Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-17 / 114. szám
MST HEGYEI 1968. MÁJUS 17., PÉNTEK ár Uj magyar mélységre!<ord Három nagy mélységű kút fúrását fejezték be a napokban a dél-zalai olaj mezőkön. A Kerkdskápolna község térségében telepített fúróberendezéssel új magyar mélységrekordot produkáltak a zalai olajbányászok: 370 nap alatt 4510 méter mélységig hatoltak. Pillangóparádé Hazánk egyik leggazdagabb lepkegyűjteményét mutatták be csütörtökön Pécsett. Balogh Imre adjunktus, a Tanárképző Főiskola tanára több mint 40 esztendei kutató- és gyűjtőmunkával hozta létre. 30 000 szebbnél szebb lepke található a tárlaton, amelyek mintegy 2000 fajt képviselnek. Az államilag védett értékes gyűjtemény most első ízben került a nyilvánosság elé. Kilencvenkétmillió a monori állomás átépítésére Pilisig álinak a vezetékek — Szigetperon aluljáróval Gyors ütemben halad Budapest—Cegléd között a vasúti pálya villamosítása. Az építők elérték Monort. A vezetéktartó betonoszlopok Monortól Pilisig a pályatest jobb oldalán már állnak. Úgyszintén a monori vasútállomáson is. Kárpáti László, a monori vasútállomás főnöke munkatársunknak elmondta: az állomás csak ideiglenesen lesz villamosítva, hiszen a fejlesztési tervben szerepel a monori vasútállomás átépítése. A tervek szerint 92 millió forintba kerül a MÁV-nak a monori állomás rekonstrukciója. Átépítik a vágányokat, a két szigetperont aluljárón lehet majd megközelíteni. CEGLED Aki elindította a város fejlődését „Ma már elvitathatatlan tény, hogy Gubody Ferenc, a hajdani nagy faluból modern városi lehetőségeket csinált, annak alapjait ö rakta le, ő vitte a várost a tervszerű fejlődés útjára.” Ezeket a sorokat Cegléd város monográfiájában olvashatjuk Gubody Ferencről, aki 1884 szeptemberétől haláláig a város polgármestere volt. Hogy mit tett Gubody a városért, an'.tólUfél-' sorolása sokáig tartana. De ragadjunk ki néhány részletet, ami főleg közigazgatási szempontból volt nagy jelentőségű. Vezetésével a város számos artézi kutat létesített, úszóidat építettek —, amelyek a gyógyfürdő kivételével még ma is eredeti formájukban állnak. Gubody polgármestersége alatt épült meg a csemői vasútvonal, amely nélkül a város déli részéhez tartozó szőlők szinte nem is léteznének és amelynek szükségessége ma is indokolt. Ugyancsak az ő indítványára mondta ki a városi közgyűlés egy főgimnázium felállításának szükségességét és 1899- ben már megnyílt az első osztály. Az 1894. március 22-i közgyűlésen, mint polgármester bejelentette Kossuth halálát, majd Kossuth-szobor felállítását kezdeményezte a Turini százak, még élő tagjainak támogatásával. 1902. szeptember 18-án pedig már felavatták a Kossuth-szobrot. A városi Népkert, sok új uíi- ca megnyitása és a már meglevők kikövezése, valamint a fontosabbak közművesítése mind Gubody nevéhez fűződik. Gubody Ferenc nevét ma utca őrzi Cegléden. A Gubo- dy-szo-bor talapzatát sikerült megmenteni — az utolsó pillanatban kerülte el, hogy a Széchenyi úti új házak alapozásához használják fel —, a •hozzá -tartozó Gubody-szobor is ott porosodik a múzeum egyik raktárában. Azt pedig kevesen tudják, hogy van Cegléden egy emlék, amely a kevés számú Gubody- relikviának is része lehetne. A református öregtemetőben két síremléket fedeztem fel a minap. Valóban úgy kellett felfedezni a gaz alatt a megsüllyedt, elhanyagolt sírhalmokat. Ha valaki veszi magának a fáradtságot és ki- betűzi a városcímerrel díszített sírfeliratot, az alábbiakat olvashatja: „Gubody Ferenc Czegléd város 23 évig volt polgármestere — emeltette Czegléd város hálás közönsége”. Pár méterrel odébb Dobos János volt városi mérnök síremléke, kit erkölcsi és pénzügyi támogatása miatt joggal tarthatunk a gimnázium alapítójának. A síremlékek gondozásáról mintha kissé megfeledkeztek volna a ceglédiek! (k.) A Gödöllői Állami Erdőqazdasáq alábbi erdészeteinek telephelyein korlátlan mennyiséqben. kis tételben is eladunk — egységes, kemény száraz tűzifát (akác. tölgy, cser stb.) — fűrészel' hasznos (építkezésre alkalmas) és tüzelési célra felhasználható fürészn- 'ladékoi. — építkezésre alkalmas, kemény és lágy lombos gömbfát, — kívánatra faragott, vagy fűrészelt állapotban (szarufa, gerenda, szelvényáru. rúdfa stb i építési anyagot. — kerítésanyagot — rendelt méret és minőség szerint — akácból, — különböző fagyártmányokat és faárukat (szőlőkaró, deszka léc sib 1 rendelésre A vásárolt áru közvetlenül, azonnal szállítható. MEGRENDELÉS: GÖDÖLLŐI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG GÖDÖLLŐ. SZABADSÁG TÉR 6. ■ Telefon: 20, vagy erdészeteinknél: Gödöllői-Domb/idéki E- dészet. Gödöllő. Szabadsáq út 72. (Telefon: 114) Gődöllő'-Sikvidéki Erdészet Isaszeq Szentqyörqypuszta (Telefon: Isaszeq 13) Püspöksziláqyi Erdészet. PUspökszlláqy (Telefon: Puspöksziláqy 2) Galqamácsal Erdészet. Galqamácsa (Tel.: Galqamácsa 1.) Mendel Erdészet. Wende Fő u. (Telefon: Mende 16) Ceglédi Erdészet, Ceqted. Pesti út 5 (Telefon: Cegléd 310) Pusztavacsi Erdészet. Pusztává-.s (Telefon: Puszta/ács 4) Csévharaszti Erdészet Csévharaszf (Telefon: Csévharaszt 3) Ráckevei Erdészét. Ráckeve Tanárshaza (Tel.: Ráckeve 7) Budapesti Erdészet Bp. II. Budakeszi út 91. (Telefon; Bd. 164 — 005) Hét sínpár helyett kilencen közlekednek majd a vonatok. 125 kilométeres gyorsasághoz szükséges vasúti pályatestet építenek. A Villamos Felsővezeték Építési Főnökség gépesített különítménye naponta több kilométert halad előre. A gödörásóval, szállítószalaggal és daruval egybeépített szerelvény automatikusan, szinte „önállóan” végzi az áramvezető tartóoszlopok beemelését, rögzítését, valamint a pályatest felújítását. Az áramot a Budapest és Cegléd közötti szakaszon a Landler Jenő Járműjavító szolgáltatja, és a lőrinci alállomás „táplálja” a vezetékbe. H. J. NAGYKOROS Milyen termés várható? A hivatalos termésbecslő jelentések szerint az idén országosan és Nagykőrösön is jó szőlőtermés várható. Sz. Tóth László, a Szabadság Tsz fő- agronómusa így látja a helyzetet. — A termelőszövetkezet több mint 200 hold új telepítésű szőlőjéből — mondotta — az idén 100 hold ötéves telepítés fordul termőre, melyen szép termés ígérkezik. Holdanként 17 mázsa szőlőre számítunk. A permetezést május 20 körül kezdjük, s kizárólag Zineb permetezőszert használunk. Mit mond Bócsai József, a Petőfi Tsz 300 holdas gyümölcsösének üzemegység-vezetője? — A tavalyi nagy termés után az idén gyengébb gyümölcshozamokra számíthatunk. A fagyérzékeny gyümölcsfák, például a korai cseresznye, meggy, barack és nálunk a starking-almák termésében a korai fagyok is jelentékeny kárt tettek. — A téli „húsvéti rozmaring” és a nyári „ceglédi piros” almából jó termés várható. — kopa — Forgatják az Egri csillagokat A Magyar Filmgyártó Vállalat műtermeiben megkezdték Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regénye filmváltozatának forgatását. Rendező: Várkonyi Zoltán, operatőr: Szécsényi Ferenc. A képen: Major Tamás és Márkus László. TEMETES Egyszer, vagy két esztendeje írtam Alsónémedi néhány olyan lakójáról, aki tulajdonképpen nem is alsónémedi lakos. Ott élnek, inkább csak léteznek a faluban, lakás helyett fészerben, elhagyott csőszkunyhóban vagy éppen széna-| kazalban húzzák meg magú- j kát még télen is. Igazi ottho-, nuk legfőképpen a kocsma. Lecsukják őket — némelyiküket többször is —• csavargásért — bejelentett lakásá egyiknek sincs — meg közveszélyes munkakerülésért. Holott a munkát nem kerülgetik, és egyébként sem veszélyesek a közre, ha mindennap megmosnák, akkor sem lehetne tisztább a kezük. Furcsa szerzet ez a társadalomból önmagát kirekesztett másfél tucatnyi szerencsétlen ember. Saját ma- j gát keserű gúnnyal mind huligánnak nevezi, és annak mondják őket az alsónémediek is. De ártalmatlan huligánok, még italosán sem garázdák. Toprongyosak, ez az ismertetőjelük. Soraik eggyel most megfogyatkoztak. Két éve bukkant fel a községben egy szomorú arcú, őszes hajú ember. Ki tudja, hol, hogyan értesült róla, hogy ebben a nagy { faluban bőven akad egy-két napos alkalmi munka, és jó napszámot fizetnek érte. Jött, i ittragadt. Nemrég házépítéshez ! hívták segíteni, ott szorgosko- | dott nap mint nap. Múlt héten, amikor már a falegyenhez közeledtek, egyszerre csak abbahagyta a téglahordást, holt- halványan leült a földre, aztán hanyatt vágódott. Rohant orvosért a kőműves, de az már nem segíthetett Tudták felőle, hogy a távoli Nyírségbe való, ott él a családja. A rendőrség táviratára hamar megjött a válasz: felesége hallani sem akar róla, még a temetési költségeket sem vállalja. Így lett belőle a község halottja. Olyan, amelyiket valaha gyalulatlan deszkaládában helyeztek a temető árkába, s pap helyett még a sírásó sem mindig hadart el felette egy miatyánkot. . , / p A tanacs azonban sírhelyet vett neki, valaki jó ruhát küldött, más meg hófehér inget, hogy illően öltöztessék fel utolsó útjára. Társai, a többi huligán, ásót ragadott, megárkolták a sírját, majd be is hántolták, és sok-sok koszorút tornyoztak a halomra. Mert akiknél dolgozott a két esztendő során, mind koszorút helyezett ravatalára. Becsülték jó munkájáért, megadták hát a csavargó végtisztességét. Aztán egy távolról jött asz- szony kopogtatott be a tanácsházára. — Meggondoltam, mégis a férjem volt, amibe a temetése került, megfizetem. KiengeszlelődöU hát vele holtában, pedig ugyancsak sok megbocsátani- valója lehet. Tizenhat éve, 52- ben hagyta el a férje, és 63 óta hírt se adott magáról. Három gyermeküket az asszony sokat küszködve egyedül, de becsülettel felnevelte. A legkisebb idén érettségizik, a két idősebb szintén elvégezte a gimnáziumot. Miért maradt már apja életében árva ez a három gyerek? Az asszonytól nem kérdezte meg senki, tapintatosak voltak a némediek. A férfi egyszer-másszor emlegette családját. — Nagy szégyent hoztam rájuk, vissza már hozzájuk én nem mehetek — hajtogatta ilyenkor. Mi lehet az a nagy szégyen? Elejtett szavaiból csak annyi derült ki, ült is, ki is tiltották Budapestről, de hogy mi volt a bűne, arról hallgatott. Az italboltos annyira bízott benne, hogy napi bevételét mindig vele küldte a postára, soha egy fillér nem hiányzott, úgy adta fel a pénzt. Az alsónémedi temető friss sírján ez áll a fejfán: Ritz Sándor Élt 52 évet Azt, hogy milyen volt életének ez az ötvenkét éve, nem írták fejfájára. Szokoly Endre VÁC Ötvenfokos karsztvíz Évek óta visszatérő kérdése a váciaknak: hogyan lehetne meleg vizet fakasztani a városnak? A Geofizikai Intézet szakemberei végre felcsillantották a reményt. Megállapították, hogy a város altalajában, mintegy ezer méter mélységJuli madam, Vak Bottyán és a béka Juli madá m olyan karcsú volt, amilyen kevés éveinek száma. Mindössze huszonkettőt számlált belőle, kilóból pedig negyvenhatot. Ragyogó szőke hajából viszont emeletes konty magasodott zöld szemei fölé. Es ami nem megvetendő egy szép lánynál, okos volt és bájos. A kórház férfitársadalma egy emberként vallotta: Juli madámot még nézni is szívmelengető. Sokan udvarolgattak neki. Nősök és nőtlenek. Kinek mi volt, azt „dobta” be. A szép műtős fiú ragyogó mosolyát, az adjunktus úr kerek kis szakállát és római mostoháját. A másik piros Opeljét, a hav- madik társaságbeli gát. Az osztályos orvos arra célozgatott, hogy rövidesen autózni, az éjféli filmvetítést visszautasította. Nem nézte meg a víkendtelket és az osztályos orvost arra buzdította: béküljön ki a családjával, hiszen három gyerek várja. Mert Juli madám immár hónapok óta észre sem vette, hogy a laboráns alorvoson kívül más férfi is volna a világon. Sajnos, az alorvos úr a nőket nem vette észre. Ha tehette, ott aludt az alagsori kis benyílóban, munkája annyira lefoglalta. S most lép színre Vak Boty- tyán. Koromfekete, achátsze- mű macskának indult. Nem tudni hogyan, egy reggelre megbetegedett, talán a gyerekek ütötték ki kővel az egyik szemét. Gyorsan meggyógyították, s újra ott szaladgált a pincében az egerek után. Az egyik liftes elnevezte Vak Bottyánnak, rövidesen értette a nevét. Vak Bottyán a raktár előterében „lakott”, egy fásládában. Onnan nyílott az alorvos úr kis tanyája, de onnan nyílt egy másik kis szoba is, ahol jártassá- fakádakban a kísérleti békákat tartották. Juli madám általában szeválik. A portáshelyettes érdi rette az állatokat, még a bé*víkendtelkéről áradozott. Ám minden hiába. Juli madám édes volt, egyformán előzékeny, de nem ment senkivel kákát is. Ha leszaladt megnézni őket, igazán nem azért tette, hogy elsétáljon a benyíló nyitott ablaka előtt. Egy estén, amikor szolgálatos volt és az alorvos úr még ott szöszmötöll a laboratóriumban, ismét megnézte Juli madám a békákat. Csakhogy szórakozott lévén, nyitva hagyta az ajtót. Ennyi elég volt Vak Bottyánnak, hogy betoppanjon. Egyetlen ügyes mozdulattal kihalászott egy békát, szájába kapta és mire Juli felocsúdott, vígan ügetett kifelé. — Jaj! — Sikoltozott Juli kétségbeesetten. — Vak Boty- tyán lopott a terhes békákból! — kiáltozta. A macska futott, Juli utána, emeletes kontyáról lecsúszott a fityula. A nagy ricsajra minden ajtó kitárult, még az alorvos úr is kiugrott, s Vak Bottyán futtában nekiugrott a lábának. Az alorvos úr megingott, ösz- szekoccant a feje a szikrázó szemű üldözővel. Ebben a pillanatban végre, észrevette; nemcsak vérkép, metszet és kenet létezik, hanem olyan szép lányok is, mint a zöldszemű kismadám. A Zakopanéi nászút után első reggel, hogy az alorvosné indult a kórházba, gondosan csomagolt dunsztost tett hátra a Skoda ülésére. Vak Bottyán akkor egész nap egy óriási békát üldözött az alagsorban. — komáromi — ben, ötven fok körüli karsztvíz található. A Dunamenti Víz- és Csatornaművek megrendelésére az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat elkészítette a kútfúrás műszaki terveit és költségvetését A fúrást már júniusban meg is lehetne kezdeni, s szeptemberre végleges vallomásra kényszeríteni a város alatti földrétegeket arról, hogy igazat mondtak-e a kutatók műszerei. — Mi hiányzik még az induláshoz? — Semmi más, mint az a kétmillió-hatszázezer forint, ami nélkül nem lehet felhozni a megtalált termálvizet — válaszolja kérdésünkre Markó Dénes, a vállalat főmérnöke. — Honnan szerzik meg ezt a nagy összeget? — Vállalatunk e célra egymillió forintot biztosított. A pénz többi részét elsősorban a megyei tanács tervosztályától kérjük. — Ez ügyben Kiszel János igazgatónk már megkezdte a tárgyalásokat. A városi tanács ígéretét is bírjuk, hogy hitel- átcsoportosítással ugyancsak hozzájárulnak a kútfúráshoz. Egyelőre csak ennyit. Hogy épülhet-e majd sportuszoda, esetleg gyógyfürdő is, arra csak a már megtalált víz hőfoka és összetétele adhat végleges választ. Az elgondolások már megvannak, a strand és a Duna között fúrják az artézi kutat. F. I.
