Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-16 / 113. szám
HOLNAP Ülésezik a városi tanács végrehajtó bizottsága Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács emeleti kistermében ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirendre kerül a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, majd megvitatják az Alkotmány, a Dózsa Népe, a Lenin és a Vörös Csillag Tsz alapszabályait. Az ülésen értékelik a város tsz'-einek múlt évi munkáját és ismertetik idei terveit. — Francia kisfiimeket vetítenek ma este a Kossuth Művelődési Házban, a képzőművész klub este hét órakor kezdődő műsoros összejövetelén. Az előadásra nemcsak a klub tagjai, hanem a képzőművészet iránt érdeklődő kívülállók is ellátogathatnak. Egy hónap múlva a KlOSZ-da'kar jubilál A KIOSZ járási szervezettének dalkara június 16-án ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. A jubileum alkalmából ünnepi műsort adnak az ország különböző területéről meghívott énekegyüttesek. A Szabadság téren, ezt követően pedig a Kossuth Művelődési Házban egész estét betöltő előadáson hallhatjuk tőlük Kodály, Bartók és még sok más neves zeneszerző műveit. Körforgás: Megrövidül az út Még gyorsabb, szebb munkát végeznek a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében, ha az új épület elkészül. A többi között lesz központi vasaló- részleg is — így szinte körforgásszerű a gyártás folyamata, megrövidül a félkész munkadarabok útja. Rétesbolt a központban A lángos és a sült keszeg után újabb csemegével lepi meg a ceglédieket a Róna Vendéglátó Vállalat. A város középpontjában, a Kossuth Ferenc utcában, hamarosan rétest árusító kis üzlet csalogatja az édes sütemények kedvelőit. A süteményt, ha kell, naponta többször is szállítják, frissen sütve, szinte melegi- ben. Több fajtát hoznak forgalomba, és a vásárlók ízlése dönti el, hogy melyikből kell a cukrásziizemnek többet készítenie. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Búcsú az új iskolától A gyár zászlói adott A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEOU XII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1968. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK Törteli tudósítás Orvosi rendelőszolgálati lakás Kigyúl a fény a Kántor-részen Törtei nem tartozik azok közé a községek közé, ahol sok girbe-gurba utca, zsákutca csúfítja a falu képét. Látszik rajta, hogy fejlesztésén fáradoznak lakói. A tanácsházán az elnökhelyettes elmondotta, hogy igyekeznek a községfejlesztési alapot a legcélszerűbben felhasználni. Most adták át a fiatal fogorvosnak az újonnan épült szolgálati lakást és a hozzá épített korszerű rendelő- és váróhelyiséget. 380 ezer forintba került. A községben egy köztiszteletben álló, idős egyetemes orvos látja el a gyógyítást. Ö azonban — nem győzi a betegek kezelését. Amikor más helyettesíti, a kollégának mindig készséggel kölcsön adja rendelőjét. Még egy orvosra van szükség Törteién, ezért elhatározták, hogy másik orvoslakást is építenek, szintén váróval, rendelővel. Ez a két építkezés meghaladja az évi községfejlesztési alap összegét, amely egy esztendőre csupán 300 ezer forint. így a jövő évi összeg egy részét is erre a célra fordítják. Mivel több pénzük nincs, a lakosság anyagi hozmár — hetvenhárom évével 1 zájárulásáror- támaszkodva próbálják megoldani a 'község további villamosítását. Most van folyamatban a Fegyver és a Malom utca és az itteni lakóházak villanyszerelési munkája. Az is örvendetes, hogy a Kanton-településen a megyei tanács hozzájárulásával megoldódik a villamosítás és a jövő évben a község belterületén még egy kilométernyi villamos vezetéket építenek. (t.) öt hónapja adták át városunk legfiatalabb kulturális intézményét, a közgazdasági szakközépiskolát. Minden a helyén volt, de csak a diáksereg lármája avatta fel igazán az épületet. A találkozás örömnapjai következtek — és íme, a „nagyok” szokása szerint, már az új iskola is búcsúzik. Elhagyták ezt is a ballagó diákok — életében először. Az iskola zászlóavató és ballagási ünnepélyére nagyon sokan eljöttek. Megnyitójában Sági Ferencné igazgatóhelyettes méltatta e szép tavaszi nap jelentőségét. Lázár Kamilla harmadikos tanuló Vas István Zászlók című versét mondta el. Ezután Kincses József osztályvezető, az Ütépítőgép Javító és Gyártó Vállalat képviselője gyönyörű zászlót ajándékozott az iskolának. — Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az iskola KISZ- szervezetének zászlót adhatunk. Szeretjük a diákokat, és segítünk is nekik. A vállalat dolgozói és vezetői nevében kérem, őrizzék becsülettel eszméink, céljaink jelképét. A zászlóra szalagot kötött fel az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács vb, a városi KISZ-bizottság, az Ütépítőgép Javító és Gyártó Vállalat KISZ-szervezete, a Kossuth Gimnázium, a mezőgazdasági technikum, az ipari szakmunkásképző intézet és a gyors- és gépíróiskola KlSZ-szervezeté- nek képviselője. Gergely Mária, a szakközépiskola KISZ- titkára megköszönte a zászlót. Jobbágy Károly: Az elhagyott repülőtér című versét Dudás Klára mondta el. Ünnepi beszédében dr. Vámosi Nándor igazgató a következőket mondta: — Üj típusú intézményünk általános és szakmai műveltséget ad. Kedvezőek a feltételek az eredményes munkához. Ígérjük, hogy a zászló alatt a párthoz és a néphez hű fiatalokat nevelünk. Az élet dialektikája, hogy a ballagás befejezés és kezdés is egyben. Üj cél és feladat áll a diákok előtt. Az indulás pillanatában józanul és reálisan kell gondolni a választott útra — nem minden valósulhat meg a tervekből. A távozó negyedikeseket Fonyó Géza harmadikos diák búcsúztatta, a ballagok nevében Soós Ilona szólt tanáraihoz, diáktársaihoz, majd mindenki felállt, a vándortarisz- nyás, könnyes szemű, elcsukló hangú diáksereg elindult, búcsúzott az iskolától. (— yer) Egy rókáról három bőrt: Nagy filmben kis szerep Mint minden új film, a Csend és kiáltás is késéssel érkezett hozzánk. Ezért írunk megkésve — a ceglédi bemutatót megvárva — róla. Helyesebben nem is a filmről, hiszen bírálata nem feladatunk. Csupán arról a ceglédi kislányról szeretnénk megemlékezni, aki ebben a filmben kapta első szerepeinek egyikét. Jancsó Miklós, a film rendezője, világszerte elismert és nagyrabecsült filmes filmjében utolsó éves színinövendéknek megtisztelő a legkisebb szerep is. A fehérterror idejéről szóló filmben Gór Nagy Mária egy tizenöt éves, romlatlan parasztlányt alakít, akit a vöröskatonákat üldöző különítményeseknek „ajánlanak fel” hozzátartozói. A villanásnyi epizódszerepben inkább csak szépségét, mint igazi tehetség gét mutathatta az ifjú színészjelölt. Szűkre szabott szerepéből többre, nem futhatta. Bizonyos azonban, hogy rövidesen már nagyobb alakításokból ismerheti meg a mozilátogatók nagy tábora Gór Nagy Mária nevét. (tamasi) V-: vwwsMgg A forgatás szünetében jól esik egy kis napozás. Gór Nagy Máriát, a filmszakma nagy ígéretét kapta lencsevégre a fotos EGY SÍREMLÉK LÁTTÁN «I a már elvitathatatlan tény, hogy Gubody IVl Ferenc, a hajdani nagy faluból modern városi lehetőségeket csinált, annak alapjait 6 rakta le, ő vitte a várost a tervszerű fejlődés útjára”. Ezeket a sorokat Cegléd város monográfiájában olvashatjuk' Gubody Ferencről, aki 1884. szeptember 10-től haláláig a város polgármestere volt. Hogy mit tett Gubody a városért, annak felsorolása sokáig tartana De ragadjunk ki néhány részletet, ami főleg közigazgatási szempontból volt nagy jelentőségű. Vezetésével a város számos artézi kutat létesített, uszodát építettek, — amely a gyógyfürdő kivételével még ma is eredeti formájában áll. Gubody polgármestersége alatt épült meg a csemői vasútvonal, amely nélkül a város déli részéhez tartozó szőlők szinte nem is léteznének, és amelynek szükségessége ma is indokolt. r-jgyancsak az ő indítványára mondta ki a U városi közgyűlés egy főgimnázium felállításának szükségességét, és 1899-ben már megnyílt a főgimnázium első osztálya. Az 1894. március 22-i közgyűlésen, miután a polgármester bejelentette Kossuth halálát, Kossuth-szobor felállítását kezdeményezte a Turini százak még élő tagjainak támogatásával. 1902. szeptember 18-án pedig már felavatták a Kossuth-szobrot. A városi Népkert, sok új utca megnyitása és a már meglevők kikövezése, valamint a fontosabbak közművesítése mind Gubody nevéhez fűződik. Gubody Ferenc nevét ma utca őrzi Cegléden. A Gubody-szobor talpazatát sikerült megmenteni — az utolsó pillanatban kerülte el, hogy a Széchenyi úti új házak alapozásához használják fel —, a hozzá tartozó Gubody-szobor is ott porosodik a múzeum egyik raktárában. A zt pedig kevesen tudják, hogy van Cegléden egy emlék, amely a kevés számú Gubody relikviának is része lehetne. A református öregtemetőben két síremléket fedeztem fel a minap. Valóban úgy kellett felfedezni a gaz alatt a megsüllyedt, el hanyagolt sírhalmokat. Ha valaki veszi magának a fáradtságot és kibetűzi a városcímerrel díszített sírfeliratot, az alábbiakat olvashatja: „Gubody Ferenc Czegléd város 23 évig volt polgármestere, — emeltette Czegléd város hálás közönsége.” Pár méterrel odébb. Dobos János volt városi mérnök síremléke, kit erkölcsi és pénz ügyi támogatása miatt joggal tarthatjuk a gimnázium alapítójának. S íremlékeik gondozásáról mintha kissé megfeledkeztek volna a ceglédiek. Pedig a szép tervek, amelyeknek előfutárai voltak a jelen korban valósul meg. <k.) Halat, kacsát, nádat terem a Dózsa Népe halastava A Dózsa Népe Termelőszövetkezetnek van a Cigányszélen 40 holdas nádastava. Éveken át nem vették seshmi hasznát. A múlt esztendőben Skultéti József tsz-elnök kezdeményezésére kísérletezni kezdtek vele, hogy a tóban halgazdaságot létesítsenek. Kétnyaras pontyivadékokat telepítettek a tóba. A halak pompásan kifejíődtek és a tsz több mint 40 mázsa halat termelt, amelynek jelentős részét a ceglédi éttermek vették át, a többi a tsz árusítóhelyén kelt el. Jelentős haltermelés A sikereken felbuzdulva — mint Skultéti József elnök mondotta —, az idén, a gazdasági mechanizmus első esztendejében, már nagyobb haltermelésre rendezkedtek be. A tóba 12 kiváló fajtájú anyahalat telepítettek, és 20 mázsa ivadékot hozattak a Palo- tási Állami Gazdaságtól, 1, 2, 3, és 4 nyaras pontyokat nevelnek belőle. A növényevő busa meghonosítását is tervezik. A tavi hínár kipusztítására mo- szatevő amúr halakat szereznek be és néhány óriás harcsát is eresztenek a tóba, a fejletlen, beteg halak kipusztítására. A kacsa nem eszi meg a halat A termelőszövetkezet egy rókáról három bőrt húz le. Már a múlt esztendőben a halak mellett eladásra 6000 pecsenyekacsát és az idei állomány beállításához 3000 törzskacsát neveltek. — Hát a kacsa nem eszi meg a halat? — kérdeztem. — Dehogy eszi, — válaszolt az elnök —, legfeljebb a fejletlen, beteg halat falja fel, és trágyája a tó szervesanyagtartalmát gyarapítja. A halgazdaságot Szentgál István ágazatvezető és idős Farkas Imre halászmester vezeti. A halgazdaság és a kacsatenyésztés mellett, a tóban termő nádból a télen 300 000 forintot árultak. A tó partján a termelőszövetkezet halásztanyát nyitott, ahová hét végi pihenőre járnak a tsz dolgo- i zói. K. L. VÍZILABDA Első győzelem az OB II-ben! Ceglédi VSE—Hódmezővásárhelyi MEDOSZ 10:9 Góllövők: Szepes II 5, Zsíros 3, Görgei 1, Revuczky 1. Cegléd: Szepes I, Vámos I, Rossi, Revuczky, Zsiros, Gör- gei, Szepes II. Edző: Paál I. Erős küzdelmet vívott a két vidéki csapat. Az első két negyedben teljesen kiegyenlített harc volt, a harmadik részben a vendégcsapat a ceglédi védők jóvoltából 3 gólMárkás szőnyegek, teenager-kosztümök, divatújdonságok A PVKV KIÁLLÍTÁSI ELŐKÉSZÜLETEI Elegáns kollekcióval — márkás szőnyegekkel, kézzel horgolt ruhákkal, bőrdíszműcikkekkel, golyóstollakkal — vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Pest megyei Vegyi'- és Kézműipari Vállalat. Erről számolt be a sajtó képviselőinek Cseh Mihály főmérnök — s a divatbemutatóval tarkított tájékoztatón az újságírók a kiállításra kerülő árukat is megtekintették. Pest megye egyik legeredményesebben működő helyiipari vállalatának konfekció-, fonalfeldolgozó, bőrdíszmű-, írószer- és alugra- fikai részlege, továbbá vegyiüzeme ebben az esztendőben már több mint há- romszázötvenmillió forint értékű — legnagyobbrészt — közszükségleti cikket készít. Márkás szőnyegei keresett cikkek a nyugati piacokon, a közismert Pax golyóstoi- lak a szocialista országokban is hírnevet szereztek már a vállalatnak. Elismeréssel nyilatkozhatunk a kiállításra kerülő női ruhákról, a teenager-kosztümökről, az ötletes divattáskákról. Az ízléses női divatholmikból egészen kis szériákat gyártanak. Keresi a vállalat a lehetőséget, miként törhetne be a nyugati piacokra kézi hor- golású női ruháival. A kézműipari vállalat igyekszik kihasználni a gazdasági reformból eredő nagyobb önállóságot és elsőrendű feladatának tekinti a piac igényeinek kielégítését. A kiállításra kerülő cikkeik minden bizonnyal újabb elismerést szereznek majd a vállalat dolgozóinak. s. p. iái elhúzott, és már úgy tűnt, hogy ismét alulmaradunk. Az utolsó játékrészben a ceglédi fiúk hatalmas hajrába kezdtek, támadást támadásra vezettek, és sikerült megfordítaniuk a már elveszettnek hitt mérkőzést. Az eredményt döntően befolyásolta a két Szepes fivér kitűnő teljesítménye, mert a kapus Szepes I négyméteres büntetőt kivédett, ugyanakkor Szepes II 5 négyméterest értékesített. Kitűnően játszott még Zsiros, s helyenként Görgei és Revuczky is. (beck) ÚSZÁS ÚtTörőolimpia! Az úszó-úttörő olimpia városi fordulóján a részvevők száma majdnem elérte a százat. A számok első két helyezettje jutott tovább a megyei versenyre. A továbbjutók, fiúk: 100 méteres gyors: 1. Rekenei J., 2. Fekete Gyula. Lányok: 1. Füle K., 2. Dervaderics M. 50 méteres gyors, fiúk: 1, Papp Gyula. Beck Péter. Lá- nyok: 1. Papp Márta, Jónás Tünde. 50 méteres mellúszás, fiúk: 1. Kertész Attila, 2. Sülyis Sándor. 100 méteres hátúszás, fiúk: 1. Soós Imre, 2. Beck György. Lányok: Füle Edit. 50 méteres hátúszás, fiúk: 1. Papp Gyula, 2. Súlyos A. Lányok: 1. Jónás Tünde, 2. Papp Márta. 100 méteres pillangóúszás, fiúk: 1. Komáromi L. 2. Ungvári Imre. 50 méteres pillangóúszás, fiúk: 1. Kertész A., 2. Szeghalmi Péter. (b.)
