom, hogy még hányszor kell, ha csakugyan ragaszkodom hozzá, hogy az új földjogi törvény végrehajtásáról, az ezzel kapcsolatos kérdé r sekről írjak. Beszéltem már a hivatal vezetőjével, de hát elodázta a dolgot, hogy fel kell készülni a nyilatkozatra, meg az új megyei adatok ugye... És az idő sem jó valahogy, mert most ez a dolga, most az a dolga... Azóta is hívom a 311—700-at, hívom, csak egyre hívom. Az eredmény többnyire: a földhivatal vezetője házon kívül van... Hogy visszajön-e? Lehetséges! Kényszeredett ötlet pattant ki a fejemből, a nem is tudom hányadik telefonhívásom után. Mit csinálnék én az adott esetben, ha mondjuk ügyfél volnék ebben a földhivatalban? Mert igy is bajban vagyok, hogy egyszerűen csak segíteni akarok a hivatalnak — egy szerény kis újságcikk erejéig —, s ez sem megy. Megértem, hogy sok a munka, s gondolom — végzik is rendesen. Tehát felemelem a kezem, s kérve kérem: félre ne értsük egymást. Nem arról beszélek én, hogy a megyei földhivatal vezetője nem okkal van házon kívül... Csakhogy most az ügyfél, vagyis azoknak a nevében kérdezem, akik- esetleg hasztalan keresik: ...csakugyan nincs lehetőség, hogy az ilyen betévedt ember — aki a maga ügyében jár — o hivatalvezető elé jusson? Megmondom, nem is szólnék, ha nem látszana közéletünk egyik tünetének, hogy általában nehéz ezeknek a hivataloknak a vezetői elé kerülni. Eleget ülök előszobákban ahhoz, hogy mindezt bizton elmondhassam. És hogy tovább vigyem ezt a gondolatot, engedtessék megint egy kérdés: Vajon nin- csen-e itt valami olyasmiről szó, hogy miközben intézik a megye különböző fontos, nagy ügyeit — esetleg elfeledkeznek az előszobázó kis ügyfélről — vagy mellőzik a kis ügyfelet —, aki a maga aprócska gondjaival házal? Meg aztán itt van ez a halogató körülmény eske- dés. Fel kell készülni! Ta>- Ián a hét végén! Vagy inkább a jövő hét elején! Hányszor hallom ezeket a kitérőidet! És milyen kevés az ilyen gyors ajtónyitás: „No, jöjjön, intézzük el azonnal, s többet ne zavarjuk egymást”. Töprengések ezek, olyan ember töprengései, aki ugyancsak szeretne az idejével gazdálkodni, éppen mint annyian mások. Dolgozunk — többnyire — valamennyien, s alapvető, hogy ki-ki tekintettel legyen a mások munkájára is.. . Még egyszer: nem a földhivatalról van szó, illetve nemcsak róla... Hiszen gondoljunk csak bele: naponta hány ember fordul vissza gondjával, bajával, ügyével ebből, vagy abból a hivatalból — mert akit keresett, házon kívül van! S ha nincs házon kívül: „Jöjjön néhány nap múlva az elvtárs...!” Az elvtárs, az ügyfél, aki ezalatt valahol jóllehet, mások számára ugyancsak — házon kívül dán . .1 Dékiss János A DUNABOGDÄNYI ÚTTÖRŐ TSZ kertészetében, hatalmas területen gondozzak a cecei és a hegyes paprika egyre fejlődő, erősödő töveit. A hónap végén útnak indítják az első szállítmányt. Az idén legalább 25 ezer paprikára számítanak a két fajtából együttesen. gz<erit*t Verőcén bementünk a községi tanácsházára. Azt tapasztaltuk, hogy a községben a bizalom olyan szinten van, melyhez fogható csak a legmerészebb utópiákban fordul elő. Végigjártuk a vb-íitkár, a gazdálkodási előadó és az adminisztrátor szobáját. Sehol egy lélek. Minden íróasztal és Bzekrény nyitva. Körülbelül öt percet tartózkodtunk a helyiségekben, de senki nem nyitotta ránk az ajtót. Előttünk voltak a pecsétek és az iratok. Íme, Verőcén bevezették az önkiszolgáló tanácsot! A nagymarosi révnél furcsa társaságra lettünk figyelmeMZ ORSZMGOS SÖmPMM V. AZONNAL FELVESZ FÉRFI SEGÉD- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. Július 1-től 44 órás munkaidő A kereseten felül természetbeni juttatást, munkásszállást, kedvezményes étkezést és munkaruhát nyújtunk. JELENTKEZÉS: Budapest X., Maqlódi út 17. ZSUGORODNAK A „FEHÉR FOLTOK“ Kisiparosok a falu gohk ellátásáért l léü tartott a megyei választmány Pest megye kisiparosainak helyzetéről, gondjairól, az idei feladatokról tárgyalt tegnap Budapesten a KlOSZ-választ- rr.ány. Farkas Béla titkárhelyettes bejelentette: tavaly a tervezettnél tízmillióval többet, összesen 236 miilió forint értékű munkát végzett a helyi kisipar. Hat hónap alatt száztizenket- ten váltottak ki iparengedélyt, s jelenleg 6300 k'siparos dolgozik, 53 különböző szakmában. Egyre inkább zsugorodnak az ellátatlanság fehér foltjai is. 1568 tanulót foglal*- koztatnak ,a mesterek, s 1970-ig hétezer főre szándékoznak növelni a legkeresettebb szakmákban a kisiparosok számát. Sok goiulot okoz még egyes ágazatokban az anyaghiány, helyenként sértik a becsületesen dolgozó iparosok érdekeit a kontárok. Kitért a titkárhelyettes a szervezeti élet különböző kérdéseire és az új mechanizmussal összefüggő lehetőségekre, feladatokra. A vitában S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára is felszólalt: kérte a kisiparosokat, kutassák fel, gyűjtsék össze a régi szakmák ereklyéit. Dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnö- k-' elismeréssel nyilatkozott Pesit megye szorgalmasan dolgozó kisiparosairól. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: vállaljanak még nagyobb részt a falusi lakosság igényeinek a kielégítéséből. A reformról szilva hangsúlyozta, nagy szükség van az útkeresésre, a vevők jobb kiszolgálására. A választmány határozatban fogalmazta meg a kisiparosok legfontosabb tennivalóit, majd okleveleket és jutalmakat adtak át a helyi csoportoknak. A tavalyi versenybe i a nagy- kátai í rási, a Nagykörös városi és a monori járási helyi csoport érte le a legjobb eredményt. , s. PHeti témánk: az új mechanizmus és a kereskedelem (1.) A megyei tanács Heti témánk első útja a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályára vezet. Agócs Dezső osztályvezető-helyettest kérjük meg, beszéljen a gazdasági reform első négy hónapjának tapasztalatairól. Mindenekelőtt néhány előnyt, eredményt említenénk. Ha több termelő kínálja ugyanazt az árut, a kölcsönös előnyök elve alapján jön létre a megállapodás. Közvetlenül a termelőtől természetesen általában csak azokat a cikkeket vásárolják, mélyekkel a nagykereskedelem vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mennyiségben szolgálhat. Mert a kiskereskedelem főként mégis a választék kialakítására törekvő nagykereskedelemtől rendel, mely minőségileg megvizsgált árut szállít, mégpedig rendszeresen. — Az is új jelenség, hogy a kiskereskedelem egyre gyakrabban keres fel különféle árucikkek előállításáért olyan ktsz-eket, háziipari szövetkezeteket, melyek egyébként kis szériában termelnek. Ez tapasztalható főként a ruházati szakmában, a kötött és a különböző méteráruk, a cipők esetében. Bővül tehát a választék, nagyobb lesz a kínálat, s nemcsak a vállalat jár így jobban, de a fogyasztó is. Példának említi, az élelmiszer-kereskedelmet, mely megjavította a gyümölcs és zöldség, illetve a kenyér és péksütemény ellátást. Az előbbit azzal, hogy kapcsolatot teremtett a tsz-ek- kel, az állami gazdaságokkal és a ZÖLDÉRT-tel, az utóbbit pedig azzal, hogy a budapesti sütőipartól is átvesz árut. — A gondok közül is említsünk néhányat — tér át az újabb témára az osztályvezető helyettes. — A ruházati szakmában dolgozó kiskereskedelem észrevételei például ezek: zökkenőkkel jár az áruutánpótlás, nehézségek jelentkeznek a csecsemőkelengye utalványok beváltása körül; a rendelt árumennyiségnek csak kis részét kapják meg, azt is késve. Az iparcikk szaikmában dolgozóknak hasonló panaszai vannak. A nagykereskedelmi vállalatok többsége védekezésül a termelőiket kárhoztatja az akadozó szállítás miatt... Aztán szólnunk kell a hiánycikkekről, vagyis azokról, melyeket tavaly még elosztottak a vállalatok között, de az idén már egyáltalán nem kerülnek megyénkbe. Például fürdőkádak s más zománcipari termékek, egészségügyi cikkek. Egy másik észrevétel: a megyénk területén levő téglagyárak termékeit más megyék kapják meg, ide meg más megyékből, gépkocsin vagy vasúton szállítanak téglát... Gondokat okoznak az árrendezés folytán a fogyasztásban bekövetkező strukturális változások is. Például jelentősen megnövekedett a tejtermékek, a száraztészta, az egyes édesipari termékek stb. fogyasztása, anélkül, hogy az egyéb cikkeké csökkent volna ... A mérleg tehát inog. De hisz még csak négy és fél hónap telt el év eleje óta! P. I. Megkezdték az Egri csillagok forgatását A stáb június elején költözik Pilisborosjenöre Várkonyi Zoltán rendező irányításával megkezdődött a magyar filmgyártás eddigi legnagyobb szabású vállalkozása: elkezdték a Gárdonyi Géza regényéből készülő „Egri csilagok” című film forgatását. Az első néhány méter celluloidszalag még a MAFILM 3-as és 4-es műtermében készül: itt állították fel Szolimán szultán sátrának történelmileg hű mását, s itt idézik a díszletek a pápai fogadót. A stáb a tervek szerint csupán június elején veszi birtokába az „egri várat”, azaz a film számára Pilisboros| jenön felépített díszletmonstrumot. Az év eleje óta épülő i „erődítmény” hű mása az eg- | rinek, azzal a különbséggel, j hogy alapterülete egyharmad- I dal kisebb. A rendező a filmben 8—10 ezres statisztasereget irányít majd. A hatalmas stáb „előteremtéséhez" a honvédség és a KISZ nyújt segítséget. A KISZ Központi Bizottsága például azt _ tervezi, hogy s forgatás idejére KISZ-táborI létesítenek Pilisboros jenön. /> honvédség főként a csatajele* netek forgatásánál segédkezik. i
